A helyreállítási alap továbbra is elősegíti a pozitív változásokat és támogatja az uniós gazdaságot

Az EU helyreállítási alapja, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, amely a 800 milliárd eurós NextGenerationEU terv gerincét képezi, a végrehajtásának félidejében jár. Ennek alkalmából a Bizottság áttekintette, hogy milyen intézkedéseket tett lehetővé ez idáig az eszköz, és hogy min lehetne javítani a jövőben.

A félidős értékelés bemutatja, hogyan mozdítja elő a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz a beruházásokat és a reformokat EU-szerte, kedvező változásokat hozva ezáltal az uniós polgárok és vállalkozások életében: 

• Az uniós országok előrehaladást értek el reform- és beruházási terveik végrehajtásában: 2023 végéig több mint 1150 mérföldkő és cél teljesült. Ennek révén 28 millió MWh energiát sikerült megtakarítani, több mint 5,6 millió háztartás jutott internet-hozzáféréshez, és közel 9 millió ember részesült védelemben éghajlattal kapcsolatos katasztrófákkal szemben.
• Az eszköz hatékonyan támogatta az uniós gazdaság helyreállítását: A Covid19-világjárvány idején nőtt az európai közberuházások mértéke, mely az előrejelzés szerint 2024-ben el fogja érni a GDP 3,4%-át. A gazdasági tevékenység újra fellendült, a munkanélküliség pedig 6% körüli szintre esett vissza.
• Rugalmas eszköz: Mind a 27 nemzeti terv, melyet a tagállamok a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében készítettek, felülvizsgálat tárgyát képezte, hogy a bennük foglalt célok és intézkedések tükrözzék az energiaárak emelkedését és a természeti katasztrófákra való reagálással kapcsolatos szükségleteket. Ennek eredményeképpen a tagállami gazdaságoknak nyújtott uniós támogatás közel 150 milliárd euróra nőtt. 23 REPowerEU-fejezet további finanszírozásban részesül, és az eszköz újabb, 125,5 milliárd euró összegű hiteltámogatást fog biztosítani.
• Ösztönzi a reformokat: A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz segítette az uniós országokat abban, hogy reformokat hajtsanak végre különböző területeken, többek között a zöld és a digitális átállás terén.
• Jelentősen elősegíti a zöld átállást: Mindegyik uniós ország helyreállítási és rezilienciaépítési terve meghaladja az éghajlat-politikai célkitűzésekre vonatkozó 37%-os célszámot, és néhány tagállam a pénzforrások több mint 50%-át zöld reformok céljaira különítette el.
• Nagyobb sebességre vált a végrehajtás: 2023 végére a kifizetési kérelmek száma megkétszereződött. Ez a trend várhatóan folytatódni fog. Ezért az elkövetkező hónapokban és években még több forrás kerül felhasználásra.

Jelentésében a Bizottság nagyobb rugalmasságot javasol a nemzeti tervek kidolgozása és végrehajtása során, és aláhúzza annak fontosságát is, hogy rendelkezésre álljanak a szükséges közigazgatási kapacitások, és hogy a regionális és helyi önkormányzatok, valamint a szociális partnerek is be legyenek vonva a tervek végrehajtásába.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz 2021-ben jött létre abból a célból, hogy segítse az uniós országokat a Covid19-világjárványból való kilábalásban és ellenálló képességük megerősítésében. Az eszköz célja az, hogy gazdaságainkat és társadalmainkat zöldebbé, digitálisabbá és versenyképesebbé tegye. Az instrumentum létfontosságúnak bizonyult a sürgős kihívások kezelésében is, például azoknak a válaszintézkedéseknek a meghozatalában, melyeket Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja tett szükségessé. 

További információk

Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz

Interaktív térkép arról, milyen intézkedéseket finanszírozott a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz az egyes uniós országokban, illetve régiókban

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz félidős értékelése

Tájékoztató a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz félidős értékeléséről

Rövid ismertetők az egyes országok helyreállítási és rezilienciaépítési tervéről

Sajtóközlemény: Élettartama felénél a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz ambiciózus reformok és beruházások révén továbbra is eredményeket tud felmutatni az EU-ban