Ugrás a fő tartalomra

Európai strukturális és beruházási alapok (2014–2020)

Az öt strukturális és beruházási alap az előző hosszú távú költségvetés időszakában támogatta a munkahelyteremtést és a fenntartható beruházásokat.

A gazdasági fejlődés szolgálatában

A 2014–2020-as időszakra szóló hosszú távú uniós költségvetés keretében az uniós finanszírozás több mint felét az öt európai strukturális és beruházási alapon keresztül folyósították. A szóban forgó öt pénzalapot az Európai Bizottság és az uniós tagállamok közösen kezelik. A tagállamok 2023 végéig továbbra is igénybe vehetnek forrásokat ezekből az alapokból. Ha a jelenlegi hosszú távú költségvetéshez tartozó strukturális alapokról szeretne tájékozódni, ajánljuk figyelmébe ezt a honlapot is: Uniós regionális és várospolitika.

Ezek az alapok olyan beruházások finanszírozására szolgálnak, amelyek munkahelyek létrejöttét eredményezik, illetve elősegítik a fenntartható és környezetbarát gazdasági növekedést Európában.

A 2014–2020-as költségvetés európai strukturális és beruházási alapjaiból biztosított források elsődlegesen az alábbi öt célterület finanszírozására irányulnak:

  • kutatás és innováció,
  • digitális technológiák,
  • az alacsony szén‑dioxid‑kibocsátású gazdaság kiépítése,
  • a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás,
  • kisvállalkozások.

Az öt alap

Az európai strukturális és beruházási alapok a következők:

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), amely elősegíti a különböző uniós régiók kiegyenlített fejlődését
Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)

Az Európai Szociális Alap (ESZA), amely EU-szerte támogatást nyújt a foglalkoztatást ösztönző projektekhez, és segíti az európai humán erőforrásba irányuló – a munkavállalók, a fiatalok és az álláskeresők helyzetét javító – beruházásokat
Európai Szociális Alap (ESZA)

A Kohéziós Alap, melyből közlekedési és környezetvédelmi projektek finanszírozhatók azokban az uniós országokban, ahol az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem nem éri el az uniós átlag 90%-át – 2014 és 2020 között ezek az országok a következők voltak: Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia
Kohéziós Alap

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA), amely az EU vidéki térségeiben jelentkező kihívások kezeléséhez járul hozzá
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA)

Az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA), amely segít a halászoknak fenntartható halászati módszerekre áttérni, továbbá előmozdítja a gazdasági tevékenységek diverzifikálását Európa part menti térségeiben, aminek eredményeként javul a helyi közösség tagjainak életminősége
Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA)

Az alapok kezelése

Az európai strukturális és beruházási alapokat partnerségi megállapodások alapján maguk az uniós országok kezelik.  

Az egyes országok az Európai Bizottsággal együttműködésben dolgozták ki a rájuk vonatkozó megállapodást, amely rögzítette, hogy az alapok hogyan kerülnek felhasználásra a 2014 és 2020 közötti finanszírozási időszakban.

Partnerségi megállapodások az európai strukturális és beruházási alapokról

A partnerségi megállapodások alapján beruházási programok jönnek létre, amelyek keretében a pénzforrásokat továbbirányítják az érintett régiókban, illetve szakpolitikai területeken megvalósítandó projektek céljaira.

Beruházási területek

Az európai strukturális és beruházási alapok kedvezményezettjei

A tárgyalások eredménye

Dokumentumok

 

  • 2013. DECEMBER 17.
A közös rendelkezésekről szóló rendelet

 

  • 2013. DECEMBER 17.
Az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló rendelet

 

  • 2013. DECEMBER 17.
Az Európai Szociális Alapról szóló rendelet

 

  • 2013. DECEMBER 17.
A Kohéziós Alapról szóló rendelet

 

  • 2013. DECEMBER 17.
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapról szóló rendelet

 

  • 2013. DECEMBER 20.
Az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról szóló rendelet