Az európai versenyképesség megerősítése

A versenyképességi iránytű

A Bizottság 2025 januárjában bemutatta a versenyképességi iránytűt, az Európa dinamizmusának helyreállítására és gazdasági növekedésünk fellendítésére irányuló új ütemtervet. Az iránytű a Mario Draghi által az európai versenyképesség jövőjéről készített jelentésre épül, és stratégiai keretet biztosít a Bizottság munkájához a jelenlegi hivatali időszakában. 

A Draghi-jelentés eredetileg az alábbi három szükséges tényezőt határozta meg az EU versenyképességének fokozása érdekében: 

1. Az innovációs szakadék megszüntetése 
2. Közös dekarbonizációs és versenyképességi stratégia  
3. A biztonság növelése és a túlzott függőségek leépítése 

A versenyképességi iránytű leírja, hogy ezek milyen megközelítéssel és intézkedésekkel ültethetők át a gyakorlatba. 

Az innovációs szakadék megszüntetése

Az iránytű meghatározza, hogy az Európai Unió hogyan fogja fellendíteni az innovációt azáltal, hogy:

• a fiatal vállalkozások tevékenységének megkezdéséhez és bővítéséhez kedvező környezetet alakít ki egy külön erre a célra szolgáló, az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokra vonatkozó uniós stratégia segítségével;
• segíti a nagyvállalatokat az olyan új technológiák bevezetésében, mint a mesterséges intelligencia (MI) és a robotika, a mesterséges intelligencia alkalmazásának ösztönzésére irányuló kezdeményezésnek köszönhetően;
• a szabályok egyszerűsítése révén megkönnyíti a vállalkozások működését az egész EU-ban a 28. rendszerre irányuló javaslattal, amely Unió-szerte egységes szabályrendszert biztosít;
• támogatja az új technológiák fejlesztését a fejlett anyagokra, a kvantumtechnológiára, a biotechnológiára, a robotikára és az űrtechnológiákra vonatkozó cselekvési tervekkel. 

A dekarbonizáció és a versenyképesség közös ütemterve

Az iránytű meghatározza, hogyan könnyíthetjük meg a megfizethető energiához való hozzáférést:

• a tisztaipar-megállapodás révén, amely hozzájárul a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez, különösen az energiaigényes vállalatok esetében, valamint megkönnyíti az alacsony kibocsátású technológiákra való átállásukat;  
• az energiaigényes ágazatokra vonatkozó testre szabott cselekvési tervek meghatározásával – az átállás jelenlegi szakaszában az ilyen ágazatok, például az acél-, a fém- és a vegyipar a legsérülékenyebbek közé tartoznak;
• azáltal, hogy megfizethető energiára vonatkozó cselekvési tervet dolgozunk ki az energiaárak és -költségek csökkentésének elősegítésére. 

A függőségek csökkentése, valamint a reziliencia és a biztonság növelése

Az EU már jelenleg is a világ legkiterjedtebb és leggyorsabban növekvő kereskedelmi megállapodási hálózatával rendelkezik, amely 76 országot fed le.

Az iránytű meghatározza, hogyan diverzifikálhatjuk és erősíthetjük tovább ellátási láncainkat az alábbiak révén:  

• a tiszta gazdaságot szolgáló kereskedelmi és beruházási partnerségek új palettájának kialakítása annak érdekében, hogy világszerte biztosítsuk az ellátást nyersanyagokkal, tiszta energiával, fenntartható közlekedési üzemanyagokkal és tiszta technológiákkal;  
• a közbeszerzési szabályok felülvizsgálata az európai preferencia elvének a kritikus ágazatokat és technológiákat érintő közbeszerzésben történő bevezetése érdekében. 

A versenyképességet támogató öt horizontális eszköz 

E három pillér kiegészítéseként a versenyképességi iránytű öt horizontális eszközt vezet be annak érdekében, hogy valamennyi ágazatban növeljük versenyképességünket. Ezek a következők:

1. Egyszerűsítés
2. Az egységes piacon még fennálló akadályok elhárítása
3. A versenyképesség finanszírozása
4. Készségfejlesztés és a minőségi munkahelyek előmozdítása
5. A szakpolitikák jobb összehangolása uniós és nemzeti szinten 

Közlemény a versenyképességi iránytűről

Sajtóközlemény a versenyképességi iránytűről

Az iránytű összes tervezett intézkedése

Legfontosabb eredmények

• Az EU stabil és biztonságos keretet biztosít a digitális technológiákat fejlesztő vállalkozások számára olyan intézkedések révén, mint az adatrendelet és az adatkormányzási rendelet, a kiberrezilienciáról szóló jogszabály és a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály.
• Az energia árának csökkentése létfontosságú versenyképességünk fokozásához. Az Ukrajna elleni orosz invázió következtében megnövekedett energiaköltségek a megfelelő uniós válaszintézkedések hatására visszaestek a háború előtti szintre. Eközben a tiszta energiára irányuló beruházásaink lehetővé tették, hogy 2023-ban első alkalommal több villamos energiát állítsunk elő szélenergiából, mint földgázból. A világ tiszta technológiáinak több mint egyötödét fejlesztik az EU-ban, és Európa világelső a szélturbinák, az elektrolizátorok és az alacsony kibocsátású üzemanyagok fejlesztésében.
• Az EU rendelkezik a kereskedelmi megállapodások legnagyobb és leggyorsabban növekvő hálózatával a világon, amely 76 országra terjed ki. Az Unió 72 ország első számú kereskedelmi partnere, amelyek a világ GDP-jének 38%-át képviselik. 2022-ben a globális partnerekkel kötött szabadkereskedelmi megállapodások révén megvalósuló uniós kereskedelem értéke első ízben meghaladta a 2 billió eurót.
• A Bizottság ambiciózus célokat tűzött ki az adatszolgáltatási követelmények legalább 25%-kal történő csökkentésére valamennyi vállalat és legalább 35%-kal a kkv-k esetében, amit szándéka szerint idővel az adminisztratív terhek minden típusára ki fog terjeszteni. Mindez egy mindeddig példátlan mértékű uniós egyszerűsítési erőfeszítés részét képezi, amelynek célja, hogy ösztönözze az üzleti dinamizmust és további beruházásokat vonzzon Európába.
• Az EU nagyszámú szakképzett munkavállalóval, erős oktatási és képzési rendszerekkel és szilárd jóléti állammal büszkélkedhet. Az EU-ban a foglalkoztattak száma ma több mint 216,5 millióra rúg; ez a több mint 75%-os foglalkoztatási ráta történelmi rekordnak számít az Unióban.