Felnőttek védelme

Európa népessége öregszik, és az idős emberek körében gyakran előfordul, hogy romlanak a mentális és pszichoszociális képességeik. Ráadásul korosztálytól függetlenül egyre több ember él valamilyen fogyatékossággal. Így folyamatosan nő azoknak a felnőtteknek a száma, akiknek jogi védelemre vagy jogi segítségre van szükségük ahhoz, hogy érvényt tudjanak szerezni személyes érdekeiknek, illetve intézni tudják pénzügyeiket. Jelenleg ezek a felnőttek különböző nehézségekkel szembesülnek határokon átnyúló helyzetekben – például akkor, ha képviselőjüknek meg kell szüntetnie egy külföldi bankszámlát, vagy ha valamelyik ország bírósága által hozott védelmi intézkedésre külföldön kell hivatkozni. 

A Bizottság 2023. május 31-én két jogalkotási javaslatot terjesztett elő, amelyek célja, hogy kiküszöböljék azokat a nehézségeket, melyekkel az érintett felnőttek és képviselőik határokon átnyúló helyzetekben szembesülhetnek. A következő két jogszabályról van szó:

• egy rendeletről, amely az érintett felnőttek védelmében szabályozza az uniós országok közötti, határokon átnyúló ügyeket, valamint
• egy tanácsi határozatról, amely arra kötelezi az uniós tagállamokat, hogy csatlakozzanak a felnőttek védelméről szóló, 2000. évi Hágai Egyezményhez.

A javasolt jogszabályok egységes szabályokat állapítanak meg a felnőttek védelmével kapcsolatos, határokon átnyúló ügyekre vonatkozóan, javítják a jogbiztonságot, csökkentik a határokon átnyúló eljárások költségeit és időtartamát, és hozzájárulnak a felnőttek jogainak védelméhez, beleértve az autonómiához való jogukat is. 

Határokon átnyúló ügyről van szó akkor, ha az több országot érint: például a védelemre szoruló felnőtt „A” országban él, de vagyona (pl. lakása vagy bankszámlája) van „B” országban, vagy „B” országba utazik, és ott orvosi kezelésre van szüksége.

A Bizottság által javasolt jogszabályok célkeresztjében azok a felnőttek állnak, akik – vagy azért, mert nem rendelkeznek az ehhez szükséges személyes képességekkel, vagy mert cselekvésükben korlátozottak – nincsenek abban a helyzetben, hogy megvédhessék érdekeiket. A személyes képességek hiánya vagy korlátozottsága lehet tartós vagy átmeneti, illetve fizikai vagy pszichoszociális jellegű (pl. értelmi fogyatékosság, pszichiátriai betegség). Állhat a hátterében életkorral összefüggő betegség (pl. Alzheimer-kór) vagy egészségügyi állapot (pl. kóma).

Védelmük és támogatásuk biztosítása érdekében ezek a személyek bíróság vagy közigazgatási hatóság által hozott védelmi intézkedés hatálya alá helyezhetők, vagy az általuk előzetesen az érdekeik kezelésére kijelölt harmadik fél támogathatja őket (képviseleti jogkör alapján). Amennyiben határokon átnyúló, azaz több országot érintő ügyről van szó, a Bizottság által javasolt szabályok ki fogják küszöbölni az ilyen esetekben gyakran felmerülő problémákat. A javasolt szabályok értelmében a jogi védelmet, melyben az érintett felnőtt valamelyik országban részesül, más uniós országok is garantálják számára. A két új jogszabály hozzá fog járulni az érintett személyek jogainak, többek között az autonómiához és az igazságszolgáltatáshoz való joguknak a védelméhez. 

A javasolt szabályok megkönnyítik a védelemre szoruló felnőttek képviselői és a velük szemben eljáró más személyek és szervezetek közötti, határokon átívelő ügyek lefolytatását is.

A Bizottság által előterjesztett jogalkotási csomag két jogi aktusból áll: egy, az uniós tagállamok által közvetlenül alkalmazandó rendeletből, valamint egy tanácsi határozatból, amely kötelezővé teszi az uniós országoknak, hogy csatlakozzanak a felnőttek nemzetközi védelméről szóló, 2000. január 13-i Hágai Egyezményhez.

