|
Az éghajlatváltozás és más környezeti kihívások: A globális felmelegedés valószínűleg meghaladja az 1,5 ℃-ot az elkövetkező 20 évben, és az évszázad közepére el fogja érni a 2 ℃-ot, ami világszerte súlyosbítja majd a víz- és élelmiszer-ellátásra nehezedő nyomást. 2050-re 200 millió ember szorul majd humanitárius segítségre, részben az éghajlatváltozás ökológiai hatásai miatt.
|
|
Hiperkonnektivitás és technológiai átalakulás: A csatlakoztatott eszközök száma világszinten 30,4 milliárdról 200 milliárdra nőhet 2020 és 2030 között. A tárgyak, helyek és emberek fokozott összekapcsoltsága új termékeket, szolgáltatásokat, üzleti modelleket eredményez, és változást hoz abban, ahogy élünk és dolgozunk. Az Európai Unió a kettős átállás területén globális vezető szerepre törekszik, mely lehetővé tenné számára, hogy kiaknázza az újonnan keletkező, jövedelmező piacokban rejlő lehetőségeket, és új típusú – pl. környezettudatos – munkahelyeket hozzon létre a hagyományos és az új gazdasági ágazatokban egyaránt.
|
|
A demokráciára és az értékekre gyakorolt nyomás: 2020-ban a világ népességének 34%-a élt olyan országban, ahol a demokrácia visszaszorulóban volt, és csak 4% élt demokratizálódó országban. Az új kommunikációs eszközök és az online platformok vadhajtásaként aggasztó méreteket ölt a félretájékoztatás, amely egyre nagyobb kihívást jelent majd a demokratikus rendszereknek, és újfajta információs hadviseléssé terebélyesedhet. |
|
A világrendben és demográfiában végbemenő változások: A világ egyre inkább többpólusúvá válik. Kína várhatóan még ebben az évtizedben a világ legnagyobb gazdaságává válik, India pedig az elkövetkező húsz évben le fogja hagyni az Európai Uniót. A világ népessége 2030-ra várhatóan eléri a 8 és fél milliárdot, majd 2050-re a 9,7 milliárdot, miközben az EU lakossága az előrejelzések szerint 5%-kal fog csökkeni, vagyis 2050-re alig fogja meghaladni a 420 millió főt. |
|