A 2022. évi stratégiai előrejelzési jelentés

A „2022. évi stratégiai előrejelzési jelentés a zöld és a digitális átállás összekapcsolásáról egy új geopolitikai környezetben” című legújabb stratégiai előrejelzési jelentés a geopolitikai helyzet gyors változásaiból adódó sürgető szempontokból kiindulva előremutató és átfogó perspektívát kínál a 2050-ig megvalósítandó zöld, illetve digitális átállás közötti összefüggésekről.

Mindkét átállás kiemelt helyet foglal el az EU politikai napirendjén, és kölcsönhatásuk jelentős következményekkel fog járni a jövőre nézve. Bár jellegüket tekintve eltérőek, és mozgatórugóik is különbözőek, érdemes alaposabban megvizsgálni, hogy miképpen kapcsolhatók össze, azaz hogyan tudják egymást erősíteni. A kölcsönhatások jobb megértése kulcsfontosságú a szinergiák maximalizálásához és a feszültségek minimalizálásához. Ez alapvető fontosságú a jelenlegi geopolitikai helyzetben, amelyben az EU a zöld és a digitális átalakulás felgyorsítására, ezáltal pedig végső soron az EU rezilienciájának és nyitott stratégiai autonómiájának megerősítésére törekszik. A 2022. évi stratégiai előrejelzési jelentés jövőorientált elemzést nyújt a digitális technológiák fontos szerepéről, valamint a geopolitikai, gazdasági, társadalmi és szabályozási tényezők hatásáról a kettős átállás során. Az elemzés alapján a jelentés tíz olyan kulcsfontosságú területet határoz meg, ahol intézkedésre van szükség.

A közlemény a Közös Kutatóközpont (JRC) tudományos szakpolitikai jelentésére épül: A zöld és digitális jövő felé. Az Európai Unión belüli kettős átállás sikerének alapfeltételei.

A legfontosabb szinergiák és feszültségek:

A zöld és a digitális átállás között erős szinergiák vannak:

• A digitális technológiák kulcsszerepet játszhatnak a klímasemlegesség elérésében, a környezetszennyezés csökkentésében és a biológiai sokféleség helyreállításában. Például az emberek döntéseit meg fogja könnyíteni, ha a mikroszenzorok és az intelligens eszközök hálózata révén lehetővé válik a környezetükben jelen lévő szennyező anyagok személyre szabott nyomon követése, illetve a környezeti adatokhoz való hozzájárulás és hozzáférés.
• A zöld átállás megvalósítása át fogja alakítani a digitális ágazatot. Például az, ha az adatközpontok és a felhőalapú infrastruktúrák2030-ig klímasemlegessé és energiahatékonyabbá válnak – részben annak köszönhetően, hogy energiaigényüket nap- vagy szélenergiából elégítik ki –, támogatni fogja a technológiák környezetbarátabbá tételét. Például a nagy adathalmazok elemzése, a blokkláncok vagy a dolgok internete.

Vannak azonban olyan területek is, ahol a két átállás gyengítheti egymást:

• Az energiafogyasztás növekedhet, ha a digitális technológiák nem válnak energiahatékonyabbá. Az információs és kommunikációs technológiák a globális villamosenergia-felhasználás 5–9%-áért felelősek. Ez fokozódhat a blokkláncok, a dolgok internete, a platformok, a keresőprogramok és a virtuális valóságon alapuló technológiák alkalmazásának terjedésével.
• A digitális technológiák szélesebb körű használata növelheti az elektronikus hulladék mennyiségét (2030-ig akár 75 millió tonnára) és környezeti hatását.
• A digitalizáció fokozódása növelni fogja a vízhasználatot is, például az adatközpontok és a chipgyártás hűtővízigénye miatt.

A kettős átállás kulcsfontosságú technológiái

Megfelelő alkalmazás esetén a digitális technológiák hozzájárulhatnak a klímasemleges, erőforrás-hatékony gazdaság és társadalom megteremtéséhez, és erőforrásokat takaríthatnak meg a létfontosságú gazdasági ágazatokban – amelyek ma az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának nagy részéért is felelősek:

	Az energetika digitalizálása: A digitális technológiák biztosíthatják a kereslet és a kínálat részletesebb bontású és valós idejű összehangolásához szükséges adatokat. A digitális technológiák, az új szenzorok, a műholdas adatok és a blokkláncok segítségével javítható az energiatermelés és az energiaigény előrejelzése.
	Környezetbarátabb közlekedés: A digitalizáció és a mesterséges intelligencia a hatékonyabb multimodális mobilitási megoldások, például a „mobilitás mint szolgáltatás” vagy „szállítás mint szolgáltatás” formáinak elterjedését is ösztönözni fogja. Az akkumulátorok és a digitális technológiák új generációja, például a dolgok internete jelentős elmozdulást tesz lehetővé a fenntarthatóbb mobilitás felé. Ez a változás minden közlekedési módra kiterjed majd, legyen szó személyszállításról, árufuvarozásról vagy légi közlekedésről.
	Az ipar klímasemlegessé válásának felgyorsítása: Az intelligens fogyasztásmérők és érzékelők növelhetik a termelés energia- és anyagfelhasználási hatékonyságát. A digitális ikermodellek (azaz a tárgyakról alkotott virtuális modellek) lehetőséget kínálnak a rendszertervezés javítására, az új termékek tesztelésére, a megelőző karbantartás nyomon követésére és biztosítására, a termékek teljes életciklusának értékelésére és az optimális anyagok kiválasztására.
	Az épületek környezetbarátabbá tétele a digitalizációval: Az adatok és technológiák – például az épületinformációs modellezés – felhasználásával javíthatók a tervezés során meghozott hosszú távú döntések, és fokozható az ágazat energiahatékonysága. Az anonimizált adatok, az intelligens készülékek és a fogyasztói magatartásra vonatkozó információk rendelkezésre állása lehetővé teszi a célzott épület-korszerűsítést.
	Intelligensebb és környezetbarátabb mezőgazdaság: Az űradat-szolgáltatás és a digitális érzékelők alkalmazásával víz- és energiamegtakarítás érhető el, eközben pedig csökkenthető a növényvédő szerek és a műtrágyák használata. A helyi termékforgalmazást és az élelmiszer-pazarlás elkerülését elősegítő digitális platformok fellendíthetik a helyi termelést és lerövidíthetik a fogyasztási láncokat.

