Page contents Page contents Az Európai Bizottság 2022. február 23-án előterjesztette második részletes elemzését Európa stratégiai függőségeiről. Ez az elemzés öt olyan területet vizsgál, ahol Európa egyre inkább harmadik országoktól függ. A tanulmány célja, hogy elősegítse a kockázatok jobb megértését és e függőségek kezelésének lehetőségeit. Ritkaföldfémek és magnézium A kritikus fontosságú nyersanyagok – így a ritkaföldfémek és a magnézium – számos olyan kulcsfontosságú termék és technológia alapját képezik, amelyek segítik az Európai Uniót a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében. A ritkaföldfémmágnesek az elektromos járművek és a szélturbinák fontos alapanyaga. A magnézium fontos összetevője számos ötvözetnek, például az alumíniumgyártásban használják, és jelentős szerepet játszik az üzemanyag-fogyasztás és a közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében. Fő kihívások Az EU erősen függ Kínától, ami a magnézium és a ritkaföldfémek beszerzését illeti. Kína adja a világ ritkaföldfémmágnes-termelésének 93%-át, a globális magnéziumtermelés esetében pedig Kína részesedése 89%. Az EU-ban egyre nagyobb a kereslet ezek iránt a nyersanyagok iránt. 2030-ra az EU ritkaföldfémmágnesek iránti szükséglete a 2019. évi 18 ezer tonnáról 40 ezer tonnára, azaz több mint a kétszeresére nőhet. Mit tehet az EU?Az Európai Nyersanyagszövetség már 14 ipari projektet azonosított, melyek célja, hogy felfuttassák a ritkaföldfém-bányászatot Európában.Az EU – levonva a 2021-ben keletkezett ellátáshiány tanulságait – nagyobb hangsúlyt fektet az európai magnéziumtermelésre, és koordinálja az annak növelésére irányuló erőfeszítéseket.Az EU emellett vizsgálja, milyen további nemzetközi partnerségekre van lehetőség a különböző nyersanyagok biztosítása terén.Nagyobb hangsúlyt helyezünk az újrafeldolgozásra és a nehezen beszerezhető anyagok helyettesítésére. Vegyi anyagok A biztonságos és fenntartható vegyipari termékek nélkülözhetetlenek számos termék és technológia szempontjából, a szélturbináktól és akkumulátoroktól kezdve az épületszigetelésen át a gyógyszergyártásig. 1,1 millió Az európai vegyiparban dolgozók száma543 milliárd euró A vegyipar összbevétele9,3 milliárd euró A kutatási és innovációs célú beruházások összege Fő kihívások Több vegyi anyag beszerzését illetően az Európai Unió néhány harmadik országtól függ. E vegyi anyagok közül többnek kiemelt stratégiai jelentősége van. Ilyen például a jód, a fluor, a vörös foszfor, a lítium-oxid és -hidroxid, a molibdén-dioxid és a volframát. E stratégiai vegyi anyagokból az EU jelentős mennyiséget importál eurázsiai országokból (pl. Kazahsztánból, Oroszországból és Kínából). Ezeknek a vegyi anyagoknak a végső felhasználása szerteágazó. Jól hasznosíthatók az energiatárolásban, az élelmiszer-termelésben, a napelemekben használt félvezetők gyártásában és elektromos meghajtású járművek akkumulátorának előállításában. Mit tehet az EU?A vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia keretében az EU intézkedéseket hozhat a nyitott stratégiai autonómia megerősítésére, pl. a következők révén:Új nemzetközi partnerségek létesítéseBeruházás fenntartható alternatívákba Napelemek A fotovoltaikus technológiák ma a világ leggyorsabban növekvő energiatechnológiai területét alkotják, és fontos szerepet játszanak abban, hogy elegendő dekarbonizált villamos energia álljon rendelkezésre. Egyes fotovoltaikus technológiák kritikus fontosságúak továbbá az EU űr- és védelmi iparában, például a műholdak energiaellátásában. Fő kihívások Az európai zöld megállapodás céljainak eléréséhez óriási mennyiségű napenergiára van szükség: 2050-ig tízszeresére kell növelni a napenergia-termelést. Az uniós vállalatok globális vezető szerepet töltenek be a fotovoltaikus energia értéklánca mentén, több downstream szegmensben is. Ami viszont az alapanyagok előállítását illeti, az EU jelentős stratégiai függőségben van több területen: Kína állítja elő a világ napelemtábláinak 96%-át. Az uniós vállalatok részesedése a globális napelemtábla-gyártásban 1%, továbbá 0,4% a napelemek és 2–3% a modulok előállítása terén. A világ közelmúltbeli történései jelentős hatást gyakoroltak a fotovoltaikus napelemek behozatalára és felhasználására az EU-ban: 2021-ben az uniós napenergia-projektek 