Előzmények
Európa ma a világ egyik legversenyképesebb, legdinamikusabb és leginnovatívabb térsége. Az elmúlt néhány évben azonban történelmi jelentőségű kihívásokkal kellett szembenéznünk. Mindenekelőtt a Covid19-világjárvány, majd Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja tette próbára elszántságunkat és ellenálló képességünket.
Bár az Európai Unió megállta a helyét mindkét válságban, azok visszavetették általános versenyképességünket.
Az elmúlt négy év nyilvánvalóvá tette: elengedhetetlen, hogy megszilárdítsuk az EU egységes piacát és javítsuk a versenyképességünket. [...] Ki kell fejlesztenünk és széles körben alkalmaznunk kell a kettős átálláshoz szükséges technológiákat. Ez nélkülözhetetlen, ha a digitális ágazatban a világ élvonalában akarunk lenni, és nem elégszünk meg azzal, hogy csupán a máshol előállított digitális termékek és szolgáltatások fogyasztói legyünk.
A növekvő kihívások, mint például az éghajlatváltozás, a mesterséges intelligencia és a geopolitikai feszültségek, merőben megváltoztatják azt a világot, amelyben élünk. Ahhoz, hogy ebben az új környezetben boldogulni tudjunk, biztosítanunk kell, hogy Európa olyan hely legyen, ahol megfelelőek a keretfeltételek a növekedés és az innováció számára.
A versenyképesebb EU lehetővé teszi az európai vállalkozások számára, hogy sikeresen helyt álljanak a globális piacon. Ehhez olyan gazdasági környezetet kell teremtenünk, hogy az európai vállalkozások a nemzetközi versenytársaikénál jobb, hatékonyabb és innovatívabb termékeket, szolgáltatásokat és megoldásokat tudjanak kifejleszteni.
Versenyelőnyünk helyreállítása
Az elmúlt években erősítettük ipari bázisunkat, és Európát beruházásbarátabbá tettük a következők révén:
- REPowerEU tervünk végrehajtása az energiaellátásunk biztosítása és az Oroszországtól való függőségünk csökkentése érdekében;
- a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv kidolgozása a nulla nettó kibocsátású európai ipar versenyképességének fokozása érdekében;
- európai egészségügyi unió kiépítése, ahol az egészségügyi eszközök rendelkezésre állnak, megfizethetők és innovatívak.
Ötpontos terv a versenyképesebb Európáért
Annak érdekében, hogy mindenki számára az EU-ban tartósan biztosítani tudjuk a prosperitást és a jólétet, a 2024-re és az azt követő időszakra vonatkozó gazdasági menetrendünk középpontjába a versenyképességet állítottuk.
Enrico Letta uniós egységes piacról szóló jelentése alapján Ursula von der Leyen elnök öt fő cselekvési területet vázolt fel az európai versenyképesség további erősítése érdekében:
- Több tőke felszabadítása az európai vállalkozások számára
- Az energiafüggetlenség és az olcsóbb energia biztosítása
- A szakemberhiány megszüntetése
- A digitális innováció támogatása
- A kereskedelemben rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása
Az állami beruházások nélkülözhetetlenek, de nem elegendőek ahhoz, hogy versenyképesek maradjunk a mai világban.
Ahhoz, hogy a vállalkozások nagyobb mértékben részesülhessenek az EU-ban rendelkezésre álló, tekintélyes mennyiségű magántőkéből, ki kell teljesítenünk a közel tíz éve indított tőkepiaci uniót.
Tőkepiaci rendszerünk széttöredezettsége miatt minden évben 300 milliárd euró összegű európai megtakarítás távozik külföldre. Ha véghez visszük a tőkepiaci uniót, az uniós vállalkozások a jelenleginél 470 milliárd euróval több finanszírozáshoz juthatnának évente. Ezt a tőkét fel lehetne használni kontinensszerte az innováció, a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzésére.
A tőkepiaci unió kiteljesítéséhez:
- egységesítenünk kell a fizetésképtelenségre vonatkozó nemzeti szabályokat;
- létre kell hoznunk határokon átnyúló megtakarítási termékeket a lakossági befektetők számára;
- meg kell erősítenünk a legfontosabb piaci szereplők európai szintű felügyeletét.
Az energiafüggetlenség és az olcsóbb energia biztosítása
Az Ukrajna elleni orosz invázió következtében megnövekedett energiaköltségek a megfelelő uniós válaszintézkedések hatására visszaestek a háború előtti szintre. Az energia ára azonban továbbra is hatással van Európa versenyképességére. Versenyelőnyünk visszaszerzése érdekében tovább kell csökkentenünk az energiaköltségeket.
Derűlásra ad okot, hogy a földgázhiány hamarosan megszűnik, sőt akár földgázbőség válthatja fel. 2025-ben a cseppfolyósított földgázra (LNG) irányuló új exportprojektek jelentős hulláma 50%-kal fogja növelni a globális LNG-ellátást, ami jelentősen csökkenteni fogja a gázárakat.
