52021PC0564

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A világ mélyreható éghajlati válsággal néz szembe, és az éghajlatváltozásból eredő kihívások globális választ igényelnek. Az erős nemzetközi együttműködés erősíteni fogja a Párizsi Megállapodás valamennyi részes felének közös éghajlat-politikai fellépését, amely elengedhetetlen azon cél eléréséhez, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval az iparosodás előtti átlaghőmérsékletnél 2 °C-kal magasabb hőmérsékletszint alatt lehessen tartani; egyúttal törekedve arra, hogy a hőmérséklet-emelkedés az iparosodás előtti átlaghőmérséklet feletti 1,5 °C mértékre korlátozódjon 1 .

Az Európai Unió nemzetközi vezető szerepének együtt kell járnia az Unión belüli bátor fellépéssel. Ahhoz, hogy az EU a Párizsi Megállapodással összhangban teljesíteni tudja azt a célját, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon, ambiciózusabb célokat kell kitűznie a következő évtizedre, és aktualizálnia kell éghajlat- és energiapolitikai keretét. Ez a folyamat várhatóan már a hatályos uniós jogszabályok keretében megkezdődik. Továbbá, az európai zöld megállapodásban 2 foglaltaknak megfelelően, a Bizottság átfogó hatásvizsgálat alapján 3 új uniós célkitűzést javasolt, amely szerint 2030-ra legalább 55 %-kal csökkenteni kell az üvegházhatású gázok (a továbbiakban: ÜHG) kibocsátását az 1990-es szinthez képest 4 . Ezt a célkitűzést az Európai Tanács jóváhagyta 5 és bejelentette az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye titkárságának, így az nemzetközileg kötelező erejűvé vált 6 . Az európai klímarendelet – a társjogalkotókkal való megállapodás alapján – meghatározza a 2030-ra teljesítendő új célértéket, és jogilag kötelező erejűvé teszi az EU klímasemlegességi célkitűzését 7 .

Az említett ÜHG-kibocsátáscsökkentésnek az európai klímarendelettel összhangban történő elérése érdekében a Bizottság azt javasolja, hogy amennyiben szükséges, 2021 júliusáig minden vonatkozó szakpolitikai eszközt vizsgáljanak felül az ún. „Irány az 55%!” intézkedéscsomag keretében, amely különösen az éghajlat, az energia, a közlekedés és az adózás területére vonatkozó ágazati jogszabályok felülvizsgálatát érinti 8 . Az európai zöld megállapodásban bejelentett, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (a továbbiakban: CBAM) része ennek a csomagnak, és az Unió fokozott éghajlatvédelmi törekvése következtében felmerülő kibocsátásáthelyezési kockázatok kezelése révén az uniós eszköztár alapvető elemeként fog szolgálni ahhoz, hogy az EU a Párizsi Megállapodással összhangban teljesíteni tudja azt a célját, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon. Az Európai Parlament 2021 márciusában elfogadott egy, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó, WTO-kompatibilis mechanizmus bevezetését szorgalmazó állásfoglalást 9 .

A Bizottság az „Út a szennyezőanyag-mentes levegő, víz és talaj felé” című uniós cselekvési tervében 10 bejelentette továbbá a releváns eszközök és ösztönzők előmozdítását „a szennyező fizet” elv 11 jobb végrehajtása és az „ingyenes szennyezés” felszámolásának befejezése érdekében, hogy maximalizálni lehessen a dekarbonizáció és a szennyezőanyag-mentességi célkitűzés közötti szinergiákat.

A Bizottság az európai zöld megállapodásban bejelentette azt a szándékát, hogy a CBAM-re irányulóan javaslatot terjesszen elő. A közleményében foglaltak szerint „Ha a világ országai még akkor is eltérő szintű törekvéseket fogalmaznak meg, amikor az EU növeli éghajlatvédelmi törekvéseit, a Bizottság a kibocsátásáthelyezés kockázatának csökkentése érdekében konkrét ágazatokat érintő javaslatot fog előterjeszteni az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról. Ez biztosítaná, hogy az importtermékek ára pontosabban tükrözze széntartalmukat. Az intézkedés kialakítása meg fog felelni a Kereskedelmi Világszervezet szabályainak és az EU egyéb nemzetközi kötelezettségeinek 12 ”.

Ez a mechanizmus azon intézkedések alternatívájaként szolgál, amelyek az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeren 13 (a továbbiakban: EU ETS) belüli kibocsátásáthelyezési kockázattal foglalkoznak, és célja annak elkerülése, hogy az Unió kibocsátáscsökkentési erőfeszítéseit a termelés áthelyezésén, illetve a kevésbé karbonintenzív termékek behozatalának fokozásán keresztül az Unión kívüli kibocsátásnövekedéssel ellensúlyozza. E mechanizmus nélkül a kibocsátásáthelyezés a globális kibocsátás általános növekedését eredményezheti.

A Párizsi Megállapodás arra kötelezi a nemzetközi közösséget, hogy az éghajlatváltozás kockázatainak és hatásainak jelentős csökkentése érdekében folyamatosan fokozza a globális átlaghőmérséklet emelkedésének korlátozására irányuló éghajlat-politikai törekvéseit. Valamennyi részes félnek ki kell dolgoznia az e globális célhoz való saját, nemzetileg meghatározott hozzájárulását (a továbbiakban: NDC), amely tükrözi annak „lehető legnagyratörőbb törekvését”, valamint a „közös, de megkülönböztetett felelősség és az eltérő képességek elvét, tekintettel az eltérő nemzeti körülményekre” 14 .

