
Az EU mintegy 4000 szigetén 17 millió ember él, míg 95 millió ember – az EU lakosságának egyötöde – a 22 tengerparttal rendelkező tagállam valamelyikének part menti területein lakik. Mindkét közösség létfontosságú gazdaságunk számára, noha számos kihívás nehezíti helyzetüket, úgy mint pl. az éghajlatváltozás, a gazdasági fenntarthatóságot és növekedést érintő problémák, valamint a tömegturizmus. Az Európai Bizottság előterjesztette az első olyan stratégiáit, amelyek kifejezetten e két területtípus támogatására és a bennük rejlő lehetőségek kiaknázására irányulnak.
Szigetek
A legtöbb uniós sziget hasonló kihívásokkal és sajátosságokkal rendelkezik. Ilyen például a földrajzi elszigeteltség, a korlátozott összeköttetés, a magas szállítási költségek, a kis méretű piacok és a demográfiai hanyatlás.
E problémák megoldása érdekében a stratégia a következőket irányozza elő:
- a vállalkozói készség fellendítése, a helyi gazdaságok diverzifikálása, a fenntartható turizmus és a digitalizáció támogatása, valamint a konnektivitás javítása;
- a dekarbonizáció, a megújulóenergia-használat, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a biológiai sokféleség védelmének felgyorsítása;
- a közszolgáltatások, az egészségügy, a lakhatás, az oktatás és a társadalmi befogadás megerősítése annak érdekében, hogy a fiatalok ne kényszerüljenek elköltözni és a területek ne néptelenedjenek el;
- az éghajlati válságból, a tengeri kockázatokból és más újonnan felmerülő fenyegetésekből eredő természeti katasztrófákkal szembeni reziliencia megerősítése.
A stratégia rendszeres párbeszédet kezdeményez az uniós intézmények és a szigetek érdekeinek képviselői között.
Part menti közösségek
Európa part menti közösségei az elsők között szembesülnek az éghajlatváltozás, a tengeri és part menti biológiai sokféleség csökkenése és a tengerszennyezés következményeivel. Emellett további kihívásokkal is meg kell küzdeniük, többek között a turizmus egyenlőtlen eloszlásával, a megfizethető lakhatás hiányával, a gazdasági tevékenységek szezonalitásával és a foglalkoztatási lehetőségek szűkösségével.
E problémák megoldása érdekében a stratégia az alábbi három prioritásra összpontosít:
- jólét: a dinamikus, versenyképes és diverzifikált kék gazdaság előmozdítása, az innováció és az új üzleti modellek megerősítése, valamint minőségi munkalehetőségek teremtése;
- reziliencia: az éghajlatváltozáshoz és a tágabb környezeti, gazdasági, társadalmi és biztonsági kihívásokhoz való alkalmazkodóképesség javítása, például az OceanEye kezdeményezés révén;
- élhető környezet: a tengeri kultúra, az örökség és a helyi identitás megőrzése mellett olyan mozgalmas, inkluzív és vonzó helyek megteremtése, ahol minden korosztály otthon érezheti magát.
A stratégia hangsúlyozza a célzott, helyi megoldásokat, elismerve a part menti közösségek eltérő igényeit attól függően, hogy félreeső halászfalvakról vagy nagy kikötővárosokról van-e szó.
A két stratégia egymással párhuzamosan működik, és megerősíti egymást a közös problémák kezelése érdekében, miközben reagál a szigetek és a part menti közösségek egyedi helyzetére.
További információk
A szigetekre vonatkozó stratégia
- Közzététel dátuma
- 2026. június 10.
- Szerző
- Kommunikációs Főigazgatóság