Az ENSZ 27. éghajlatváltozási konferenciájának (COP27) Sarm-es-Sejk adott otthont 2022. november 6. és 20. között.
Egyiptom elnöksége alatt a COP27 csúcstalálkozó résztvevői azon dolgoztak együttes erővel, hogy felgyorsítsák a Párizsi Megállapodásban és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményében kitűzött célok megvalósítására irányuló erőfeszítéseket.
A COP27 éghajlatváltozási konferencián az Európai Bizottság ambiciózus és rugalmas hozzáállást tanúsított annak érdekében, hogy továbbra is elérhető közelségben maradjon a globális felmelegedés 1,5 fokra történő korlátozásának célja. A határozott és egységes európai kiállás segített abban, hogy nagy küzdelmek árán ugyan, de sikerült megállapodásra jutni, és elérni, hogy továbbra is érvényben maradjanak a Párizsi Megállapodásban meghatározott célok. Az EU hídépítő tevékenysége abban is segített, hogy sikerült olyan, kiegyensúlyozott új finanszírozási rendszereket létrehozni, amelyek széles adományozói bázissal rendelkeznek, és amelyek abban hivatottak segíteni a kiszolgáltatott helyzetben lévő közösségeknek, hogy meg tudjanak birkózni a klímaváltozás okozta veszteségekkel és károkkal.
A COP27 konferencián megállapodás született arról, hogy továbbra is érvényben marad a 1,5 °C-os cél. Sajnos a világ legnagyobb kibocsátói nem vállaltak kötelezettséget arra vonatkozóan, hogy csökkentik a fosszilis tüzelőanyagok használatát, és az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozóan sem születtek új kötelezettségvállalások. Az EU azonban továbbra sem tér le a megkezdett útról, és folytatja eddigi erőfeszítéseit – különösen az európai zöld megállapodás és a REPowerEU terv révén –, mert létfontosságú, hogy a Párizsi Megállapodásban rögzített nagy ívű célok továbbra is elérhető közelségben maradjanak.
- A felek egyetértettek abban, hogy a globális felmelegedés 1,5 °C-ra történő korlátozásához gyorsan, nagymértékben és tartósan csökkenteni kell a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátást – 2030-ig 43%-os csökkenést kell elérni a 2019-es szinthez képest.
- Ezen túlmenően a felek a glasgow-i éghajlati paktumban rögzített felhívást megismételve szorgalmazták, hogy az egyes országok 2023 végéig a szükséges mértékben aktualizálják az ún. nemzetileg meghatározott hozzájárulásukat (vagyis a nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalásukat), összhangba hozva azt a Párizsi Megállapodásban meghatározott hőmérsékleti célkitűzéssel.
- A glasgow-i éghajlati paktum iránymutatásul fog szolgálni az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló új munkaprogram kidolgozásához, arra ösztönözve a feleket, hogy a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás elérése érdekében igazítsák ki mennyiségi céljaikat és intézkedéseiket.
- A felek megállapodásra jutottak arról, hogy új finanszírozási mechanizmusokat hoznak létre azoknak a fejlődő országoknak a megsegítése céljából, amelyek különösen ki vannak szolgáltatva a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak. Ennek keretében új alapot hívnak életre, mely a veszteségek és károk kezelésére fog összpontosítani.
Uniós kezdeményezések a COP27 konferencián
Stratégiai partnerségek
A COP27 során a Bizottság számos két- és többoldalú megállapodást kötött. Stratégiai partnerségi megállapodást írt alá:
- Kazahsztánnal a nyersanyagokról, az akkumulátorokról és a megújuló hidrogénről
- Namíbiával a fenntartható nyersanyagokról és a megújuló hidrogénről
- Egyiptommal a megújuló hidrogénről
Erdészeti partnerségek
Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke erdészeti partnerséget hozott létre Guyanával, Mongóliával, Kongóval, Ugandával és Zambiával. Ezeknek a partnerségeknek a révén az EU segítséget fog nyújtani partnereinek a világ egyik leggazdagabb erőforrását jelentő erdők fenntartható megőrzéséhez és a fenntartható erdőgazdálkodáshoz, elősegítve az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, a biológiai sokféleség megőrzését és a fenntartható fejlődést. Bővebben
A biológiai sokféleség témájában decemberben Kanadában, Montrealban megrendezett COP15 konferencián kiemelt figyelmet kapott az a tény, hogy a természet nagyon fontos mind a klímaválság, mind a biodiverzitási válság szempontjából, amelyek kölcsönösen összefüggnek egymással.
