Miért van szükség hatásvizsgálatra?
A Bizottság minden olyan tervezett kezdeményezéséhez hatásvizsgálatot készít, amely várhatóan jelentős gazdasági, társadalmi vagy környezeti hatással jár. Hatásvizsgálat kíséri például:
- a jogalkotási javaslatokat,
- a nem jogalkotási kezdeményezéseket ( pl. pénzügyi programok, nemzetközi megállapodások tárgyalási irányelvei),
- a végrehajtási aktusokat és a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat.
A hatásvizsgálat során tett megállapításait a Bizottság hatásvizsgálati jelentésben foglalja össze. A jelentéseket egy független testület, a Szabályozói Ellenőrzési Testület ellenőrzi minőségi szempontból, és véleményezi azokat.
A hatásvizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell a következőket:
- a gazdasági, társadalmi vagy környezeti hatások leírását, ideértve a kis- és középvállalkozásokra, illetve a versenyképességre gyakorolt hatásokat, és ha ezek közül a hatások közül egyik vagy másik nem tekintendő jelentősnek, erről külön nyilatkozni kell;
- azt, hogy kiket érint a kezdeményezés, és hogyan;
- a konzultációs stratégiát és a konzultáció eredményét.
A hatásvizsgálati jelentéseket a Bizottság az általa elfogadott javaslatokkal vagy jogi aktusokkal együtt teszi közzé, és elküldi azokat az uniós jogalkotóknak – vagyis a Parlamentnek és a Tanácsnak. E két intézmény a hatásvizsgálat eredményének figyelembevételével dönt arról, hogy elfogadja-e vagy sem a javasolt jogszabályt.
A jogalkotás minőségének javítása
A hatásvizsgálat fontos eleme a Bizottság minőségi jogalkotási programjának, amely azt hivatott elérni, hogy az uniós szakpolitikák és jogszabályok a lehető leghatékonyabban és legeredményesebben érjék el a céljukat.
A hatásvizsgálatokat a Bizottság a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatások alapján végzi. Az iránymutatásokat a minőségi jogalkotás eszköztára kíséri, mely kiegészítő tanácsokkal szolgál.
Hogyan nyilváníthatnak véleményt az érdekeltek és az érdeklődők?
A Bizottság bevezető hatásvizsgálatot tesz közzé, melyben részletesen elemzi a problémát, a szakpolitikai célokat, a lehetséges megoldásokat és azok várható hatásait. A nyilvánosság visszajelzést adhat a Bizottságnak a bevezető hatásvizsgálattal kapcsolatban.
Nyilvánítson véleményt az ütemtervekkel/bevezető hatásvizsgálatokkal kapcsolatban!
Ezt követően hatásvizsgálatra kerül sor. Ebben a szakaszban a Bizottság nyilvános konzultációt szervez, hogy képet kapjon a lakosság és az érdekeltek véleményéről a javaslat legfőbb elemeit illetően.
Vegyen részt nyilvános konzultációkban!
Miután a jogalkotási javaslatot és az azt kísérő hatásvizsgálati jelentést a Bizottság véglegesítette és közzétette, a polgárok és az érintett szervezetek újabb lehetőséget kapnak arra, hogy véleményt nyilvánítsanak az uniós jogalkotóknak benyújtandó jogszabályjavaslattal kapcsolatban.
Mondja el észrevételeit a jogalkotási javaslatokról és a hozzájuk kapcsolódó hatásvizsgálatokról!
Az uniós intézmények közötti együttműködés
A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016 áprilisában született új intézményközi megállapodás rámutat arra, hogy a hatásvizsgálatoknak fontos szerepük van az uniós szabályozás javításában.
A megállapodás értelmében az Európai Parlamentnek és a tagállamokat miniszteri szinten képviselő Tanácsnak a jogalkotási javaslatokra vonatkozó döntéshozatal során teljes mértékben figyelembe kell vennie a Bizottság hatásvizsgálatait. A társjogalkotók szintén végezhetnek hatásvizsgálatokat, ha a jogalkotási eljárás során jelentős módosításokra került sor.
Inter-institutional agreement on better law-making
Szubszidiaritás és arányosság
A hatásvizsgálatok kiterjednek arra is, hogy a szakpolitikák kidolgozása során érvényesül-e a szubszidiaritás elve (mely szerint nincs szükség uniós fellépésre olyan területen, amelyet tagállami vagy helyi szinten hatékonyabban lehet szabályozni) és az arányosság elve (vagyis hogy az uniós fellépés nem lépheti túl a célok eléréséhez szükséges mértéket).