A javasolt rendelet közös szabályokat állapít meg az EU-n belüli, határokon átnyúló ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozóan. Ezek a szabályok megállapítják az intézkedéseket hozó bíróságok és hatóságok joghatóságát határokon átívelően, meghatározzák az adott ügyre alkalmazandó jogot, valamint tisztázzák, hogy a felnőttek védelmét szolgáló intézkedéseket hogyan kell elismerni más uniós országokban. A rendelet rögzíti továbbá a képviseleti jogkörre alkalmazandó jogra és annak külföldön történő érvényesítésére vonatkozó szabályokat. Ezen túlmenően meghatározza a tagállami hatóságok közötti együttműködés és a kötelező digitális kommunikáció szabályait, továbbá európai képviseleti igazolást és összekapcsolt tagállami nyilvántartásokat vezet be.

A felnőttek védelméről szóló, 2000. évi Hágai Egyezmény a szerződő államai által alkalmazandó nemzetközi jogi keretet biztosít a felnőttek védelmére. Az egyezményt eddig 12 uniós ország, valamint Svájc, Monaco és az Egyesült Királyság írta alá (ez utóbbi csak Skócia tekintetében). A tanácsi határozatra irányuló bizottsági javaslat értelmében az összes többi uniós ország (Dánia kivételével) köteles lesz csatlakozni a felnőttek védelméről szóló, 2000. évi Hágai Egyezményhez. Az egyezményt az uniós országok csak nem uniós szerződő államokkal szemben fogják alkalmazni, uniós országok közötti viszonylatban nem. 

A jogalkotási csomag egységes szabályokat ír elő a felnőttek határokon átnyúló ügyekben való védelmére vonatkozóan mind az uniós országok között, mind pedig nemzetközi viszonylatban (vagyis azokkal a nem uniós országokkal szemben, amelyek részesei a felnőttek védelméről szóló, 2000. évi Hágai Egyezménynek, vagy a jövőben válnak annak részesévé). Ez az egységes jogi keret orvosolni fogja azokat a nehézségeket, amelyekkel a védelemre szoruló felnőttek határokon átnyúló helyzetekben jelenleg szembesülnek, valamint meg fogja szüntetni a felnőttek jogi védelmének jelenlegi hiányosságait és következetlenségeit. A javasolt jogszabályok javítani fogják a felnőttek jogainak védelmét, meg fogják erősíteni a jogbiztonságot és a kiszámíthatóságot határokon átívelő ügyekben, valamint eredményesebbé fogják tenni, illetve gyorsítani fogják a felnőttek védelmével kapcsolatos, több országot érintő eljárásokat. 

A javaslatok nem érintik az uniós országok felnőttek védelmére vonatkozó jogszabályait (például a védelmi intézkedések típusaira és következményeire vonatkozó előírásokat, a felnőttek képviseletét ellátó személyek hatáskörét és annak korlátait stb.).

A javaslatok csak a határokon átnyúló ügyekben alkalmazandó szabályokat rögzítik – azokat, amelyek többek az alábbi kérdéseket szabályozzák: 

• Mely ország bíróságai rendelkeznek joghatósággal felnőttre vonatkozó védelmi intézkedés meghozatalára?
• Melyik ország joga alkalmazandó azoknak a felnőtteknek az esetében, akiknek több országban van valamilyen érdekeltségük?
• Hogyan érvényesül a védelmi intézkedés vagy a képviseleti jog más országokban?
• Hogyan működhetnek együtt és cserélhetnek információt egymással a különböző országok hatóságai a felnőttek védelmével kapcsolatban? 

A javaslatokat most az Európai Parlament és a Tanács fogja megvizsgálni és megvitatni. 

A rendeletjavaslatot az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak el kell fogadnia ahhoz, hogy a jogszabály életbe léphessen. A rendelet az elfogadását követő 18 hónap elteltével válik alkalmazandóvá. Ezután a tagállamoknak 4 év áll majd a rendelkezésükre, hogy kommunikációs csatornáikat digitalizálják, 5 év pedig, hogy nyilvántartást hozzanak létre és azt összekapcsolják más tagállamok nyilvántartásaival. 

A tanácsi határozatot a Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően fogadhatja el. A tagállamoknak ezt követően két év áll rendelkezésükre ahhoz, hogy megfeleljenek a tanácsi határozatnak, és csatlakozzanak a felnőttek védelméről szóló, 2000. évi Hágai Egyezményhez.