A kibocsátásáthelyezés kockázata mindaddig fennáll, amíg az EU nemzetközi partnerei jelentős számban olyan szakpolitikai megközelítéseket alkalmaznak, amelyek nem eredményeznek az Unióéval azonos szintű éghajlatvédelmi törekvéseket, és amíg az ÜHG-kibocsátásokra alkalmazott árban mutatkozó különbségek megmaradnak. Kibocsátásáthelyezés akkor fordul elő, ha az éghajlat-politikával kapcsolatos eltérő törekvések miatt az egyes ipari ágazatokban vagy alágazatokban működő vállalkozások más, kevésbé szigorú kibocsátási korlátozásokat előíró országokba kívánják áthelyezni termelésüket, vagy ha az ezekből az országokból származó importtermékek egyenértékű, de kisebb mértékű ÜHG-kibocsátást okozó termékeket helyettesítenek az eltérő éghajlat-politika miatt. Ez pedig magában hordozza az EU kibocsátáscsökkentési szakpolitikái tekintetében a hatékonyság aláásásának kockázatát, és az összkibocsátások globális növekedéséhez is vezethet, veszélyeztetve ezzel az ÜHG-kibocsátás csökkentését, amelyre sürgető szükség van, ha a világ a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval az iparosodás előtti átlaghőmérsékletnél 2 °C-kal magasabb hőmérsékletszint alatt kívánja tartani.

A kibocsátásáthelyezés kockázatát az Unióban jelenleg az EU ETS keretében kezelik. Ez a világ első nemzetközi ÜHG-kibocsátáskereskedelmi rendszere, amely egyébként 2005 óta működik. Az e rendszer hatálya alá tartozó és a kibocsátásáthelyezés kockázatának leginkább kitett ágazatok tekintetében e kockázatot jelenleg ingyenes kibocsátási egységek kiosztásával és a villamosenergia-költségek növekedésének az állami támogatásra alkalmazandó szabályok alapján történő kompenzálásával kezelik. Ugyanakkor az EU ETS keretében történő ingyenes kiosztás a teljes árveréshez képest gyengíti az árjelzést, amelyet a rendszer az ingyenes kiosztásban részesülő létesítményeknek nyújt. Ilyen módon hatással van az ÜHG-kibocsátások további csökkentésére irányuló beruházások ösztönzőire.

Azzal egyidejűleg, hogy az Unió fokozza éghajlatvédelmi törekvéseit, várhatóan nőni fog a harmadik országok éghajlat-politikai fellépésének szintjétől való eltérés, ami a kibocsátásáthelyezés fokozott kockázatával jár az EU számára. Mindez az EU egyre ambiciózusabb ÜHG-kibocsátáscsökkentési céljaiból adódik, melyek feladata az ETS kibocsátási egységek teljes számának csökkentése. Következésképpen az EU ETS keretében nyújtott szén-dioxid-árjelzés erősödik, ami a kibocsátásuk csökkentésére ösztönzi az uniós gyártókat, ugyanakkor mélyíti a szakadékot a szén-dioxid-árazási mechanizmussal nem rendelkező országok és az Unió között. Ezenkívül a kibocsátási határérték csökkentésével összhangban az ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek összmennyisége is idővel csökkenni fog.

A fent leírt problémákra tekintettel e javaslat az Unión belüli ÜHG-kibocsátáscsökkentés problémájával foglalkozik, elkerülve egyúttal, hogy ezeket a kibocsátáscsökkentési erőfeszítéseket az Unión kívüli kibocsátásnövekedés globálisan ellensúlyozza. Ebben az összefüggésben a javaslat tárgya egy CBAM, amelynek átfogó célja, hogy az ÜHG-kibocsátás Unión belüli és globális csökkentésével kezelje a kibocsátásáthelyezés kockázatát az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében.

•Összhang a szakpolitikai terület jelenlegi rendelkezéseivel

Az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag összefüggésében a CBAM nem önálló intézkedés. Helyette olyan éghajlat-politikai intézkedés, amelynek célja, hogy megőrizze az EU éghajlatvédelmi törekvéseinek integritását a klímasemlegesség végső céljának elérése felé vezető úton. A CBAM szerepe a kibocsátásáthelyezés kockázatának kezelése és az EU ETS megerősítése. Az EU ETS és a CBAM között tehát szoros kapcsolat van.

Az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag részeként az EU ETS felülvizsgálata is javasolt 15 . Ez magában foglalja az EU ETS kiterjesztését a tengeri szállításra, valamint a kibocsátáskereskedelem bevezetését az épületekre és a közúti közlekedési ágazatokra. Az EU ETS javasolt módosításainak magasabb szintű éghajlatvédelmi törekvése leginkább a szigorúbb kibocsátási határértékekben jelenik meg, ami azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló kibocsátási egységek teljes száma csökkenni fog. A szigorúbb határérték erősebb szén-dioxid-árjelzést von maga után. A klímasemlegesség uniós célkitűzése és a 2030-ra vonatkozó éghajlatvédelmi törekvés fokozásáról szóló határozat a kibocsátásáthelyezés kockázata elleni meglévő intézkedések szélesebb körű felülvizsgálatát is eredményezi. Miközben a kibocsátási egységek ingyenes kiosztása hatékonyan megelőzi a kibocsátásáthelyezés kockázatát, a teljes árveréshez képest gyengíti a szén-dioxid-árjelzést az uniós ipar számára.

Az európai zöld megállapodás szerint a CBAM biztosítaná, hogy az importtermékek ára pontosabban tükrözze széntartalmukat. Az intézkedést úgy alakították ki, hogy megfeleljen a Kereskedelmi Világszervezet (a továbbiakban: WTO) szabályainak és az Unió egyéb nemzetközi kötelezettségeinek. Emellett Ursula von der Leyen elnök hangsúlyozta, hogy „a szén-dioxid-kibocsátásnak árat kell szabni – a természet nem terhelhető tovább. Az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus arra fogja ösztönözni a külföldi gyártókat és az uniós importőröket, hogy csökkentsék szén-dioxid-kibocsátásukat 16 ”.

