Európa első „elektromos kontinenssé” alakításának terve

A Bizottság új villamosítási cselekvési tervet terjesztett elő, amelynek célja, hogy felgyorsítsa Európa átállását a fosszilis tüzelőanyagokról a villamos energiára az ipar, a közlekedés és az épületek terén. A cél az, hogy Európát a világ első „elektromos meghajtású” kontinensévé tegyük, arra törekedve, hogy a villamos energia aránya a jelenlegi 23%-ról 2040-re 46%-ra növekedjen az energiafogyasztáson belül. E cél elérésével az EU évente 260 milliárd eurót takaríthatna meg a fosszilis tüzelőanyagok behozatala terén.

A villamos energiára való átállás a következő előnyökkel jár:

• csökkenti az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget, így Európa függetlenebbé és versenyképesebbé válik, és csökken a geopolitikai sokkhatásokkal szembeni sebezhetősége;
• korszerűsíti és dekarbonizálja Európa energiarendszerét, ami fel fogja gyorsítani a zöld átállást; 
• előnyöket biztosít az európai fogyasztók számára: egy akkumulátoros elektromos jármű üzemeltetése akár 78%-os megtakarítást is eredményezhet egy hasonló, fosszilis tüzelőanyaggal üzemelő autóhoz képest. A gázkazánokról a hőszivattyúkra való átállás akár 60%-kal is csökkentheti az uniós háztartások átlagos fűtési költségeit.

Számos kihívás azonban még megoldásra vár. Gyakran előfordul, hogy a villamos energia háromszor annyiba kerül, mint a gáz. A hálózathoz való csatlakozás évekig is eltarthat. Túl sok olyan innovatív technológia van, amely soha nem éri el a kereskedelmi léptéket. A vállalatokat nem serkentik eléggé arra, hogy áttérjenek a fosszilis tüzelőanyagokról a villamos energiára. 

Az új terv az összes ilyen kihívással foglalkozik. Egy sor olyan intézkedést javasol, amelyek elősegítik a villamos energia és a fosszilis energia költségei közötti különbség csökkentését, és ösztönzik a tisztább, villamosenergia-alapú technológiák, például a hőszivattyúk, az elektromos járművek és az akkumulátorok elterjedését. A tervben többek között a következő intézkedések szerepelnek:

• az uniós villamosenergia-számlák időtállóvá tétele azáltal, hogy az uniós országok lehetőséget kapnak bizonyos fogyasztói csoportok hálózati díjainak és a nagy energiaintenzitású vállalkozásokra kivetett adóknak a mérséklésére;
• az intelligens fogyasztásmérők gyorsabb bevezetésének ösztönzése, így a háztartások energiaszámlái csökkenhetnek;
• a villamosítási technológiák kezdeti költségeinek csökkentése a legfontosabb keresleti ágazatokban – ez olyan eszközök igénybevételével valósítható meg, mint a szociális lízingrendszerek, a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) pénzügyi eszköze és a Szociális Klímaalap;
• az európai villamosenergia-hálózatok kiépítésének felgyorsítása a hálózati csomag révén; 
• az innovatív villamosítási megoldások elterjedésének gyorsítása; 
• beruházás a készségekbe és a munkahelyekbe a villamosítás terén, ami több százezer minőségi munkahely létrehozását teszi lehetővé.

A Bizottság e terv előterjesztésének napján egyúttal bejelentette az EU fő dekarbonizációs eszközének, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszernek a felülvizsgálatát is. A geopolitikai és gazdasági környezet megváltozása miatt a kibocsátáskereskedelmi rendszert is korszerűsíteni kell. Ez a felülvizsgálat, csakúgy mint a cselekvési terv, részét képezi az Európa versenyképességének, dekarbonizációjának és függetlenségének erősítésére irányuló szélesebb körű uniós erőfeszítéseknek.

További információk

Sajtóközlemény – A Bizottság a villamosítási cselekvési tervvel és a kibocsátáskereskedelmi rendszer felülvizsgálatával fokozza Európa versenyképességét, dekarbonizációját és függetlenségét

Kérdések és válaszok a villamosítási cselekvési tervvel és a hálózati díjakra vonatkozó javaslattal kapcsolatban

Kérdések és válaszok az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) felülvizsgálatáról

Tájékoztató az uniós villamosítási cselekvési tervről és a hálózati díjakról