A dezinformáció, valamint a külföldi információmanipuláció és beavatkozás komolyan veszélyezteti társadalmainkat. Alááshatják a demokratikus intézményeket és folyamatokat (például a választásokat), mert félrevezetik a szavazókat, sőt, eltántorítják őket a szavazástól, továbbá polarizálhatják a társadalmakat, egymás ellen fordítva az egyes közösségeket.
Az új technológiák segítségével az ellenséges szereplők soha nem látott mértékben és gyorsasággal manipulálhatják az információkat és terjeszthetik az álhíreket.
A dezinformáció és az információmanipuláció elleni küzdelem ezért az Európai Uniónak és tagállamainak egyik legfontosabb feladata.
2024. június 6–9-én mintegy 360 millió uniós polgár adhatta le szavazatát az európai parlamenti választásokon. Az uniós intézmények szorosan együttműködve védték az európai választásokat az európai demokráciát célzó dezinformációval és információmanipulációval szemben.
Válaszintézkedéseink
A dezinformációra, valamint a külföldi információmanipulációra és az uniós szakpolitikákba történő beavatkozásra reagálva az Európai Bizottság megerősíti stratégiai kommunikációját. Ehhez a társadalom egészét be kel vonni, mivel társadalmaink számos ágazata tud jelentős szerepet játszani a dezinformáció megelőzésében és leküzdésében. Fontos garantálnunk továbbá, hogy a polgárok minőségi és megbízható hírekhez és információkhoz férjenek hozzá.
A dezinformáció elleni küzdelem jegyében:
- olyan szakpolitikákat dolgozunk ki, amelyek megerősítik demokráciáinkat, védelmezik az újságírókat és a médiapluralizmust, és amelyek megnehezítik az online platformokkal való visszaélést;
- felhívjuk a figyelmet a dezinformációra, valamint arra, hogy mit teszünk a felkészülés és a megelőzés érdekében;
- médiatudatossággal és tényellenőrzéssel tesszük ellenállóbbá a társadalmat a dezinformációval szemben;
- együttműködünk más intézményekkel, nemzeti hatóságokkal és harmadik felekkel.
Főbb tevékenységi területek
A demokráciáról szóló cselekvési terv és a demokrácia védelmére vonatkozó csomag révén előmozdítjuk a szabad és tisztességes választásokat, védjük a nyilvános vitákat és küzdünk a dezinformáció ellen
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály, a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex, a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály és a politikai reklámtevékenység átláthatósága révén garantáljuk, hogy a platformok felelősséget vállaljanak a dezinformáció elleni küzdelemben
Új szabályok az európai uniós médiapluralizmus és -függetlenség védelméért: a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekről szóló irányelv és a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló rendelet
Leleplezzük a gyakori mítoszokat és narratívákat, rávilágítunk a dezinformációs taktikákra, visszaszorítjuk Oroszország szisztematikus információmanipulációját, valamint felkészülünk a kibertámadásokra
Eszközöket adunk a polgárok kezébe, hogy eligazodjanak napjaink hírkörnyezetben, oktatóanyagainkkal iránymutatást nyújtunk a dezinformáció leleplezéséhez, valamint segítjük a tanárokat és a fiatalokat abban, hogy felismerjék és megállítsák a dezinformációt
Támogatjuk a dezinformáció elleni küzdelmet célzó, független európai közösségeket, valamint garantáljuk, hogy a lakosság hozzáférjen a tényeken alapuló és megbízható adatokhoz és információkhoz
A post from the European Commission's social media presence with tips on how to detect disinformation.
The post reads:
"Clickbait, bots, fake stories, deepfakes and much more can come in various forms.
With our Digital Services Act, we are at the forefront when it comes to creating a safer digital space and experience.
But everybody can play an important role in combating the spread of disinformation online.
Look at our visuals and discover how!
A hamis információk kiszűrésére és leleplezésére irányuló megközelítésünk központi eleme a figyelemfelkeltés.
Felhívjuk a figyelmet többek között a dezinformáció kockázataira vagy a dezinformációs szereplők leggyakoribb módszereire, és tippeket adunk a dezinformációs hírek leleplezésére.
