A globális éghajlat-politikai fellépés felgyorsítása
Az ENSZ 29. éghajlatváltozási konferenciáját (COP29) 2024. november 11. és 22. között tartották Bakuban. Azerbajdzsán elnöksége alatt a COP29 csúcstalálkozó résztvevői azon dolgoztak együttes erővel, hogy felgyorsítsák a Párizsi Megállapodás szerinti, legfeljebb 1,5 °C mértékű globális felmelegedésre vonatkozó célkitűzés megvalósítására és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének végrehajtására irányuló intézkedéseket. A konferencia elsődleges célja az volt, hogy biztosítsa a kibocsátások csökkentéséhez és a veszélyeztetett közösségek védelméhez szükséges jelentős pénzügyi beruházásokat.
A legfontosabb eredmények
Az Európai Bizottság és az uniós országok vezető szerepet vállaltak egy olyan megállapodás kidolgozásában, amelynek célja, hogy a globális pénzmozgások összhangba kerüljenek a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására vonatkozó új számszerűsített kollektív céllal az EU kibővítette az éghajlatváltozással kapcsolatos projektek finanszírozásához szükséges globális hozzájárulói kört. A köz- és magánberuházások ötvözésével és a multilaterális fejlesztési bankok szerepének megerősítésével e finanszírozás 2035-re el fogja érni az évi 1,3 billió dollárt.
Emellett a COP29 során az EU
- véglegesítette a szén-dioxid-piaci szabályokról szóló megállapodást, amely nagyobb környezeti integritást, átláthatóságot és elszámoltathatóságot eredményez;
- bejelentette szándékát, mely szerint 2025-ben a 1,5 °C-os célhoz igazított nemzetileg meghatározott hozzájárulást fog benyújtani;
- a Beyond Oil and Gas Alliance-szel a fosszilis tüzelőanyagokról való átállásra irányuló partnerséget jelentett be;
- új partnerségi ütemtervet indított el a fosszilis energiatermeléshez és -fogyasztáshoz kapcsolódó metánkibocsátás csökkentésének további felgyorsítása érdekében;
- közzétette az első kétéves átláthatósági jelentést, amely jelentős mérföldkő a Párizsi Megállapodás végrehajtásában.
Éghajlat-politikai fellépés az EU-ban
Az európai zöld megállapodás az EU növekedési stratégiája, és a jövőben is következetesen fogunk dolgozni azért, hogy elérjük annak céljait és végrehajtsuk az összes ezzel foglalkozó jogszabályt. Az a célunk, hogy az EU-nak igazságos és virágzó társadalma, valamint modern és versenyképes gazdasága legyen, és 2050-re a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátása nullára csökkenjen. Az új európai tisztaipar-megállapodás Unió-szerte segíteni fogja az iparágak szén-dioxid-mentesítését és új zöld munkahelyek létrehozását.
A jelenleg hatályos uniós éghajlat- és energiapolitikai szabályozásnak köszönhetően az EU jó úton van afelé, hogy nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását 2030-ig legalább 55%-kal csökkentse és 2050-ig megvalósítsa a klímasemlegességet. Következő köztes lépésként az Európai Bizottság javasolni fogja, hogy az EU az európai klímarendelet módosításával határozzon meg egy új célértéket, miszerint 2040-ig 90%-kal fogja csökkenteni a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását. Európa az ígéretéhez híven érdemi eredményeket ér el az emberek, a gazdaság és a természet javát szolgáló zöld átállás terén.
Az „Európa együtt” segít finanszírozni az éghajlatváltozás elleni globális küzdelmet
A klímaválság leküzdéséhez a világon mindenütt csökkenteni kell a kibocsátásokat. Az EU partneri viszonyt épít ki a fejlődő országokkal annak érdekében, hogy biztosítsa számukra az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz szükséges támogatást.
Az EU és tagállamai, valamint az Európai Beruházási Bank járulnak hozzá együttesen a legnagyobb mértékben a fejlődő országok éghajlatváltozás elleni küzdelmét támogató közfinanszírozáshoz. 2023-ban 28,6 milliárd eurót fordítottak közforrásokból az éghajlatváltozás elleni küzdelem céljaira, és további 7,2 milliárd euró összegű magánfinanszírozást mozgósítottak.
Az EU emellett a világ más fejlett gazdaságaival vállvetve célul tűzte ki, hogy 2025-ig különböző forrásokból együttesen évi 100 milliárd dollárt teremtenek elő a partnereik támogatására.
Az EU Global Gateway stratégiája pedig ösztönzi az infrastruktúrába, a zöld energiába, az oktatásba és a kutatásba történő köz- és magánberuházásokat, melyek nagyban segítik az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak és a Párizsi Megállapodásban foglalt kötelezettségvállalások megvalósítását.
