Az uniós költségvetésben felső határ vonatkozik mind a bevételekre, mind a kiadásokra: Bevételek: a saját források felső határa meghatározza azt a maximális összeget, amelyet az EU saját forrásként kérhet a tagállamoktól a 2021–2027-es időszakban kiadásainak finanszírozására. Kiadások: a hosszú távú költségvetés felső határai meghatározzák azokat a maximális összegeket, amelyekre az Unió ugyanebben az időszakban kötelezettséget vállalhat vagy amelyeket felhasználhat. A bevételek felső határait a saját forrásokról szóló határozat – az uniós költségvetés finanszírozásának feltételeit meghatározó jogszabály – rögzíti. A saját források felső határait az EU becsült bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) – az összes tagállam GNI-jének összege – százalékában fejezik ki, mivel a nominális összeg évente változik az uniós GNI alakulásának megfelelően. A bevételek felső határának két típusát különböztetjük meg: A saját forrásoknak az éves kötelezettségvállalási előirányzatok fedezésére vonatkozó felső határa: az EU GNI-jének 1,46%-a a 2021–2027-es időszakban (a 2014–2020-as időszakban 1,29% volt). A saját forrásoknak az éves kifizetési előirányzatok fedezésére vonatkozó felső határa: az EU GNI-jének 1,40%-a a 2021–2027-es időszakban (a 2014–2020-as időszakban 1,23% volt). A saját forrásoknak a kifizetésekre vonatkozó felső határa és a hosszú távú költségvetésben a kifizetésekre vonatkozó felső határ közötti különbség (az úgynevezett mozgástér) fedezetként szolgál az Unió számára ahhoz, hogy minden körülmények között – még gazdasági visszaesés idején is – fedezni tudja valamennyi pénzügyi kötelezettségét és függő kötelezettségét. Ezt a fedezetet az uniós költségvetés mozgásterének hívják. A saját forrásokról szóló hatályos határozat értelmében a saját források felső határai kivételes és átmeneti alapon 0,6 százalékponttal emelkednek. Ez nagyobb mozgásteret biztosít, és lehetővé teszi az EU számára, hogy a piacokon forrásokat vonjon be a Next Generation EU – az európai uniós helyreállítási eszköz – finanszírozására. A saját forrásoknak a kifizetési előirányzatokra vonatkozó felső határát csak korlátozott ideig emelik a GNI 2,00%-ára, és ez a többletforrás kizárólag a koronavírus-világjárvány utáni helyreállítással összefüggésben kerül felhasználásra. A mozgástér bővítése nem jelenti azt, hogy a tagállamoknak további közvetlen hozzájárulást kell nyújtaniuk az uniós költségvetéshez, hanem csupán közös garanciaként szolgál a Next Generation EU-ra vonatkozóan a Bizottság által az EU nevében végrehajtandó kötvénykibocsátáshoz. A saját forrásoknak a kifizetésekre vonatkozó felső határa újból a GNI 1,40%-a lesz, amint az összes pénzeszközt visszafizették, és valamennyi kötelezettség megszűnt. Az egyéb hitelnyújtási programokhoz – például a SURE-hoz és az Ukrajnának nyújtott MFA+-hoz – történő hitelfelvételt a költségvetés saját forrásainak állandó felső határa garantálja.
