A nettó zéró kibocsátási célt szolgáló iparról szóló rendelet ismertetése
A nettó zéró kibocsátási célt szolgáló iparról szóló rendeletre (rövid nevén a „nettó zéró” iparról szóló rendeletre) irányuló javaslat olyan jogalkotási kezdeményezés, amely a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terven alapul. A terv azt a célt szolgálja, hogy lendületet adjon az Európai Unióban a tiszta technológiák gyártásának. Ez azt jelenti, hogy növelni kell az EU-ban azoknak a technológiáknak a gyártási kapacitását, amelyek elősegítik a tiszta energiára való átállást, és amelyek alkalmazása során az üvegházhatásúgáz-kibocsátás mértéke rendkívül alacsony, nulla vagy negatív.
A rendelet elő fogja mozdítani a beruházásokat, továbbá jobb feltételeket és jobb piaci hozzáférést fog teremteni a tiszta technológiák számára az EU-ban. A cél az, hogy az Unióban a stratégiai „nettó zéró” technológiák gyártási kapacitása 2030-ra az ilyen technológiák iránti éves szükséglet legalább 40%-át megközelítse vagy elérje. Ez felgyorsítja majd az előrehaladást az EU 2030-ra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai céljainak és 2050-ig elérendő klímasemlegességének megvalósítása felé, ezenfelül pedig javítani fogja az uniós ipar versenyképességét, minőségi munkahelyeket teremt, és támogatni fogja az EU energiafüggetlenségét célzó erőfeszítéseket.
A rendelet a „nettó zéró” technológiák gyártására vonatkozó szabályozási keretrendszert is egyszerűsíteni fogja. Ez elő fogja segíteni, hogy a „nettó zéró” technológiák ágazata versenyképesebbé váljon, egyúttal pedig a kibocsátott szén-dioxid tárolására szolgáló kapacitások bővülését is felgyorsítja.
A rendelet olyan technológiákra vonatkozik, amelyek jelentős mértékben hozzá fognak járulni a dekarbonizációhoz. A jogszabály különösen azoknak a stratégiai „nettó zéró” technológiáknak a térhódítását fogja támogatni, amelyek elérhetők a kereskedelmi forgalomban, és amelyek alkalmazását jó eséllyel gyorsan fel lehet futtatni. Ezek a technológiák erősítik az EU iparának versenyképességét és az uniós energetikai rendszer ellenálló képességét, egyúttal pedig lehetővé teszik a tiszta energiára való átállást.
Az Európai Parlament és a Tanács 2024. február 6-án politikai megállapodásra jutott a nettó zéró kibocsátási célt szolgáló iparról szóló rendeletről. A rendelet a hivatalos elfogadását követően lép majd hatályba.
Kulcsfontosságú technológiák
Fotovoltaikus és naphőenergia
Elektrolizátorok és üzemanyagcellák
Szárazföldi szélenergia és tengeri megújuló energiaforrások
Fenntartható biogáz/biometán
Akkumulátorok és tárolás
Szén-dioxid-leválasztás és -tárolás
Hőszivattyúk és geotermikus energia
Villamosenergia-hálózati technológiák
A rendeletben felvázolt intézkedések más „nettó zéró” technológiák térnyerését is támogatják, a következőket is ideértve: fenntartható alternatív üzemanyagokkal kapcsolatos technológiák, nukleáris folyamatokból – minimális mennyiségű, a nukleáris üzemanyagciklusból származó hulladék képződése mellett – energiát előállító fejlett technológiák, kis méretű moduláris reaktorok és a kapcsolódó csúcsminőségű üzemanyagok.
