Most először az EU történetében egységes szabályok rögzítik az online közvetítők kötelezettségeit és elszámoltathatóságát az egységes piac egészére vonatkozóan. A szabályozás új lehetőségeket nyit meg a határokon átívelő szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók előtt, és magas szintű védelmet biztosít minden felhasználónak, függetlenül attól, hol élnek az Európai Unióban.
Melyek a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály legfontosabb céljai?
Az új szabályok arányosak, ösztönzik az innovációt, a növekedést és a versenyképességet, és elősegítik a kisebb platformok, a kkv-k és az induló vállalkozások fejlődését. Ezenfelül – az európai értékeknek megfelelően és a polgárokat középpontba állítva – újrakalibrálják a felhasználók, a platformok és a hatóságok felelősségét. A szabályok:
- jobban védelmezik a fogyasztókat és a fogyasztók alapvetői jogait az online térben;
- erőteljes és egyértelmű keretrendszert hoznak létre az online platformok átláthatóságának és elszámoltathatóságának biztosítása érdekében;
- ösztönzik az innovációt, a növekedést és a versenyképességet az EU egységes piacán.
- Az alapvető jogok fokozott védelme
- Nagyobb választék, alacsonyabb árak
- Nagyobb védettség a jogellenes tartalmakkal szemben
- Jogbiztonság, harmonizált jogszabályok
- Kedvezőbb feltételrendszer vállalkozások indításához és bővítéséhez
- Nagyobb választék, alacsonyabb árak
- Kijutás az EU egészére kiterjedő piacokra online platformokon keresztül
- Egyenlő versenyfeltételek, fellépés a jogellenes tartalmakat közreadó szolgáltatókkal szemben
- Nagyobb demokratikus ellenőrzés és felügyelet a rendszerszintű online platformok felett
- Kevesebb rendszerszintű kockázat, például a manipuláció és a dezinformáció tekintetében
Mely szolgáltatókra terjed ki a jogszabály hatálya?
A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet szabályokat határoz meg az európaiak milliói által nap mint nap igénybe vett online közvetítő szolgáltatásokra vonatkozóan. Az online szereplők kötelezettségei az online szférában betöltött szerepüktől, a méretüktől és tevékenységük hatásától függnek.

- Hálózati infrastruktúrát kínáló közvetítő szolgáltatások: internethozzáférés-szolgáltatók, doménnév-regisztrátorok, köztük:
- Tárhelyszolgáltatások, például felhőalapú és webhelyszolgáltatások, köztük:
- Online platformok, például online piacterek, alkalmazás-áruházak, közösségi gazdasági portálok és közösségimédia-felületek, amelyek kapcsolatot teremtenek az eladók és a fogyasztók között.
- Az online óriásplatformok kiemelt kockázatot jelentenek a jogellenes tartalmak terjesztése és a társadalmi károkozás tekintetében. Külön szabályok vonatkoznak azokra a platformokra, amelyek legalább a 10%-át elérik az Európában élő 450 millió fogyasztónak.

Mindazoknak az online közvetítőknek, amelyek az egységes piacon kínálják szolgáltatásaikat, meg kell felelniük az új szabályoknak, függetlenül attól, hogy az EU területén belül vagy kívül van-e a székhelyük. A mikro- és kisvállalkozásoknak kapacitásaikkal és méretükkel arányos kötelezettségeknek kell majd eleget tenniük, de továbbra is elszámoltathatóan kell működniük. Ezek a cégek egy 12 hónapos átmeneti időszak alatt még akkor is célzott mentességben részesülnek egy sor kötelezettség alól, ha számottevően megnövekednek, és többé már nem minősülnek mikro- és kisvállalkozásnak.
Új kötelezettségek | Közvetítői szolgáltatások (halmozott kötelezettségek) | Tárhely- (halmozott kötelezettségek) | Online (halmozott kötelezettségek) | Óriás- (halmozott kötelezettségek) |
---|---|---|---|---|
Átláthatósági jelentéstétel | ● | ● | ● | ● |
Az alapvető jogok megfelelő figyelembevételén alapuló szolgáltatási feltételek | ● | ● | ● | ● |
Együttműködés tagállami hatóságokkal végzések/határozatok alapján | ● | ● | ● | ● |
Kapcsolattartási pontok és szükség esetén jogi képviselő | ● | ● | ● | ● |
Bejelentési-cselekvési mechanizmus, a felhasználók tájékoztatására irányuló kötelezettség | ● | ● | ● | |
Bűncselekmények bejelentése | ● | ● | ● | |
Panaszkezelési és jogorvoslati mechanizmus, alternatív vitarendezés | ● | ● | ||
Megbízható bejelentők | ● | ● | ||
Visszaélésszerű bejelentések és viszontbejelentések elleni intézkedések | ● | ● | ||
Speciális kötelezettségek a piacterek számára, pl. harmadik fél szolgáltatók átvilágítása („Ismerd az üzleti ügyfeledet”), megfelelést biztosító kialakítás, véletlenszerű ellenőrzések | ● | ● | ||
A gyermekeknek szóló és a felhasználók sajátos jellemzőin alapuló célzott hirdetések tilalma | ● | ● | ||
Az ajánlórendszerek átláthatósága | ● | ● | ||
Az online hirdetések átláthatóságának biztosítása a felhasználók számára | ● | ● | ||
Kockázatkezelési kötelezettségek és válságreagálás | ● | |||
Külső és független ellenőrzés, megfelelést támogató belső szervezeti egység és nyilvános elszámoltathatóság | ● | |||
Lehetőség a felhasználók számára, hogy elutasítsák a profilalkotással személyre szabott tartalomajánlást | ● | |||
Adatok megosztása a hatóságokkal és a kutatókkal | ● | |||
Magatartási kódexek | ● | |||
Együttműködés a válságreagálás terén | ● |
Milyen következményekkel járnak az új kötelezettségek?