E célból fontos lenne a harmadik országok aktív segítése a CBAM követelményeinek megértése és betartása tekintetében. Ezenkívül az EU tárgyalásokat fog folytatni azokkal a harmadik országokkal, amelyeknek az EU-val folytatott kereskedelmét e rendelet érinti, hogy a mechanizmus egyes elemeinek végrehajtása tekintetében feltárja a párbeszéd és az együttműködés lehetőségeit. Meg kell vizsgálnia továbbá a szén-dioxid-árazási mechanizmusuk figyelembevételét célzó megállapodások megkötésének lehetőségeit is.

A kibocsátásáthelyezés kockázatának kezelésére szolgáló meglévő mechanizmusok az EU ETS kibocsátási egységeinek ingyenes kiosztása, valamint egyes esetekben az EU ETS-re visszavezethető villamosenergiaár-növekedésből eredő közvetett kibocsátási költségek (a továbbiakban: közvetett kibocsátási költségek) kompenzálására irányuló pénzügyi intézkedések. A CBAM az említett intézkedések alternatívájaként szolgál, ezért idővel azok helyébe kellene lépnie. Ugyanakkor ahhoz, hogy a gyártók, importőrök és kereskedők alkalmazkodni tudjanak az új rendszerhez, az ingyenes kiosztást fokozatosan csökkenteni kell a CBAM fokozatos bevezetése mellett, hogy azok ne halmozódjanak.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Az Unió rendkívül aktív szerepet vállal a nemzetközi fórumokon abból a célból, hogy szigorítsák a globális környezetvédelmi szabályokat, és hogy segítse kereskedelmi partnereit és a fejlődő országokat a dekarbonizációhoz vezető úton. A CBAM kiegészíti az Unió nemzetközi környezetvédelmi fellépését, és elősegíti a dekarbonizációt a harmadik országokban.

Az EU 1992 óta fáradozik közös megoldások kidolgozásán és az éghajlatváltozás kezelésére irányuló globális intézkedések előmozdításán. Konkrétabban, az uniós szintű fellépésnek arra kell irányulnia, hogy biztosítsa a hosszú távú éghajlat-politikai célkitűzések költséghatékony megvalósítását, csakúgy mint a méltányosságot és a környezeti integritást. Az EU 2050-re teljesítendő klímasemlegességi célkitűzése körül kialakított szilárd irányítási keret segíteni fog annak biztosításában, hogy az EU továbbra is jó úton haladjon e cél elérése felé.

A Bizottság az „Út a szennyezőanyag-mentes levegő, víz és talaj felé” című uniós cselekvési tervben 17 bejelentette továbbá a releváns eszközök és ösztönzők sürgetését „a szennyező fizet” elv 18 jobb végrehajtása és az „ingyenes szennyezés” felszámolásának befejezése érdekében, hogy maximalizálni lehessen a dekarbonizáció és a szennyezőanyag-mentességi célkitűzés közötti szinergiákat.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 191–193. cikke megerősíti és meghatározza az EU éghajlatváltozás területén meglévő hatásköreit. E javaslat jogalapja az EUMSZ 192. cikkének (1) bekezdése. Az EUMSZ 191. cikke és 192. cikkének (1) bekezdése értelmében az Uniónak többek között a következő célkitűzések eléréséhez kell hozzájárulnia: a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása, valamint a regionális vagy világméretű környezeti problémák kezelésére, és különösen az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló intézkedések ösztönzése nemzetközi szinten.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az éghajlatváltozás jellegénél fogva határokon átnyúló kihívás, amelyet nem lehet csupán nemzeti vagy helyi szintű fellépéssel megoldani. Az összehangolt uniós fellépés – amellett, hogy fokozza az éghajlat-politikai fellépést – hatékonyan kiegészítheti és megerősítheti a nemzeti és helyi szintű intézkedéseket. Az éghajlat-politikai fellépést uniós és lehetőség szerint globális szinten is össze kell hangolni, emellett az uniós fellépést a szubszidiaritás elve is alátámasztja.

Egy uniós szintű CBAM bevezetése közös és egységes keretet teremt, amely biztosítja az EU belső piacán alkalmazott szén-dioxid-árazási politika és az importtermékekre alkalmazott szén-dioxid-árazási politika egyenértékűségét. Mivel célja pusztán környezetvédelmi jellegű, és határokon átnyúló dimenzióval rendelkezik, a tagállamok önmagukban nem tudják elérni azt. A CBAM-et környezetvédelmi jellege miatt és a kereskedelem eltérítésének elkerülése érdekében hatékonyabban, uniós szinten egységes módon kell alkalmazni, az EU ETS modelljét követve, és kialakításának meg kell felelnie a WTO szabályainak.

Emellett, ha a CBAM-et nem egységesen alkalmaznák, az a kereskedelem eltérítését és a legkedvezőbb igazságszolgáltatási fórum kiválasztását eredményező magatartásformákat ösztönözné, mivel a harmadik országbeli exportőrök a CBAM-et a legkevésbé szigorúan alkalmazó uniós joghatóságokon keresztül importálnák az árukat.

Ez nem áll ellentétben azzal, hogy a végrehajtással és a jogérvényesítéssel az illetékes nemzeti hatóságokat kell megbízni, azonban ezt a végrehajtásra és a jogérvényesítésre kell korlátozni.

·Arányosság

A javaslat célja az Unión belüli ÜHG-kibocsátáscsökkentés jelentette kihívás kezelése, elkerülve egyúttal, hogy ezeket a kibocsátáscsökkentési erőfeszítéseket az Unión kívüli kibocsátásnövekedés ellensúlyozza. A szakpolitikai döntéseket tehát egyértelműen az a cél határozza meg, hogy a CBAM célkitűzéseit elérjék, vagyis az ÜHG-kibocsátás Unión belüli és globális csökkentésével kezeljék a kibocsátásáthelyezés kockázatát az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében.

