Az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátása 2023-ban 8,3%-kal csökkent 2022-höz képest, áll az Európai Bizottság legutóbbi éghajlat-politikai eredményjelentésében. A jelentés megállapítja, hogy a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás jelenleg 37%-kal alacsonyabb az 1990-es szintnél. Ugyanebben az időszakban az EU bruttó hazai terméke (GDP) 68%-kal nőtt. Ebből világosan következik, hogy a kibocsátáscsökkentés és a gazdasági növekedés nem zárja ki egymást. A jelentés azt is megerősíti, hogy az EU továbbra is jó úton halad afelé, hogy teljesítse a vállalását, miszerint 2030-ig legalább 55%-kal csökkenti az üvegházhatúságáz-kibocsátását.
A jelentés megállapításai egyebek mellett a következők:
- 2023-ban rekordmértékben, 16,5%-kal csökkent az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer részét képező villamosenergia- és ipari létesítmények károsanyag-kibocsátása.
- Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben a villamosenergia-termelésből és a fűtésből származó kibocsátások 24%-kal csökkentek, ami a megújuló energiaforrások, különösen a szél- és napenergia térnyerésének tudható be.
- Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere 2023-ban 43,6 milliárd euró bevételt termelt éghajlat-politikai beruházások céljaira.
- 2023-ban összességében mintegy 2%-kal csökkent az épületekből, a mezőgazdaságból, az EU-n belüli áru- és személyszállításból és a hulladékból származó kibocsátás.
- 2023-ban 8,5%-kal nőtt a természetes szén-dioxid-elnyelés az EU-ban, megfordítva ezzel a földhasználati és erdészeti ágazatban közelmúltban mutatkozó romló tendenciát.
Másrészről viszont a légi közlekedésből származó kibocsátások a Covid után kialakult trend folytatásként 9,5%-kal nőttek.
A jelentés többnyire biztató megállapításai ellenére a közelmúltbeli szélsőséges európai időjárási események rávilágítanak arra, hogy további intézkedésekre van szükség.
Az elmúlt 5 évben az EU az európai zöld megállapodás révén vezető szerepet játszott az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás elleni küzdelemben. Az EU egy sor jogszabályjavaslatot fogadott el annak érdekében, hogy az éghajlat-, energia-, közlekedés- és adópolitikája révén 2030-ra legalább 55%-kal csökkenteni tudja nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Célul tűzte ki továbbá, hogy 2050-re nullára csökkenti a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását. Az ezzel kapcsolatos munka az új Bizottság számára is kiemelt prioritás lesz.
Az EU emellett – már a 2024. november 11–22. között tartandó COP29 éghajlatváltozási konferencián is – folytatni fogja nemzetközi szerepvállalását annak érdekében, hogy nemzetközi partnereink is megtegyék a szükséges intézkedéseket.
További információk
2024. évi éghajlat-politikai eredményjelentés
Az energiaunió helyzetéről szóló 2024. évi jelentés
Az európai zöld megállapodás megvalósítása
Az európai zöld megállapodás: éghajlatbarát növekedési stratégia (képes összeállítás)
Uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer
- Közzététel dátuma
- 2024. november 5.
- Szerző
- Kommunikációs Főigazgatóság