20–25%-át elhalasztották vagy törölték. A magánkézben lévő Európai Napenergia-kezdeményezés célja, hogy az EU éves napenergia-termelését 2025-ig 20 GW-ra emelje. Mit tehet az EU?Különböző intézkedésekkel bővíteni lehet az uniós termelést, főképp azokon a területeken, ahol a legnagyobb a függőség. Ilyen intézkedések többek között:A fejlett és kialakulóban lévő technológiák piacra jutását elősegítő finanszírozás és támogatásAz egyes kritikus fontosságú nyersanyagoktól való függés korlátozásaA nemzetközi partnerekkel való együttműködés fejlesztése Kiberbiztonság A kiberbiztonság elengedhetetlen a digitális technológia, az áru- és személyszállítás, az energia és az egészségügy, valamint a védelmi és az űripar területén. A kibertámadások száma nő, ezért az EU-nak meg kell erősítenie a kiberbiztonságot és meg kell védenie érdekeit. Fő kihívások Bár az EU vezető szerepet tölt be a globális kiberbiztonsági kutatásban, lemaradásban van a kiberbiztonsági innováció és a kiberbiztonsági célú magánberuházások terén. A világ 500 legnagyobb kiberbiztonsági vállalatának mindössze 14%-a uniós székhelyű vállalkozás. Az EU-ban jelenleg kibervédelmi célokra használt hardverek és szoftverek többségét az Egyesült Államokban fejlesztik, és Kínában gyártják. Ráadásul az uniós kiberbiztonsági cégek többsége mikro- vagy kisvállalkozás, és harmadik felekre támaszkodik. Mit tehet az EU?Az uniós kiberbiztonsági kapacitások megerősítése érdekében a Bizottság a következő intézkedéseket hozta:Uniós kiberbiztonsági stratégia a digitális évtizedre, és ennek keretében egy, a kiberreziliencia megerősítését célzó új jogszabály kidolgozása, amely növelni fogja az Európai Unió ellenálló képességét a kiberfenyegetésekkel szembenBiztonságos kvantumkommunikációs infrastruktúra (EuroQCI) létrehozásaAz Európai Kiberbiztonsági Kompetenciaközpont, mely megerősíti az uniós kiberbiztonsági kapacitásokatCélzott kiberbiztonsági finanszírozás a Digitális Európa és a Horizont Európa programból; a kibervédelem finanszírozása az Európai Védelmi AlapbólUniós jogalkotási intézkedés számos konkrét technológiára és termékre vonatkozóan Felhőalapú és pereminformatikai szoftverek A felhőalapú és pereminformatikai szoftverek nélkülözhetetlenek Európa digitális átállásában. A felhőalapú számítástechnika és a pereminformatika magában foglalja a vállalkozások által igény szerint használt, a tényleges fogyasztás alapján történő fizetési modellt követő informatikai alkalmazások és szolgáltatások széles körét, beleértve azokat is, amelyek a számítástechnikai alapinfrastruktúra kezeléséhez szükségesek. Fő kihívások Ezeknek a technológiáknak a piacát korlátozott számú nem uniós, globális felhőszolgáltató uralja. Ez potenciális kockázatot jelenthet az EU-ban, mert zavarok léphetnek fel a felhőalapú szolgáltatásokban, a szolgáltatóváltás lehetőségei korlátozottak az európai felhasználók számára, vagy mert a nem uniós országok jogszabályainak túlzott mértékű végrehajtása vagy módosítása az adatokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezhet. Az európai felhőszolgáltatás-piac értéke 2017 és 2020 között megháromszorozódott, és jelenleg 5,9 milliárd eurót tesz ki. Az uniós felhőszolgáltatók piaci részesedése azonban a 2017. évi 26%-ról 2020-ra 16%-ra csökkent. Mit tehet az EU?Az európai uniós felhőszolgáltatási ágazat kibővítését és megszilárdítását a következő uniós eszközök segíthetik:Finanszírozás a Digitális Európa programból és a Horizont Európa programból a mesterséges intelligencia, az adatgazdaság és a felhőszolgáltatások fejlesztéséreEurópai Ipariadat- és Számításifelhő-szövetségAz Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz digitális ága Kapcsolódó linkek Az európai érdekeket szolgáló stratégiai területek első részletes elemzése
A kritikus fontosságú nyersanyagok – így a ritkaföldfémek és a magnézium – számos olyan kulcsfontosságú termék és technológia alapját képezik, amelyek segítik az Európai Uniót a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében. A ritkaföldfémmágnesek az elektromos járművek és a szélturbinák fontos alapanyaga. A magnézium fontos összetevője számos ötvözetnek, például az alumíniumgyártásban használják, és jelentős szerepet játszik az üzemanyag-fogyasztás és a közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében.
