Minőségi jogalkotás

Mi a minőségi jogalkotás?

Az egyszerűbb, könnyebb és gyorsabb uniós jogalkotás Európa versenyképességének egyik kulcsfontosságú tényezője. Ezért mind az egyszerűsítés, mind a végrehajtás fontos prioritás a Bizottság számára, amelyeket konkrét struktúrákkal és mechanizmusokkal támogat. A Bizottság arra törekszik, hogy egyszerűsítse és csökkentse az uniós szabályozással járó adminisztratív terheket annak érdekében, hogy a szabályozás arányos, stabil, koherens és technológiasemleges legyen. 

A minőségi jogalkotási program segíti az EU-t abban, hogy tényeken alapuló szakpolitikákat és jogszabályokat dolgozzon ki, amelyek a leghatékonyabb módon érik el a kitűzött célokat, miközben igazodnak az uniós polgárok, a vállalkozások és a civil társadalom igényeihez. A minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatás és eszköztár konkrét útmutatást nyújt a Bizottság azon szervezeti egységeinek, amelyek új kezdeményezések és javaslatok kidolgozásával, vagy a meglévő jogszabályok gondozásával és értékelésével foglalkoznak.

A minőségi jogalkotás biztosítja, hogy:

• az uniós intézkedések a rendelkezésre álló legjobb bizonyítékokon alapuljanak, és úgy legyenek kialakítva, hogy elérjék a kívánt hatást annak érdekében, hogy az EU társadalma, gazdasága és környezete javát szolgálják, és segítsék a Bizottságot stratégiai prioritásainak megvalósításában;
• a szabályozási környezet egyszerű, eredményes, hatékony és koherens legyen, és a szabályokat helyesen hajtják végre azért, hogy egyszerűbb és gyorsabb legyen vállalkozni Európában; 
• csökkenjen a bürokrácia és az adatszolgáltatás Európában a beruházások és a versenyképesség fellendítése érdekében; 
• a döntéshozatal nyitott és átlátható legyen a polgárok, a vállalkozások és más érdekelt felek számára;
• a polgárok és az érdekelt felek – online konzultációk, a végrehajtásról szóló párbeszédek, helyzetértékelések, valamint a Bizottság véleményezési felhívásaira és jogi aktusaira adott visszajelzések révén – hozzájárulhassanak a szakpolitikai és jogalkotási folyamathoz;
• az uniós kezdeményezések a várakozásoknak megfelelően eredményesek legyenek, és továbbra is megfeleljenek a célnak és a jövőbeli kihívásoknak, többek között a Bizottság stratégiai előretekintéssel kapcsolatos munkájára építve;
• érvényesüljön a szubszidiaritás és az arányosság elve;
• világszerte teret nyerjenek az uniós értékek és a hatékony szabályozási modellek azáltal, hogy támogatjuk a minőségi jogalkotás bevált gyakorlatait a nemzetközi politikai döntéshozatalban, például globális szabványok létrehozását. 

Melyek a minőségi jogalkotás legfontosabb eszközei?

Értékelések, célravezetőségi vizsgálatok és hatásvizsgálatok

A Bizottság feladata, hogy megtervezze, kidolgozza és javaslatként előterjessze az új uniós jogszabályokat és szakpolitikai intézkedéseket. Ez a munka a Bizottság éves munkaprogramjain alapul. A jogszabályok és intézkedések előkészítése meghatározott szabályok és iránymutatások szerint történik. 

Az „értékeléssel indítás” alapelvével összhangban az értékelés megelőzi a meglévő szakpolitika vagy jogszabály felülvizsgálatát, és tényekkel segíti a probléma meghatározását.

A Bizottság által végzett értékelések és célravezetőségi vizsgálatok a meglévő szakpolitikák, programok és jogszabályok teljesítményét elemzik. Az értékelések során a Bizottság a feltárt bizonyítékok alapján felméri, hogy egy meglévő szakpolitika vagy jogszabály mennyire eredményes, releváns, koherens és mekkora uniós hozzáadott értéket képvisel. Ezek az értékelések így megalapozzák a felülvizsgálatok vagy új kezdeményezések előkészítését. 

A hatásvizsgálatok felmérik, hogy szükség van-e uniós fellépésre, elemzik a rendelkezésre álló megoldások lehetséges hatásait, és iránymutatást nyújtanak a Bizottságnak a választási lehetőségek tekintetében és a javaslat előkészítéséhez. Erre az elemzésre az előkészítési szakaszban kerül sor, mielőtt a Bizottság véglegesítené az új vagy felülvizsgált jogszabályra irányuló javaslatát.  

Emellett a stratégiai előretekintés az időtálló és koherens szakpolitikák kialakításának kulcsfontosságú eszköze minden területen. Különböző jövőbeli forgatókönyveket vázol fel, és tanulmányozza, hogy azok milyen lehetőségeket és kihívásokat tartogatnak számunkra. Végeredményben segíti a döntéshozókat abban, hogy a jelenben cselekedve tudatosan alakítsák a jövőt.

Az egyszerűsítés a minőségi jogalkotás középpontjában

A Bizottság a célravezető és hatásos szabályozás programra (REFIT) építve magasabb fokozatra kapcsol, hogy egyszerűsítse az uniós jogot, csökkentse a szabályozási költségeket, és ugyanakkor biztosítsa, hogy a jogszabályok elérjék a céljukat. Értékelések és célravezetőségi vizsgálatok révén „stresszteszteli” az uniós vívmányokat, és azok eredménye alapján egyszerűsítési javaslatokat tesz. Ezek végső soron egyszerűsítik az uniós jogszabályokat és csökkentik a szabályozási terheket. Ez segíteni fogja a Bizottságot abban, hogy a meglévő adminisztratív terheket legalább 25%-kal, a kkv-k esetében pedig 35%-kal csökkentse. Az „egy be, egy ki” megközelítés biztosítja, hogy a bizottsági kezdeményezések által bevezetett valamennyi terhet figyelembe vegyék, az adminisztratív terheket pedig azzal ellensúlyozzák, hogy ugyanazon szakpolitikai területen azonos mértékű terheket megszüntetnek.

A versenyképesség kulcsfontosságú prioritás: a kkv-k és a versenyképesség ellenőrzése segíteni fog abban, hogy a hatásvizsgálatok jobban figyelembe vegyék ezt a két dimenziót. A Bizottság évente áttekintést ad egyszerűsítési és tehercsökkentési munkájáról, és rendszeresen értékeli a program előrehaladását, hogy szemléltesse az eredményeket e célkitűzések megvalósítása terén.

Minőség-ellenőrzés

A Szabályozói Ellenőrzési Testület, amely a Bizottság tisztviselőiből és a Bizottságon kívüli szakértőkből álló független szerv, áttekinti a hatásvizsgálatokat és az e célra kiválasztott értékeléseket. A testület éves jelentésekben számol be a küldetése keretében végzett munkájáról.

Szubszidiaritás és arányosság

A szubszidiaritás elvével összhangban a Bizottság arra törekszik, hogy csak akkor cselekedjen, amikor arra szükség van – vagyis akkor, ha fellépése a nemzeti, regionális vagy helyi szintű intézkedésekhez képest egyértelműen többletelőnyökkel jár. Minden politikailag érzékeny és fontos kezdeményezéshez szubszidiaritásértékelő táblázat készül, melyet hatásvizsgálat kísér. 

Az arányosság elve a javasolt jogszabályok pénzügyi és igazgatási következményeire vonatkozik – lényege, hogy a szabályozási intézkedések nem léphetik túl a szakpolitikai célok eléréséhez szükséges kereteket. Minden pénzügyi és igazgatási hatást minimalizálni kell, és ezeknek arányban kell állniuk a szakpolitikai célokkal. Ez azt jelenti, hogy a Bizottság a szakpolitikai céljait a legegyszerűbb, legköltségkímélőbb módon, a felesleges bürokráciát kerülve valósítja meg.

Együttműködés az érdekelt felekkel

A minőségi jogalkotási program középpontjában az érdekelt felekkel folytatott konzultáció áll. A Bizottság a szakpolitika teljes életciklusa során lehetőséget kínál a polgároknak és az érdekelt feleknek arra, hogy online visszajelzést adjanak, hogy az így összegyűjtött bizonyítékokkal támogassa a szakpolitikai döntéshozatalt és biztosítsa az átláthatóságot.

Ossza meg velünk véleményét: a nyilvános konzultációk és visszajelzések portálja 

Hogyan működik?

• Az érdekelt felek véleményt mondhatnak az új uniós szakpolitikákra és jogi aktusokra vonatkozó javaslatokról és a hatályos jogszabályokról (értékelések és célravezetőségi vizsgálatok), és bemutathatják bizonyítékaikat.
• A portál többnyelvű, központosított, átlátható és könnyen használható.
• A hozzájárulások beépülnek a döntéshozatali folyamatba.

Az érdekelt felek bevonására vonatkozó bizottsági megközelítés világszinten is példaértékű: 2018-ban és 2021-ben az OECD az EU-t minősítette tagjai közül a legjobbnak ezen a téren. 

Véleményezési felhívás és nyilvános konzultáció

Az érdekelt felektől és a nyilvánosságtól érkező vélemények, gyakorlati tapasztalatok, bizonyítékok és adatok hozzájárulnak ahhoz, hogy jobb minőségű és szilárdabb alapokon álló szakpolitikai kezdeményezések és értékelések szülessenek.

• A véleményezési felhívásokhoz kapcsolódó dokumentumokról (hatásvizsgálatok, értékelések és célravezetőségi vizsgálatok) 4 héten át lehet visszajelzést adni.
• A jogalkotási aktusokról szóló nyilvános konzultációk 12 hétig tartanak.

A kommunikáció elvben mindkét esetben az EU összes hivatalos nyelvén lehetséges. Az európai polgárok az EU 24 hivatalos nyelvének bármelyikén megfogalmazhatják véleményüket, mások visszajelzéseit, hozzászólásait és állásfoglalásait pedig a platformon kínált e-fordítás, azaz gépi fordítás segítségével szintén saját nyelvükön olvashatják el.

Visszajelzés

A polgárok úgy is megoszthatják véleményüket a Bizottsággal, hogy észrevételeket fűznek a jogszabályjavaslatokhoz, illetve a felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusokhoz. A Bizottság azután elemzi és összegzi a kapott visszajelzéseket és hozzászólásokat, és összegzéseit közzéteszi. Így az európai polgárok megtudhatják, hogy visszajelzéseik hogyan járulnak hozzá a kezdeményezések előkészítéséhez. A jogalkotási aktusok tervezetével kapcsolatos visszajelzéseket a Bizottság a társjogalkotókkal (az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal) is megosztja. 

A végrehajtással kapcsolatos párbeszédek és a valós helyzet felmérése

Az Európai Bizottság minden tagja évente legalább két párbeszédet fog szervezni a végrehajtásról az érdekelt felekkel annak érdekében, hogy az uniós jog végrehajtása összhangban legyen a tényleges helyzettel. Ezek a párbeszédek platformot biztosítanak majd az érdekelt felek közötti nyílt és átlátható vitához. A Bizottság e párbeszédek révén együtt fog működni az érdekelt felekkel a megfelelő végrehajtás útjában álló akadályok azonosítása érdekében. 

A Bizottság a valós helyzet felmérése során a vállalkozásokat is meg fogja szólítani, hogy képet kapjon gyakorlati tapasztalataikról és az uniós jognak a tevékenységükre gyakorolt hatásáról. Ez a szakmai szintű információcsere segíteni fogja a gyakorlatban felmerülő nehézségek feltárását és megoldását, az esetleges akadályok vagy pozitív tapasztalatok azonosítását, illetve segít átlátni, hogy ezek miként kapcsolódnak az uniós szabályokhoz, a végrehajtáshoz és a nemzeti jogba való átültetéshez. 

A Bizottság a meglévő jogszabályok stressztesztelése során (amely az értékelésekből és a célravezetőségi vizsgálatokból áll), valamint a jövőbeli egyszerűsítési javaslatok kidolgozásakor figyelembe fogja venni a valós helyzet felmérésének eredményeit.

Partnerség és együttműködés

Az uniós intézmények együttműködése

Az uniós jogalkotás minőségének javítása közös célkitűzés, és valamennyi uniós intézmény és tagállam felelőssége. A jobb minőségű uniós jogalkotás és a jobb eredmények elérése terén való előrelépés legjobb módja az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti szorosabb együttműködés.

A Bizottság csak a saját jogalkotási javaslataihoz kapcsolódó hatásokat, költségeket és megtakarításokat tudja meghatározni. Az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal folytatott tárgyalások során eszközölt változtatások jelentősen módosíthatják a polgárokra, a vállalkozásokra és a közigazgatásokra gyakorolt hatásokat. 

A Bizottság újraindítja a politikai párbeszédet az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal annak érdekében, hogy a felek közösen értékelhessék az általuk eszközölt módosítások hatásait, és teljesíthessék a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás szerinti kötelezettségvállalásaikat.

Az intézkedések tagállami végrehajtása

Az EU közösen elfogadott szabályokra épül. Annak érdekében, hogy Unió-szerte biztonságos jogi környezetet nyújtsanak a polgárok és a vállalkozások számára, a tagállamoknak teljes mértékben és kellő időben végre kell hajtaniuk ezeket a szabályokat. Gondoskodniuk kell arról, hogy ezeket megfelelően alkalmazzák és érvényesítsék annak érdekében, hogy érvényesüljenek a kívánt előnyök. A nem megfelelő végrehajtás költségekkel és jogi bizonytalansággal jár a polgárok és a vállalkozások számára.

Nemzetközi együttműködés

A nemzetközi szabályozási együttműködés az EU szabályozási politikájának kulcsfontosságú eleme. A Bizottság minőségi jogalkotási politikája az évek során fejlődött, és többek között olyan nemzetközi fejleményekből is ihletet merített, mint az OECD-ben kidolgozott különböző szakpolitikai ajánlások. 

A Bizottság minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatása és eszköztára meghatározza, hogy az uniós szakpolitikák értékelése és kidolgozása során hogyan kell figyelembe venni a nemzetközi környezetet, és hogyan konzultáljunk a nemzetközi partnerekkel és érdekelt felekkel. Magában foglalja egyebek mellett azokat a követelményeket, hogy szakpolitikáink kialakítása során figyelembe kell venni a nemzetközi szerződéseket és megállapodásokat, átfogóan kell kezelni a geopolitikai hatásokat, be kell jelenteni a Kereskedelmi Világszervezetnek a jogalkotási tervezeteket és általánosan érvényesíteni kell az ENSZ fenntartható fejlődési céljait, amelyek immár az értékelések és a hatásvizsgálatok részét képezik. 

Dokumentumok

Megbízólevél Valdis Dombrovskis, a gazdaságért és termelékenységért, valamint a végrehajtásért és egyszerűsítésért felelős biztosjelölt számára