2025. december 7-éhez, az Alapjogi Charta kihirdetésének 25. évfordulójához közeledve kijelenthetjük, hogy a Chartában foglalt jogok, szabadságok és elvek jelentősége mit sem csökkent az utóbbi negyed században.
Az évforduló alkalmából rendezett események részeként az Európai Bizottság egy videósorozatot tesz közzé, amelyben az EU-ban élők szólalnak meg. Az Amszterdamban, Madridban, Koppenhágában és Bukarestben forgatott rövid interjúkban a megkérdezettek arról számolnak be, hogy mit jelentenek az alapvető jogok az ő mindennapi életükben. A felvételek célja, hogy felhívják a figyelmet a Chartára, és kiemeljék annak fontosságát az egyének számára a különböző társadalmi és kulturális kontextusokban.
2025. december 7-én ünnepeltük az Alapjogi Charta kihirdetésének 25. évfordulóját. A Chartában foglalt jogok, szabadságok és elvek jelentősége mit sem csökkent az utóbbi negyedszázadban.
Az évforduló alkalmából az Európai Bizottság, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége és az Európai Unió Tanácsának dán elnöksége 2025. december 10–11-én konferenciát tartott „Az alapjogok 25 éve – Milyen változásokat hozott a Charta?” címmel. A konferencia kiváló fórumot kínált a Charta jövőjével kapcsolatos eszmecserékhez és együttgondolkodáshoz.
A kerek évforduló apropójából az Európai Bizottság egy videósorozatot is közzétett, amelyben az EU-ban élők szólalnak meg. Az Amszterdamban, Madridban, Koppenhágában és Bukarestben forgatott rövid interjúkban a megkérdezettek arról számolnak be, hogy mit jelentenek az alapvető jogok az ő mindennapi életükben. A felvételek célja az volt, hogy felhívják a figyelmet a Chartára, és kiemeljék annak fontosságát az egyének számára a társadalom egészében.
Nézze meg az #EUCHARTER25 videókat
Az EU Alapjogi Chartája
Az EU az alapvető jogok, a demokrácia és a jogállamiság alapvető értékeire épül. Ezek az értékek szorosan kapcsolódnak egymáshoz, mivel az alapvető jogok tiszteletben tartása elengedhetetlen a jogállamiságon alapuló demokratikus társadalmakban.
Az EU célja, hogy megvédje és előmozdítsa alapvető értékeit és jogait az EU-n belül és kívül egyaránt. Az alapvető jogok Unión belüli védelme és előmozdítása az alapító szerződéseken és az Európai Unió Alapjogi Chartáján alapul, melyek mindegyike a kötelező erejű elsődleges jog részét képezi. A Charta a Lisszaboni Szerződés 2009. decemberi hatálybalépésével vált jogilag kötelező erejűvé az EU-ban.
A Charta
Az Alapjogi Charta az EU által létrehozott emberi jogi megállapodás. Védi és előmozdítja mindenki alapvető jogait az EU-n belül. A Charta korszerű eszköz, amelyet a társadalmi változások, valamint a tudományos és technológiai fejlődés figyelembevételével kell értelmezni. Magában foglalja továbbá az úgynevezett „harmadik generációs” alapvető jogokat, például az adatvédelemhez való jogot, a bioetikára vonatkozó garanciákat és a megfelelő ügyintézéshez való jogot.
A Charta 50 alapvető jogot és szabadságot tartalmaz, az alábbi hat cím alá csoportosítva: méltóság, szabadságok, egyenlőség, szolidaritás, a polgárok jogai és igazságszolgáltatás. Ezeket a Charta értelmezésére és alkalmazására vonatkozó általános rendelkezések követik.
Magyarázatok az Alapjogi Chartához
Az Alapjogi Charta alkalmazásának megerősítésére irányuló uniós stratégia
Az Alapjogi Charta EU-n belüli alkalmazásának megerősítésére irányuló stratégia a következőkre javasol intézkedéseket: a Charta tagállamok általi hatékony alkalmazásának biztosítása, a civil társadalmi szervezetek, jogvédők és igazságügyi szakemberek szerepvállalásának megerősítése, a Charta használatának előmozdítása az uniós intézmények iránytűjeként és az emberek ismereteinek bővítése a Charta alapján őket megillető jogokkal kapcsolatban.
