A nettó zéró kibocsátási célt szolgáló iparról szóló rendelet

A rendelet a „nettó zéró” technológiák gyártására vonatkozó szabályozási keretrendszert is egyszerűsíteni fogja. Ez elő fogja segíteni, hogy a „nettó zéró” technológiák ágazata versenyképesebbé váljon, egyúttal pedig a kibocsátott szén-dioxid tárolására szolgáló kapacitások bővülését is felgyorsítja.

A rendelet olyan technológiákra vonatkozik, amelyek jelentős mértékben hozzá fognak járulni a dekarbonizációhoz. A jogszabály különösen azoknak a stratégiai „nettó zéró” technológiáknak a térhódítását fogja támogatni, amelyek elérhetők a kereskedelmi forgalomban, és amelyek alkalmazását jó eséllyel gyorsan fel lehet futtatni. Ezek a technológiák erősítik az EU iparának versenyképességét és az uniós energetikai rendszer ellenálló képességét, egyúttal pedig lehetővé teszik a tiszta energiára való átállást.

Az Európai Parlament és a Tanács 2024. február 6-án politikai megállapodásra jutott a nettó zéró kibocsátási célt szolgáló iparról szóló rendeletről. A rendelet a hivatalos elfogadását követően lép majd hatályba. 

A rendeletben felvázolt intézkedések más „nettó zéró” technológiák térnyerését is támogatják, a következőket is ideértve: fenntartható alternatív üzemanyagokkal kapcsolatos technológiák, nukleáris folyamatokból – minimális mennyiségű, a nukleáris üzemanyagciklusból származó hulladék képződése mellett – energiát előállító fejlett technológiák, kis méretű moduláris reaktorok és a kapcsolódó csúcsminőségű üzemanyagok.

A tisztatechnológia-ágazat működési feltételeinek megteremtése az EU-ban, összhangban a globális tendenciákkal

2050-re

A nettó zéró kibocsátási célt szolgáló technológiákba történő beruházások ösztönzése érdekében a rendelet a következőket irányozza elő:

• Stratégiai „nettó zéró” projektek: a nettó zéró kibocsátási célt szolgáló uniós ipar ellenálló képességének és versenyképességének megerősítéséhez elengedhetetlenül fontos kiemelt projektek azonosítása
• A bürokrácia csökkentése és az engedélyezés felgyorsítása: a nettó zéró kibocsátási célt szolgáló technológiák gyártására irányuló projektekkel kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentése, valamint az engedélyezési eljárások egyszerűsítése és felgyorsítása – ez kiváltképp a stratégiai projektek esetében lesz így, ami növelni fogja a tervezési és beruházási biztonságot
• Szén-dioxid-besajtolási kapacitás: szén-dioxid-leválasztási és -tárolási projektek támogatása, főként a szén-dioxid-tárolók rendelkezésre állásának javítása révén
• Beruházások vonzása: a beruházások előmozdítása a nettó zéró kibocsátási célt szolgáló európai platform és az Európai Hidrogénbank révén
• A piacra jutás megkönnyítése: fenntarthatóságra és rezilienciára vonatkozó kritériumok életbe léptetése a közbeszerzési eljárásokban és az árverések esetében a megújuló energiaforrások iránti kereslet fellendítése érdekében
• Innováció: szabályozói tesztkörnyezetek kialakítása a nettó zéró kibocsátási célt szolgáló, innovatív technológiák kifejlesztésének és tesztelésének elősegítése, valamint kiegyenlített innovációs feltételek megteremtése céljából
• Készségfejlesztés: európai akadémiák létrehozása, melyek a „nettó zéró” ipart szolgálják – az akadémiák képzést és oktatást biztosítanak majd a „nettó zéró” technológiák témájában, és hozzá fognak járulni minőségi munkahelyek megteremtéséhez, működésüket pedig a nettó zéró kibocsátási célt szolgáló európai platform fogja támogatni és felügyelni

A nettó zéró kibocsátási célt szolgáló európai platform

A nettó zéró kibocsátási célt szolgáló európai platform támogatni fogja a rendelet keretében hozott intézkedések teljes körű felügyeletét. A platform lehetővé teszi, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok megvitassák és összehangolják a javasolt intézkedéseket. A platformra az ipar képviselői és más szakértők is meghívást kaphatnak.

A megújuló hidrogén előállítását támogató első kísérleti árverésekre 2023 őszén kerül majd sor az Innovációs Alap keretében. Ez egyértelmű üzenet arra nézvést, hogy a hidrogéntermelés jövője Európában van.

Háttér-információk

Az EU elkötelezte magát amellett, hogy 2050-ig megvalósítja a klímasemlegességet, de jelenleg számos olyan „nettó zéró” technológia és komponens nettó importőre, amelyek kulcsfontosságúak e célkitűzés eléréséhez. A Bizottság ezért javaslatot tett arra, hogy a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervnek részét képezze egy, a nettó zéró kibocsátási célt szolgáló iparról szóló rendelet, hogy a stratégiai függőségek ne veszélyeztessék a zöld átállást. A 2030-ig kiépítendő teljes gyártási kapacitásra vonatkozó cél kitűzése és a „nettó zéró” technológiákra vonatkozó szabályozási keretrendszer egyszerűsítése révén a rendelet lehetővé fogja tenni az EU számára, hogy vezető szerepet töltsön be ezen a piacon. A Covid19-világjárvány és az energiaválság tanulságaira figyelemmel a jogszabály biztosítani fogja, hogy az ellátási láncok működését többé ne hátráltassák fennakadások, és hogy rendelkezésre álljanak a tiszta energiára való átálláshoz szükséges uniós gyártási kapacitások.

^{*Ikonok: stock.adobe.com}