A CBAM hatálya alá tartozó javasolt termékkör keretét azok az ágazatok és kibocsátások adják, amelyek az EU ETS hatálya alá tartoznak, melynek ágazati lefedettsége viszont az EU ETS környezetvédelmi célkitűzéseihez kapcsolódó különböző mennyiségi és minőségi kritériumokon alapul. A CBAM hatályát az egyes árucikkekre való hivatkozással, a Kombinált Nómenklatúra 19 szerinti besorolásuk alapján kell megállapítani. Ez szolgál indíttatásul az intézkedéshez, vagyis annak biztosításához, hogy egyes energiaigényes ágazatok esetében csökkenjen a kibocsátásáthelyezés kockázata. A CBAM az EU ETS éghajlat-politikai logikájára épül, kezdve azokkal az ágazatokkal, ahol az abszolút számokat tekintve legnagyobb a kibocsátás, és ahol ezért az a leginkább fontos lenne.

A termékek karbontartalma a CBAM alapvető eleme, mivel jelzi a külföldi előállításuk során kibocsátott ÜHG mennyiségét (szén-dioxid-egyenértékben, „CO2e”). Ez annak biztosítására szolgál, hogy az importált termékek ne részesüljenek kevésbé kedvező elbánásban, mint az EU ETS létesítményeiben előállított hazai termékek. Mivel az EU ETS hatálya alá tartozó létesítményekre a tényleges kibocsátásuk alapján megállapított szén-dioxid-ár vonatkozik, a CBAM hatálya alá tartozó importált termékeket is a tényleges ÜHG-kibocsátásuk alapján kell értékelni. Annak érdekében azonban, hogy a vállalkozások alkalmazkodni tudjanak ehhez a megközelítéshez, javasolt egy pénzügyi kiigazítás nélküli átmeneti időszakkal kezdeni.

Az intézkedés lebonyolítását illetően az illetékes nemzeti hatóságok felhatalmazása maximalizálná a végrehajtás és a jogérvényesítés hatékonyságát, figyelembe véve az EU ETS irányítása során szerzett nemzeti tapasztalatokat. A kulcsszerepet játszó nemzeti illetékes klímavédelmi hatóságokat magában foglaló struktúra nagymértékben tükrözi az EU ETS-ben közel egy évtizede sikeresen alkalmazott struktúrát.

• A jogi aktus típusának megválasztása

E javaslat célkitűzéseit rendelet révén lehet a legjobban megvalósítani. Ez biztosítja a vámunióba importált termékekre vonatkozó számos rendelkezés közvetlen alkalmazhatóságát. Emellett e rendelet az EUMSZ 32. és 207. cikkében megállapított célok elérése érdekében az Unión belüli egységes és következetes alkalmazást és végrehajtást tesz szükségessé.

A kibocsátásáthelyezés kockázatának való eltérő kitettségek korlátozottan indokolnák a nemzeti szintű fellépést. A szén-dioxid-kibocsátás nem egy adott területhez kötődik, és az EU ETS-hez hasonlóan a CBAM is nagyobb hatékonyságot érhet el, ha szélesebb körben, egységesen alkalmazzák.

Emiatt e javaslat célkitűzéseit rendelet révén lehet a legjobban megvalósítani. Ez biztosítja a rendelkezései közvetlen alkalmazhatóságát.

Emellett a végrehajtással és a jogérvényesítéssel kapcsolatos egyes feladatoknak a tagállamok klímavédelmi és vámhatóságaira történő átruházása megoldaná a technikai és módszertani nehézségeket, és növelné a hatékonyságot.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

·Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A Bizottság e javaslat előkészítéséhez egy, az érdekelt felekkel folytatott konzultációra vonatkozó stratégiát dolgozott ki és hajtott végre, amely nyilvános és célzott konzultációkat egyaránt magában foglalt.

A bevezető hatásvizsgálatot 2020. március 4-én tették közzé, azzal kapcsolatban visszajelzést várva. A konzultáció 2020. április 1-jéig 20 tartott azzal a céllal, hogy visszajelzéseket gyűjtsön a projekt kezdeti megfontolásaival kapcsolatban. E konzultációs időszak alatt összesen 219 válasz érkezett, ebből mintegy 150 szakmai szövetségektől, vállalkozói szövetségektől és egyéni vállalkozásoktól, 20 nem kormányzati szervezetektől (NGO-k), 20 polgároktól, a többi pedig agytrösztöktől, tudományos intézményektől/kutatóintézetektől, szakszervezetektől és hatóságoktól. A válaszok többsége az EU-ból érkezett, 24 pedig harmadik országokból.

Összességében elmondható, hogy a válaszadók többsége támogatta a CBAM-et, míg a fennmaradó részük körülbelül fele-fele arányban korlátozottan vagy egyáltalán nem támogatta azt. A válaszadók túlnyomó többsége óvatosságra intett az intézkedés kialakítása terén, és kérte az összes lehetséges alternatíva mérlegelését. A kiemelt fő területek közé tartozott többek között az értékláncokra gyakorolt hatás és a nyersanyagimporttól való függés, a végső fogyasztókra gyakorolt túlzott hatások elkerülése, az EU ETS-sel és az ingyenes kibocsátási egységekkel való kapcsolat, az érintett ágazatokban és országokban, különösen a fejlődő gazdaságokban jelentkező elosztási hatás, valamint a nyersanyagokra vonatkozó meglévő piacvédelmi intézkedésekkel való kölcsönhatás.

