Fenntartható Európa 2030-ra

A fenntartható fejlődés fogalma olyan fejlődést takar, amely anélkül elégíti ki a ma élő generációk igényeit, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékeinek lehetőségét ugyanerre. Ez az elv mélyen gyökerezik az európai szakpolitikákban. Az elmúlt több mint 40 évben az Európai Unió olyan környezetvédelmi normákat léptetett életbe, amelyek a világ legszigorúbbjai közé tartoznak, emellett pedig ambiciózus éghajlat-politikai intézkedéseket vezetett be, és kiállt a Párizsi Megállapodás mellett.

Az Európa jövőjéről szóló fehér könyvvel 2017 márciusában elindított szélesebb körű eszmecsere részeként a Bizottság most előremutató vitát indít a fenntartható fejlődésről.

Az Uniónak minden lehetősége megvan arra, hogy javítsa a versenyképességet, beruházzon a fenntartható növekedésbe és lendületet adjon a tagállamok, intézmények és magánszemélyek erőfeszítéseinek, utat mutatva ezzel a világ többi részének. A vitaanyag feltérképezi azokat a kulcsfontosságú tényezőket, amelyek elősegíthetik az átmenetet a fenntarthatóság felé – ehhez pedig az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai szolgálnak iránytűként. A fenntartható fejlesztési célok megvalósítása három forgatókönyv szerint történhet.

• Az EU átfogó uniós fenntarthatósági stratégiával mutatná az irányt az EU és a tagállamok tevékenységeihez

E forgatókönyv szerint a fenntartható fejlesztési célokról a legmagasabb uniós politikai szinten születnek döntések, és ezek a döntések alapozzák meg a jövőbeli intézkedéseket. Az uniós intézmények és a tagállamok (ideértve a regionális és helyi hatóságokat is) szorosan együttműködnek a jobb koordináció érdekében. Az EU figyelemmel kíséri az előrehaladást, és részcélokat határoz meg annak érdekében, hogy a fejlesztési célok 2030-ra megvalósuljanak.

• A Bizottság folytatná a fenntartható fejlesztési célok általános érvényesítését a vonatkozó uniós szakpolitikákban, de nem tenné kötelezné a tagállamokat intézkedésekre

E szcenárió szerint a fenntartható fejlesztési célok – egyéb más politikai prioritások mellett – továbbra is meghatároznák a Bizottság munkáját és a 2020 utáni növekedési stratégia alakulását. A tagállamoknak azonban nem kellene közösen és uniós szinten egységesen megvalósítaniuk a fejlesztési célokat. Ez a megközelítés nagyobb szabadságot adna a tagállamoknak, továbbá a regionális és helyi önkormányzatoknak azt illetően, hogy beépítik-e a munkájukba – és ha igen, hogyan – a fenntartható fejlődési célok megvalósításához szükséges intézkedéseket.

• Az EU kiemelt figyelmet szentelne a külső intézkedésekre, egyúttal megszilárdítaná az uniós szintű fenntarthatósági célkitűzéseket

Az EU több szempontból is élen jár a fenntartható fejlesztési célok terén. E tapasztalatára építve az Unió segítséget nyújthat a világ többi országának, hogy további előrehaladást érjenek el. Kereskedelmi megállapodások és többoldalú tárgyalások révén fokozottabban érvényre juttathatja környezetvédelmi, társadalmi és kormányzási modelljeit. A célok elérése érdekében szorosabbra fűzhetné együttműködését a nemzetközi szervezetekkel.