A tisztatechnológia-ágazat működési feltételeinek megteremtése az EU-ban, összhangban a globális tendenciákkal
A nettó zéró kibocsátási célt szolgáló technológiákba történő beruházások ösztönzése érdekében a rendelet a következőket irányozza elő:
- Stratégiai „nettó zéró” projektek: a nettó zéró kibocsátási célt szolgáló uniós ipar ellenálló képességének és versenyképességének megerősítéséhez elengedhetetlenül fontos kiemelt projektek azonosítása
- A bürokrácia csökkentése és az engedélyezés felgyorsítása: a nettó zéró kibocsátási célt szolgáló technológiák gyártására irányuló projektekkel kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentése, valamint az engedélyezési eljárások egyszerűsítése és felgyorsítása – ez kiváltképp a stratégiai projektek esetében lesz így, ami növelni fogja a tervezési és beruházási biztonságot
- Szén-dioxid-besajtolási kapacitás: szén-dioxid-leválasztási és -tárolási projektek támogatása, főként a szén-dioxid-tárolók rendelkezésre állásának javítása révén
- Beruházások vonzása: a beruházások előmozdítása a nettó zéró kibocsátási célt szolgáló európai platform és az Európai Hidrogénbank révén
- A piacra jutás megkönnyítése: fenntarthatóságra és rezilienciára vonatkozó kritériumok életbe léptetése a közbeszerzési eljárásokban és az árverések esetében a megújuló energiaforrások iránti kereslet fellendítése érdekében
- Innováció: szabályozói tesztkörnyezetek kialakítása a nettó zéró kibocsátási célt szolgáló, innovatív technológiák kifejlesztésének és tesztelésének elősegítése, valamint kiegyenlített innovációs feltételek megteremtése céljából
- Készségfejlesztés: európai akadémiák létrehozása, melyek a „nettó zéró” ipart szolgálják – az akadémiák képzést és oktatást biztosítanak majd a „nettó zéró” technológiák témájában, és hozzá fognak járulni minőségi munkahelyek megteremtéséhez, működésüket pedig a nettó zéró kibocsátási célt szolgáló európai platform fogja támogatni és felügyelni
A nettó zéró kibocsátási célt szolgáló európai platform
A nettó zéró kibocsátási célt szolgáló európai platform támogatni fogja a rendelet keretében hozott intézkedések teljes körű felügyeletét. A platform lehetővé teszi, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok megvitassák és összehangolják a javasolt intézkedéseket. A platformra az ipar képviselői és más szakértők is meghívást kaphatnak.
Európai Hidrogénbank
A hidrogéntechnológia egyike a nettó zéró kibocsátási célt szolgáló iparról szóló uniós rendelet tárgyát képező technológiáknak. Nélkülözhetetlen az európai ipar dekarbonizációjához, az EU 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzéseinek eléréséhez és a klímasemlegesség 2050-re történő megvalósításához. Az Unió a hidrogéntermelés bővítésével csökkenteni fogja a fosszilis tüzelőanyagok használatát az európai iparágakban, és kielégíti a nehezen villamosítható ágazatok igényeit.
Az Európai Hidrogénbank támogatni fogja a megújuló hidrogén uniós felhasználásának térnyerését, valamint a nemzetközi partnerektől származó behozatalt. Célja, hogy a megújulóenergia-kínálat és -kereslet hatékony összekapcsolása és a kezdeti beruházási kihívások kezelése révén mozgósítsa a hidrogén-értékláncokba irányuló magánberuházásokat.
Az Európai Hidrogénbank feltörekvő európai hidrogénpiacot fog kiépíteni, új növekedési lehetőségeket kínál és minőségi munkahelyeket teremt majd, ezenfelül pedig a REPowerEU tervvel és a klímasemlegességi célkitűzéssel összhangban elő fogja segíteni az uniós hidrogéncélok teljesítését.
A megújuló hidrogén előállítását támogató első kísérleti árverésekre 2023 őszén kerül majd sor az Innovációs Alap keretében. Ez egyértelmű üzenet arra nézvést, hogy a hidrogéntermelés jövője Európában van.
Háttér-információk
Az EU elkötelezte magát amellett, hogy 2050-ig megvalósítja a klímasemlegességet, de jelenleg számos olyan „nettó zéró” technológia és komponens nettó importőre, amelyek kulcsfontosságúak e célkitűzés eléréséhez. A Bizottság ezért javaslatot tett arra, hogy a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervnek részét képezze egy, a nettó zéró kibocsátási célt szolgáló iparról szóló rendelet, hogy a stratégiai függőségek ne veszélyeztessék a zöld átállást. A 2030-ig kiépítendő teljes gyártási kapacitásra vonatkozó cél kitűzése és a „nettó zéró” technológiákra vonatkozó szabályozási keretrendszer egyszerűsítése révén a rendelet lehetővé fogja tenni az EU számára, hogy vezető szerepet töltsön be ezen a piacon. A Covid19-világjárvány és az energiaválság tanulságaira figyelemmel a jogszabály biztosítani fogja, hogy az ellátási láncok működését többé ne hátráltassák fennakadások, és hogy rendelkezésre álljanak a tiszta energiára való átálláshoz szükséges uniós gyártási kapacitások.