Európai rákellenes terv
Az európai rákellenes terv politikai kötelezettségvállalás, mely fordulatot hivatott hozni a rák elleni küzdelemben, egyúttal pedig újabb lépés azoknak az erőfeszítéseknek a sorában, amelyek célja, hogy erős európai egészségügyi unió épüljön ki, és az EU biztonságosabbá, felkészültebbé és ellenállóbbá váljon.
2024-ben 2,7 millió embert diagnosztizáltak rákkal az Európai Unióban, és további 1,3 millió ember, köztük több mint 2000 fiatal vesztette életét rákbetegségben. Ha nem teszünk azonnal határozott lépéseket, 2035-re várhatóan 24%-kal magasabb lesz a rákos megbetegedések száma, és ezzel a rák válik a vezető halálozási okká az EU-ban.
Az európai rákellenes terv keretében végrehajtott intézkedéseket különböző finanszírozási programok támogatják, többek között „az EU az egészségért”, a Horizont Európa és a Digitális Európa program.
Közös erővel az EU sokat tehet azért, hogy:
- létrejöjjön az ún. „dohánymentes generáció”, azaz 2040-re a lakosság kevesebb mint 5%-a éljen dohánytermékekkel;
- csökkenjen a káros alkoholfogyasztás az ENSZ fenntartható fejlődési céljaiban meghatározott célértéknek megfelelően (azaz 2025-ig sikerüljön legalább 10%-os relatív csökkenést elérni a káros alkoholfogyasztás tekintetében), és mérséklődjön a fiatalok alkoholmarketingnek való kitettsége;
- az EU levegőminőségi előírásainak az Egészségügyi Világszervezet iránymutatásaival való összehangolása révén csökkenjen a környezetszennyezés, továbbá csökkenjen a rákkeltő anyagoknak és sugárzásnak való kitettség;
- bővüljenek az ismeretek és javuljon az egészségműveltség az egészségesebb életmód térnyerése érdekében.
2024 júniusában elfogadásra került a védőoltások révén történő rákmegelőzést célzó tagállami erőfeszítések támogatásáról szóló új ajánlás. Az ajánlás – az európai rákellenes terv egyik elemeként és az európai egészségügyi unió kulcsfontosságú pilléreként – azt szorgalmazza, hogy elő kell mozdítani két kulcsfontosságú védőoltás, a humán papillomavírusok (HPV) és a hepatitis B-vírus (HBV) elleni vakcina felvételét, ezek a védőoltások ugyanis meg tudják akadályozni olyan vírusfertőzések kialakulását, amelyek rákos megbetegedéseket okozhatnak. Az ajánlás arra is kitér, hogy javítani kell az átoltottság alakulásának nyomon követését.
A rákellenes tervben 2030-ra kitűzött célértékek
A rák korai felismerésének javítása
A szűrővizsgálatoknak köszönhető korai felismerés életmentő lehet. Ezekhez a vizsgálatokhoz azonban továbbra sem lehet minden tagállamban egyenlő mértékben hozzáférni.
Nagy a szórás a tagállamok között a tekintetben, hogy a kockázati csoportba tartozó emberek milyen arányban vesznek részt szűrővizsgálaton. Ez az arány:
A rák felismerésére vonatkozóan 2022 decemberében elfogadott új megközelítés révén a Bizottság támogatni kívánja a tagállamokat abban, hogy biztosítsanak szűrési lehetőséget az emlő-, a méhnyak- és a vastagbélrákszűrésre jogosult uniós népesség 90%-ának. Az ajánlás azt is szorgalmazza, hogy a szervezett lakossági rákszűrés a tüdőrákra, a prosztatarákra és – bizonyos körülmények között, további kutatás alapján – a gyomorrákra is terjedjen ki.
Fontos, hogy mindenkit ugyanolyan jogok illessenek meg a tekintetben, hogy magas színvonalú ellátásban, diagnosztikai vizsgálatban és kezelésben részesüljön, azonos mértékben férhessen hozzá a szükséges gyógyszerekhez, és ugyanolyan esélye legyen a túlélésre, függetlenül attól, hol él.
A kezelést követő túlélési arány azonban országonként akár 20%-kal is eltér az emlőrák esetében, a vastagbélrák esetében pedig az ötéves túlélési arány 49% és 68% között mozog.
Az EU rákellenes terve előirányozza, hogy uniós platform jöjjön létre a rák elleni gyógyszerekhez való hozzáférés javítása céljából, illetve hogy a rákbetegségekkel foglalkozó szakemberek támogatása érdekében induljon szakterületek közötti képzési program, amely Unió-szerte több mint 100 rákközpontban elérhető.
A Bizottság célja továbbá a rákközpontok digitális képességeinek megerősítése. Ez magában foglalja a távorvoslás és a távfelügyelet használatának kiterjesztését, a 2025 júniusában elindított új eCAN Plus kezdeményezéssel együtt.
A rákbetegek és a ráktúlélők életminőségének javítása
Európában több mint 12 millióra tehető a ráktúlélők száma, akik közül mintegy 300 ezren olyan túlélők, akik gyermekkorukban betegedtek meg rákban. Ez a korai felismerés, a hatékony terápiák és a támogató ellátás fejlődésének köszönhető.
A korai felismerés, a hatékony terápiák és a támogató ellátás terén elért előrelépésnek köszönhetően
Ez optimizmusra ad okot, ugyanakkor az is elengedhetetlen, hogy az emberek megfelelő utógondozásban részesüljenek és hozzáférjenek a szociális védelemhez.
Kiemelt kezdeményezések
- Rákkutatási Tudásközpont
- Rákdiagnosztika és kezelés mindenki számára
- A rákgyógyászatbeli képalkotásra vonatkozó európai kezdeményezés
- A rák megértésére irányuló európai kezdeményezés
- A humán papillomavírus okozta rákos megbetegedések felszámolása
- A rákbetegek életének javítására irányuló kezdeményezés
- Uniós rákszűrési rendszer
- Rákegyenlőtlenségi Regiszter
- A Komplex Rákközpontok Uniós Hálózata
- A rákos gyermekek segítésére irányuló kezdeményezés
- Új szakértői hálózatok (a rákbetegségeket érintő horizontális területeken)
Dokumentumok
- български
- español
- čeština
- dansk
- Deutsch
- eesti
- ελληνικά
- English
- français
- hrvatski
- italiano
- latviešu
- lietuvių
- Malti
- Nederlands
- polski
- português
- română
- slovenčina
- slovenščina
- suomi
- svenska
Az oldal legutóbbi frissítésének dátuma: 24 április 2026