A képviseleti keresetekről szóló irányelv

Irányelv a képviseleti keresetekről

A képviseleti keresetekről szóló (EU) 2020/1828 irányelv azt hivatott biztosítani, hogy a fogyasztók az EU-ban képviseleti keresetek – azaz képviseleti szervezetek (úgynevezett feljogosított szervezetek) által indított keresetek – révén meg tudják védeni kollektív érdekeiket. Az irányelv értelmében minden uniós országnak rendelkeznie kell képviseleti keresetekre vonatkozó mechanizmussal. Az irányelv javítja a fogyasztók hozzáférését az igazságszolgáltatáshoz, ugyanakkor megfelelő biztosítékokat is tartalmaz a visszaélésszerű pereskedések elkerülésére.

Képviseleti keresetet feljogosított szervezetek indíthatnak nemzeti bíróságok vagy közigazgatási hatóságok előtt valamely fogyasztói csoport nevében abból a célból, hogy a bíróság vagy közigazgatási hatóság a sérelmezett jogsértés megszüntetésére irányuló intézkedést (azaz kereskedő jogellenes gyakorlatának megszüntetésére irányuló intézkedést, az erről szóló 2009/22/EK irányelvben előírtakhoz hasonlóan) és/vagy jogorvoslati intézkedést (például visszatérítést, cserét vagy javítást elrendelő intézkedést) hozzon.

Az irányelv célja a fogyasztók kollektív érdekeinek védelme számos jogi és gazdasági területen, például az adatvédelem, a pénzügyi szolgáltatások, az utazás és az idegenforgalom, az energia és a távközlés területén. Az irányelv azokra a képviseleti keresetekre vonatkozik majd, melyeket az érintettek az irányelv I. mellékletében felsorolt jogszabályok kereskedők általi megsértése miatt nyújtanak be. Az EUR-Lex honlapon megtalálhatók az I. melléklet módosításai.  A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a képviseleti keresetekről szóló irányelvben előírt képviseleti kereset intézményét kiterjesztik a jog más területeire, vagy akár minden jogi területre.

A képviseleti keresetekről szóló irányelvjavaslatot az Európai Bizottság az uniós fogyasztóvédelmi jog felülvizsgálata keretében terjesztette elő. 

Miről szól a képviseleti keresetekről szóló irányelv?

A globalizáció és a digitalizáció következtében megnőtt annak a kockázata, hogy egy – vagy több, egymáshoz hasonló – jogellenes gyakorlat nagyszámú fogyasztónak okoz jogsérelmet. A széles körű visszaélésszerű gyakorlatnak minősülő tevékenységek – például amikor a bankok tisztességtelen szerződési feltételeket alkalmaznak jelzáloghitel-szerződésekben, vagy amikor utazási irodák vagy légitársaságok tömegesen törölnek utazásokat vagy repülőjáratokat anélkül, hogy a vevők visszakapnák a kifizetett út vagy repülőjegy árát, ahogy az a világjárvány idején történt – sokszor az uniós fogyasztók kollektív érdekeit sértik.

Az érintett fogyasztók ilyenkor gyakran tehetetlennek érzik magukat, és húzódoznak attól, hogy jogi lépéseket tegyenek. Előfordulhat, hogy nem biztosak a jogaikban, nem tudják, milyen jogorvoslati eszközök állnak a rendelkezésükre, túlságosan megterhelőnek tartják, hogy jogi úton szerezzenek elégtételt, vagy attól félnek, hogy az eljárás túlságosan költséges lesz a jogorvoslat várt előnyeihez képest. Ezért az (EU) 2020/1828 irányelv által előírthoz hasonló kollektív jogorvoslati mechanizmusokra van szükség azoknak az akadályoknak a leküzdéséhez, melyekkel a fogyasztók az egyéni keresetek tekintetében szembesülnek. Ezek a mechanizmusok a tisztességes versenyt is előmozdítják, hiszen egyenlő versenyfeltételeket teremtenek az EU belső piacán működő kereskedők számára, és erős elrettentő hatást fejthetnek ki a tisztességtelen kereskedőkkel szemben.

