Kiválóság és bizalom a mesterséges intelligencia terén

A mesterséges intelligencia előnyei

Az EU globális vezetővé válhat a biztonságos mesterséges intelligencia terén. Az emberi jogokon és az alapvető értékeken alapuló szilárd szabályozási keret kialakításával az EU olyan mesterségesintelligencia-rendszert dolgozhat ki, amely az emberek, a vállalkozások és a kormányok javát egyaránt szolgálja.

Az EU és a mesterséges intelligencia

• A Bizottság által 2021 áprilisában javasolt és az Európai Parlament és a Tanács által 2023 decemberében elfogadott, mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály kezeli a polgárok egészségével, biztonságával és alapvető jogaival kapcsolatos potenciális kockázatokat, egyszersmind elősegíti az innovatív és felelős mesterséges intelligencia fejlesztését az EU-ban. 
• A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály mellett a mesterséges intelligenciáról szóló összehangolt terv aktualizált változata garantálja az emberek és a vállalkozások biztonságát és alapvető jogait, miközben erősíti a beruházásokat és az innovációt szerte az EU-ban.
• A Bizottság ezen túlmenően mesterséges intelligenciával kapcsolatos innovációs csomagot is előterjesztett, hogy támogassa az európai induló vállalkozásokat és kkv-kat az EU értékeit és szabályait tiszteletben tartó, megbízható mesterséges intelligencia fejlesztésében. 

Az uniós MI-jogszabály a mesterséges intelligenciára vonatkozó első átfogó jogi keret a világon. Biztosítani fogja, hogy az EU-ban alkalmazott MI-rendszerek biztonságosak, átláthatók, etikusak és elfogulatlanok legyenek, és emberi ellenőrzés alatt álljanak. Ezért a javasolt szabályozás az általuk jelentette kockázatok alapján a következőképp sorolja be a mesterséges intelligencián alapuló technológiákat: 

Elfogadhatatlan kockázat

Minden olyan technológia, amely a lakosságra nézve egyértelmű fenyegetést jelent, betiltásra kerül: a kormányok által végzett társadalmi pontozástól kezdve a hangasszisztenssel felszerelt játékokig, melyek gyerekeket veszélyes viselkedésre ösztökélhetnek.

Magas kockázat

• Kritikus infrastruktúrák (pl. közlekedés), amelyek veszélyeztethetik a polgárok életét és egészségét
• Tanulmányi képzés vagy szakképzés, amely meghatározhatja, hogy az illető személy előtt nyitva áll-e majd egy bizonyos tanulási vagy szakmai lehetőség (pl. vizsgapontozás)
• Termékek biztonsági komponensei (pl. számítógéppel integrált műtéti beavatkozásokhoz használt mesterségesintelligencia-alkalmazások)
• Foglalkoztatás, humánerőforrás-kezelés, az önfoglalkoztatás megkönnyítése (pl. munkaerő-felvételhez használt önéletrajz-elemző szoftver)
• Alapvető magán- és közszolgáltatások (pl. pontozásos hitelbírálat, mely bizonyos kérelmezők esetében meghiúsítja a kölcsönfelvételt)
• Jogérvényesítési tevékenységek, melyek sértik az egyének alapvető jogait (pl. bizonyítékok megbízhatóságának értékelése)
• Migráció- és menekültügyi, valamint határellenőrzési intézkedések (pl. vízumkérelmek automatizált vizsgálata)
• Igazságszolgáltatással és demokratikus folyamatokkal kapcsolatos igazgatási feladatok (pl. mesterségesintelligencia-megoldások bírósági ítéletek keresésére)

Forgalomba hozataluk előtt és teljes életciklusuk során a mesterséges intelligencián alapuló, magas kockázatú technológiák alapos értékelés tárgyát képezik.