A minőségi jogalkotásra vonatkozó bizottsági iránymutatással összhangban 2020. július 22. és október 28. között nyilvános konzultációra 21 is sor került. A konzultáció célja az volt, hogy összegyűjtse a polgárok és szervezetek véleményét a kezdeményezés indokoltságáról, célkitűzéseiről, lehetséges kidolgozásáról és hatályáról, valamint hatásairól. A válaszadók állásfoglalásokat is feltölthettek. Összesen 615 válaszadó vett részt a nyilvános konzultációban. A válaszok közül 6 duplikált volt, így 609 érvényes hozzászólás érkezett.

A kibocsátásáthelyezés problémájával kapcsolatban a válaszadók zöme azt állítja, hogy a kibocsátásáthelyezés valós probléma, és hogy a CBAM képes kezelni a kibocsátásáthelyezést, előmozdítani a karbonszegény termékek fogyasztását az EU-ban, valamint ösztönözni a karbonszegény technológiák és az ambiciózus éghajlat-politikák bevezetését a harmadik országokban. Az EU ETS-sel összefüggő jelenlegi intézkedések és a kibocsátásáthelyezés korlátozására irányuló állami támogatási szabályok hatékonyságáról, valamint az egyéb szabályozási intézkedéseknek az ÜHG-kibocsátás csökkentésére való képességéről a vállalatok, vállalkozói szövetségek és hatóságok pozitívan vélekednek, míg a polgárok és más érdekelt felek kritikusabbak. A válaszadók szerint a CBAM-nek az EU ETS hatálya alá tartozó tevékenységekből származó termékekre kell összpontosítania (különösen azokra, amelyek esetében a legnagyobb a kibocsátásáthelyezés kockázata), és a teljes értékláncot figyelembe kell vennie.

A fent említetteken kívül a Bizottság szolgálatai kiterjedt kétoldalú konzultációkat folytattak az EU és harmadik országok hatóságaival, vállalkozói szövetségekkel, egyéni vállalatokkal és NGO-kal. Ezzel egyidejűleg egy külső vállalkozó célzott konzultációkat tartott, aki összesen 25 mélyinterjút készített az alapanyagok ágazatainak felső vezetőivel és szövetségeivel, a gyártókkal, az NGO-kal és a politikai döntéshozókkal. Az interjúkra két körben került sor. Először 17 informális interjú készült a korai szakaszban, amelyek célja a további kutatás szempontjából fontos aggályok és még nyitott kérdések feltárása volt. A második lépésben további nyolc interjú készült annak vizsgálatára, hogy az informális interjúk alapján ismertté vált nézeteket és aggályokat az érdekelt felek szélesebb köre osztja-e. 17 érdekelt fél az iparból, 5 NGO-któl, 3 pedig tagállami intézményektől érkezett.

A nyilvános és célzott konzultációk eredményei lehetővé tették a Bizottság számára, hogy igen nagy számban gyűjtsön álláspontot és véleményt a kezdeményezésről. Mind a nyilvános, mind a célzott konzultációk szerint egyetértés van azzal kapcsolatban, hogy a CBAM-re szükség van a kibocsátásáthelyezés kockázatának kezeléséhez és ahhoz, hogy az Uniót segíteni lehessen fokozott éghajlatvédelmi törekvéseinek megvalósításában. A konzultációk során kapott visszajelzéseket figyelembe vették a tervezési elemek és az előnyben részesített szakpolitikai alternatívák kiválasztása során. Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció eredményét a hatásvizsgálat vonatkozó melléklete foglalja össze.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A javaslat előkészítő lépései tanulmányok és szakértői vélemények egész során alapulnak, amelyek a CBAM lehetséges kialakítását és hatályát, valamint környezeti, társadalmi és gazdasági hatását elemzik.

Külső szakértők segítségével tanulmány készült a Bizottság számára a mechanizmus optimális kialakításáról és ágazati lefedettségéről. A tanulmány áttekintette a beavatkozás logikáját, megvizsgálta a lehetséges alternatívákat és azok megvalósíthatóságát, technikai tanácsokat adott a technikai tervezési elemekkel kapcsolatban, és támogatást nyújtott azon ágazatok kiválasztásához, amelyeket a mechanizmusnak le kell fednie. E tanulmány egyes elemeit a hatásvizsgálat tartalmazza 22 , ugyanakkor a Bizottság a teljes tanulmányt is közzéteszi 23 .

A CBAM minőségi vizsgálata mellett a Bizottság Közös Kutatóközpontjának támogatásával és külső szakértői segítséggel külön mennyiségi hatásvizsgálatot is végeztek. Az előbbi a CBAM anyagi termékekre gyakorolt hatásaira, az utóbbi pedig a CBAM villamos energiára gyakorolt hatásaira összpontosított. Ezek a mennyiségi vizsgálatok bepillantást engedtek a kezdeményezés környezeti, gazdasági és társadalmi hatásaiba, és a hatásvizsgálat részeként nyilvánosan hozzáférhetők.

Végezetül az elemzés további szakirodalmi áttekintésekre, a nyilvános konzultáció során tudományos szakemberek által benyújtott tanulmányokra és kutatási anyagokra, valamint más független tanulmányokra támaszkodik.

•Hatásvizsgálat

A Szabályozói Ellenőrzési Testület fenntartásokkal ugyan, de kedvező véleményt adott a hatásvizsgálatról, és javító jellegű javaslatokat tett 24 . A hatásvizsgálati jelentést e szempontok mentén újból felülvizsgálták, és különösen arra törekedtek, hogy a jelentés a kibocsátásáthelyezés problémája tekintetében önmagában is megálljon, ugyanakkor megerősítsék koherenciáját az EU ETS felülvizsgálatára irányuló javaslattal, valamint egyértelműbbé tegyék a legfontosabb hatásokat és intézményes döntéseket, továbbá részletesebben bemutassák a különböző érdekképviseleti csoportok véleményét.