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály számottevően javítja azokat a mechanizmusokat, amelyek az internetena jogellenes tartalmak eltávolítására és a felhasználókat megillető alapvető jogok – többek között a szólásszabadság – hatékony védelmére szolgálnak. Emellett megerősíti az online platformok közfelügyeletét, különösen azokét, amelyek látogatottsága az uniós lakosság körében meghaladja a 10%-ot.
Ez konkrétan a következőket jelenti:
- intézkedések a jogellenes online áruk, szolgáltatások és tartalmak ellen, ideértve azt a mechanizmust is, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók megjelöljék a jogellenes tartalmakat, a platformok pedig együttműködjenek a „megbízható bejelentőkkel”;
- új kötelezettségek az üzleti felhasználók online piacokon való nyomon követhetőségére vonatkozóan, hogy könnyebb legyen azonosítani az illegális áruk értékesítőit, illetve arra vonatkozóan, hogy az online piacterek észszerű erőfeszítések révén ellenőrizzék véletlenszerűen, hogy az értékesítésre kínált árukat és szolgáltatásokat illegális termékként azonosította-e bármelyik hivatalos adatbázis;
- hatékony biztosítékok a felhasználóknak, ideértve annak a lehetőségét is, hogy adott esetben vitathassák a platformok tartalommoderálási döntéseit;
- az online platformokon közzétett célzott hirdetések bizonyos típusainak tilalma (ha gyermekeknek szólnak, vagy ha különleges kategóriákba tartozó – például etnikai hovatartozásra, politikai nézetekre vagy szexuális irányultságra vonatkozó – személyes adatokat használnak fel);
- az online platformok működésének átláthatóságát biztosító intézkedések, melyek számos egyéb terület mellett az ajánlórendszerek algoritmusainak átláthatóságát is javítják;
- az az óriásplatformokra és a nagyon népszerű online keresőprogramokra vonatkozó kötelezettség, melynek értelmében e platformoknak és programoknak a rendszereikkel való visszaélés megelőzése érdekében kockázatalapú intézkedéseket kell hozniuk, és gondoskodniuk kell kockázatkezelési eljárásaik független ellenőrzéséről;
- hozzáférés biztosítása a kutatóknak a legnagyobb platformok és a legnépszerűbb keresőprogramok fő adataihoz, hogy tanulmányozhassák, hogyan alakulnak ki a kiberkockázatok;
- az online tér összetettségének megfelelő felügyeleti struktúra: az elsődleges szerepet a tagállamok töltik majd be a digitális szolgáltatások új európai testületének támogatásával, míg az óriásplatformok esetében a Bizottság gondoskodik a felügyeletről és a végrehajtásról.
Az új szabályokról dióhéjban
Felhasználók
További információk a felhasználókra vonatkozó új szabályokról
Vállalkozások
További információk a vállalkozásokra vonatkozó új szabályokról
Platformok
További információk a platformokra vonatkozó új szabályokról
Melyek a következő lépések?
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály 2022. november 16-i hatálybalépését követően az online platformoknak 3 hónap áll a rendelkezésükre, hogy (2023. február 17-ig) közzétegyék internetes oldalaik aktív végfelhasználóinak számát. A Bizottság emellett az összes online platformot felkéri, hogy tájékoztassák a közzétett számokról. A Bizottság a felhasználói számok alapján fogja megállapítani az egyes platformok és keresőprogramok esetében, hogy azokat online óriásplatformnak, illetve nagyon népszerű online keresőprogramnak kell-e minősíteni. Az érintett szolgáltatónak 4 hónap áll majd a rendelkezésére azt követően, hogy az általa üzemeltetett platformot vagy keresőprogramot a Bizottság határozatban online óriásplatformnak vagy nagyon népszerű online keresőprogramnak minősíti, hogy teljesítse a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti kötelezettségeit, így például elvégezze az első éves kockázatértékelést, és annak eredményéről tájékoztassa a Bizottságot. Az uniós tagállamoknak 2024. február 17-ig ki kell jelölniük a felhatalmazással rendelkező digitális szolgáltatási koordinátoraikat. Ez a dátum a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet általános alkalmazásának kezdőnapja, vagyis az a nap, amelytől kezdve a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletet teljes mértékben alkalmazni kell majd a hatálya alá tartozó összes szervezetre.