Mérsékelt kockázat

A mesterségesintelligencia-rendszerekre, például a csevegőrobotokra átláthatósági minimumkövetelmények vonatkoznak, ami lehetővé teszi a tájékozott döntéshozatalt. A felhasználó így kellően mérlegelni tudja, hogy valóban használni kívánja-e az alkalmazást.

Minimális kockázat

Mesterséges intelligencián alapuló videojátékok vagy spamszűrők, illetve egyéb hasonló alkalmazások szabadon használhatók. Az EU-ban jelenleg alkalmazott mesterségesintelligencia-rendszerek túlnyomó többsége ebbe a kategóriába tartozik, ahol az új szabályok nem alkalmazandók, mivel ezek a rendszerek csekély kockázatot jelentenek az emberek jogaira vagy biztonságára nézve.

A magas kockázatú MI-rendszerek szolgáltatóira vonatkozó szabályok

Ha az MI-rendszer életciklusa során jelentős változások következnek be a rendszerben, vissza kell térni a 2. lépéshez.

Miután egy mesterségesintelligencia-rendszer piaci forgalomba került, a piacfelügyeleti hatóságok, maguk a szolgáltatók és a rendszert alkalmazók is nyomon követik a terméket. A szolgáltatók és az alkalmazók bejelentik a súlyos váratlan eseményeket és a működési zavarokat.

2018-ban a Bizottság és az uniós tagállamok megtették az első lépést, és egyesítették erőiket azáltal, hogy létrehoztak egy mesterséges intelligenciára vonatkozó összehangolt tervet, amely segített megteremteni a nemzeti stratégiák és a szakpolitikai keret alapjait.

A mesterséges intelligenciára vonatkozó összehangolt terv 2021. évi naprakésszé tett változata megvalósította a körvonalazott stratégiát. Az aktualizált terv összhangban van a digitális és zöld átállás célkitűzéseivel, valamint a koronavírus-járvány elleni uniós válaszintézkedésekkel. 

Az összehangolt terv ösztönzi a kiválóságot a mesterséges intelligencián alapuló technológiák terén, a fejlesztőlabortól a piaci alkalmazásukig, és jövőképet nyújt a mesterséges intelligenciába történő beruházások felgyorsításához, az MI-stratégiák időszerű megvalósításához és a szakpolitikai keret összehangolásához EU-szerte.

Ezen erőfeszítések részeként a Bizottság a következőket tervezi létrehozni:

• egy, a mesterséges intelligenciával, az adatokkal és a robotikával foglalkozó köz-magán társulást, melynek feladata az lesz, hogy meghatározzon egy közös stratégiai kutatási, innovációs és bevezetési ütemtervet, azt végrehajtsa és abba beruházzon;
• a mesterséges intelligenciával foglalkozó kiválósági központok újabb hálózatait a tudás és a szakértelem cseréjének előmozdítása, az iparral való együttműködés fejlesztése, valamint a sokszínűség és a befogadás előmozdítása érdekében;
• tesztelési és kísérleti létesítményeket a legkorszerűbb technológiák valós környezetben történő kísérleti tesztelésére;
• digitális innovációs központokat és a technikai szaktudást és eszközöket egy helyen rendelkezésre bocsátó műhelyeket, ahol a vállalkozások a beruházás előtt tesztelhetik az alkalmazást;
• egy igény szerint lekérhető mesterséges intelligenciát nyújtó platformot, amely az ipar és a közszféra számára szükséges mesterségesintelligencia-források (pl. szakértelem, algoritmusok, szoftverkeretek, fejlesztési eszközök) központi európai eszköztáraként fog működni.

Az EU már számos, mesterséges intelligenciával foglalkozó projektet finanszírozott, amelyek hasznos megoldásokat kínálnak a társadalom minden területén, a mezőgazdaságtól az egészségügyig, a gyártástól a közlekedésig.

A mesterséges intelligencia használata különösen előnyösnek bizonyult többek között az egészségügy, a környezetvédelem és a dezinformáció elleni küzdelem terén.

A mesterséges intelligencia és az EU számokban