Tisztaipar-megállapodás

A tisztaipar-megállapodás fő elemei

Megfizethető energia 

A versenyképesség alapja a megfizethető energia. Az iparágak, a vállalkozások és a háztartások energiaszámláinak csökkentése, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás előmozdítása érdekében a Bizottság elfogadta a megfizethető energiára vonatkozó cselekvési tervet, amelynek célja:

• a tiszta energia lehető leggyorsabb bevezetése, a villamosítás felgyorsítása,
• a belső energiapiac kiteljesítése fizikai összeköttetések révén,
• az energiafelhasználás hatékonyabbá tétele és az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése.

A tiszta termékek iránti kereslet növelése

2026 márciusában a Bizottság előterjesztette az ipar felgyorsításáról szóló jogszabályt, hogy növekedjen az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, európai gyártású technológiák és termékek iránti kereslet.

Ez a jogszabály „Made in EU”, illetve alacsony szén-dioxid-kibocsátási követelményeket vezet be a kulcsfontosságú stratégiai ágazatokat érintő közbeszerzésekben és állami támogatási rendszerekben.

Továbbá feltételeket ír elő az olyan nem uniós országok vállalatainak legalább 100 millió euró összegű beruházásaira vonatkozóan, amelyek gyártási kapacitása a világszintű gyártási kapacitás több mint 40%-át teszi ki bizonyos területeken, pl. az elektromos járművek, az akkumulátorok, a napenergia és a kritikus fontosságú nyersanyagok területén. Ahhoz, hogy megvalósulhassanak, az ilyen beruházásoknak minőségi munkahelyeket kell teremteniük, ösztönözniük kell az innovációt és a növekedést, valódi értéket kell teremteniük az EU-ban, és meg kell felelniük a helyi tartalmi követelményeknek.

A Bizottság 2026-ban felül fogja vizsgálni a közbeszerzési szabályokat is, hogy fenntarthatósági, reziliencia- és európaipreferencia-kritériumokat vezessen be a stratégiai ágazatok közbeszerzéseire vonatkozóan. 

A tiszta energiára való átállás finanszírozása

A tisztaipar-megállapodás több mint 100 milliárd eurót mozgósít az EU-ban gyártott termékek tiszta előállításának támogatására. A Bizottság már:

• közzétett egy 450 millió euró összegű célzott pályázati felhívást a Horizont Európa keretében, hogy ösztönözze a kutatást és innovációt ezeken a területeken;
• új állami támogatási szabályokat fogadott el a tisztaipar-megállapodáshoz kapcsolódóan, melyek célja, hogy felgyorsuljon a megújuló energia bevezetéséhez, az ipar dekarbonizációjához és a tiszta technológiák megfelelő gyártási kapacitásának biztosításához nyújtott állami támogatások jóváhagyása;
• módosította az InvestEU-rendeletet annak érdekében, hogy nagyobb legyen az InvestEU révén a beruházások támogatására nyújtható pénzügyi garanciák összege – ez akár 50 milliárd eurót mozgósít majd a tiszta technológia, a tiszta mobilitás és a hulladékcsökkentés céljaira.

A Bizottság meg fogja erősíteni az Innovációs Alapot, és javaslatot fog tenni az Ipari Dekarbonizációs Bank létrehozására, mely 100 milliárd euró összegű finanszírozást tesz elérhetővé az Innovációs Alap forrásaiból, az ETS egyes részeiből származó további bevételekből és az InvestEU felülvizsgálatából.

Körforgásos jelleg és a nyersanyagokhoz való hozzáférés 

A kritikus fontosságú nyersanyagok kulcsfontosságúak iparunk számára. Az EU-nak biztosítania kell az ilyen anyagokhoz való hozzáférést, és csökkentenie kell a megbízhatatlan beszállítóktól való függőséget. A körforgásos jelleg dekarbonizációs stratégiánkba való integrálása elengedhetetlen ahhoz, hogy a lehető legjobban kiaknázzuk az EU korlátozott erőforrásait. A Bizottság: 

• egy olyan mechanizmust fog létrehozni, amely lehetővé teszi az európai vállalatok számára, hogy összefogjanak és összevonják a kritikus fontosságú nyersanyagok iránti keresletüket;
• létre fog hozni egy, a kritikus fontosságú nyersanyagokkal foglalkozó uniós központot, melynek a feladata az lesz, hogy közösen szerezze be a nyersanyagokat az érdekelt vállalatok nevében – ez méretgazdaságosságot fog teremteni, és jobb tárgyalási pozíciót eredményez a kedvezőbb árakról és feltételekről szóló tárgyalások során;
• körforgásos gazdaságról szóló jogszabályt fog elfogadni 2026-ban a körforgásos átállás felgyorsítása, a ritka anyagok hatékony felhasználásának és újrafelhasználásának biztosítása, globális függőségeink csökkentése és minőségi munkahelyek teremtése érdekében – a cél az, hogy 2030-ra az anyagok 24%-a körforgásos legyen. 

Globális szintű fellépés 

Az EU-nak minden eddiginél nagyobb szüksége van megbízható globális partnerekre. A már érvényben lévő és az újonnan megkötendő kereskedelmi megállapodások mellett a Bizottság:

• megerősítette az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust, amely az EU eszköze arra, hogy méltányos árat szabjon a karbonintenzív termékek előállítása során kibocsátott szén-dioxidra;
• előterjesztette az EU új globális éghajlat- és energiapolitikai jövőképét, mely felvázolja, hogyan alakíthatja az EU a tiszta és reziliens átállást világszerte;
• tiszta kereskedelmi és beruházási partnerségeket hozott létre az ellátási láncok diverzifikálása és kölcsönösen előnyös megállapodások kialakítása érdekében – az első ilyen partnerség Dél-Afrikával jött létre.

Ezen túlmenően a Bizottság piacvédelmi és egyéb eszközök révén biztosítani kívánja, hogy az uniós ipar gazdaságilag biztonságos és ellenálló legyen a globális verseny és a geopolitikai bizonytalanságok közepette.

Készségek és minőségi munkahelyek 

Az uniós munkaerőnek rendelkeznie kell a karbonszegény gazdaságra való átállás támogatásához szükséges készségekkel, beleértve a tiszta technológiákkal, a digitalizációval és a vállalkozói készséggel kapcsolatos készségeket is.  

A Bizottság létrehozta a készségek unióját, amely beruház a munkavállalókba, fejleszti a készségeket és minőségi munkahelyeket teremt.  

Az Erasmus+ 90 millió euró összegig terjedő finanszírozással megerősíti az oktatási és képzési programokat a szakképzett és alkalmazkodóképes munkaerő fejlesztése, valamint a kulcsfontosságú ágazatokban tapasztalható szakemberhiány kezelése érdekében. 

A tisztaipar-megállapodás a versenyképes gazdasághoz szükséges, ágazatokon átívelő tényezőkre is összpontosít, így:  

• a bürokrácia csökkentésére,  
• az egységes piac méretében rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázására,  
• a minőségi munkahelyek előmozdítására,
• a szakpolitikák jobb összehangolására uniós és nemzeti szinten.