2024 a valaha mért legmelegebb év volt Európában, áll az éghajlatváltozási jelentésben

Az európai éghajlat helyzetéről szóló legutóbbi jelentés egyértelműen rámutat az éghajlatváltozás hatásaira Európában és az Északi-sarkvidéken. 2024-ben Európa volt a leggyorsabban felmelegedő földrész, egy markáns különbséggel a kontinens két fele között: míg Európa keleti részén a rendkívüli hőséget szárazság és aszály kísérte, addig a nyugati térségeket a rendhagyóan meleg és párás idő jellemezte. Ráadásul 2013 óta nem voltak annyira súlyos és kiterjedt áradások, mint a tavalyi évben. A jelentés azonban pozitív fejleményekről is beszámol: az európai városok egyre ellenállóbbak az éghajlatváltozással szemben, és 2024-ben a villamos energia minden eddiginél nagyobb része, 45%-a megújuló energiaforrásokból származott. 

Az EU Kopernikusz programjának éghajlatváltozási szolgáltatása és a Meteorológiai Világszervezet által összeállított jelentés részletes adatokat tartalmaz a tavalyi év éghajlati viszonyairól Európában és az Északi-sarkvidéken. A jelentés főbb következtetései: 

• Európa tengerein és a földközi-tengeri medence egészében a vízfelszín átlaghőmérséklete a valaha mért legmagasabb volt.
• A skandináv és svalbardi gleccserek az év folyamán soha nem látott mértékben veszítettek a tömegükből.
• Nyugat-Európában 2024 a tíz legcsapadékosabb év egyike volt.
• Délkelet-Európában az átlagosnál kevesebb volt a csapadék, és a tavalyi nyár 12 éve a legszárazabb volt.
• Európa egészét tekintve rekordmagas volt a szélsőséges hőség jellemezte napok és a trópusi jellegű éjszakák száma, miközben csökkent azoknak a napoknak a száma, amelyeken a hőmérő higanyszála a fagypont alá süllyedt. 

A szélsőséges időjárási események egyre nagyobb kockázatot jelentenek Európa városi területeire. A jelentés sürgős fellépést szorgalmaz a városok ellenálló képességének növeléséért, kiváltképp az árvízveszéllyel szemben. Mindenképpen cselekednünk kell annak érdekében, hogy ellensúlyozni tudjuk azokat a károkat, amelyek a szélsőséges időjárási eseményekből adódóan keletkezhetnek a városainkban, és amelyek 2100-ig akár tízszer súlyosabbak is lehetnek. 

Az EU egyik legfontosabb feladata, hogy a következő öt évben csökkentse az éghajlatváltozás hatásait Európában. Ezért európai polgári védelmi mechanizmust hozunk létre, segítünk a közösségeknek a szükséges reziliencia kiépítésében, és európai tervet dolgozunk ki az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra. Ez a terv támogatni fogja az uniós országokat az éghajlatváltozás kezelésében.  

További információk 

2024. évi jelentés az éghajlat helyzetéről Európában 

Életminőségünk fenntartása: élelmezésbiztonság, víz és természet