A Bizottság közzétette ötödik éves jogállamisági jelentését, amely nyomon követi a jelentős fejleményeket, és számba veszi a jogállamiság helyzetét valamennyi uniós országban. A jelentés azt mutatja, hogy az EU ma sokkal felkészültebben tudja feltárni, megelőzni és kezelni a felmerülő kihívásokat, mint 5 évvel ezelőtt. Ez ellenállóképesebbé teszi az európai demokráciákat, erősíti a kölcsönös bizalmat az EU-ban, előmozdítja az egységes piac megfelelő működését, valamint ösztönzi a versenyképességet és a fenntartható növekedést támogató üzleti környezet kialakulását.A jelentés minden évben az uniós országoknak szóló új ajánlásokat fogalmaz meg. A 2023-ban kiadott ajánlások 68%-ának részben vagy egészben eleget tettek, ami azt mutatja, hogy a jelentés a helyzet javítására irányuló reformok valódi ösztönzőjévé vált. Néhány uniós országban azonban továbbra is fennállnak rendszerszintű aggályok, és a helyzet tovább romlott. Az idei kiadás Albániáról, Montenegróról, Észak-Macedóniáról és Szerbiáról szóló fejezeteket is tartalmaz, ezzel is támogatva reformtörekvéseiket és biztosítva a jogállamisággal kapcsolatos további erőfeszítéseiket az uniós tagság felé vezető útjukon. A 2024. évi jelentés főbb megállapításai és ajánlásai:Igazságügyi reformok: Fontos reformok indultak az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése érdekében. Ugyanakkor a bírói függetlenséget illetően továbbra is fennállnak bizonyos rendszerszintű aggályok, és egyes esetekben a helyzet romlása figyelhető meg. A bírói kinevezési eljárásokban biztosítékokra van szükség, és gondoskodni kell az ügyészség autonómiájáról és megfelelő erőforrásairól.Korrupcióellenes keretek: A korrupció továbbra is komoly aggodalomra ad okot, azonban az uniós országok hatékonyabban lépnek fel ellene – növelték a bűnüldöző szervek, az ügyészségek és az igazságszolgáltatás kapacitását, illetve a számukra biztosított forrásokat. További intézkedésekre van szükség a megelőzési keretek megerősítése, valamint a korrupciós ügyek hatékony kivizsgálásának és büntetőeljárás alá vonásának biztosítása érdekében.A tömegtájékoztatás szabadsága és sokszínűsége: Konkrét lépéseket tettek az újságírók biztonságának és munkakörnyezetének javítása érdekében, és több nemzeti médiaszabályozó feladatait és hatásköreit kiterjesztették. Továbbra is aggályok övezik a közszolgálati médiaszolgáltatók független irányítását vagy pénzügyi stabilitását, a média tulajdonviszonyainak átláthatóságát, a nyilvános dokumentumokhoz való hozzáférés jogát, valamint az állami hirdetések elosztásának átláthatóságát és méltányosságát. Az ajánlások a szabad és médiakörnyezet érdekében ezekre a területekre összpontosítanak.Intézményi fékek és ellensúlyok: A jelentés megállapítja, hogy erőfeszítések történtek a jogalkotási folyamatok javítása érdekében. Továbbra is vannak azonban kihívások, többek között a gyorsított eljárások túlzott alkalmazásával, a jogalkotás minőségével, valamint a civil társadalom és az emberijog-védők által tapasztalt korlátozásokkal kapcsolatban. Az ajánlások célja a jogalkotási folyamatok megerősítése és a független hatóságok működésének támogatása.A jogállamiság az EU identitásának szerves részét képezi, és előfeltétele más értékek tiszteletben tartásának. A legutóbbi Eurobarométer tematikus felmérés szerint az uniós polgárok több mint 70%-a egyetért abban, hogy az EU-nak fontos szerepe van a jogállamiság hazájukban való védelmében. Az uniós polgárok közel 90%-a fontosnak tartja, hogy valamennyi uniós tagállam tiszteletben tartsa az EU alapvető értékeit.További információk2024. évi jogállamisági jelentés – SajtóközleményA 2024. évi jogállamisági jelentés2024. évi jogállamisági jelentés – Ajánlások2024. évi jogállamisági jelentés – OrszágfejezetekJogállamiságAz éves jogállamisági ciklus – TájékoztatóEurobarométer tematikus felmérés a jogállamiságról Leírás Közzététel dátuma2024. július 24.SzerzőKommunikációs Főigazgatóság