Eközben a tiszta energiára irányuló beruházásaink lehetővé tették, hogy 2023-ban első alkalommal több villamos energiát állítsunk elő szélenergiából, mint földgázból. Ez a helyben előállított megújuló energia jó az iparnak és a környezetnek, és az emberek pénztárcáját is kíméli.
Ezzel azonban még korántsem ért véget a feladatunk. Tovább kell fejlesztenünk az energetikai infrastruktúrát, mégpedig:
- az országok közötti villamosenergia-átviteli kapacitás megkétszerezése és
- intelligens hálózatok és töltő-infrastruktúra kiépítése révén.
Több ember dolgozik ma, mint az európai történelem során bármikor. Továbbra is munkaerőhiánnyal küzdünk azonban, amelyet az EU azáltal tud kezelni, hogy:
- képzést biztosít a lehető legtöbb embernek, és fellép az ifjúsági munkanélküliség ellen;
- javítja a nők munkaerőpiaci hozzáférését;
- rugalmasabb megoldásokat kínál az idősek számára;
- tehetséges és képzett munkaerőt vonz az EU-ba külföldről.
Annak érdekében, hogy versenyképes maradjon a zöld és digitális gazdaságban, az EU-nak megfelelő hangsúlyt kell fektetnie a munkavállalók továbbképzésére, illetve átképzésére. Ezért a NextGenerationEU és az Európai Szociális Alap Plusz révén 65 milliárd eurót ruházunk be annak érdekében, hogy az emberek rendelkezzenek a szakmai előmenetelükhöz és az európai innováció elősegítéséhez szükséges készségekkel.
Egy uniós felmérés szerint a vállalatok nagyon nehezen találnak kiberbiztonsági készségekkel rendelkező munkaerőt. 2022-ben Unió-szerte 260–500 ezerrel kevesebb kiberbiztonsági szakember dolgozott, mint ahányra szükség lett volna.
E hiány megszüntetése érdekében a Bizottság létrehozta a Kiberkészségek Akadémiáját, amely egységes hozzáférési felületként hivatott szolgálni a kiberkészségekkel kapcsolatos európai szintű képzési lehetőségekhez és kezdeményezésekhez.
Nagyon fontos, hogy fellendítsük a digitális innovációt és versenyképességet, mert csak így fogunk tudni lépést tartani ezen a téren a világ más szereplőivel.
Ezért az EU 150 milliárd eurót fektet be a NextGenerationEU-ból a kiberbiztonságba, a szuperszámítógépekbe és az Európa digitális évtizedének megvalósításához szükséges készségek fejlesztésébe.
Ezen túlmenően az EU a digitális átállás megkönnyítése érdekében:
- létrehozta a mesterséges intelligenciáról szóló rendeletet, amely a világ legelső jogszabálya a mesterséges intelligencia és annak alkalmazásai terén;
- elfogadta az adatkormányzási rendeletet, amely lehetővé teszi az adatok összegyűjtésére és megosztására szolgáló közös európai adatterek létrehozását;
- javaslatot tett az adatrendeletre, amely megkönnyíti az adatmegosztást a vállalatok, az egyének és a közszféra szereplői között.
A Bizottság gondoskodni kíván arról, hogy a digitális átállás biztonságos, méltányos és átlátható legyen, ezért:
- kidolgozta a digitális piacokról szóló jogszabályt, amely növeli a jogbiztonságot a vállalkozások és a platformok számára, és helyzetbe hozza a kkv-kat és az induló innovatív vállalkozásokat;
- bevezette a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amely segít megakadályozni a hamis információk online terjesztését.
Európa kereskedő kontinens, és a kereskedelem jelentősen hozzájárult a mai Európai Unió jólétéhez. A kereskedelem kulcsfontosságú az EU számára, hiszen lehetővé teszi, hogy:
- exportálja termékeit a világpiacra;
- hozzájusson a zöld és digitális átálláshoz elengedhetetlen kritikus fontosságú nyersanyagokhoz;
- merítsen más régiók növekedési potenciáljából.
Ezért az EU a jövőben is a nyitott és tisztességes, a vállalkozásainak lehetőségeket kínáló kereskedelemért fog dolgozni. Ennek érdekében tárgyalni fogunk újabb kereskedelmi megállapodásokról biztonságos és nyitott piacokkal, továbbá a digitális kereskedelem javítása és az éghajlatváltozás hatékonyabb kezelése érdekében fel fogunk lépni a Kereskedelmi Világszervezetet megreformálásáért.
Ugyanakkor az EU továbbra is védeni fogja piacát, és törekedni fog arra, hogy globális szinten egyenlő versenyfeltételek érvényesüljenek. Ezen a téren együtt fogunk működni partnereinkkel (többek között a G7-ekkel), hogy kezeljük a strukturális kapacitásfelesleggel kapcsolatos problémákat, és élni fogunk a több mint 170 piacvédelmi intézkedésünk kínálta eszközökkel, amelyek eddig EU-szerte több mint 500 ezer munkahelyet védtek meg a tisztességtelen kereskedelemtől.