SOTEU 2023 – Beruházás Európa jólétébe

Energiafüggetlenségünk visszaszerzése

Oroszország nemcsak Ukrajna ellen indított háborút, hanem az európai gazdaság ellen is, mégpedig azáltal, hogy az energiaellátást fegyverként használta. A REPowerEU-val véget vetünk az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünknek, hogy visszanyerjük és biztosítsuk Európa hosszú távú, fenntartható energiafüggetlenségét.

Ez egységes, európai erőfeszítés volt. A tagállamok együttműködése annak biztosítására irányult, hogy minden ország megfelelő gázellátással rendelkezzen, miközben az EU arra törekedett, hogy megfizethető áron diverzifikálja energiaellátását.

Uniós energiatakarékossági intézkedések

Az EU energiaplatformja

A Bizottság létrehozta az uniós energiabeszerzési platformot is, hogy megszervezze az első közös gázbeszerzést a tagállamok, valamint Grúzia, Moldova, Ukrajna és a nyugat-balkáni országok számára. Ez a közös beszerzés tette lehetővé, hogy most először felhasználjuk kollektív politikai és piaci súlyunkat arra, hogy a kereslet összevonása és az ellátás vonzása révén javítsuk alkupozíciónkat, és biztosítsuk a gáz -és LNG-ellátást.

A zöld átállás felgyorsítása és a természet védelme

A REPowerEU kulcsfontosságú pillérét alkotó megújuló energia terén jelentős előrelépés történt az energiaválság során: 2022-ben megduplázódott a megújuló energiaforrások további alkalmazása az EU-ban.

Napenergia-stratégiánkkal még inkább felgyorsítjuk a fotovoltaikus energia alkalmazását, miközben az EU vezető szerepet tölt be a globális hidrogéngazdaság fejlesztésében, a hidrogén- és a dekarbonizált gázpiacra vonatkozó csomag kidolgozása pedig folyamatban van.

A nettó zéró kibocsátásra irányuló verseny lendületének fenntartása és az uniós ipar versenyképességének fokozása érdekében a Bizottság 2023. február 1-jén közzétette a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervet.

Márciusban három, a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervet támogató kulcsfontosságú kezdeményezést vezettek be:

• a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló európai jogszabályt
• a nettó zéró iparról szóló jogszabályt
• a villamosenergia-piac szerkezetének reformját

Emellett a természet helyreállítására irányuló küzdelmet a közelmúltban előterjesztett természet-helyreállítási jogszabály és a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv segítségével az Európai Unió egészében folytattuk. Időközben az erdőirtásról szóló uniós jogszabály révén olyan szabályokat fogadtuk el, amelyek nem engedik be a nem fenntartható termékeket a szupermarketekbe, és az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag célkitűzéseinek megvalósítása terén is előrelépést tettünk.

Az átállás természetesen hatással lesz a mezőgazdasági termelőkre és a vidéki közösségekre. Az év elején hatályba lépett 2023–2027-es közös agrárpolitika (KAP) támogatni fogja a mezőgazdasági termelőket abban, hogy biztonságos, minőségi és fenntartható élelmiszereket állítsanak elő, miközben megőrzi a vidéki közösségek életképességét és sokszínűségét is.

Európa digitális évtizedének megvalósítása

A digitális innováció szédületes ütemben alakítja át gazdaságunkat, az EU pedig lépést tart az ezzel járó változásokkal. A mesterséges intelligencia (MI) forradalma a szemünk előtt zajlik, ezért a Bizottság már 2021 áprilisában előterjesztette a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt. Ez biztosítani fogja, hogy az unióbeli MI-rendszerek biztonságosak, átláthatók, etikusak és elfogulatlanok legyenek, és emberi ellenőrzés alatt álljanak.

Az Európai Parlament és az uniós tagállamok márciusban megállapodásra jutottak a csipekről szóló európai jogszabályról, a Tanács pedig július végén hivatalosan jóváhagyta az európai félvezető-ökoszisztéma megerősítéséről szóló rendeletet. Az európai digitális gazdaság hajtóerejét, az adatokat illetően arra törekszünk, hogy az európai adatstratégia révén az EU vezető szerepet töltsön be az adatvezérelt társadalomban. A gazdaság vonatkozásában a Bizottság két új javaslatot terjesztett elő annak érdekében, hogy az elmúlt évben a kifizetések és a tágabb értelemben vett pénzügyi ágazat is belépjenek a digitális korba.

Mikroelektronikai beruházások

2022 novemberében újabb mérföldkövet sikerült elérni: a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hatálybalépésével kezdődően az online platformok nagyobb felelősséget vállalnak a károk enyhítéséért és a felhasználók jogainak védelméért. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály érvényesítése érdekében a Bizottság 2023 áprilisában útjára indította az Európai Algoritmikus Átláthatósági Központot (ECAT), amelynek a Bizottság Közös Kutatóközpontja ad otthont.

A digitális piacokról szóló jogszabály ugyanazon hónapban történő végrehajtása révén a digitális piacokon erősödött a méltányosság és a megtámadhatóság.