Kapcsolódó témák:
- Éves jelentések a Charta alkalmazásáról
- A Chartával foglalkozó kapcsolattartó pontok
- Alapjogi képzés
- A Chartával kapcsolatos ismeretterjesztés
- Az alapvető jogok hatásvizsgálatok során történő figyelembevétele
- Az alapvető jogok alkalmazását támogató finanszírozás
- Jól működő civil társadalmi tér az alapvető jogok védelme érdekében
Jogsérelmek bejelentése
Az EU lehetőségeket biztosít annak kezelésére és bejelentésére, ha az alapvető jogokat az uniós jog végrehajtása során megsértik.
Kapcsolódó témák:
- Milyen esetekben kell az EU-nak és a tagállamoknak alkalmazniuk a Chartát?
- Hogyan jelentheti be, ha megsértették a jogait?
A Charta regionális és nemzetközi dimenziói
Az EU elkötelezett amellett, hogy nemzetközi összefüggésben előmozdítsa az alapvető jogok érvényesülését.
Kapcsolódó témák:
- A Charta és az emberi jogok európai egyezménye közötti kapcsolat
- Az emberi jogok érvényesítése az EU külkapcsolataiban
Az FRA és az EIGE szerepe
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) 2007-ben jött létre abból a célból, hogy az alapvető jogokkal kapcsolatban segítséget és szakértelmet nyújtson az uniós intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek, valamint az EU tagállamainak az uniós jog végrehajtásában. Az Alapjogi Ügynökséget a 2022. április 5-i (EU) 2022/555 tanácsi rendelettel módosított 168/2007/EK tanácsi rendelet hozta létre. Az ügynökség kétéves egységes programozási dokumentum alapján tervezi meg kutatásait.
Az Alapjogi Ügynökség releváns, objektív, megbízható és összehasonlítható információkat és adatokat gyűjt és tesz közzé az alapvető jogok helyzetéről, továbbá előmozdítja a civil társadalommal folytatott párbeszédet az alapvető jogokkal és az Ügynökség munkájával kapcsolatos ismeretterjesztés érdekében.
Az FRA emellett adatokat és információkat gyűjt és tesz közzé a Chartáról, többek között a Charterpedia, az alapvető jogokkal foglalkozó online információs portál révén. Emellett a Chartával foglalkozó online képzéseket is elérhetővé tett.
A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) segíti az uniós intézményeket és a tagállamokat abban, hogy a nemek közötti egyenlőség elvét beépítsék szakpolitikáikba, és küzdjenek a nemen alapuló megkülönböztetés ellen. Magas színvonalú kutatást végez és megbízható tájékoztatást nyújt annak érdekében, hogy támogassa az intézményeket és a tagállamokat a nemek közötti egyenlőtlenségek megszüntetésére irányuló erőfeszítéseikben. Az intézetet az 1922/2006/EK rendelet hozta létre.
További anyagok
- Az Alapjogi Charta alkalmazásának megerősítésére irányuló uniós stratégia
- A Chartára vonatkozó új bizottsági stratégiával kapcsolatos célzott konzultációk elemzése (2020)
- Európai igazságügyi portál – Alapvető jogok
- Az uniós bel- és igazságügyi jogszabályok összefoglalói – Eur-Lex
- Európai Bíróság: Az Európai Unió jogrendjével kapcsolatos ítélkezési gyakorlat – Alapvető jogok
- Európai Bíróság: Tematikus tájékoztató – Az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazási köre
- Európai igazságügyi portál – Európai esetjogi azonosító (ECLI)
- Az Európai Unió Államtanácsainak és Legfelső Közigazgatási Bíróságainak Szövetsége – „Nemzeti határozatok” adatbázis
- Tisztességes eljárás – A gyakorló szakemberek uniós joggal kapcsolatos eszközei – Az Európai Unió Alapjogi Chartája (2020)
- Megvalósíthatósági tanulmány a demokrácia, a jogállamiság és az alapjogok megsértésével kapcsolatos peres ügyek pénzügyi támogatásával kapcsolatban
- Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN)
Példák a releváns szakpolitikai területekre: