Úton Európa klímasemlegességének 2050-ig történő megvalósítása felé
Az európai klímarendelettel az EU jogi kötelezettséget vállalt arra, hogy Európa – a világon elsőként – klímasemleges kontinenssé válik.
2021 júliusában a Bizottság javaslatokat terjesztett elő, melyek azt a célt szolgálják, hogy az uniós gazdaság összes ágazata képessé váljon megbirkózni ezzel a kihívással. Az első lépést az jelenti, hogy az évtized végéig EU-szerte legalább 55%-kal csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az „Irány az 55%!” elnevezésű, teljeskörűen elfogadott intézkedéscsomag ráállítja az Európai Uniót arra a pályára, amelyen haladva 2030-ra – méltányos és költséghatékony módon, ugyanakkor versenyképességünket is megőrizve – meg tudjuk valósítani az uniós éghajlat-politikai célokat.
Ez jól szemlélteti, hogy az EU – az uniós polgároknak és a nemzetközi partnereknek tett ígéreteinek megfelelően – vezető szerepet tölt be az éghajlat-politikai fellépés terén, és a polgárok és a gazdaság javát szolgálva alakítja a zöld átállás folyamatát.
Gazdaságunk és társadalmaink átalakítása
Az éghajlatváltozás korunk legnagyobb kihívása. Egyúttal lehetőség is arra, hogy új gazdasági modellt alakítsunk ki.
Ennek a gyökeres átalakulásnak a koncepcióját az európai zöld megállapodás vázolja fel. Ez az átalakulás számos előnnyel jár majd: új lehetőségeket kínál az innováció, a beruházások és a zöld munkahelyek létrehozása terén, egyszersmind pedig egészségünk és jóllétünk szempontjából is javulást fog eredményezni.
Mind a 27 uniós tagállam elkötelezte magát amellett, hogy 2050-re – a világon elsőként – a kontinens egészén megvalósítják a klímasemlegességet. Ennek érdekében a tagállamok vállalták, hogy 2030-ig legalább 55%-kal csökkentik a kibocsátást az 1990-es szinthez képest.
Az EU ma már a legfontosabb gazdasági ágazatok mindegyikére vonatkozóan rendelkezik jogilag kötelező erejű éghajlat-politikai célokkal. Az átfogó uniós csomag a következő elemeket foglalja magában:
- ágazatok széles körére vonatkozóan meghatározott kibocsátáscsökkentési célértékek,
- új célérték a természetes szénelnyelés mértékének növelését illetően,
- aktualizált, a kibocsátások korlátozását célzó kibocsátáskereskedelmi rendszer, amely fizetési terhet ró a szennyezőre, és elősegíti a zöld átállást előmozdító beruházások létrejöttét,
- valamint szociális támogatás a polgárok és a kisvállalkozások számára.
A tagállamok ezentúl kibocsátáskereskedelmi bevételeik 100%-át éghajlat-politikai és energetikai vonatkozású projektekre, valamint az átállás szociális következményeinek kezelésére fogják fordítani.
Az új Szociális Klímaalap az uniós költségvetésből 65 milliárd eurót, összesen pedig több mint 86 milliárd eurót fog arra fordítani, hogy a zöld átállás során támogassa a legkiszolgáltatottabb polgárokat és a kisvállalkozásokat. Az egyenlőtlenség és az energiaszegénység mérséklése és az európai cégek versenyképességének megerősítése biztosítani fogja, hogy mindenki lehetőségekhez jusson és részesüljön az átállás előnyeiből.
Annak érdekében, hogy az európai cégek egyenlő feltételekkel versenyezhessenek riválisaikkal, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó új mechanizmus gondoskodni fog arról, hogy – a mechanizmus hatálya alá tartozó ágazatokban – az importtermékek után „karbonvámot” kelljen fizetni az uniós határokon. A mechanizmus értékes eszköz: elősegíti, hogy globális szinten csökkenjen a kibocsátások mértéke, és az uniós piacot is segítségül hívja a globális éghajlat-politikai célok eléréséhez.
2024 februárjában a Bizottság újabb lépést tett a klímasemlegesség felé vezető úton: benyújtotta értékelését és az azon alapuló javaslatát az EU által 2040-ig elérendő köztes cél kitűzésére. Az intézmény az európai uniós nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 90%-os csökkentését ajánlja 2040-ig az 1990-es szinthez képest, összhangban a legújabb tudományos szakvéleményekkel és az EU által a Párizsi Megállapodásban tett kötelezettségvállalásokkal. A javasolt célszámot az Európai Parlament és a tagállamok összessége meg fogja vitatni, és a viták eredménye alapján a következő (az európai választások után felálló) Bizottság jogalkotási javaslatot fog előterjeszteni.
A környezetkímélőbb mobilitásra történő átállás minden uniós polgár számára tiszta, hozzáférhető és megfizethető közlekedési és logisztikai megoldásokat kínál, melyek összekapcsolják a központi térségeket a vidéki és távoli régiókkal.
Az új szén-dioxid-kibocsátási előírások értelmében 2035-re az Európában nyilvántartásba vett összes új személygépkocsi és kisteherautó kibocsátásmentes jármű lesz. A kibocsátásmentesség felé vezető úton 2030-ig – köztes lépésként – az új személygépkocsik átlagos kibocsátását 55%-kal, az új kisteherautókét pedig 50%-kal kell csökkenteni. Ez ráállítja majd a közúti közlekedést arra a pályára, mely elvezet a kibocsátásmentes mobilitás 2050-re történő megvalósításához.
Az EU azon dolgozik, hogy kiépítse a rövid és nagy távolságokon közlekedő kibocsátásmentes járművek számára szükséges töltőinfrastruktúrát. Az uniós szabályok kötelező célértékeket határoznak meg az európai utak mentén kiépítendő elektromos töltőállomások és hidrogéntöltő állomásokra vonatkozóan. Elegendő nyilvános töltőkapacitás áll majd rendelkezésre ahhoz, hogy ki lehessen elégíteni a piacra kerülő nagyobb kibocsátásmentes gépkocsiflotta töltési szükségleteit, emellett pedig az otthonokban, illetve a munkahelyeken igénybe vehető magántöltők kínálata is bővülni fog.
Ezenfelül 2027-től a közúti közlekedésre is ki fog terjedni a kibocsátáskereskedelmi rendszer, amely fizetési terhet ró a szennyezőre, ösztönzi a tisztább üzemanyagok használatát, a befolyó összegeket pedig visszaforgatja a tiszta technológiákba.
A szén-dioxid-árazás a légi közlekedési ágazatra is vonatkozik: ez idáig az Európai Gazdasági Térségen belüli, valamint a Svájcba és az Egyesült Királyságba induló járatokra kellett alkalmazni, 2024-től azonban a legkülső régiókba irányuló és onnan induló nem belföldi járatokra is alkalmazni kell majd.
A fenntartható légijármű-üzemanyagok térnyerésének előmozdítása érdekében a légijárműüzemanyag-forgalmazóknak a korábbinál nagyobb arányban kell a kerozinhoz fenntartható légijármű-üzemanyagokat keverniük az uniós repülőterekre szállítandó légijármű-üzemanyagokban.
A szén-dioxid-árazást az EU a tengerhasznosítási ágazatra is kiterjesztette. Annak érdekében, hogy fellendüljön a megújuló és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok használata, az EU célértéket határozott meg a hajók fedélzetén felhasznált energia éves átlagos üvegházhatásúgáz-kibocsátási intenzitásának fokozatos csökkentésére vonatkozóan.
A zöld átállás óriási lehetőséget kínál az európai ipar számára azáltal, hogy új piacokat hoz létre a tiszta technológiák és termékek értékesítésére.
A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervet a Bizottság azért terjesztette elő 2023 februárjában, hogy növelje a nettó zéró kibocsátású európai ipar versenyképességét, és felgyorsítsa a klímasemlegességre való átállást.
A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv azt hivatott biztosítani, hogy Európa legyen az ipari innováció és a tiszta technológiák fellegvára. Ennek elérése érdekében a terv a következő négy fő pillér mentén irányoz elő intézkedéseket:
- kiszámítható és egyszerűsített szabályozási környezet,
- a forráshoz jutás felgyorsítása,
- készségfejlesztés,
- az ellátási láncok ellenálló képességét erősítő nyitott és tisztességes kereskedelem előmozdítása.
A nettó zéró kibocsátási célt szolgáló iparról szóló jogszabály, melyet a Bizottság 2023 márciusában terjesztett elő, a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv részeként azt a célt szolgálja, hogy fellendítse az EU-ban a tiszta technológiák gyártását, zöld munkahelyeket hozzon létre, és biztosítsa, hogy az Unió megfelelő eszközökkel rendelkezzen a tiszta energiára történő átálláshoz. A jogszabály jobb feltételeket fog teremteni ahhoz, hogy Európában „nettó zéró” projektek jöjjenek létre, és hogy a kontinens vonzó beruházási célpontot jelentsen.
Célkitűzés: 2030-ra az uniós gyártási kapacitás legalább 40%-ban fedezni tudja a stratégiai fontosságú nettó zéró kibocsátású technológiákkal kapcsolatos éves uniós technológiaalkalmazási szükségletet.
Ahhoz, hogy 2030-ig legalább 55%-kal csökkenteni tudjuk az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, a megújuló energia nagyobb arányú felhasználására és nagyobb energiahatékonyságra van szükség.
Az Ukrajna elleni orosz agresszió, valamint az ennek nyomán az energiapiac működésében és az energiaárak terén fellépő zavarok csak még nyilvánvalóbbá tették, hogy az EU-nak véget kell vetnie az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének, és fel kell gyorsítania a zöld átállást.
A 2022 májusában előterjesztett REPowerEU tervet azért dolgozta ki a Bizottság, hogy segítsen az EU-nak:
- több megújuló energiát felhasználni,
- energiát megtakarítani,
- az uniós energiaellátást diverzifikálni.
2023 márciusában az EU szigorúbb jogszabályok elfogadásáról állapodott meg annak érdekében, hogy növelje megújulóenergia-kapacitását. Az új szabályok értelmében a megújuló energia részarányára vonatkozóan 2030-ig kötelezően teljesítendő célkitűzés a jelenlegi 32%-ról legalább 42,5%-ra emelkedik, a cél pedig az, hogy ennél is magasabb legyen, és elérje a 45%-ot. Ennek köszönhetően csaknem megduplázódna a megújuló energia jelenlegi részaránya az EU-ban.
Emellett az energiafogyasztás csökkentése is alapvető fontosságú mind a kibocsátáscsökkentés, mind a fogyasztók és az ipar energiaköltségeinek mérséklése szempontjából.
Az EU új, kötelezően teljesítendő célként tűzte ki maga elé, hogy 2030-ig 11,7%-kal javuljon az energiahatékonyság uniós szinten. A tagállamoknak 2024 és 2030 között évente átlagosan 1,49%-os megtakarítást kell elérniük. Ezenfelül a tagállamoknak – prioritásként – energiahatékonyság-javító intézkedéseket kell végrehajtaniuk az energiaszegénység által sújtott emberek körében.
Az energiatermékekre vonatkozó adórendszernek is támogatnia kell a zöld átállást, megfelelő ösztönzőket biztosítva. Jelenleg is folyik annak a bizottsági javaslatnak a megvitatása, amelynek értelmében a fűtésre és a közlekedésre vonatkozó minimális adómértékeket hozzá kell igazítani éghajlat-politikai célkitűzéseinkhez, egyidejűleg pedig enyhíteni kell az intézkedés társadalmi hatásait, és támogatást kell nyújtani a kiszolgáltatott helyzetben lévő polgároknak.
Ha felújítjuk otthonainkat és épületeinket, azzal energiát takarítunk meg, megvédjük magunkat a szélsőséges hő- és hideghullámokkal szemben, és fellépünk az energiaszegénység ellen.
A Bizottság arra törekszik, hogy a következő tíz évben legalább kétszeresére növelje a korszerűsítési arányt, és biztosítsa, hogy a felújítások nagyobb energia- és erőforrás-hatékonyságot eredményezzenek. Ez javítani fogja az épületekben lakó és azokat használó emberek életminőségét, csökkenteni fogja Európa üvegházhatásúgáz-kibocsátását, elő fogja mozdítani a digitalizációt, és javulást eredményez majd az anyagok újrafelhasználása és újrafeldolgozása terén.
A szükséges felújítások ösztönzése érdekében a Bizottság 2021-ben javaslatot tett az épületek energiahatékonyságáról szóló uniós irányelv felülvizsgálatára annak érdekében, hogy – a tagállamokban uralkodó egyedi viszonyokkal összhangban – Európa-szerte fokozatosan javuljon az épületek energiahatékonysága.
Az energiahatékonyság terén szükséges javulást több különböző egyedi intézkedéssel lehet elérni, így például szigeteléssel, a régi ablakok vagy ajtók cseréjével, a fűtési rendszerek korszerűsítésével, illetve napelemek felszerelésével.
Az új Szociális Klímaalap az energia-, illetve a mobilitásszegénység által leginkább érintett vagy veszélyeztetett uniós polgárok támogatására szolgál. Összesen több mint 86 milliárd eurót fog arra fordítani, hogy a zöld átállás során segítse a legkiszolgáltatottabb polgárokat és kisvállalkozásokat.
Az alap ezeket a kiszolgáltatott csoportokat strukturális intézkedések és beruházások révén fogja támogatni, melyek a következő területeken valósulnak majd meg: energiahatékonyság, épületfelújítás (pl. szigetelés), tiszta fűtő- és hűtőrendszerek (pl. hőszivattyúk), a megújuló energia integrálása (pl. szolárpanelek), valamint kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású mobilitás és közlekedés, a tömegközlekedést is ideértve.
Az épületekre vonatkozó új uniós jogszabályok kiegészítése érdekében, és abból a célból, hogy irányt szabjunk a tagállami erőfeszítéseknek, új indikatív nemzeti referenciaérték meghatározására került sort, amely szerint az épületágazatban a megújuló energia részarányának el kell érnie a 49%-ot.
A közszektorra is új – 1,9%-os – éves energiafogyasztás-csökkentési célérték fog vonatkozni. A tagállamok azon kötelezettsége, hogy évente legalább a 3%-át felújítsák a közigazgatási rendszer tulajdonában lévő épületek alapterületének, többé már nemcsak a központi kormányzatra, hanem az összes közigazgatási szintre vonatkozik.
Ezenfelül 2027-től az épületekre és az üzemanyagokra is ki fog terjedni a kibocsátáskereskedelmi rendszer, amely fizetési terhet ró a szennyezőre, ösztönzi a tisztább üzemanyagok használatát, a befolyó összegeket pedig visszaforgatja a tiszta technológiákba.
A természet helyreállítása és a biológiai sokféleség újbóli felvirágoztatása gyors és olcsó megoldást kínál a szén-dioxid elnyelésére és tárolására. A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia átfogó, hosszú távú terv, amely arra irányul, hogy védelmezze a természetet és helyreállítsa Európa biológiai sokféleségét – az embereknek, az éghajlatnak és a bolygónak is a javát szolgálva.
A stratégia konkrét kötelezettségvállalásokat és intézkedéseket is tartalmaz:
- a Natura 2000, azaz a védett szárazföldi és tengeri területek egész EU-ra kiterjedő hálózatának bővítése;
- uniós természet-helyreállítási terv megvalósítása, a természet helyreállításáról szóló első jogszabályt is ideértve, melyről jelenleg is folynak a tárgyalások;
- források felszabadítása a biológiai sokféleség finanszírozása érdekében, hogy végbemehessenek azok a gyökeres változások, amelyekre szükség van;
- intézkedések bevezetése a biológiai sokféleséggel kapcsolatos globális kihívások kezelése céljából.
A természet regenerálódása fontos szerepet játszik a globális felmelegedés szén-dioxid-leválasztás és -tárolás révén történő megfékezésében, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban, valamint az egyre súlyosabb természeti katasztrófák, például árvizek, aszályok és hőhullámok hatásainak mérséklésében.
Azt is fontos kiemelni, hogy a természeti erőforrások nem fenntartható felhasználása az éghajlati és biodiverzitási válságok egyik fő okozója. Különösen igaz ez a talajromlásra és -szennyeződésre. Ezen hivatott javítani a Bizottság talajmegfigyelési jogszabály elfogadására irányuló javaslata, melynek célja, hogy az EU 2050-re egészséges talajállománnyal rendelkezzen. E cél elérése érdekében a jogszabály talajegészségre vonatkozó adatok gyűjtését irányozza elő, amelyeket hozzáférhetővé kell tenni a mezőgazdasági termelők és a talajgazdálkodással foglalkozó egyéb szereplők számára.
Rendkívül fontos, hogy az EU-ban növekedjen a nettó szén-dioxid-eltávolítás és a szénelnyelés volumene. A természetes elnyelők által megvalósított nettó szén-dioxid-eltávolításra vonatkozó uniós célérték 310 millió tonna CO₂-egyenértékre fog növekedni a 2030-ig tartó időszak tekintetében. A tagállamok közösen felelősek azért, hogy szén-dioxidot távolítsanak el a légkörből, és felelősséggel tartoznak azért, hogy az új uniós célérték elérése érdekében gondozzák és bővítsék szénelnyelőiket.
A bioenergia hozzájárul a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetéséhez és az uniós gazdaság dekarbonizációjához. Ám elengedhetetlen, hogy fenntartható módon hasznosítsuk. Szigorú új kritériumok bevezetésére kerül majd sor a nem fenntartható fakitermelés megakadályozása és a nagy biodiverzitási értékkel bíró területek védelme érdekében – összhangban a korábbiaknál nagyobb ívű éghajlat-politikai és biodiverzitási törekvésekkel.
Az éghajlatváltozás jelentette globális fenyegetést csak nemzetközi partnereinkkel együttműködve tudjuk elhárítani.
Az európai zöld megállapodás már most is követendő példát jelent: több fontos nemzetközi partnert arra ösztönzött, hogy saját céldátumot határozzanak meg a klímasemlegességre vonatkozóan.
Azzal, hogy megújulóenergia-technológiákba ruházunk be, olyan szaktudást és termékeket fejlesztünk ki, amelyeknek a világ többi része is hasznát látja majd.
A környezetbarát közlekedésre átállva pedig világviszonylatban is élenjáró vállalatokat hozunk létre, amelyek képesek lesznek kiszolgálni a növekvő globális piacot. Nemzetközi partnereinkkel együttműködve világszerte csökkenteni fogjuk a tengeri és a légi közlekedésből eredő károsanyag-kibocsátást.
Az ENSZ 2023-ban Dubajban tartott éghajlatváltozási konferenciáján (COP28) az EU jóval nagyobb ívű globális éghajlatvédelmi törekvéseket szorgalmazott annak érdekében, hogy továbbra is elérhető maradjon az 1,5 °C-os célkitűzés, összhangban a Párizsi Megállapodással. Ezenfelül az Uniónak sikerült megállapodást elérnie a tekintetben, hogy a felek még ebben az évtizedben felgyorsítják a fosszilis tüzelőanyagokról való átállást, megháromszorozzák a megújulóenergia-termelési kapacitást, és megkétszerezik az energiahatékonyság javulásának mértékét.
A fejlődő országok éghajlatváltozás elleni küzdelmét támogató közfinanszírozáshoz legnagyobb mértékben az EU járul hozzá az Európai Beruházási Bankkal és az uniós tagállamokkal közösen. Az általuk erre a célra fordított közpénzek összege 28,5 milliárd eurót tett ki 2022-ben.