Page contents Page contents Az Európai Bizottság 2022. február 23-án előterjesztette második részletes elemzését Európa stratégiai függőségeiről. Ez az elemzés öt olyan területet vizsgál, ahol Európa egyre inkább harmadik országoktól függ. A tanulmány célja, hogy elősegítse a kockázatok jobb megértését és e függőségek kezelésének lehetőségeit. Ritkaföldfémek és magnézium A kritikus fontosságú nyersanyagok – így a ritkaföldfémek és a magnézium – számos olyan kulcsfontosságú termék és technológia alapját képezik, amelyek segítik az Európai Uniót a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében. A ritkaföldfémmágnesek az elektromos járművek és a szélturbinák fontos alapanyaga. A magnézium fontos összetevője számos ötvözetnek, például az alumíniumgyártásban használják, és jelentős szerepet játszik az üzemanyag-fogyasztás és a közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében. Fő kihívások Az EU erősen függ Kínától, ami a magnézium és a ritkaföldfémek beszerzését illeti. Kína adja a világ ritkaföldfémmágnes-termelésének 93%-át, a globális magnéziumtermelés esetében pedig Kína részesedése 89%. Az EU-ban egyre nagyobb a kereslet ezek iránt a nyersanyagok iránt. 2030-ra az EU ritkaföldfémmágnesek iránti szükséglete a 2019. évi 18 ezer tonnáról 40 ezer tonnára, azaz több mint a kétszeresére nőhet. Mit tehet az EU?Az Európai Nyersanyagszövetség már 14 ipari projektet azonosított, melyek célja, hogy felfuttassák a ritkaföldfém-bányászatot Európában.Az EU – levonva a 2021-ben keletkezett ellátáshiány tanulságait – nagyobb hangsúlyt fektet az európai magnéziumtermelésre, és koordinálja az annak növelésére irányuló erőfeszítéseket.Az EU emellett vizsgálja, milyen további nemzetközi partnerségekre van lehetőség a különböző nyersanyagok biztosítása terén.Nagyobb hangsúlyt helyezünk az újrafeldolgozásra és a nehezen beszerezhető anyagok helyettesítésére. Vegyi anyagok A biztonságos és fenntartható vegyipari termékek nélkülözhetetlenek számos termék és technológia szempontjából, a szélturbináktól és akkumulátoroktól kezdve az épületszigetelésen át a gyógyszergyártásig. 1,1 millióAz európai vegyiparban dolgozók száma543 milliárd euróA vegyipar összbevétele9,3 milliárd euróA kutatási és innovációs célú beruházások összege Fő kihívások Több vegyi anyag beszerzését illetően az Európai Unió néhány harmadik országtól függ. E vegyi anyagok közül többnek kiemelt stratégiai jelentősége van. Ilyen például a jód, a fluor, a vörös foszfor, a lítium-oxid és -hidroxid, a molibdén-dioxid és a volframát. E stratégiai vegyi anyagokból az EU jelentős mennyiséget importál eurázsiai országokból (pl. Kazahsztánból, Oroszországból és Kínából). Ezeknek a vegyi anyagoknak a végső felhasználása szerteágazó. Jól hasznosíthatók az energiatárolásban, az élelmiszer-termelésben, a napelemekben használt félvezetők gyártásában és elektromos meghajtású járművek akkumulátorának előállításában. Mit tehet az EU?A vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia keretében az EU intézkedéseket hozhat a nyitott stratégiai autonómia megerősítésére, pl. a következők révén:Új nemzetközi partnerségek létesítéseBeruházás fenntartható alternatívákba Napelemek A fotovoltaikus technológiák ma a világ leggyorsabban növekvő energiatechnológiai területét alkotják, és fontos szerepet játszanak abban, hogy elegendő dekarbonizált villamos energia álljon rendelkezésre. Egyes fotovoltaikus technológiák kritikus fontosságúak továbbá az EU űr- és védelmi iparában, például a műholdak energiaellátásában. Fő kihívások Az európai zöld megállapodás céljainak eléréséhez óriási mennyiségű napenergiára van szükség: 2050-ig tízszeresére kell növelni a napenergia-termelést. Az uniós vállalatok globális vezető szerepet töltenek be a fotovoltaikus energia értéklánca mentén, több downstream szegmensben is. Ami viszont az alapanyagok előállítását illeti, az EU jelentős stratégiai függőségben van több területen: Kína állítja elő a világ napelemtábláinak 96%-át. Az uniós vállalatok részesedése a globális napelemtábla-gyártásban 1%, továbbá 0,4% a napelemek és 2–3% a modulok előállítása terén. A világ közelmúltbeli történései jelentős hatást gyakoroltak a fotovoltaikus napelemek behozatalára és felhasználására az EU-ban: 2021-ben az uniós napenergia-projektek 20–25%-át