EUvsDisinfo
Az EU diplomáciai szolgálata, az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) 2015-ben elindította az EUvsDisinfo kiemelt projektet, amely a dezinformáció különböző típusait és jellemzőit hivatott feltérképezni, különös tekintettel a Kreml szokásos narratíváira és taktikájára.
A dezinformációs kampányokkal egy időben (sőt, azokkal összehangolva) kibertámadásokra is sor kerülhet. Mindkettő a demokratikus folyamatok befolyásolására vagy destabilizálására irányuló szélesebb stratégia részét képezhetik.
A kiberbiztonság és a tudatosság növelése egyaránt a rezilienciaépítés része. Az uniós országok közösen készülnek fel a potenciális kiberfenyegetésekre. Munkájukat az uniós intézmények, szervek és ügynökségek – például az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség vagy az uniós intézmények, szervek és ügynökségek hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító csoportja – támogatják.
Szankciók a Kreml médiaorgánumaival szemben
Oroszország nagyszabású dezinformációs kampánnyal próbálja megingatni az Európai Uniót és tagállamait.
Reagálás a hibrid fenyegetésekre
Az EU emellett átfogó szakpolitikai keretet dolgozott ki a hibrid fenyegetések kezelésére. Ezek a stratégiák az egyes országok és társadalmak sebezhetőségének kihasználásával katonai és más eszközöket vetnek be, például kibertámadásokat vagy dezinformációs kampányokat indítanak, illetve nyomást gyakorolnak a gazdaságra.
A hibrid fenyegetéseket kezelő uniós gyorsreagálású csapatok célja, hogy támogassa az uniós tagállamokat és a partnerországokat az ilyen fenyegetésekkel szembeni küzdelemben. A csapatok testre szabott és célzott rövid távú segítséget nyújtanak az uniós országok, a közös biztonság- és védelempolitikai missziók és műveletek, valamint a hibrid fenyegetésekkel és hadjáratokkal szembeni partnerországi fellépések számára.
A dezinformációval szembeni társadalmi reziliencia kiépítése
A dezinformáció elleni küzdelemhez elengedhetetlen, hogy az emberek, a szervezetek és a hatóságok felkészültek legyenek.
A dezinformációval szembeni társadalmi reziliencia kiépítéséhez alapvető fontosságú a médiaműveltség, azaz a média interaktív használata és kritikai szemléletű értelmezése.
A médiaműveltség azt jelenti, hogy eligazodunk a modern digitális hírkörnyezetben, és megalapozott döntéseket hozunk. Különösen fontos, hogy már fiatalon megtanuljuk felismerni a dezinformációt, ezért az oktatás döntő szerepet játszik a médiatudatos generáció kinevelésében.
A Bizottság felülvizsgálja az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet, és javasolja, hogy a tagállamok intézkedésekkel mozdítsák elő a médiaműveltséget, és tegyenek jelentést ezekről az intézkedésekről.
A tagállamok, az oktatók és a szervezetek részére erőforrásokat is bocsátottunk rendelkezésre, melyek segítséget nyújtanak a dezinformáció elleni küzdelemhez.
A Bizottság ezekkel az iránymutatásokkal azt szeretné elérni, hogy az emberek – életkortól függetlenül – el tudjanak igazodni napjaink hírkörnyezetében és tájékozott döntéseket tudjanak hozni. A dokumentum elsősorban a tagállamok számára készült.
Gyakorlati iránymutatás oktatóknak a dezinformáció kezeléséről és a digitális jártasság előmozdításáról
A középiskolai tanároknak készített eszköztár célja, hogy segítsenek diákjaiknak felismerni az online dezinformációt.
A dezinformáció elleni küzdelem egyik fontos pillére a tényellenőrzés. A tényellenőrzők egy-egy hír értékelésében és ellenőrzésében segítenek a felhasználóknak, hogy pontos és megbízható információkat kapjanak.
Támogatjuk a független tényellenőrzőket, hogy előmozdítsuk a tényellenőrzést, és felhívjuk a lakosság figyelmét a leellenőrzött információkra.
