Mindennapjaink során kulcsfontosságúak azok az online és offline infrastruktúrák, amelyek lehetővé teszik, hogy utazzunk, dolgozzunk és alapvető közszolgáltatásokat vegyünk igénybe. Az ezek ellen az infrastruktúrák ellen végrehajtott támadások hatalmas fennakadásokat okozhatnak az életünkben.
Társadalmi és gazdasági tevékenységeink nagy része fokozatosan az online szférába helyeződik át, ezért a kiberbiztonság egyre nagyobb jelentőséggel bír. Ha zavar keletkezik valamelyik kulcsfontosságú infrastruktúrában, az más eszközök működését is közvetlen veszélybe sodorhatja. A kibertámadások súlyosan érinthetik a háztartásokat, a bankokat, a pénzügyi szolgáltatásokat és a vállalkozásokat.
A koronavírus-járvány miatt eddig soha nem látott mértékben hagyatkozunk a digitális technológiákra, ám ennek eredményeként az új helyzetet kihasználó, rosszindulatú online támadások száma is megszaporodott. Kibertámadások céltáblájává váltak például az alapvető egészségügyi szolgáltatások – pont, amikor a járvány miatt a legnagyobb nyomás nehezedett rájuk. Az EU-nak gondoskodnia kell arról, hogy megfelelő védelmi képességekkel rendelkezzen e fenyegetések elhárítására.
Amint azt a közelmúltbeli terrortámadások is nyilvánvalóvá tették, a nyilvános helyek (például a közlekedési csomópontok és az istentiszteletnek helyet adó létesítmények) nyitott és hozzáférhető jellegük miatt különös veszélynek vannak kitéve. Fontos tehát megfelelően védelmezni ezeket a helyeket, és megelőzni a tervezett bűncselekményeket anélkül, hogy a polgárok szabadságait aláásnánk.
A Bizottság által javasolt közös kiberbiztonsági egység célja, hogy az EU és a tagállamok rendelkezésére bocsássa azokat a forrásokat és szaktudást, amelyek révén hatékonyan megelőzhetik és megakadályozhatják a tömeges kiberbiztonsági eseményeket és válságokat, valamint ha már megtörténtek, eredményesen reagálhatnak rájuk. A kiberbiztonsági közösségek, köztük a polgári, a bűnüldözési, a diplomáciai és a kibervédelmi közösségek, valamint a magánszektorbeli partnerek túl gyakran egymástól függetlenül működnek. A közös kiberbiztonsági egység révén egy virtuális és fizikai együttműködési platform áll majd rendelkezésükre; az érintett uniós intézmények, szervek és ügynökségek a tagállamokkal együtt fokozatosan fogják létrehozni ezt az európai platformot, amely a szolidaritás, a biztonság, valamint a gyors operatív és technikai együttműködés és segítségnyújtás jegyében fog fellépni a súlyos kibertámadásokkal szemben.
A Bizottság azt javasolja, hogy a közös kiberbiztonsági egység kiépítése fokozatosan és átlátható módon, négy lépésben, a tagállamokkal és az e területen tevékenykedő különböző szervezetekkel közösen történjen. A cél az, hogy a közös kiberbiztonsági egység 2022. június 30-ig az operatív szakaszba lépjen, és egy évvel később, 2023. június 30-ra teljes mértékben működőképes legyen.
Az ENISA segíti az új kiberbiztonsági politikák végrehajtására irányuló konkrét intézkedések meghozatalát. Az egység helyi irodája Brüsszelben lesz, és feladata az lesz, hogy előmozdítsa az együttműködést más uniós intézményekkel, ügynökségekkel és szervekkel.