Uniós statisztikák a migrációról

Az Európai Unióba irányuló bevándorlásról számokban

2022. január 1-jén

^{*Ez nem foglalja magában azokat, akik a lakhelyüktől eltérő tagállamban születtek.}

A külföldön született lakosok részaránya alacsonyabb az EU-ban, mint a legtöbb magas jövedelmű országban.

A külföldön született lakosok aránya országonként

^{Forrás: Eurostat (2022), OECD (2021)
Megjegyzés: az EU esetében azok értendők ide, akik nem az EU-ban születettek (azok tehát nem, akik egy másik tagállamban születettek); az EU területén, de nem a hazájukban élő uniós polgárokkal együtt ez az arány 12,4%.}

Az összes érvényes tartózkodási engedély 2021 végén, jogcím szerint

^{Forrás: Eurostat; Finnország esetében 2020 végi adatok; az „Egyéb” kifejezés magában foglalja a kizárólag tartózkodás céljából kiadott engedélyeket, az emberkereskedelem áldozatai és a kísérő nélküli kiskorúak számára kiállított engedélyeket, valamint a tartózkodási engedély kiállítására feljogosító egyéb okok miatt kiadott és a többi kategóriába nem tartozó engedélyeket.}

Az EU-ban 2021 végén érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező nem uniós polgárok túlnyomó többsége családi vagy munkavállalási okból kiadott engedéllyel rendelkezett.

2021-ben 8,84 millió nem uniós polgár állt foglalkoztatásban az EU-ban, 4,7%-át alkotva a 20–64 éves korosztályba tartozó összes foglalkoztatottnak, akiknek a száma 189,7 milliót tett ki.

Az EU-ban a munkaképes korú népesség körében jegyzett foglalkoztatási arány 2021-ben magasabb volt az uniós polgárok esetében (74%), mint a harmadik országok állampolgárai esetében (59,1%).

Felülreprezentált ágazatok

2022-ben a nem uniós polgárok felülreprezentáltak voltak néhány gazdasági ágazatban:

Felülreprezentáltság foglalkozásonként

A nem uniós polgárok felülreprezentáltak voltak a következő szakmákban:

Alulreprezentált ágazatok

A nem uniós polgárok alulreprezentáltak voltak más gazdasági ágazatokban, ideértve a következőket:

Alulreprezentáltság foglalkozásonként

A nem uniós polgárok alulreprezentáltak voltak a következő szakmákban:

^{Forrás: Eurostat}

Ukrajnai menekültek

A II. világháború óta Európa soha nem fogadott be annyi embert, mint a 2022 februárjában Ukrajna ellen indított orosz katonai agresszió nyomán. Az ukrajnai háború elől menekülő emberek befogadását és ideiglenes védelmét célzó erőfeszítésekről a Migrációkezelés: Az ukrán menekültek befogadása című weboldal szolgál naprakész információkkal.

Általános helyzet 2022-ben

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatalától (UNHCR) származó adatok szerint 2022 közepén világszerte:

• 32,5 millió menekültet tartottak számon, és
• 53,2 milliót tett ki a belső menekültek, azaz a lakhelyüket konfliktus vagy erőszak miatt elhagyni kényszerült személyek száma.

Az EU-ban a menekültek aránya 1,5% volt a teljes népességhez képest.

A menekültek száma a teljes népességhez viszonyítva

A világ számos országában élnek nagy számban menekültek:

^{Forrás: az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala
Megjegyzés: az ábra az EU-t és azt a tíz országot mutatja, amelynek területén a legtöbb menekült él}

2021. évi migrációs adatok

^{Note: data for 2021}

While irregular migration is often in the spotlight, the reality is that irregular entries account for a small fraction of migration in the EU.