A geopolitikai, gazdasági, társadalmi és szabályozási tényezők szerepe

A kettős átállás összekapcsolásának sikere a geopolitikai, gazdasági, társadalmi és szabályozási háttértényezőktől is függ. Az Ukrajnával szembeni orosz katonai agresszió által előidézett jelenlegi geopolitikai változások miatt még sürgetőbbé vált a kettős átállás felgyorsítása, valamint az EU rezilienciájának és nyitottságának megerősítése. Ezek a változások még inkább megkövetelik a kritikus fontosságú nyersanyagokhoz való hozzáférés biztosítását, hiszen ezekre szükség van a kettős átálláshoz, ám ezek tekintetében az EU továbbra is nagymértékben függ a harmadik országoktól.

A zöld és digitális átálláshoz az EU gazdaságpolitikáit is a nagyobb fenntarthatóság és a körforgásos jelleg irányába kell kiigazítani. Kulcsfontosságú lesz, hogy mind a magán-, mind a közszektorban fenntartható beruházások valósuljanak meg. Visszafogott becslések szerint a kettős átálláshoz 2030-ig évente mintegy 650 milliárd euróra lehet szükség.

Emellett a zöld és a digitális átállás során a méltányosság és a megfizethetőség is központi szerepet játszik, hogy a folyamat valamennyi európai polgár, ágazat és régió javát szolgálja Európában és Európán kívül egyaránt. Az alacsony és a közepes jövedelmű emberek a foglalkoztatáson, a digitális közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségein, valamint a magasabb energia- és termékárakon keresztül jobban ki vannak téve a kettős átállás hatásainak. A kettős átállás emellett alapjaiban fogja megváltoztatni a munkaerőpiacokat és a készségeket. Az EU-nak ügyelnie kell arra, hogy az átállás folyamán megerősítse a társadalmi és gazdasági kohéziót.  

Végezetül a zöld és a digitális átállás összekapcsolása szempontjából fontos tényező lesz az EU globális szabványalkotóként betöltött szerepe. Egyrészt meg kell védeni az uniós fogyasztókat a nem fenntartható termékektől és folyamatoktól, másrészt biztosítani kell, hogy a nemzetközi szabványok tiszteletben tartsák az EU fenntarthatósági és etikai normáit.

A kettős átállás sikerét megalapozó cselekvési területek

A stratégiai előrejelzési jelentés tíz olyan cselekvési területet határoz meg, amelyek szükségesek a 2050-ig tartó időszakra előirányzott zöld és digitális átállás közötti kölcsönhatás kínálta lehetőségek bővítéséhez és a potenciális kockázatok minimalizálásához. Ezek a következők:

1. A reziliencia és a nyitott stratégiai autonómia megerősítése a kettős átállás szempontjából kritikus ágazatokban, például a Kritikus Technológiák Uniós Megfigyelőközpontjának munkája révén.
2. A zöld és digitális diplomácia megerősítése az EU szabályozói és szabványalkotói szerepén keresztül, az uniós értékek és a partnerségek előmozdítása mellett.
3. A kritikus fontosságú anyagok és áruk kínálatának stratégiai irányítása, az új függőségi csapdák elkerülése érdekében hosszú távú, rendszerszintű megközelítést alkalmazva.
4. A gazdasági és társadalmi kohézió erősítése a szociális védelem és a jóléti állam megerősítésével.
5. Az oktatási és képzési rendszerek hozzáigazítása a gyorsan változó technológiai és társadalmi-gazdasági valósághoz, valamint a munkaerő ágazatközi mobilitásának támogatása.
6. További időtálló beruházások ösztönzése az új technológiák és az új infrastruktúra terén.
7. Nyomonkövetési keretek kidolgozása a jólét GDP-n túlmutató mérésére.
8. Az egységes piac olyan időtálló szabályozási keretének biztosítása, amely ösztönzi a fenntartható üzleti modelleket és fogyasztói mintákat.
9. A szabványosítás globális megközelítésének megerősítése és az EU versenyelőnyének kihasználása a versenyképes fenntarthatóság terén.
10. Szilárd keretek létrehozásának előmozdítása a kiberbiztonság és a biztonságos adatmegosztás területén többek között annak érdekében, hogy a kritikus fontosságú szervezetek képesek legyenek a zavarok megelőzésére, az azoknak való ellenállásra és a zavarokat követő helyreállításra.