A Digitális Média Európai Megfigyelőközpontja (EDMO) egy olyan független multidiszciplináris közösséget támogat, amely tényellenőrzőkből, tudományos szakemberekből, médiaműveltségi szakemberekből és más érdekelt felekből áll. Feladata, hogy közös erővel küzdjön a dezinformáció ellen. Az EDMO-hálózat az EU egészére kiterjed. Tekintettel a közelgő európai választásokra, az EDMO egy készenléti munkacsoportot hozott létre, amelynek feladata, hogy feljárja a választásokkal kapcsolatos dezinformáció terjedését és jelezze az ilyen eseteket. A munkacsoport napi frissítéseket tesz majd közzé a leplezett dezinformációkról (tényellenőrzés), valamint hetente beszámol a dezinformációs tendenciákról, a korai figyelmeztetésekről és a vonatkozó vizsgálatokról. Az EDMO médiaműveltségi kampányt is indított „Be Elections Smart” címmel.
A European Fact-Checking Standards Network (a közös szabványokat követő európai tényellenőrző szervezetek hálózata) európai tényellenőrző szervezetek független szövetsége, amely a félretájékoztatás elleni küzdelem jegyében a tényellenőrzés és a médiaműveltség lehető legmagasabb szintű normáit érvényesíti és népszerűsíti. Az EFCSN és igazolt tagjai azon dolgoznak, hogy előmozdítsák a tényeken alapuló, megbízható információkhoz való hozzáférést, és tájékoztassák a nyilvánosságot arról, hogy miként lehet megvizsgálni a közéleti információk pontosságát.
A dezinformációval szembeni európai uniós fellépések időrendi áttekintése
- 2024. március
A Bizottság a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak való megfelelést szolgáló iránymutatást tesz közzé az online óriásplatformok és keresőprogramok számára a választások integritását esetlegesen befolyásoló online kockázatok mérséklése érdekében. A dokumentum külön foglalkozik a 2024. júniusi európai parlamenti választásokkal is.
- 2024. március
Megjelenik a választások integritásának védelméről szóló új kiberbiztonsági gyűjtemény
- 2023. december
A Bizottság a 2024-es európai választásokra felkészülve elfogadja a demokrácia védelméről szóló csomagot
- 2023. október
A Bizottság pályázati felhívást tesz közzé, hogy támogassa az uniós tényellenőrzőket a dezinformáció kiszűrésében és leleplezésében
- 2022. október
A Bizottság iránymutatásokat tesz közzé az általános és középiskolákban dolgozó tanárok és oktatók számára arról, hogyan lehet kezelni a dezinformációt és előmozdítani a digitális jártasságot a tanórákon
- 2022. szeptember
- 2022. június
Fontos online platformok, kialakulóban lévő és szakosodott platformok, reklámipariszereplők, tényellenőrzők, valamint kutatási és civil társadalmi aláírják a dezinformáció visszaszorítását célzó, megerősített gyakorlati kódexet
- 2021. november
A Bizottság új jogszabályokat határoz meg a politikai reklámtevékenységek átláthatóságáról és targetálásáról
- 2020. december
- 2020. december
A Bizottság kidolgozza az európai demokráciáról szóló cselekvési tervét
- 2020. június
Megkezdi működését a Digitális Média Európai Megfigyelőközpontja
- 2019. március
Megkezdi működését az EKSZ riasztási rendszere
- 2018. december
A Bizottság és az EKSZ cselekvési tervet dolgoz ki a dezinformáció leküzdése céljából
- 2018. szeptember
Létrejön a dezinformáció visszaszorítását célzó első gyakorlati kódex
- 2018. szeptember
- 2016. április
Az EU közös keretet fogad el a hibrid fenyegetésekkel szembeni válaszintézkedésekről, hogy ellensúlyozza a régiók vagy államok destabilizálására irányuló ellenséges fellépéseket
- 2015. január
Megkezdi munkáját az EKSZ keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoportja, melynek feladata az orosz dezinformációs kampányok elleni küzdelem