Ki indíthat képviseleti keresetet, és milyen célból?

Azokat a fogyasztókat, akiknek az érdekei vagy több egymáshoz hasonló jogellenes kereskedői gyakorlat nyomán sérültek, feljogosított szervezet, fogyasztói szervezet vagy közjogi szerv képviseli. Ez utóbbi jár el felperesként az érintett fogyasztók érdekében és nevében.

A képviseleti kereset által érintett egyéni fogyasztók nem felperesek, de jogosultnak kell lenniük arra, hogy részesüljenek az eljárás előnyeiből.

Jogorvoslati intézkedés iránti képviseleti keresetek esetében az előnyöknek jogorvoslat – például kártérítés, javítás, csere, árleszállítás, a szerződés felmondása vagy a kifizetett vételár visszatérítése – formájában kell megvalósulniuk azokhoz a lehetőségekhez mérten, melyeket az uniós vagy nemzeti jog kínál az adott eset sajátos körülményeitől függően. A jogsértés megszüntetésére irányuló intézkedés meghozatala iránti képviseleti kereset esetében az érintett fogyasztók szempontjából ez az előny a jogsértésnek minősülő gyakorlat megszüntetése vagy megtiltása.

Az is előnyös lehet a fogyasztók számára, ha a keresetet indító feljogosított szervezet és az alperes kereskedő kollektív egyezségre jut. 

A képviseleti kereset lehet belföldi, ha azt a feljogosított szervezet a kijelölése szerinti tagállamban indítja, illetve lehet határokon átnyúló, ha azt a feljogosított szervezet nem a kijelölése szerinti tagállamban indítja.

Ha egy feljogosított szervezet a kijelölése szerinti tagállamban indít képviseleti keresetet, a képviseleti keresetet belföldinek kell tekinteni, még akkor is, ha az egy másik tagállamban székhellyel rendelkező kereskedő ellen irányul, vagy ha az adott képviseleti kereset több tagállam fogyasztói nevében és érdekében indul.

Az irányelv azt is lehetővé teszi, hogy különböző feljogosított szervezetek, melyek más-más tagállamok fogyasztóit képviselik, egyetlen képviseleti keresetet nyújtsanak be.

A tagállamoknak az irányelvet 2023. június 25-től kell alkalmazniuk, egyelőre azonban nem mindegyik uniós ország ültette azt át. A helyzet állása a tekintetben, hogy mely tagállamok értesítették már a Bizottságot arról, hogy átültették az irányelvet, szintén az EUR-Lexen tekinthető meg.

Itt található az a jegyzék, melyen – az uniós tagállamok által a Bizottságnak tett bejelentések alapján – a határokon átnyúló keresetek indítására feljogosított szervezetek szerepelnek.

A tagállamok a megfelelő kormányzati honlapjukon közzéteszik a nemzeti szinten belföldi képviseleti keresetek indítására feljogosított szervezetek jegyzékét. 

Hogyan jelezhetik a fogyasztók, hogy képviseltetni szeretnék magukat a keresetben?

A kereset által érintett fogyasztók tájékoztatást kapnak a közelgő, folyamatban lévő és lezárt képviseleti keresetekről.

A nemzeti szabályokban előírtaknak megfelelően a fogyasztók automatikusan részesülnek a jogsértés megszüntetésére irányuló intézkedések előnyeiből. Ha azonban képviseleti kereset nyomán hozott jogorvoslati intézkedések előnyeiben kívánnak részesülni, erre vonatkozóan tudatos döntést kell hozniuk, és jelezniük kell, hogy képviseltetni akarják magukat.

A tagállamok saját maguk dönthetnek arról, hogy részvételi mechanizmust vagy kívülmaradási mechanizmust írnak-e elő, vagy a kettő kombinációját.