A CBAM által megoldani kívánt probléma az, hogy hogyan lehetne az Unión belül az ÜHG-kibocsátást csökkenteni, elkerülve egyúttal, hogy ezeket a kibocsátáscsökkentési erőfeszítéseket az Unión kívüli kibocsátásnövekedés (kibocsátásáthelyezés) ellensúlyozza. E dinamikus keretet tükrözendő a hatásvizsgálat alapját az a tény képezte, hogy a CBAM-et az új elfogadott uniós célkitűzés fényében terjesztik elő, amely szerint a nettó ÜHG-kibocsátást legalább 55 %-kal csökkenteni kell (1990-hez képest).

E dinamikus keret alapján hat különböző alternatívát vizsgáltak meg, amelyek mindegyikének kialakításakor figyelembe vették a WTO követelményeit és az EU nemzetközi kötelezettségvállalásait, mint például az EU által kötött szabadkereskedelmi megállapodásokat, illetve az Energiaközösségről szóló szerződést.

A CBAM-et illetően az első alternatíva egy, az importtermékekre kivetett szén-dioxid-adó, amelyet az importőr fizet meg, amikor a termékek az EU területére belépnek. Az adót a vámhatóság szedné be a határon, az Unióban alkalmazott szén-dioxid-árat és a termékek alapértelmezett szén-dioxid-intenzitását tükröző adó alapján. Az importőröknek lehetőségük lenne arra, hogy az egyéni szénlábnyomuk és az előállítási országban megfizetett szén-dioxid-ár alapján a CBAM csökkentését kérjék.

A második alternatíva egy olyan rendszer alkalmazását jelenti az importtermékekre vonatkozóan, amely a hazai termelésre alkalmazandó EU ETS-rendszert veszi át. Ez az alternatíva – az EU ETS kibocsátási egységeinek rendszeréhez hasonlóan – azt jelenti, hogy az importőrök az általuk az Unióba behozott termékek beágyazott kibocsátásának intenzitása alapján tanúsítványokat (a továbbiakban: CBAM-tanúsítványok) adnak le, amelyeket az EU ETS kibocsátási egységei árának megfelelő áron vásároltak meg valamely időpontban. Ezek a tanúsítványok nem kapcsolódnak az EU ETS kibocsátási egységeinek rendszeréhez, azonban tükrözik e kibocsátási egységek árát, hogy az EU ETS keretében alkalmazott árazást tekintve egységes megközelítést biztosítsanak. A CBAM-tanúsítványok értékesítését a nemzeti klímavédelmi hatóságok végzik, az importőrök pedig az említett, a CBAM irányításával megbízott hatóságokhoz nyújtják be az importált termékek hitelesített beágyazott kibocsátásáról szóló nyilatkozatokat, és a bejelentett kibocsátásnak megfelelő számú CBAM-tanúsítványt adnak le. A nyilatkozattétel és a leadás – az EU ETS keretében történő nyilatkozattételhez és letadáshoz hasonlóan – az import évét követő évben zajló éves egyeztetési eljárás során és az éves importmennyiségek alapján történik. A termékek szén-dioxid-kibocsátásintenzitása alapértelmezett értékeken alapulna; az importőrök azonban az éves egyeztetéskor lehetőséget kapnának arra, hogy az egyéni kibocsátási teljesítményük alapján a CBAM csökkentését kérjék. Arra is jogosultak lennének, hogy az előállítási országban megfizetett szén-dioxid-ár alapján (amelyet export során nem térítenek vissza, illetve más módon sem kompenzálnak) a CBAM csökkentését kérjék.

A 3. alternatíva ugyanúgy működik, mint a 2. alternatíva, azonban az importtermékek szén-dioxid-ára a harmadik országbeli gyártóktól származó tényleges kibocsátáson alapul, nem pedig az uniós gyártók átlagán alapuló alapértelmezett értéken. Ezen alternatíva keretében az importőrnek be kell jelentenie a termék tényleges beágyazott kibocsátását, és ennek megfelelő számú CBAM-tanúsítványt kell leadnia.

A 4. alternatívát a 3. alternatívával azonos módon kellene alkalmazni. Ez az importált termékekre vonatkozó CBAM-tanúsítványok leadását jelenti. Ez az alternatíva azonban egy 2026-ban kezdődő 10 éves bevezetési időszakot is figyelembe vesz, amelynek során a kibocsátási egységek EU ETS keretében történő ingyenes kiosztása fokozatosan, évente 10 százalékponttal csökkenne, a CBAM pedig fokozatosan életbe lépne. E bevezetési időszakban a CBAM az adott ágazatban kiosztott ingyenes kibocsátási egységek mennyiségével arányosan csökkenne.

Az 5. alternatíva a 3. alternatíva olyan változata, melynek hatálya az értéklánc további szintjeire is kiterjed. A félkész és késztermékek részét képező karbonintenzív anyagokra a teljes értéklánc mentén kiterjedne. Importtermékek esetében a CBAM ismét a harmadik országbeli gyártóktól származó tényleges kibocsátáson alapulna.

A 6. alternatíva az EU ETS folytatásán kívül – ideértve az uniós termelést fedező mennyiségű kibocsátási egység ingyenes kiosztását – a hazai és importált termékek uniós fogyasztását lefedő karbonintenzív anyagokra kivetett jövedéki adó.