Mit tehet az EU?Az Európai Nyersanyagszövetség már 14 ipari projektet azonosított, melyek célja, hogy felfuttassák a ritkaföldfém-bányászatot Európában.Az EU – levonva a 2021-ben keletkezett ellátáshiány tanulságait – nagyobb hangsúlyt fektet az európai magnéziumtermelésre, és koordinálja az annak növelésére irányuló erőfeszítéseket.Az EU emellett vizsgálja, milyen további nemzetközi partnerségekre van lehetőség a különböző nyersanyagok biztosítása terén.Nagyobb hangsúlyt helyezünk az újrafeldolgozásra és a nehezen beszerezhető anyagok helyettesítésére.
A biztonságos és fenntartható vegyipari termékek nélkülözhetetlenek számos termék és technológia szempontjából, a szélturbináktól és akkumulátoroktól kezdve az épületszigetelésen át a gyógyszergyártásig.
Mit tehet az EU?A vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia keretében az EU intézkedéseket hozhat a nyitott stratégiai autonómia megerősítésére, pl. a következők révén:Új nemzetközi partnerségek létesítéseBeruházás fenntartható alternatívákba
A fotovoltaikus technológiák ma a világ leggyorsabban növekvő energiatechnológiai területét alkotják, és fontos szerepet játszanak abban, hogy elegendő dekarbonizált villamos energia álljon rendelkezésre. Egyes fotovoltaikus technológiák kritikus fontosságúak továbbá az EU űr- és védelmi iparában, például a műholdak energiaellátásában.
Mit tehet az EU?Különböző intézkedésekkel bővíteni lehet az uniós termelést, főképp azokon a területeken, ahol a legnagyobb a függőség. Ilyen intézkedések többek között:A fejlett és kialakulóban lévő technológiák piacra jutását elősegítő finanszírozás és támogatásAz egyes kritikus fontosságú nyersanyagoktól való függés korlátozásaA nemzetközi partnerekkel való együttműködés fejlesztése
A kiberbiztonság elengedhetetlen a digitális technológia, az áru- és személyszállítás, az energia és az egészségügy, valamint a védelmi és az űripar területén. A kibertámadások száma nő, ezért az EU-nak meg kell erősítenie a kiberbiztonságot és meg kell védenie érdekeit.
Mit tehet az EU?Az uniós kiberbiztonsági kapacitások megerősítése érdekében a Bizottság a következő intézkedéseket hozta:Uniós kiberbiztonsági stratégia a digitális évtizedre, és ennek keretében egy, a kiberreziliencia megerősítését célzó új jogszabály kidolgozása, amely növelni fogja az Európai Unió ellenálló képességét a kiberfenyegetésekkel szembenBiztonságos kvantumkommunikációs infrastruktúra (EuroQCI) létrehozásaAz Európai Kiberbiztonsági Kompetenciaközpont, mely megerősíti az uniós kiberbiztonsági kapacitásokatCélzott kiberbiztonsági finanszírozás a Digitális Európa és a Horizont Európa programból; a kibervédelem finanszírozása az Európai Védelmi AlapbólUniós jogalkotási intézkedés számos konkrét technológiára és termékre vonatkozóan
A felhőalapú és pereminformatikai szoftverek nélkülözhetetlenek Európa digitális átállásában. A felhőalapú számítástechnika és a pereminformatika magában foglalja a vállalkozások által igény szerint használt, a tényleges fogyasztás alapján történő fizetési modellt követő informatikai alkalmazások és szolgáltatások széles körét, beleértve azokat is, amelyek a számítástechnikai alapinfrastruktúra kezeléséhez szükségesek.
Mit tehet az EU?Az európai uniós felhőszolgáltatási ágazat kibővítését és megszilárdítását a következő uniós eszközök segíthetik:Finanszírozás a Digitális Európa programból és a Horizont Európa programból a mesterséges intelligencia, az adatgazdaság és a felhőszolgáltatások fejlesztéséreEurópai Ipariadat- és Számításifelhő-szövetségAz Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz digitális ága