2021-ben 2,93 millió első tartózkodási engedélyt adtak ki az EU-ban, szemben 2020-szal, amikor ez a szám 2,3 millió volt, ami azt mutatja, hogy 2021-re az EU-ban kiadott első tartózkodási engedélyek száma csaknem teljesen visszatért a koronavírus-világjárvány előtti szintre (2019: 3 millió). A 2020. évi csökkenés hátterében a koronavírus terjedésének megfékezésére bevezetett utazási korlátozások álltak. A világjárvány különösen nagy csapást mért a tanulmányi célú tartózkodási engedélyekre, amelyek részaránya a pandémia következtében 13%-ról 11%-ra csökkent 2019-ről 2020-ra. 2021-ben különösen nagy növekedést lehetett tapasztalni a munkavállalással kapcsolatos engedélyek esetében, amelyek aránya a 2020. évi 39%-ról 45%-ra nőtt 2021-re. 2021-ben a hatóságok a következő okokból adtak ki első tartózkodási engedélyt:

^{Forrás: Eurostat; az „Egyéb” kifejezés magában foglalja a kizárólag tartózkodás céljából kiadott engedélyeket, az emberkereskedelem áldozatai és a kísérő nélküli kiskorúak számára kiállított engedélyeket, valamint a tartózkodási engedély kiállítására feljogosító egyéb okok miatt kiadott és a többi kategóriába nem tartozó engedélyeket.}

Az uniós tagállamok által 2021-ben kiadott első tartózkodási engedélyek állampolgárság szerint (első 10 származási ország)

^{Forrás: Eurostat}

Az első alkalommal menedékjog iránti kérelmet benyújtó személyek megoszlása származási kontinens szerint (2022)

^{Forrás: Eurostat}

Az első alkalommal menedékjog iránti kérelmet benyújtó személyek állampolgársága (első 15 származási ország) (2022)

^{Forrás: Eurostat}

2022-ben hozzávetőleg 140 országból érkeztek menedékkérők.

2022-ben 962 200 kérelmet – köztük 881 200 első kérelmet – nyújtottak be az EU-ban, ami 2021-hez képest 52%-os növekedést, 2019-hez – a koronavírus-járvány előtti időszakhoz – képest pedig 38%-os emelkedést jelent.

A menedékkérők tekintélyes hányada (2022-ben az első kérelmet benyújtók 22%-a, ami – a latin-amerikai kérelmezők számának növekedése miatt – több, mint a 2021-ben mért 15%-os arány) érkezett legálisan az EU-ba vízummentes országokból – főként a következő származási országokból:

• Venezuela (az első kérelmek 5,7%-a)
• Kolumbia (4,8%)
• Grúzia (2,9%)
• Ukrajna (2,8%)
• Albánia (1,4%)

Menedékjog iránt első alkalommal benyújtott kérelmek 2022-ben, 100 000 lakosra vetítve:

^{Forrás: Eurostat}

2022-ben a menedékkérők közül 239 500 főt tett ki a kiskorúak, azaz a 18 év alatti fiatalok száma, és hozzávetőleg hatból egy kiskorúnak, azaz 39 500 gyermeknek nem volt kísérője. A kísérő nélküli gyermekek legnagyobb számban afgánok, szírek és szomáliaiak voltak.

A menedékkérelmek elbírálása

2022-ben az uniós országok összesen 632 400 elsőfokú menekültügyi határozatot hoztak. Ezeknek a határozatoknak a 49%-a kedvező volt:

• 142 800 személy kapott menekültstátuszt,
• 101 700 személy kapott oltalmazotti jogállást, és
• 65 900 személy kapott humanitárius okból megadott menekült jogállást.

Fellebbezést követően további 218 200 jogerős határozat született, köztük:

• 27 000 határozat szólt menekültstátusz megadásáról,
• 18 200 határozat oltalmazotti jogállás megadásáról,
• 28 600 határozat pedig menekült jogállás humanitárius okból történő megadásáról.

Összességében az uniós országok mintegy 384 200 menedékkérőt részesítettek védelemben 2022-ben.