Egységes piacunk és szociális piacgazdaságunk megerősítése

Idén ünnepeltük a tartós európai versenyképesség alapjául szolgáló egységes piac 30 éves évfordulóját. Márciusban a Bizottság új, hosszú távú megközelítést vázolt fel arra vonatkozóan, hogy az EU miként építhet az erősségeire azáltal, hogy ösztönzi a virágzó vállalkozásokat és vonzó munkahelyek teremtése és globális normák meghatározása révén képes versenyezni a globális piacon.

Ebben az évben szintén javasoltunk más módokat is az egységes piac támogatására és további erősítésére. Májusban javaslatot tettünk a vámunió – annak 1968-as létrehozása óta – legátfogóbb és legambiciózusabb reformjára. Egy hónappal korábban új szabályokat javasoltunk a szabadalmakra vonatkozóan, amelyek átláthatóbb, hatékonyabb és időtállóbb szellemitulajdon-jogi keretet hoznak létre.

Az EU gazdasága az elmúlt évek egymást követő gazdasági sokkhatásai közepette továbbra is figyelemreméltó rezilienciát mutat. 2022-ben a növekedés élénkülése figyelemre méltó, 3,4%-os volt. A bővülést robusztus munkaerőpiac támogatta: a munkanélküliségi ráta minden korábbinál alacsonyabb szintre csökkent, és nőtt a foglalkoztatás. Ez az eredmény nagyrészt az EU és a tagállamok határozott fellépésének köszönhető. 

Egyedülálló európai modellünk számára, amely az embereket helyezi gazdaságunk középpontjába, természetesen nemcsak a kereskedelmi lehetőségek, hanem a társadalmi jólét is prioritás. E célból – és mivel szilárdan hiszünk a szociális párbeszéd erejében – olyan intézkedéseket javasoltunk, amelyek mind nemzeti, mind uniós szinten erősítik a szociális párbeszédet. Ugyanakkor gondoskodnunk kell arról, hogy szociális védőhálóink megfeleljenek a célnak. Ezért fogalmaztunk meg ajánlásokat a megfelelő minimumjövedelem biztosítására az uniós tagállamokban.

Mindezt alátámasztja, hogy Európának jelentős beruházásokat kell végrehajtania az egész életen át tartó tanulás terén, ami alapvető fontosságú a zöld, digitális és demográfiai átállás sikeréhez. Ezért lett 2023 a készségek európai éve, amelyre a tagállamok mintegy 65 milliárd euró összegű uniós forrást különítettek el.

A készségfejlesztési paktum – A köz- és magánszervezetek összefogása

A Next Generation EU és az európai beruházások fellendítése

2022-ben és 2023-ban a Next Generation EU keretében megvalósult 800 milliárd euró összegű közös európai beruházásunk révén, kézzelfogható helyi projekteken keresztül elkezdtünk egy fenntartható, reziliens és versenyképes Európát építeni, hogy mindenki számára jólétet biztosítsunk az EU-ban.

Konkrét eredmények az egyes tagállamokban

A Global Gateway és a globális beruházások fellendítése

Az EU továbbra is kulcsfontosságú szerepet játszik a mindenki számára reziliens, fenntartható és növekvő globális gazdaság kialakításában. A Global Gateway elnevezésű, 300 milliárd euró értékű, világszerte fenntartható beruházásokra irányuló tervvel a Bizottság olyan kiváló minőségű infrastrukturális projekteket támogat, amelyek munkahelyeket teremtenek, előmozdítják a tartós növekedést és értéket hoznak létre helyi szinten.

A Global Gateway kezdeményezés keretében elért első mérföldkő az Afrika–Európa beruházási csomagban öltött testet. A Global Gateway kezdeti, mintegy 150 milliárd euró összegű beruházásának felét az afrikai partnerekkel közös együttműködés erősítésére fordítjuk. Az azóta eltelt időben megkezdtük a Global Gateway végrehajtását Ázsiában és a csendes-óceáni térségben, majd Latin-Amerikában és a Karib-térségben is; ez utóbbi területeken Ursula von der Leyen elnök bejelentése értelmében az EU és tagállamai több mint 45 milliárd eurót fognak beruházni.

Európa kereskedelmi menetrendjének újraindítása

Kereskedelmi és Technológiai Tanácsok

A nemzetközi együttműködés szellemében az EU kereskedelmi és technológiai tanácsokat hozott létre az Egyesült Államokkal és Indiával a termelő partnerségek előmozdítása és a közös kihívások kezelése érdekében.

Globális kereskedelem

A világjárvány, majd Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja által az ellátási láncokra gyakorolt sokkhatás ellenére a kulcsfontosságú kereskedelmi partnerekkel való együttműködés terén elért kézzelfogható eredmények révén előrelépést tettünk a kereskedelem nyitottságának előmozdítása terén. Chilével és Új-Zélanddal sikeresen lezárultak a szabadkereskedelmi megállapodásokról szóló tárgyalások, míg Ausztráliával, a Mercosurral, Mexikóval, Indiával és Indonéziával folytatódtak a tárgyalások.

Gazdasági biztonság

A Bizottság és a főképviselő június 20-án új uniós gazdasági biztonsági stratégiát terjesztett elő. A stratégia elsősorban arra összpontosít, hogy miként csökkenthetők a megnövekedett geopolitikai feszültségekkel és a felgyorsult technológiai átalakulással összefüggő gazdasági folyamatokból eredő kockázatok, mindeközben megőrizve a lehető legnagyobb mértékű gazdasági nyitottságot és dinamizmust.

Dokumentumok