Szakpolitikák
Az Európai Unióban az élelmiszer-jelölésre (címkézésre) vonatkozó szabályok lehetővé teszik, hogy a polgárok részletes tájékoztatást kapjanak az élelmiszerek tartalmáról és összetételéről.
A modern biotechnológia folyamatos fejlődése. Innováció az élelmiszer- és mezőgazdasági ágazatban.
Új élelmiszerek alatt olyan élelmiszereket kell érteni, amelyeket 1997. május 15. előtt az emberek nem fogyasztottak számottevő mennyiségben az Európai Unióban.
A vegyi anyagok fontos szerepet játszanak az élelmiszer-termelésben és -forgalmazásban.
Átfogó jogi keretrendszer az európai élelmiszer-biztonság növeléséért.
Az élelmiszer-pazarlás visszaélés a korlátozott mértékben rendelkezésre álló természeti erőforrásokkal, ezen túlmenően pedig erkölcsi és gazdasági szempontból is problémát jelent.
A növényvédő szerek a növényeket és növényi termékeket védelmezik: megsemmisítik a kártevőket („károsítókat”) és a betegségeket, megfékezik terjedésüket, és megakadályozzák megjelenésüket.
Az EU-ban kb. 5 millió mezőgazdasági termelő tenyészt állatokat élelmiszer-termelés céljából, mintegy 130 milliárd euró értékben.
Az EU állategészségügyi politikája az átvihető állatbetegségek elleni küzdelem több évtizedes fejlődésének eredménye.
Az élelmiszer-adalékanyagokat, az élelmiszerenzimeket és az élelmiszer-aromákat „élelmiszerjavító anyagoknak” is nevezzük.
Az EU harmonizálta a kórokozóktól mentes sperma, petesejtek és embriók EU-ba történő behozatalára és EU-n belüli szállítására vonatkozó állategészségügyi követelményeket.
A globalizált agrár-élelmiszeripari ellátási lánc összetettsége és az olcsóbb élelmiszerek előállítására irányuló gazdasági törekvés növeli a csalás lehetőségét.
Az EU élelmiszer-biztonsági előírásai a legszigorúbbak közé tartoznak a világon, és biztosítják, hogy az élelmiszerek biztonságosak legyenek a fogyasztók számára.
Az állati melléktermékek olyan állati eredetű anyagok, melyeket az emberek nem fogyasztanak.
Az európai polgároknak biztonságos, egészséges és kiváló minőségű élelmiszerekre van szükségük.
Az élelmiszerlánc biztonságáról a RASFF, azaz az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó sürgősségi riasztórendszer gondoskodik, mely 2014 óta kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy a fogyasztók biztonságos élelmiszerekhez juthassanak.
Az Európai Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy a jövőben élelmiszer-biztonsági költségvetést, valamint következetes és felelős táplálkozáspolitikát fog kialakítani.
Az EU és illetékes hatóságai felelősek annak ellenőrzéséért, hogy a vállalkozások megfelelnek-e az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos követelményeknek.
Az EU nemzetközi kereskedelmi megállapodásai hozzájárultak a nemzetközi normák kialakulásához az élelmiszer-biztonság, az állategészségügy és a vonatkozó jogszabályok terén.
Az Európai Bizottság nyomon követi az élelmiszerekre, a takarmánybiztonságra, az állategészségügyre, az állatjólétre, a növényegészségügyre és az emberi egészségre vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtását és érvényre juttatását.
Az Európai Bizottság képzési kezdeményezést indított útnak az élelmiszerekre, a takarmányjogra, az állategészségügyre és állatjólétre, valamint a növényegészségügyre vonatkozó uniós szabályokkal kapcsolatos ismeretek javítása érdekében.
Az uniós referencialaboratóriumok rendeltetése, hogy magas színvonalú és egységes tesztelést biztosítsanak az EU-ban.
Az uniós országok támogatásával és velük szoros együttműködésben az Európai Bizottság több mint 40 éve dolgozik azon, hogy előmozdítsa az állatjólétet és javítsa a haszonállatok életét.
Az EU-ban élő 500 millió fogyasztó hasznát látja annak, hogy az uniós országok minden évben óriási mennyiségben importálnak harmadik országokból, illetve hoznak kereskedelmi forgalomba az EU területén élő állatokat és különböző árucikkeket.
Az élő állatok kereskedelme és EU-ba történő behozatala a mindennapok része az EU-ban. Az EU állategészségügyi követelményeket állapított meg annak érdekében, hogy az élő állatokat biztonságosan lehessen szállítani egyik országból a másikba.
Az állati eredetű termékek EU-ba történő behozatala és EU-n belüli szállítása szerves részét képezi az uniós gazdasági életnek. Az EU számos állategészségügyi követelményt határozott meg ezekre a termékekre vonatkozóan.
A hobbiállatokkal történő utazásra vonatkozó szabályok harmonizálása megkönnyítette az uniós polgárok számára, hogy szabadon utazzanak házi kedvenceikkel egyik uniós országból a másikba.
Az EU több szemponton alapuló, holisztikus megközelítést alkalmaz az állatbetegségek elleni küzdelem terén.
Az állatok azonosítására vonatkozó uniós szabályok alapvető célja, hogy állat-egészségügyi okokból meg lehessen határozni az állatok helyét, és nyomon lehessen követni mozgásukat.
Az Unió tenyésztéstechnikai jogszabályai előmozdítják a tenyészállatok és genetikai anyagaik szabad kereskedelmét.
Az állategészségügyi határellenőrzés kulcsfontosságú ahhoz, hogy az Európai Unióba csak olyan élő állatok és állati termékek jussanak be, amelyek biztonságosak.
Az EU szabályozza a mezőgazdasági és az erdei növényfajokból, a gyümölcs-, zöldség- és dísznövényfajokból, valamint a szőlőből származó növényi szaporítóanyagok forgalmazását.
A növényegészségügyre vonatkozó uniós szabályok célja, hogy védelmezzék a növényeket, a gyümölcsöket, a zöldségeket, a virágokat, a dísznövényeket és az erdőket a kártevőktől („károsítóktól”) és betegségektől.
Az EU által létrehozott rendszer szellemitulajdon-jogokat biztosít az új növényfajtákkal kapcsolatban – ezek az ún. közösségi növényfajta-oltalmi jogok.