A csalás elleni uniós intézkedések

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF)

Az uniós költségvetésből származó pénzeszközök nem megfelelő felhasználása, valamint az uniós költségvetést finanszírozó adók, vámok és illetékek kijátszása közvetlenül az uniós polgároknak okoz kárt. Az Európai Csalás Elleni Hivatal kivizsgálja azokat az eseteket, amikor felmerül az EU költségvetésének kárára elkövetett csalás, illetve korrupció gyanúja, vagy felmerül, hogy az EU intézményeiben súlyos kötelességszegés történt. Ezenkívül a hivatal dolgozza ki a Bizottság csalás elleni politikáját.

Az OLAF az Európai Bizottsághoz tartozik, de a Bizottságtól függetlenül végzi tevékenységét. Munkájához sok különböző forrásból kap információkat az EU pénzügyi érdekeit sértő esetleges csalásokról és szabálytalanságokról. Az OLAF azokat a csalással, korrupcióval és egyéb bűncselekményekkel kapcsolatos ügyeket vizsgálhatja ki, amelyek a következőkre vonatkoznak:

• valamennyi uniós kiadás: a fő kiadási kategóriákat a strukturális alapok, az agrárpolitikai és vidékfejlesztési alapok, a közvetlen kiadások és a külső segélyek jelentik;
• az uniós bevételek bizonyos területei, főként a vámok;
• az EU alkalmazottainak, illetve az uniós intézmények tagjainak bármelyikével szemben felmerülő súlyos kötelességszegés gyanúja.

Csalás bejelentése

A korai felismerési és kizárási rendszer (EDES)

A korai felismerési és kizárási rendszert a Bizottság hozta létre 2016-ban azzal a céllal, hogy javítsa az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét és garantálja a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást.

A korai felismerési és kizárási rendszer a korai előrejelző rendszernek és a közbeszerzési eljárásban való részvételből kizárt pályázók központi adatbázisának a szerepét vette át. A korai felismerési és kizárási rendszer szabályai a szerződések, támogatások, megállapodások, díjak, pénzügyi eszközök és szakértői díjak összességére alkalmazandóak, de a költségvetés közvetett irányítás keretében történő végrehajtására is vonatkoznak.

A rendszer az Unió pénzügyi érdekeit hivatott védeni azáltal, hogy azonosítja a megbízhatatlan gazdasági szereplőket és kizárja őket az uniós források kedvezményezetteinek köréből, valamint pénzügyi szankciókat szab ki rájuk. Kizárási oknak minősülnek a következők:

• csőd- és fizetésképtelenségi helyzetek;
• adó vagy társadalombiztosítási járulék kifizetésének elmulasztása;
• súlyos szakmai kötelességszegés;
• csalás, korrupció, bűnszervezetben való részvétel stb.;
• súlyos szerződésszegés;
• szabálytalanság;
• ha az alapítás célja az adózási, szociális vagy egyéb jogi kötelezettségek megkerülése (fedőcégek létrehozása).

Az EDES adatbázist a Bizottság hozta létre és működteti, a korai felismerésre vagy kizárásra és/vagy pénzügyi szankciókra vonatkozó információkat pedig a Bizottság, végrehajtó ügynökségei, más intézmények, szervek és európai hivatalok szolgáltatják.