A CBAM-nek az átfogó céljának – azaz az ÜHG-kibocsátás Unión belüli és globális csökkentésével a kibocsátásáthelyezés kockázatának az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében történő kezelése – elérésére való alkalmasságát illetően a hatásvizsgálat azt mutatta, hogy valamennyi szakpolitikai alternatíva pozitív hatást ér el. E tekintetben megállapítást nyert, hogy az ambiciózusabb cél és az ingyenes kiosztás esetéhez képest valamennyi CBAM-alternatíva erőteljesebb kibocsátáscsökkentést eredményez a CBAM hatálya alá tartozó uniós ágazatokban. Ami a harmadik országbeli gyártók arra való ösztönzését illeti, hogy mozduljanak el a tisztább termelési folyamatok felé, valamennyi szakpolitikai alternatíva pozitív eredményeket hoz. E szempontok alapján a tényleges kibocsátások igazolását lehetővé tevő alternatívák különösen hatékonyak, és a 3., 4. és 5. alternatíva is igen pozitív eredményeket mutat. Valamennyi alternatíváról megállapítást nyert, hogy összhangban van az EU ETS-sel.

A kibocsátásáthelyezés elleni védelmet illetően a 4. alternatíva idéz elő erőteljesebb pozitív hatást, amelyet a 3. és az 5. alternatíva követ, míg az 1., 2. és 6. alternatíva kevésbé hatékony. Valamennyi szakpolitikai alternatíva kidolgozása során tiszteletben tartották az EU nemzetközi kötelezettségvállalásait.

A CBAM-et az EU ETS-rendszer keretében az árverések rendszere révén meghatározott szén-dioxid-áron kell az árubehozatalra alkalmazni. Az importőröknek egy alapértelmezett érték vagy az importtermékek beágyazott tényleges kibocsátása alapján kell fizetniük. A rendszert bonyolultabbá tenné, ha az importőrök igazolhatnák, hogy termékük szén-dioxid-hatékonysága jobb, mint az alapértelmezett érték, de ez kibocsátáscsökkentési ösztönzőket is biztosít az EU-ba exportált anyagmennyiség tekintetében.

A CBAM foglalkoztatásra gyakorolt hatása összességében korlátozott. A foglalkoztatásban bekövetkező változások főként az ingyenes kiosztás meglétére (vagy hiányára) vezethetők vissza. Az ingyenes kiosztás fenntartása a foglalkoztatás enyhe növekedését eredményezi a CBAM hatálya alá tartozó ágazatokban. CBAM hiányában az ingyenes kiosztás teljes megszüntetése eredményezi a legnagyobb mértékű foglalkoztatáscsökkenést. A CBAM anyagi ipari termékekre történő alkalmazása valószínűleg korlátozott hatással lesz a fogyasztói árakra, mivel az intézkedés az értéklánc felsőbb szintjein lévő termékekre irányul, és csak közvetve érinti a végső fogyasztásra szánt árukat.

Megfelelési költségek feltehetően azoknál az Unióban működő importőröknél merülnek fel, amelyekre a CBAM szerinti kötelezettségek vonatkoznának. Ez történhet egy alapértelmezett érték alapján vagy a tényleges kibocsátásokra vonatkozó ellenőrzött információk szolgáltatásával. Bár e tényleges kibocsátások nyomon követése az Unión kívül történne, az e nyomon követéssel kapcsolatos igazolásnak a hatóságok részére történő benyújtásáért való felelősség – és így a költségek is – az importőröket terhelik. Az 1., 2., 3., 4. és 5. alternatíva esetében, amikor a kibocsátások bejelentése alapértelmezett értéken történik, a gyártási folyamatból származó kibocsátásokat nem kell nyomon követni, ezért költségek is korlátozott mértékben merülnek fel. Ha azonban az importőrök úgy döntenek, hogy a gyártási folyamatból származó tényleges kibocsátások alkalmazását kérik, a nyomon követés többletköltségeket okoz a vállalkozás számára. A 6. alternatíva szerint az alapértelmezett értékeket mind az anyagok, mind a gyártott áruk tekintetében meg kell állapítani. Az EU-ban működő anyaggyártók adminisztratív terhe viszonylag alacsony, ami azt jelenti, hogy a gyártóknak nem kell igazolniuk termelésük szén-dioxid-intenzitását.

A villamosenergia-termelést az anyagi termékektől elkülönítve, külön kell kezelni. A CBAM villamosenergia-ágazatra történő alkalmazásához figyelembe kell venni a villamosenergia-ágazat egyediségét, amely megkülönbözteti azt az alapanyagoktól, ideértve a korlátozott, monopolhelyzetű hálózatokon keresztüli szállítási módjait és a villamosenergia-termeléshez alkalmazott technológiák széles körét.

Az anyagi termékekre alkalmazott megközelítésekkel összhangban meg kell állapítani egy, az importált villamos energia beágyazott kibocsátására vonatkozó referenciaértéket a CBAM szerinti megfelelő kötelezettség meghatározásával összefüggésben. A villamos energia esetében a beágyazott kibocsátásra vonatkozó referenciaérték megállapítására két alternatíva alkalmazható, nevezetesen a) az uniós villamosenergia-mix átlagos ÜHG-kibocsátásintenzitása és b) az uniós villamosenergia-mix átlagos ÜHG-kibocsátási tényezője. Az importőröknek azonban – mint más alternatívák esetében is – továbbra is lehetőségük lenne igazolni, hogy a létesítményi szintű kibocsátásuk kisebb a fenti referenciaértékeknél.

A fentiek alapján a hatásvizsgálat megállapította, hogy a 4. alternatíva egyértelmű előnyökkel jár az összes többi vizsgált alternatívához képest. Javasolt tehát, hogy a CBAM-et a tényleges kibocsátáson alapuló CBAM-tanúsítványok formájában vezessék be a kiválasztott termékekre. Javasolt továbbá, hogy a CBAM-et fokozatosan vezessék be az EU ETS érintett létesítményeiben ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek megfelelő csökkentése ellenében. Ez a szakpolitikai alternatíva biztosítja a CBAM magas szintű hatékonyságát.