A részvételi mechanizmus azt jelenti, hogy csak azok a fogyasztók részesülnek a kereset előnyeiből, akik kifejezetten kinyilvánították, hogy képviseltetni akarják magukat. A kívülmaradási mechanizmus esetében minden olyan fogyasztó, akinek a nevében a feljogosított szervezet keresetet indított, képviseltetve van, és köti őt az eljárás eredménye, kivéve azokat a fogyasztókat, akik kifejezetten kinyilvánítják, hogy nem kívánnak részt venni a keresetben. A tagállamok saját maguk dönthetnek arról, hogy az egyéni fogyasztók az eljárás mely szakaszában gyakorolhatják a jogukat ahhoz, hogy jelezzék, részt kívánnak-e venni egy képviseleti keresetben vagy sem.

Hogyan finanszírozzák a képviseleti eljárásokat?

A képviseleti keresetek köz- vagy magánforrásokból finanszírozhatók.

Az irányelv értelmében a tagállamoknak megfelelő segítséget kell nyújtaniuk a feljogosított szervezetek számára ahhoz, hogy hatékonyan gyakorolhassák a képviseleti keresetek indításához való jogukat. Előírhatnak például közfinanszírozást, többek között strukturális támogatást a feljogosított szervezetek számára, korlátozhatják az alkalmazandó bírósági vagy közigazgatási díjakat, vagy előírhatják, hogy költségmentesség illesse meg őket. A tagállamok azt is lehetővé tehetik, hogy a feljogosított szervezetek szerény perbe lépési díjat vagy hasonló díjat kérjenek azoktól a fogyasztóktól, akik kinyilvánították kívánságukat, hogy egy konkrét képviseleti kereset tekintetében a feljogosított szervezet képviselje őket.

Ha egy tagállam lehetővé teszi, hogy a képviseleti kereseteket azokban nem részes harmadik fél finanszírozza, gondoskodnia kell az összeférhetetlenségek elkerüléséről. Gondoskodnia kell arról is, hogy ha a harmadik feleknek gazdasági érdeke fűződik a jogorvoslati intézkedések meghozatala iránti képviseleti keresethez vagy annak eredményéhez, az általuk nyújtott finanszírozás ne térítse el a képviseleti keresetet a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmétől.

Ki dönt a nemzeti képviseleti keresetek eljárási szabályairól?

Az irányelv alapelveket rögzít, és megfelelő mérlegelési jogkört biztosít a tagállamok számára az irányelv végrehajtásának módját illetően. A tagállamok dönthetnek például arról, hogy a képviseleti kereseteket – az érintett gazdasági ágazattól vagy jogterülettől függően – hová kell benyújtani: bírósághoz, közigazgatási hatósághoz vagy mindkettőhöz.  Ezért az irányelv eredményes alkalmazása szempontjából kulcsfontosságú, hogy a tagállamok milyen döntéseket hoznak az átültetés során.

Az Európai Bizottság a képviseleti keresetekkel kapcsolatos együttműködés segítésére kifejlesztette az „EC-REACT” informatikai eszközt, hogy a képviseleti keresetekről szóló irányelvnek megfelelően támogassa a képviseleti keresetek rendszerének hatékony működését. Ez a projekt az irányelv 14. cikkének (3) bekezdésében előírt jogi kötelezettségnek tesz eleget. 
 
Az EC-REACT révén:

• a tagállamok értesítik az Európai Bizottságot a belföldi, illetve határokon átnyúló képviseleti keresetek indítására kijelölt feljogosított szervezetekről;
• az Európai Bizottság összeállítja és közzéteszi a határokon átnyúló képviseleti keresetek indítására jogosult, bejelentett feljogosított szervezetek uniós jegyzékét;
• a tagállamok és az Európai Bizottság illetékes szervezeti egységei együttműködnek annak biztosítása céljából, hogy a feljogosított szervezetek megfeleljenek az irányelv 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott kijelölési kritériumoknak, és hogy a képviseleti keresetek mechanizmusa egyéb tekintetben is megfelelően működjön;
• a feljogosított szervezetek együttműködnek az irányelvben előírtaknak megfelelően;
• a bírák és a közigazgatási hatóságok együttműködnek annak érdekében, hogy Unió-szerte elősegítsék a képviseleti keresetek rendszerének megfelelő működését;
• a tagállamok jelentést nyújtanak be az Európai Bizottságnak a képviseleti kereseti mechanizmusok működéséről, az Európai Bizottság illetékes szervezeti egységei pedig uniós szintű összesítő jelentéseket készítenek.