A menekültügyi rendszer hatékonysága

• A kérelmek feldolgozása terén mutatkozó elmaradás időbeli alakulása
  2022 decemberének végén 877 800 menedékkérelem volt folyamatban – 17%-kal több, mint egy évvel korábban (747 300). A kérelmek feldolgozása terén keletkezett elmaradás folyamatosan növekedett 2022 júliusa és decembere között.
• Eltérő feldolgozási idők az egyes tagországokban
  A folyamatban lévő ügyek és kérelmek aránya tagállamonként igen eltérő, ami a feldolgozás időtartamában mutatkozó eltéréseket tükrözi. Az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének (EUAA) adatai szerint 2023 februárjának végén az első fokon le nem zárt ügyek 42%-a hat hónapnál hosszabb ideje volt folyamatban.

A folyamatban lévő kérelmek száma az egy adott hónapban benyújtott kérelmek számához viszonyítva

^{Forrás: Eurostat}

• Az EU-országok között az elismerő menekültügyi határozatok aránya tekintetében megfigyelhető eltérések
  Az elismerő menekültügyi határozatok aránya tekintetében továbbra is jelentős különbségek vannak a tagállamok között, ami aláássa az uniós menekültügyi rendszer egységességét. 2022-ben például az afgán állampolgárok által benyújtott kérelmek elismerési aránya első fokon 27% (Németország) és 100% (Portugália) között mozgott (azok közül a tagállamok közül, amelyek legalább 100 elsőfokú határozatot bocsátottak ki afgán állampolgároknak).
• A dublini szabályok a gyakorlatban
  2021-ben a tagállamok 120 300 esetben kértek a dublini szabályok alapján más tagállamokat vagy a dublini rendszerben részt vevő más országokat arra, hogy vállalják át a nemzetközi védelem iránti kérelmek elbírálását. Ezeknek a kérelmeknek az ügyében 116 300 határozat született, melyek közül 60 000-t (52%) elfogadtak, és 11 500 személy átadására került sor (ami az elfogadott kérelmek 19%-ának felel meg).

Áttelepítés

2022-ben mintegy 17 300, nemzetközi védelemre szoruló személyt telepítettek át nem uniós országokból uniós tagállamokba, vagyis 27%-kal kevesebbet, mint 2021-ben, és 496%-kal többet, mint 2020-ban.

Az áttelepített személyek túlnyomó többsége, 63%-a szír állampolgár volt.

A közös uniós áttelepítési programok keretében csaknem 115 000 személy kapott védelmet az EU-ban 2015 óta. Ezenfelül 2021 óta több mint negyvenezren – többségükben veszélyben lévő afgán állampolgárok – érkeztek humanitárius befogadás révén az EU-ba. A tagállamok támogatást kapnak az uniós költségvetésből az áttelepítéshez és a humanitárius befogadáshoz.

Általános adatok

Szabálytalan határátlépések az EU-ban 2022-ben, állampolgárság szerint

^{Forrás: Frontex}

2022:

Az adatok részletesebb felbontásban:

Földrajzi eloszlás

2022

• 2021-hez képest az átkelések száma nőtt a Földközi-tenger középső térségében (105 600-zal, +56%), a Földközi-tenger keleti térségében (43 900-zal, +113%) és a nyugat-balkáni útvonalakon (144 100-zal, +134%).
• 2021-hez képest csökkent az átkelések száma a Földközi-tenger nyugati térségében és az Atlanti-óceánon Nyugat-Afrika és a Kanári-szigetek között (30 600-zal, -25%,) és a keleti határok mentén (6300-zal, -22%).
• A tengeri halálesetek száma 17%-kal nőtt: 2022-ben 2406 ember halálát vagy eltűnését jelentették be a három földközi-tengeri útvonalon, szemben a 2021. évi 2062 esettel.

Általános adatok

A következő országok állampolgárait utasították ki a legnagyobb számban az EU-ból:

• Algéria (8%)
• Marokkó (7,3%)
• Pakisztán (6%)
• Afganisztán (5,8%)
• Albánia (5,7%)

A visszaküldési rendszer hatékonysága

2022-ben 77 500 nem uniós állampolgárt küldtek vissza nem uniós országokba. Ez az év során hozott kiutasítási határozatok 18,5%-ának felel meg, ami csökkenést jelent a 2021. évi 20%-hoz képest.