A globális metánkibocsátás csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalás
Az Egyesült Államok, az EU és más partnerek 2021-ben hivatalosan életre hívták a globális metánkibocsátás csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalást. A kezdeményezés célja, hogy világszerte csökkenjen a metánkibocsátás annak érdekében, hogy továbbra is elérhető közelségben maradjon a globális felmelegedés 1,5 fokra történő korlátozásának célja. A COP27 konferencián a Bizottság üdvözölte, hogy egyre többen csatlakoznak a kezdeményezéshez, amelyet ma már több mint 150 ország támogat. Bővebben
Afrika: Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képesség javításának támogatása
Az EU és az Afrikai Unió bejelentette, hogy az EU–Afrika Global Gateway beruházási csomag keretében új „Európa együtt” kezdeményezés indul azzal a céllal, hogy előmozdítsa Afrikában az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képesség javítását. Ez az „Európa együtt” kezdeményezés több mint 1 milliárd euró összegű – már létező és jövőbeli – programokat fog összefogni a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás terén, melyek hatását azáltal fogja felerősíteni, hogy javítja a koordinációt és elmélyíti a szakpolitikai párbeszédet az EU és az Afrikai Unió között.
„Igazságos energetikai átmenet” partnerség
2021-ben Dél-Afrika, Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok kormánya az Európai Unióval közösen bejelentette, hogy új, ambiciózus és hosszú távú partnerséget – ún. „igazságos energetikai átmenet” partnerséget – épít ki Dél-Afrikával, hogy támogassa az ország dekarbonizációs erőfeszítéseit. A partnerség célja, hogy felgyorsítsa Dél-Afrika gazdaságának dekarbonizációját, különös tekintettel a villamosenergia-rendszerre. A COP27 során az EU üdvözölte és jóváhagyta a Dél-Afrika által előterjesztett, igazságos energetikai átmenetre vonatkozó beruházási tervet, és a G20-ak Balin megrendezett találkozóján igazságos energetikai átmenetre vonatkozó új partnerségi megállapodást írt alá Indonéziával.
A konferencia során a Bizottság több mint 125 kísérő rendezvényt szervezett a Sarm-es-Sejkben található uniós pavilonban, valamint online felületeken a következő témákban: a biológiai sokféleség védelme és a természet helyreállítása, energiabiztonság és zöld átállás, fenntartható finanszírozás, élelmezésbiztonság és a vízellátás biztonsága, kutatás és innováció. Ezeknek a rendezvényeknek a keretében került sor arra az eseményre, amelyen Frans Timmermans, a Bizottság ügyvezető alelnöke párbeszédet folytatott fiatalokkal, akik a világ ifjúságát képviselték a rendezvényen.
Az „Európa együtt” hozzájárulása az éghajlatváltozás elleni küzdelem globális finanszírozásához
A klímaválság leküzdéséhez a világon mindenütt csökkenteni kell a károsanyag-kibocsátást. Sok ország már most is érzékeli e válság hatásait. Az EU 2013 és 2020 között forrásokat teremtett elő, amelyek segítik a fejlődő országokat a klímaváltozás mérséklésére és az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodásra irányuló küzdelemben. Ez a következőképpen valósul meg a gyakorlatban:
- olyan éghajlat-politikai intézkedések finanszírozása világszerte, amelyek középpontjában a legszegényebb és legsérülékenyebb országok és közösségek állnak;
- vissza nem térítendő támogatások felhasználása nemzetközi fejlesztési bankok által biztosított finanszírozás és magánberuházások mozgósítása érdekében.
Együttesen az EU és tagállamai járulnak hozzá a legnagyobb mértékben a fejlődő gazdaságok éghajlatváltozás elleni küzdelméhez nyújtott közfinanszírozáshoz: 2020-ban 23,4 milliárd eurót fordítottak erre a célra, s ennek az összegnek közel felét vissza nem térítendő támogatás formájában biztosították. Ez tekintélyes hányadát teszi ki annak annak a 100 milliárd dollárnak, amelynek folyósítására – globális célként – a fejlett országok ígéretet tettek a 2009-es koppenhágai klímacsúcson.