Az emberek, a társadalmak és bolygónk egészsége kölcsönösen függ egymástól, ezért az európai zöld megállapodás – az EU fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája – központi kérdésként kezeli a fenntartható élelmiszerrendszerek kialakítását. A zöld megállapodás arra irányul, hogy fellendítse a gazdaságot, javítsa az emberek egészségét és életminőségét, valamint óvja a természetet.

A közös agrárpolitika (KAP) által támogatott európai mezőgazdasági és élelmiszerrendszer már most is etalonnak számít világviszonylatban az élelmiszer- és az ellátásbiztonság, a táplálkozás és a minőség tekintetében. Itt az idő, hogy a fenntarthatóság szempontjából is globális viszonyítási ponttá váljon. A fenntartható élelmiszerrendszerre való átállás környezeti, egészségügyi és társadalmi szempontból is előnyös lehet, és azt is elősegítheti, hogy a gazdasági haszonból méltányosabban részesüljenek az emberek. A világjárvány utáni helyreállítás fenntartható pályára fog állítani minket.

Az EU arra törekszik, hogy:

• az éghajlatváltozás és a biodiverzitás-csökkenés ellenére biztosítsa az élelmezés biztonságát;
• csökkentse az uniós élelmiszerrendszer környezeti és éghajlati lábnyomát;
• javítsa az uniós élelmiszerrendszer ellenálló képességét;
• élenjáró szerepet töltsön be abban a folyamatban, melynek célja, hogy a termelőtől a fogyasztóig a teljes globális élelmiszerrendszer átálljon a versenyképes fenntarthatóságra.

Az Európai Bizottság javaslatokat fogadott el annak érdekében, hogy az EU – éghajlat-, energia-, közlekedés- és adópolitikája révén – 2030-ra legalább 55%-kal csökkenteni tudja nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását az 1990-es szinthez képest. További információk az európai zöld megállapodás megvalósításáról