A 2021. évi stratégiai előrejelzési jelentés

Globális megatrendek, melyek befolyással lesznek az EU jövőjére

A 2021. évi stratégiai előrejelzési jelentés azokra a fő globális megatrendekre összpontosít, amelyek az elkövetkező évtizedekben hatással lesznek az EU-ra. Ezek: az éghajlatváltozás, a technológiai fejlődés felgyorsulása és a digitalizáció, valamint a meghatározó gazdasági, geopolitikai és demográfiai változások.

	Az éghajlatváltozás és más környezeti kihívások: A globális felmelegedés valószínűleg meghaladja az 1,5 ℃-ot az elkövetkező 20 évben, és az évszázad közepére el fogja érni a 2 ℃-ot, ami világszerte súlyosbítja majd a víz- és élelmiszer-ellátásra nehezedő nyomást. 2050-re 200 millió ember szorul majd humanitárius segítségre, részben az éghajlatváltozás ökológiai hatásai miatt.
	Hiperkonnektivitás és technológiai átalakulás: A csatlakoztatott eszközök száma világszinten 30,4 milliárdról 200 milliárdra nőhet 2020 és 2030 között. A tárgyak, helyek és emberek fokozott összekapcsoltsága új termékeket, szolgáltatásokat, üzleti modelleket eredményez, és változást hoz abban, ahogy élünk és dolgozunk. Az Európai Unió a kettős átállás területén globális vezető szerepre törekszik, mely lehetővé tenné számára, hogy kiaknázza az újonnan keletkező, jövedelmező piacokban rejlő lehetőségeket, és új típusú – pl. környezettudatos – munkahelyeket hozzon létre a hagyományos és az új gazdasági ágazatokban egyaránt.
	A demokráciára és az értékekre gyakorolt nyomás: 2020-ban a világ népességének 34%-a élt olyan országban, ahol a demokrácia visszaszorulóban volt, és csak 4% élt demokratizálódó országban. Az új kommunikációs eszközök és az online platformok vadhajtásaként aggasztó méreteket ölt a félretájékoztatás, amely egyre nagyobb kihívást jelent majd a demokratikus rendszereknek, és újfajta információs hadviseléssé terebélyesedhet.
	A világrendben és demográfiában végbemenő változások: A világ egyre inkább többpólusúvá válik. Kína várhatóan még ebben az évtizedben a világ legnagyobb gazdaságává válik, India pedig az elkövetkező húsz évben le fogja hagyni az Európai Uniót. A világ népessége 2030-ra várhatóan eléri a 8 és fél milliárdot, majd 2050-re a 9,7 milliárdot, miközben az EU lakossága az előrejelzések szerint 5%-kal fog csökkeni, vagyis 2050-re alig fogja meghaladni a 420 millió főt.

Mindezek a változások hatással lesznek az EU cselekvési képességére és mozgásterére, és szükségessé teszik az összehangolt szakpolitikai fellépést.

10 stratégiai terület, melyen erősíteni kell az EU globális vezető szerepét

A 2021. évi stratégiai előrejelzési jelentés célja, hogy segítsen előkészíteni a jól kigondolt és időtálló szakpolitikai intézkedéseket és kötelezettségvállalásokat, hogy az EU a lehető legjobb helyzetben legyen ahhoz, hogy elérje hosszú távú szakpolitikai célkitűzéseit, és stratégiai szerepet töltsön be napjaink többpólusú, érdekellentétektől terhes világában. A jelentés kiemeli annak fontosságát, hogy a belső (vagyis az EU-n belüli) és a külső (vagyis a világ más térségeit érintő) intézkedések kölcsönösen erősítsék egymást, és átfogó megközelítésre szólítja fel a döntéshozókat.

Az EU szoros nemzetközi partnerségein keresztül továbbra is azon fog munkálkodni, hogy mindenütt erősítse a békét, a stabilitást és fokozza a jólétet. Mint eddig, a jövőben is egységfrontot fog alkotni az ellenséges szereplőkkel és a közös kihívásokkal szemben, és a fejlődés ígéretének letéteményese marad. Erősíteni fogja a szomszédaival és távolabbi partnereivel fenntartott kölcsönösen előnyös kapcsolatokat. Vezető szerepet fog betölteni a hatékony többoldalú együttműködésben, miközben megvédi az uniós polgárokat és a gazdaságot a tisztességtelen és visszaélésszerű gyakorlatokkal szemben.

Az előrejelzési folyamat eredményeképpen a Bizottság a következő tíz területet azonosította stratégiai fontosságúként ahhoz, hogy az EU biztosítani tudja cselekvési képességét és mozgásszabadságát az elkövetkező évtizedekben:

1. Fenntartható és reziliens egészségügyi és élelmiszerrendszerek biztosítása
2. Dekarbonizált és megfizethető energia biztosítása
3. A kapacitások megerősítése az adatgazdálkodás, a mesterséges intelligencia és a csúcstechnológiák terén
4. A kritikus fontosságú nyersanyagokkal való ellátás biztosítása és diverzifikálása
5. A globális szinten elsőként cselekvő pozíciójának biztosítása a normák meghatározása során
6. Reziliens és időtálló gazdasági és pénzügyi rendszerek kiépítése
7. Az uniós törekvéseknek megfelelő készségek és tehetségek fejlesztése és megtartása
8. A biztonsági és védelmi kapacitások és a világűrhöz való hozzáférés megerősítése
9. Együttműködés a globális partnerekkel a béke, a biztonság és a jólét mindenki számára történő előmozdítása érdekében
10. Az intézmények rezilienciájának erősítése