Mikor kell alkalmazni a bizottsági (komitológiai) eljárást?
A bizottsági eljárás alkalmazására akkor kerül sor, amikor egy adott jogszabály a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel ruházza fel. Ugyanez a jogszabály rendszerint arról is rendelkezik, hogy az Európai Bizottság munkáját a végrehajtási aktus rendelkezéseinek kidolgozása során egy bizottság segíti.
A bizottsági eljárást nem minden végrehajtási aktus esetében kötelező alkalmazni. Vannak olyan végrehajtási aktusok, amelyeket a Bizottság elfogadhat anélkül, hogy erről komitológiai bizottsággal konzultálna (például akkor, amikor bizonyos összeget nem elérő támogatásról dönt).
Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok, végrehajtási aktusok
Hogyan működik a bizottsági eljárás?
Amikor a Bizottság végrehajtási aktusokat fogad el, a következő eljárások egyikét kell alkalmazni:
- vizsgálóbizottsági eljárás – ezt elsősorban (i) az általános hatályú és (ii) a potenciálisan jelentős hatást kifejtő (pl. az adózás vagy a mezőgazdasági politika területén hozott) intézkedések esetében kell alkalmazni;
- tanácsadó bizottsági eljárás – az összes többi végrehajtási aktus esetében rendszerint ezt az eljárást követi a Bizottság.
Mindkét eljárás megköveteli, hogy egy, az EU-országok képviselőiből álló komitológiai bizottság – rendszerint szavazás formájában – hivatalos véleményt alkosson a Bizottság által javasolt intézkedésekről.
Az eljárástól függően a komitológiai bizottság véleménye többé-kevésbé kötelező a Bizottságra nézve.
Vizsgálóbizottsági eljárás
- Ha a komitológiai bizottság tagjainak minősített többsége a javasolt végrehajtási aktus mellett teszi le a voksát, a Bizottságnak el kell fogadnia a jogszabályt (a minősített többség az EU-tagországok 55%-ának szavazatát jelenti, azzal a további feltétellel, hogy ezek az országok az EU összlakosságának legalább 65%-át képviseljék).
- Ha a komitológiai bizottság minősített többséggel a javaslat ellen szavaz, a Bizottság nem fogadhatja el azt.
- Ha sem a javaslat mellett, sem a javaslat ellen nincs meg a minősített többség, a Bizottság választhat aközött, hogy elfogadja a javasolt végrehajtási aktust vagy új, módosított változatot terjeszt a komitológiai bizottság elé.
Tanácsadó bizottsági eljárás
- A Bizottság szabadon eldöntheti, hogy elfogadja-e vagy sem a javasolt intézkedést, de a komitológiai bizottság véleményének a „lehető legteljesebb figyelembevételével” kell e döntését meghoznia.
Hogyan működnek a komitológiai bizottságok?
A bizottsági eljárás szerinti (komitológiai) bizottságok létrehozásáról az uniós jogalkotó (a Tanács és a Parlament vagy egyedül a Tanács) rendelkezik. Ezeket a bizottságokat az EU-tagországok egy-egy képviselője alkotja, az elnöki tisztet pedig az Európai Bizottság egy tisztviselője tölti be.
A komitológiai bizottságok mindegyike maga határozza meg működési eljárásait az Eljárásiszabályzat-minta bizottságok számára című dokumentum alapján.
A Bizottság szervezeti egységei végrehajtásiaktus-tervezeteket terjesztenek az illetékes bizottságok elé véleményezés céljából.
A komitológiai bizottságok többsége évente többször ül össze a Bizottság valamelyik épületében (rendszerint Brüsszelben).
Az ülések előtt a Bizottság meghívót küld a nemzeti hatóságoknak, mellékelve az ülés napirendjét és a végrehajtásiaktus-tervezetet. Az ülés után a Bizottság a komitológiai nyilvántartásban közzéteszi a szavazás eredményét és az ülés jegyzőkönyvét.