2022-ben a következő országok állampolgárait küldték vissza az EU-ból a legnagyobb számban:

• Albánia (12,5%)
• Grúzia (9,9%)
• Törökország (5,5%)
• Szerbia (4,1%)
• Algéria (3,8%)

Azoknak az országoknak a csoportján belül, amelyek állampolgárai közül legalább ötezren kiutasítási végzést kaptak, a visszaküldés aránya különösen alacsony volt az alábbi országokból jövő emberek esetében:

• Afganisztán (1,1%)
• Szíria (1,9%)
• Elefántcsontpart (3,6%)
• Guinea (4,7%)
• Banglades (5,8%)

2022-ben az önkéntes visszatérések és a kitoloncolások aránya 35–65%-ot tett ki. A visszatérések 75%-a ún. támogatott visszaküldés eredménye volt, amikor is a visszatérő személyek logisztikai, pénzügyi és/vagy egyéb anyagi támogatásban részesültek.

2022 első felében 179 600 nem uniós polgárt utasítottak ki uniós országokból, és összesen 33 600 nem uniós polgárt küldtek vissza nem uniós országokba kiutasítási határozat alapján. 2021 azonos időszakához képest a kiutasítási határozatok száma 7%-kal, a visszaküldések száma pedig 20%-kal nőtt.

2022-ben közel 1700 tagállami konzulátushoz összesen 7,6 millió, rövid távú tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem érkezett nem uniós polgároktól – ez növekedést jelentett a 2021. évi kérelmek számához (2,9 millió) képest, de 55%-kal kevesebb volt, mint a 2019-ben beadott kérelmek száma.

Összesen 5,9 millió, rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot adtak ki, és 1,3 millió vízumkérelmet utasítottak el, ami uniós szinten 17,9%-os (azaz a 2021. évi 13,4%-nál magasabb) elutasítási arányt jelent.

A kérelmek többségét ezekben az országokban nyújtották be:

• Törökország (778 400)
• Oroszország (687 200)
• India (671 900)
• Marokkó (423 200)
• Algéria (392 100)

A legtöbb vízumkérelmet a következő országok dolgozták fel:

• Franciaország (1 918 500)
• Spanyolország (1 197 500)
• Németország (1 043 300)
• Olaszország (727 500)
• Görögország (459 100)

Az összes vízum 58%-át többszöri beutazásra adták ki. Rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal bármely 180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napig lehet utazni a schengeni övezethez tartozó 26 ország területén.

Az Európai Bizottság Migrációs és Demográfiai Tudásközpontja által közzétett digitális és interaktív migrációs atlasz harmonizált, naprakész és ellenőrzött adatokat jelenít meg arról, hogyan alakul a migrációs helyzet és a népesség alakulása 27 EU-tagállamban és 171 nem uniós országban és területen.

Ha naprakész európai statisztikákra van szüksége

• a nemzetközi migrációról,
• a menedékkérőkről,
• az irányított bevándorlásról,
• a migráns gyermekekről,
• és a migránsok integrációjáról,

látogasson el az Eurostat honlapjára, ahol további információkat is olvashat a témában.

Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat az Európai Parlament és a Tanács vonatkozó rendeletei alapján adatokat gyűjt az uniós tagállamok és az EFTA-országok nemzeti statisztikai hatóságaitól. Az adatok és a kapcsolódó metaadatok az adatgyűjtés függvényében rendszeresen frissülnek. Minőségük biztosítása az európai statisztika gyakorlati kódexén alapul. A statisztikai eredményeket a Statistics Explained webhelyen megjelenő cikkek és más kiadványok teszik közzé.    

_{Felelősségkizáró nyilatkozat: A fenti adatok a rendelkezésre álló legutóbbi információkon alapulnak. Az információk negyedévenként frissülnek. Legutóbbi frissítés dátuma: 2023. május}