elhalasztották vagy törölték. A magánkézben lévő Európai Napenergia-kezdeményezés célja, hogy az EU éves napenergia-termelését 2025-ig 20 GW-ra emelje. Mit tehet az EU?Különböző intézkedésekkel bővíteni lehet az uniós termelést, főképp azokon a területeken, ahol a legnagyobb a függőség. Ilyen intézkedések többek között:A fejlett és kialakulóban lévő technológiák piacra jutását elősegítő finanszírozás és támogatásAz egyes kritikus fontosságú nyersanyagoktól való függés korlátozásaA nemzetközi partnerekkel való együttműködés fejlesztése Kiberbiztonság A kiberbiztonság elengedhetetlen a digitális technológia, az áru- és személyszállítás, az energia és az egészségügy, valamint a védelmi és az űripar területén. A kibertámadások száma nő, ezért az EU-nak meg kell erősítenie a kiberbiztonságot és meg kell védenie érdekeit. Fő kihívások Bár az EU vezető szerepet tölt be a globális kiberbiztonsági kutatásban, lemaradásban van a kiberbiztonsági innováció és a kiberbiztonsági célú magánberuházások terén. A világ 500 legnagyobb kiberbiztonsági vállalatának mindössze 14%-a uniós székhelyű vállalkozás. Az EU-ban jelenleg kibervédelmi célokra használt hardverek és szoftverek többségét az Egyesült Államokban fejlesztik, és Kínában gyártják. Ráadásul az uniós kiberbiztonsági cégek többsége mikro- vagy kisvállalkozás, és harmadik felekre támaszkodik. Mit tehet az EU?Az uniós kiberbiztonsági kapacitások megerősítése érdekében a Bizottság a következő intézkedéseket hozta:Uniós kiberbiztonsági stratégia a digitális évtizedre, és ennek keretében egy, a kiberreziliencia megerősítését célzó új jogszabály kidolgozása, amely növelni fogja az Európai Unió ellenálló képességét a kiberfenyegetésekkel szembenBiztonságos kvantumkommunikációs infrastruktúra (EuroQCI) létrehozásaAz Európai Kiberbiztonsági Kompetenciaközpont, mely megerősíti az uniós kiberbiztonsági kapacitásokatCélzott kiberbiztonsági finanszírozás a Digitális Európa és a Horizont Európa programból; a kibervédelem finanszírozása az Európai Védelmi AlapbólUniós jogalkotási intézkedés számos konkrét technológiára és termékre vonatkozóan Felhőalapú és pereminformatikai szoftverek A felhőalapú és pereminformatikai szoftverek nélkülözhetetlenek Európa digitális átállásában. A felhőalapú számítástechnika és a pereminformatika magában foglalja a vállalkozások által igény szerint használt, a tényleges fogyasztás alapján történő fizetési modellt követő informatikai alkalmazások és szolgáltatások széles körét, beleértve azokat is, amelyek a számítástechnikai alapinfrastruktúra kezeléséhez szükségesek. Fő kihívások Ezeknek a technológiáknak a piacát korlátozott számú nem uniós, globális felhőszolgáltató uralja. Ez potenciális kockázatot jelenthet az EU-ban, mert zavarok léphetnek fel a felhőalapú szolgáltatásokban, a szolgáltatóváltás lehetőségei korlátozottak az európai felhasználók számára, vagy mert a nem uniós országok jogszabályainak túlzott mértékű végrehajtása vagy módosítása az adatokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezhet. Az európai felhőszolgáltatás-piac értéke 2017 és 2020 között megháromszorozódott, és jelenleg 5,9 milliárd eurót tesz ki. Az uniós felhőszolgáltatók piaci részesedése azonban a 2017. évi 26%-ról 2020-ra 16%-ra csökkent. Mit tehet az EU?Az európai uniós felhőszolgáltatási ágazat kibővítését és megszilárdítását a következő uniós eszközök segíthetik:Finanszírozás a Digitális Európa programból és a Horizont Európa programból a mesterséges intelligencia, az adatgazdaság és a felhőszolgáltatások fejlesztéséreEurópai Ipariadat- és Számításifelhő-szövetségAz Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz digitális ága Kapcsolódó linkek Az európai érdekeket szolgáló stratégiai területek első részletes elemzése
A kritikus fontosságú nyersanyagok – így a ritkaföldfémek és a magnézium – számos olyan kulcsfontosságú termék és technológia alapját képezik, amelyek segítik az Európai Uniót a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében. A ritkaföldfémmágnesek az elektromos járművek és a szélturbinák fontos alapanyaga. A magnézium fontos összetevője számos ötvözetnek, például az alumíniumgyártásban használják, és jelentős szerepet játszik az üzemanyag-fogyasztás és a közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében.
