Gyermekbarát igazságszolgáltatás

Gyermekek a bírósági eljárásokban

A gyermekek többféleképpen is érintettek lehetnek a bírósági eljárásokban: közvetlenül vádlottként, áldozatként, tanúként, vagy akár közvetetten, ha a döntések jelentős hatást gyakorolnak életükre. Ez lehet a helyzet a házasság felbontására vagy a szülői felügyeletre irányuló eljárásokban, illetve a migrációs és a jogállás megállapítására irányuló eljárásokban.

A gyermekeknek minden esetben jól és biztonságban kell érezniük magukat annak érdekében, hogy érdemben részt tudjanak venni az eljárásokban. Az európai igazságszolgáltatási rendszereket hozzá kell igazítani a gyermekek sajátos igényeihez, és azoknak tiszteletben kell tartaniuk jogaikat.

Uniós intézkedések, amelyek a gyermekek jogait és szükségleteit tiszteletben tartó igazságszolgáltatási rendszereket támogatják

Annak ösztönzése érdekében, hogy az igazságszolgáltatási rendszerek alkalmazkodjanak a gyermekek szükségleteihez, az Európai Bizottság:

• elfogadta a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló 2012/29/EU irányelvet, 
• elfogadta az áldozatok jogaira vonatkozó, 2020–2025-ös időszakra vonatkozó uniós stratégiát,
• elfogadta a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló 2016/800/EU irányelvet,
• elfogadta a 2021 és 2024 közötti időszakra szóló európai igazságügyi képzési stratégiát, COM(2020) 713 final,
• elfogadta a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló rendeletet (2201/2003/EK),
• elfogadta a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló tanácsi rendeletet (4/2009/EK),
• széles körű uniós migrációs vívmányokat fogadott el,
• támogatta az Európa Tanács gyermekbarát igazságszolgáltatásról szóló, 2010. november 17-i iránymutatásait,
• elfogadta a migráns gyermekek védelméről szóló 2017. évi közleményt,
• finanszírozta az Európai Gyámügyi Hálózat létrehozását.

Az EU új gyermekjogi stratégiája keretében a Bizottság elkötelezte magát a következők mellett:

• horizontális jogalkotási kezdeményezésre irányuló javaslatot terjeszt elő 2022-ben a szülőség tagállamok közötti kölcsönös elismerésének támogatásáról,
• hozzájárul az igazságügyi szakemberek gyermekjogi és gyermekbarát igazságszolgáltatással kapcsolatos képzéséhez a 2021–2024-es időszakra szóló európai igazságügyi képzési stratégiával összhangban, valamint az Európai Igazságügyi Képzési Hálózaton (EJTN), a Jogérvényesülés programon és a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek programon, valamint az európai igazságügyi portál európai képzési platformján keresztül,
• megerősíti az Európa Tanáccsal közösen a gyermekbarát igazságszolgáltatásról szóló 2010. évi iránymutatások végrehajtását,
• célzott pénzügyi támogatást nyújt a migráns gyermekek védelmét célzó transznacionális és innovatív projektekhez az új Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (MMA) keretében,
• támogatja a tagállamokat abban, hogy hatékony és működőképes alternatívákat dolgozzanak ki a gyermekek migrációs eljárások során történő őrizetére.