A platform lehetővé teszi a külön felhasználói csoportokon – nevezetesen a tagállamok képviselőin, a feljogosított szervezeteken és a bírói kar tagjain – belüli együttműködést az irányelv Unió-szerte történő egységes alkalmazása érdekében. Lehetővé teszi az információcserét a vitafórumokon, a tájékoztatás, illetve kivizsgálások iránti megkereséseket, valamint a titkosított üzenetek küldését. Hozzájárul a dokumentumtár bővítéséhez, és hatékony keresési és fordítási funkciókat kínál.  
 
Az „EC-REACT” biztonságos és korlátozott hozzáférésű elektronikus platform, amely az Európai Bizottság szolgálatai által kibocsátott hozzáférési engedély alapján, csak a felhasználók előre meghatározott kategóriái számára érhető el.

2021. november 26-án az Európai Bizottság online műhelytalálkozót szervezett a képviseleti keresetekről szóló (EU) 2020/1828 irányelv végrehajtásának megvitatása céljából.

A műhelytalálkozón a szakértők széles köre vett részt az EU-ból és a világ minden tájáról, köztük fogyasztói és üzleti szervezetek tagjai, uniós országok képviselői, tudósok és szakemberek, akik tapasztalattal rendelkeznek a kollektív jogorvoslati eljárások terén. A szakértők értékes információkat osztottak meg arról, hogy az uniós országok hogyan hajthatnák végre leghatékonyabban a képviseleti keresetekről szóló irányelvet.

Az esemény résztvevői az alábbi három, a képviseleti keresetek eredményessége szempontjából alapfontosságú témát vitatták meg három szakfoglalkozáson:

• a feljogosított szervezetek kijelölésére és a keresetek befogadhatóságára vonatkozó kritériumok;
• a keresetek finanszírozása és a feljogosított szervezeteknek nyújtott állami támogatás;
• a fogyasztók tájékoztatása, fogyasztói részvétel a jogorvoslati eljárásokban és a jogorvoslati eljárás eredményének közlése a fogyasztókkal (beleértve az informatikai eszközök használatát).

A műhelytalálkozóval kapcsolatos vitaanyagok, jelentések és az arról készült felvételek itt érhetők el: Műhelytalálkozó a képviseleti keresetekről szóló (EU) 2020/1828 irányelv végrehajtásáról

2023. június 25-én a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló 2009/22/EK irányelv hatályát veszti és helyébe a képviseleti keresetekről szóló irányelv lép.
 
A képviseleti keresetekről szóló irányelv 22. cikkének (2) bekezdése értelmében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló irányelv a feljogosított szervezetek által 2023. június 25. előtt indított képviseleti keresetekre továbbra is alkalmazandó.
 
Ez a megfelelési táblázat tájékoztatással szolgál arról, hogy a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló irányelv konkrét rendelkezései a képviseleti keresetekről szóló irányelv mely rendelkezéseinek felelnek meg. A jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló, hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozásokat a képviseleti keresetekről szóló irányelvre való hivatkozásként kell érteni, és az említett megfelelési táblázat alapján kell értelmezni.
 
Az alábbi linken azoknak a tagállamok által kijelölt feljogosított szervezeteknek a jegyzékét lehet megtekinteni, amelyek a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló irányelv alapján jogsértés megszüntetésére irányuló eljárást indíthatnak más, a jogsértés helye szerinti uniós országokban.

A feljogosított szervezetek jegyzéke