Mit tehet az EU?Az Európai Nyersanyagszövetség már 14 ipari projektet azonosított, melyek célja, hogy felfuttassák a ritkaföldfém-bányászatot Európában.Az EU – levonva a 2021-ben keletkezett ellátáshiány tanulságait – nagyobb hangsúlyt fektet az európai magnéziumtermelésre, és koordinálja az annak növelésére irányuló erőfeszítéseket.Az EU emellett vizsgálja, milyen további nemzetközi partnerségekre van lehetőség a különböző nyersanyagok biztosítása terén.Nagyobb hangsúlyt helyezünk az újrafeldolgozásra és a nehezen beszerezhető anyagok helyettesítésére.
A biztonságos és fenntartható vegyipari termékek nélkülözhetetlenek számos termék és technológia szempontjából, a szélturbináktól és akkumulátoroktól kezdve az épületszigetelésen át a gyógyszergyártásig.
Mit tehet az EU?A vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia keretében az EU intézkedéseket hozhat a nyitott stratégiai autonómia megerősítésére, pl. a következők révén:Új nemzetközi partnerségek létesítéseBeruházás fenntartható alternatívákba
A fotovoltaikus technológiák ma a világ leggyorsabban növekvő energiatechnológiai területét alkotják, és fontos szerepet játszanak abban, hogy elegendő dekarbonizált villamos energia álljon rendelkezésre. Egyes fotovoltaikus technológiák kritikus fontosságúak továbbá az EU űr- és védelmi iparában, például a műholdak energiaellátásában.
Mit tehet az EU?Különböző intézkedésekkel bővíteni lehet az uniós termelést, főképp azokon a területeken, ahol a legnagyobb a függőség. Ilyen intézkedések többek között:A fejlett és kialakulóban lévő technológiák piacra jutását elősegítő finanszírozás és támogatásAz egyes kritikus fontosságú nyersanyagoktól való függés korlátozásaA nemzetközi partnerekkel való együttműködés fejlesztése
A kiberbiztonság elengedhetetlen a digitális technológia, az áru- és személyszállítás, az energia és az egészségügy, valamint a védelmi és az űripar területén. A kibertámadások száma nő, ezért az EU-nak meg kell erősítenie a kiberbiztonságot és meg kell védenie érdekeit.
Mit tehet az EU?Az uniós kiberbiztonsági kapacitások megerősítése érdekében a Bizottság a következő intézkedéseket hozta:Uniós kiberbiztonsági stratégia a digitális évtizedre, és ennek keretében egy, a kiberreziliencia megerősítését célzó új jogszabály kidolgozása, amely növelni fogja az Európai Unió ellenálló képességét a kiberfenyegetésekkel szembenBiztonságos kvantumkommunikációs infrastruktúra (EuroQCI) létrehozásaAz Európai Kiberbiztonsági Kompetenciaközpont, mely megerősíti az uniós kiberbiztonsági kapacitásokatCélzott kiberbiztonsági finanszírozás a Digitális Európa és a Horizont Európa programból; a kibervédelem finanszírozása az Európai Védelmi AlapbólUniós jogalkotási intézkedés számos konkrét technológiára és termékre vonatkozóan
A felhőalapú és pereminformatikai szoftverek nélkülözhetetlenek Európa digitális átállásában. A felhőalapú számítástechnika és a pereminformatika magában foglalja a vállalkozások által igény szerint használt, a tényleges fogyasztás alapján történő fizetési modellt követő informatikai alkalmazások és szolgáltatások széles körét, beleértve azokat is, amelyek a számítástechnikai alapinfrastruktúra kezeléséhez szükségesek.
Mit tehet az EU?Az európai uniós felhőszolgáltatási ágazat kibővítését és megszilárdítását a következő uniós eszközök segíthetik:Finanszírozás a Digitális Európa programból és a Horizont Európa programból a mesterséges intelligencia, az adatgazdaság és a felhőszolgáltatások fejlesztéséreEurópai Ipariadat- és Számításifelhő-szövetségAz Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz digitális ága
