Ugrás a fő tartalomra

Hatásvizsgálatok

A hatásvizsgálatok célja az, hogy felderítsék, indokolt-e az uniós fellépés az adott területen, és hogy elemezzék az intézkedések lehetséges hatásait. A hatásvizsgálatra az előkészítés szakaszában kerül sor – még mielőtt a Bizottság véglegesíti az új jogszabályjavaslatot. A hatásvizsgálat során nyert adatok fontos szerepet játszanak a döntéshozatali eljárásban.

Miért van szükség hatásvizsgálatra?

A Bizottság minden olyan tervezett kezdeményezéséhez hatásvizsgálatot készít, amely várhatóan jelentős gazdasági, társadalmi vagy környezeti hatással jár. Hatásvizsgálat kíséri például:

  • a jogalkotási javaslatokat,
  • a nem jogalkotási kezdeményezéseket ( pl. pénzügyi programok, nemzetközi megállapodások tárgyalási irányelvei),
  • a végrehajtási aktusokat és a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat.

A hatásvizsgálat során tett megállapításait a Bizottság hatásvizsgálati jelentésben foglalja össze. A jelentéseket egy független testület, a Szabályozói Ellenőrzési Testület ellenőrzi minőségi szempontból, és véleményezi azokat.

A hatásvizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell a következőket:

  • a gazdasági, társadalmi vagy környezeti hatások leírását, ideértve a kis- és középvállalkozásokra, illetve a versenyképességre gyakorolt hatásokat, és ha ezek közül a hatások közül egyik vagy másik nem tekintendő jelentősnek, erről külön nyilatkozni kell; 
  • azt, hogy kiket érint a kezdeményezés, és hogyan; 
  • a konzultációs stratégiát és a konzultáció eredményét.

A hatásvizsgálati jelentéseket a Bizottság az általa elfogadott javaslatokkal vagy jogi aktusokkal együtt teszi közzé, és elküldi azokat az uniós jogalkotóknak – vagyis a Parlamentnek és a Tanácsnak. E két intézmény a hatásvizsgálat eredményének figyelembevételével dönt arról, hogy elfogadja-e vagy sem a javasolt jogszabályt.

A jogalkotás minőségének javítása

A hatásvizsgálat fontos eleme a Bizottság minőségi jogalkotási programjának, amely azt hivatott elérni, hogy az uniós szakpolitikák és jogszabályok a lehető leghatékonyabban és legeredményesebben érjék el a céljukat.

A hatásvizsgálatokat a Bizottság a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatások alapján végzi. Az iránymutatásokat a minőségi jogalkotás eszköztára kíséri, mely kiegészítő tanácsokkal szolgál.

Hogyan nyilváníthatnak véleményt az érdekeltek és az érdeklődők?

A Bizottság bevezető hatásvizsgálatot tesz közzé, melyben részletesen elemzi a problémát, a szakpolitikai célokat, a lehetséges megoldásokat és azok várható hatásait. A nyilvánosság visszajelzést adhat a Bizottságnak a bevezető hatásvizsgálattal kapcsolatban.

Nyilvánítson véleményt az ütemtervekkel/bevezető hatásvizsgálatokkal kapcsolatban! 

Ezt követően hatásvizsgálatra kerül sor. Ebben a szakaszban a Bizottság nyilvános konzultációt szervez, hogy képet kapjon a lakosság és az érdekeltek véleményéről a javaslat legfőbb elemeit illetően.

Vegyen részt nyilvános konzultációkban!

Miután a jogalkotási javaslatot és az azt kísérő hatásvizsgálati jelentést a Bizottság véglegesítette és közzétette, a polgárok és az érintett szervezetek újabb lehetőséget kapnak arra, hogy véleményt nyilvánítsanak az uniós jogalkotóknak benyújtandó jogszabályjavaslattal kapcsolatban.

Mondja el észrevételeit a jogalkotási javaslatokról és a hozzájuk kapcsolódó hatásvizsgálatokról!

Az uniós intézmények közötti együttműködés

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016 áprilisában született új intézményközi megállapodás rámutat arra, hogy a hatásvizsgálatoknak fontos szerepük van az uniós szabályozás javításában.

A megállapodás értelmében az Európai Parlamentnek és a tagállamokat miniszteri szinten képviselő Tanácsnak a jogalkotási javaslatokra vonatkozó döntéshozatal során teljes mértékben figyelembe kell vennie a Bizottság hatásvizsgálatait. A társjogalkotók szintén végezhetnek hatásvizsgálatokat, ha a jogalkotási eljárás során jelentős módosításokra került sor.

Inter-institutional agreement on better law-making

Szubszidiaritás és arányosság

A hatásvizsgálatok kiterjednek arra is, hogy a szakpolitikák kidolgozása során érvényesül-e a szubszidiaritás elve (mely szerint nincs szükség uniós fellépésre olyan területen, amelyet tagállami vagy helyi szinten hatékonyabban lehet szabályozni) és az arányosság elve (vagyis hogy az uniós fellépés nem lépheti túl a célok eléréséhez szükséges mértéket).