A Bizottság éves jelentést tesz közzé a komitológiai bizottságok munkájáról, ismertetve tevékenységüket minden egyes szakpolitikai területen.
Komitológiai bizottságok keresése
Fellebbviteli bizottság
Ha akadály hárul a Bizottság által javasolt intézkedés elfogadása elé (különösen akkor, ha a komitológiai bizottság az intézkedéstervezet ellen szavazott), a Bizottság az ügyet a fellebbviteli bizottság elé terjesztheti.
A fellebbviteli bizottság a többi komitológiai bizottsághoz hasonlóan működik: az EU-országok képviselőiből áll, de a tagállamok magasabb szinten képviseltetik magukat. A fellebbviteli bizottság elnöki tisztségét szintén a Bizottság látja el. A szavazási szabályok ugyanazok, mint a komitológiai bizottságokban.
A fellebbviteli bizottság lehetőséget teremt az uniós országok számára, hogy még egyszer megvitassák a kérdéses javaslatot.
Ha a fellebbviteli bizottság a Bizottság által javasolt végrehajtási aktus ellen foglal állást, a Bizottságnak tartania kell magát ehhez a döntéshez.
A fellebbviteli bizottság eljárási szabályzata
Az EU Tanácsának és a Parlamentnek az ellenőrzési joga
Amellett, hogy a tagállamok a komitológiai bizottságokon keresztül felügyelik a Bizottság munkáját, az Európai Parlament és az EU Tanácsa is ellenőrizni tudja, hogyan él végrehajtási hatáskörével a Bizottság. A két intézménynek joga van:
- a tájékoztatáshoz – a Parlament és a Tanács egyidejűleg megkap minden, a Bizottság által javasolt és a komitológiai bizottságokban megvitatott intézkedéstervezetet;
- az ellenőrzéshez – amennyiben a Bizottság intézkedése olyan jogszabályhoz kapcsolódik, amelyet a Parlament és/vagy a Tanács rendes jogalkotási eljárással fogadott el, mindkét intézmény jogosult jelezni azt, ha úgy ítéli meg, hogy az intézkedés túllépi azt a hatáskört, amelyet a végrehajtandó jogszabály a Bizottságra ruház. A Bizottságnak ebben az esetben javaslatát az észrevétel fényében felül kell vizsgálnia, és döntenie kell arról, hogy fenntartja, módosítja vagy visszavonja-e az intézkedést.
Komitológiai nyilvántartás
A komitológiai nyilvántartás magában foglalja a komitológiai bizottságok teljes listáját, valamint a munkájukhoz kapcsolódó háttér-információkat és dokumentumokat. A nyilvántartás többek között az alábbi dokumentumokat tartalmazza:
- a bizottságok üléseinek napirendjét;
- a bizottságok elé terjesztett végrehajtásiaktus-tervezeteket (ha valamely tervezet még nem nyilvános, csak a hivatkozási adatok jelennek meg);
- a szavazások eredményét;
- az ülések összefoglaló jegyzőkönyveit, a konzultációs dokumentumokat és az egyes EU-országokat képviselő hatóságok jegyzékét;
- a bizottságok jogalapját és eljárási szabályzatát;
- adott esetben a bizottságok ülésein megvitatott más kapcsolódó dokumentumokat.
A nyilvántartás tartalmazza az Európai Parlamentnek tájékoztatás vagy ellenőrzés céljából továbbított összes dokumentumot is.
A nyilvántartásban szereplő dokumentumok révén feltérképezhetők az adott végrehajtási aktus létrejöttének és élettartamának különböző szakaszai. A dokumentumok általában letölthetők – ha mégsem, a Bizottság illetékes szervezeti egységétől lehet kérni őket. Az érintett szervezeti egység felveszi Önnel e-mailben a kapcsolatot, és rendszerint csatolja a kért dokumentumot.
A 2008. április előtti dokumentumokhoz a régi komitológiai nyilvántartásban lehet hozzáférni.