Uniós polgári védelmi mechanizmus
A koronavírus-világjárvány idején az Európai Unió orvosi felszerelések és eszközök célba juttatását koordinálta és finanszírozta, és csaknem 100 000 uniós polgár repülővel történő hazaszállítását társfinanszírozta az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül.
Azokba az Európán belüli és kívüli országokba, amelyek segítséget kértek a járvány során, védőfelszerelés-szállítmányok érkeztek, melyek szájmaszkokat, orvosi köpenyeket, védőkesztyűket, védőszemüvegeket, védőruhákat, fertőtlenítőszereket és más termékeket tartalmaztak.
Összességében a Covid19-világjárvány idején az EU:
-
több mint 190 millió orvosi és egyéni védőeszköz célba juttatását koordinálta és társfinanszírozta;
-
további egészségügyi szakemberekkel erősítette meg a kórházak egészségügyi szakszemélyzetét;
-
több mint 10,5 millió adag oltóanyagot biztosított az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül több mint 55 európai és Európán kívüli országnak.
A segítségnyújtás az Európai Unió Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központjának (ERCC) jóvoltából valósulhatott meg. Az ERCC ezenfelül – a hazaszállítási kérelmeket nem számítva – több mint 170 olyan megkeresésre reagált, amely koronavírus-járvánnyal kapcsolatos segítség kérelmezésére irányult.
RescEU – európai tartalék gyógyászati készletekből
A Bizottság 2021-ben létrehozta a rescEU egészségügyi tartalékkészletet annak érdekében, hogy gyorsabban tudjon reagálni a Covid19-világjárványhoz hasonló egészségügyi válságokra.
A közös tartalékkészletnek köszönhetően több mint 3 millió orvosi, laboratóriumi és védőeszközt lehetett gyorsan kiszállítani a világjárvány sújtotta tagállamokba.
A készletet teljes egészében a Bizottság finanszírozta és 10 uniós ország (Belgium, Dánia, Görögország, Hollandia, Horvátország, Magyarország, Németország, Románia, Svédország és Szlovénia) tárolta.
Az „Európa együtt” megközelítés – segítségnyújtás az EU-n kívül
2020 elejétől, a Covid19-járvány kitörésétől 2021 végéig 47,7 milliárd euró folyósítására került sor az ún. „Európa együtt” megközelítés keretében. Ez a támogatás több mint 140 partnerországnak segített megbirkózni a világjárvánnyal és annak következményeivel. A támogatásról – amelyhez a forrásokat a Bizottság, az Európai Beruházási Bank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és az uniós tagállamok együttesen biztosították – a Bizottság közös „Európa együtt” nyomonkövetési mechanizmus keretében készített jelentésben számolt be.
Az „Európa együtt” csomag keretében mozgósított 53,7 milliárd euróból 2021 decemberéig 47,7 milliárd euró folyósítása valósult meg. Ezek a források sürgősségi humanitárius szükségletek fedezését (3 milliárd EUR), egészségügyi és vízellátási rendszerek, illetve szennyvízelvezető és -tisztító hálózatok megerősítését (10,6 milliárd EUR), valamint a világjárvány társadalmi-gazdasági következményeinek – pl. a foglalkoztatásra és az oktatásra gyakorolt kedvezőtlen hatásainak – enyhítését (34,1 milliárd EUR) szolgálta.
A kifizetések a következőképpen alakultak a kötelezettségvállalásokhoz képest:
-
Európai szomszédságpolitika: 13,6 milliárd euró a 15,6 milliárd euróból
-
Szubszaharai Afrika: 8,3 milliárd euró a 9 milliárd euróból
-
Nyugat-Balkán és Törökország: 6,8 milliárd euró a 7,6 milliárd euróból
-
Ázsia és a csendes-óceáni térség: 4 milliárd euró a 4,3 milliárd euróból
-
Latin-Amerika és a Karib-térség: 2,5 milliárd euró a 3,2 milliárd euróból
-
Afrikai, karibi és csendes-óceáni térség, regionális: 539 millió euró a 743 millió euróból
-
Tengerentúli területek és Grönland: 579 millió euró a 631 millió euróból
-
Globális programok: 8,6 milliárd euró a 9,7 milliárd euróból
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a fejlesztési segélyezésről szóló éves statisztikai jelentésének elkészítése keretében adatokat gyűjt és tesz közzé az adományozók által a koronavírus-járványra válaszul világszerte nyújtott támogatásról. Az „Európa együtt” kezdeményezésben részt vevő szereplők világjárványra válaszul hozott globális intézkedéseire vonatkozó 2022. évi adatok az OECD online adatbázisában, a Hitelinformációs Rendszerben (CRS) lesznek elérhetőek, ahol le lehet majd tölteni a vonatkozó adatkészletet, és meg lehet tekinteni a „COVID” kulcsszóval (#COVID-19) megjelölt tranzakciókat. A 2022-re vonatkozó adatokat az OECD várhatóan 2023 decemberében teszi majd közzé.
Világszintű oltási kampány
A világjárványoknak nem állják útját a határok. Az EU a kezdetektől fogva arra törekedett, hogy mindenki számára méltányos hozzáférést biztosítson megfizethető, biztonságos és hatásos Covid19-oltóanyagokhoz. Az EU megszervezte a koronavírus-járvány elleni globális fellépést, partnereivel közösen útnak indította a Covid19 elleni küzdelmet szolgáló eszközökhöz való méltányos globális hozzáférést szolgáló kezdeményezést (ACT akcelerátor), és támogatta a COVAX elnevezésű globális kezdeményezést, amely azért indult, hogy méltányos hozzáférést biztosítson a Covid19-oltóanyagokhoz.
A Bizottság, az Európai Beruházási Bank és az uniós tagállamok bocsátották a legtöbb pénzt a COVAX kezdeményezés rendelkezésére: több mint 5 milliárd eurót fordítottak arra, hogy 1,8 milliárd adag oltóanyaghoz juttassanak 92 alacsony és közepes jövedelmű országot.
Ezzel párhuzamosan az új uniós oltóanyag-megosztási mechanizmus lehetővé tette a tagállamoknak, hogy az EU által vásárolt vakcinákat megosszák nem uniós országokkal, többek között a COVAX-on keresztül.
2023 augusztusáig az uniós tagállamok több mint 530 millió dózis oltóanyagot bocsátottak adományként a rászoruló országok rendelkezésére világszerte. Ebből mintegy 445 millió adagot a COVAX kezdeményezésen keresztül kaptak meg az érintett országok. Emellett a tagállamok kétoldalú adományozás keretében 87 millió adag oltóanyagot juttattak nem uniós országoknak, például az EU nyugat-balkáni szomszédainak.
Az EU az oltási stratégiák kidolgozása és az oltóanyagkészletek elosztása terén is támogatta partnereit, ezenfelül további 300 millió eurót fordított arra, hogy felgyorsítsa Afrikában az oltóanyagok bevezetését és az átoltottság növelését, és további 100 millió euróval segítette a diagnosztikai és terápiás készítmények elérhetőségének és alkalmazásának javítását, valamint az egészségügyi rendszerek megerősítését a partnerországokban.
Annak érdekében, hogy fellendítse a helyi oltóanyaggyártást és javítsa a vakcinákhoz való hozzáférést Afrikában, 2021 májusában az „Európa együtt” egy 1 milliárd euró összegű kezdeményezést indított útnak, hogy támogassa az Afrikai Unió céljának megvalósítását, vagyis azt, hogy 2040-re az afrikai kontinensen használt oltóanyagok 60%-át helyben állítsák elő. Az EU – Spanyolországgal együttműködésben – partnerséget hozott létre Latin-Amerikával és a Karib-térséggel oltóanyagok, gyógyszerek és egyéb egészségügyi technológiák helyi gyártásának támogatása, valamint az egészségügyi rendszerek ellenálló képességének megerősítése érdekében.