Az importált árukkal kapcsolatos tényleges kibocsátáson alapuló rendszer valamennyi importtermékkel szemben igazságos és egyenlő elbánást és az EU ETS-sel való szoros korrelációt biztosít. A CBAM rendszerét azonban ki kell egészíteni annak lehetőségével, hogy a számítások alapértelmezett értékeken alapuljanak, amelyeket akkor kell használni, ha nem áll rendelkezésre elegendő kibocsátási adat. Emellett szintén alapértelmezett értéket lehetne alkalmazni a kezdeti átmeneti időszakban, amikor az importőrök esetleg még nem képesek előállítani a rendszer által a tényleges kibocsátásra vonatkozóan megkövetelt adatokat. Ezt az alternatívát az EU nemzetközi kötelezettségvállalásainak, különösen a WTO-szabályoknak a teljes tiszteletben tartásával kell kialakítani, ezért biztosítani kell, hogy alapértelmezett érték alkalmazása esetén az importőrök minden esetben lehetőséget kapjanak annak igazolására, hogy a tényleges kibocsátásuk alapján jobban teljesítenek az adott értéknél. Ezen túlmenően a CBAM fokozatos bevezetését és az ingyenes kibocsátási egységek ennek megfelelő fokozatos megszüntetését illetően biztosítani kell, hogy az importtermékek ebben az időszakban ne részesüljenek kedvezőtlenebb elbánásban annál, mint amit a hazai uniós termékek élveznek.

A tényleges kibocsátásokon alapuló CBAM-tanúsítványok bevezetése továbbá védelmet nyújtana a kibocsátásáthelyezés kockázatával szemben is, miközben a harmadik országbeli gyártókat – adott esetben hivatalos fejlesztési támogatás segítségével – a tisztább termelési folyamatok felé történő elmozdulásra ösztönözné.

A villamos energia tekintetében előnyben részesített alternatíva a CBAM szén-dioxid-kibocsátási tényezőn alapuló alkalmazása, ideértve az importőrök számára az alacsonyabb kibocsátás igazolására biztosított lehetőséget. Mindkét alternatíva hozzájárul a kibocsátásáthelyezés kockázatának csökkentéséhez, mivel középtávon visszatart a karbonintenzív villamosenergia-források kiépítésétől az uniós határok közelében, amelyek a szén-dioxid-kibocsátási költségek növekedésének kitett unióbeli termelők helyébe léphetnek. A szén-dioxid-kibocsátási tényezőn alapuló alternatíva azonban hatékonyabbnak mutatkozik a kibocsátásáthelyezés megelőzése terén, miközben az adminisztratív költségeket alacsonyan tartja.

Az anyagi termékek esetében a 4. szakpolitikai alternatíva, a villamos energia esetében pedig a szén-dioxid-kibocsátási tényező választása arányos mechanizmust vezetne be az éghajlatváltozás kezelésére az Unión belüli ÜHG-kibocsátások csökkentése és annak elkerülése révén, hogy e kibocsátások helyébe az Unión kívüli kibocsátások lépjenek. Emellett az EU ETS keretében történő ingyenes kiosztás fokozatos megszüntetése az érintett ágazatokban, valamint a CBAM fokozatos bevezetése biztosítaná a vállalkozások és a hatóságok számára, hogy gondosan, körültekintően fel tudjanak készülni az átállásra, és ez a folyamat kiszámítható legyen.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A hatásvizsgálat szerint a CBAM a kkv-k számára a nagyvállalatokhoz képest viszonylag magasabb megfelelési költségeket eredményezne. A két csoport közötti különbség pontos mértékét a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet számszerűsíteni.

Annak következtében, hogy a CBAM-et kezdetben néhány alapanyag és alapvető anyagi termék behozatalára vezetik be, a nagyvállalatok a fő érintettek. Az importtal kapcsolatos intézkedések gyakorlati hatása ezért csekély mértékben érintené a kkv-kat, még akkor is, ha az importált mennyiség alapján összehasonlítva ez a hatás viszonylag nagyobb mértékű lenne, mint a nagyvállalatok esetében. Ebből az okból a hatásvizsgálat keretében nem végeztek kkv-tesztet, és a kkv-kkel folytatott külön konzultációra sem került sor, bár a Bizottság online nyilvános konzultációjának részeként értékelték a kkv-k álláspontját és a kkv-kra gyakorolt hatásokat.

Szintén ebből az okból e rendelet nem ír elő a kkv-kra vonatkozó különleges intézkedéseket.

•Alapjogok

A javaslat tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája 25 által elismert elveket. Hozzájárul különösen a magas színvonalú környezetvédelem célkitűzésének a Charta 37. cikkében meghatározott, fenntartható fejlődés elvével összhangban történő megvalósításához.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A CBAM által termelt bevétel legnagyobb része az uniós költségvetésbe folyik be 26 . Az Európai Tanács 2020. július 17–21-i rendkívüli ülésén 27 az EU vezetői megállapodtak a NextGenerationEU helyreállítási eszközről. Az eszköz az EU rendelkezésére bocsátja a Covid19-világjárvány jelentette kihívások kezeléséhez szükséges eszközöket, és ezáltal támogatja a zöld és digitális átállásra irányuló beruházásokat. Ennek finanszírozására a Bizottság 750 milliárd EUR összeg erejéig hitelt vehet fel a pénzügyi piacokon. Ebben az összefüggésben az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megállapodott, hogy a NextGenerationEU visszafizetése tekintetében „az intézmények arra törekszenek, hogy elegendő új saját forrást vezessenek be a törlesztés miatt várható kiadások összegének fedezése céljából” 28 . A Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy 2021 első félévében javaslatokat terjesszen elő az új saját forrásokkal kapcsolatban, amelyek a CBAM-et is magukban foglalják.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Az EU által elfogadott és alkalmazott átfogó környezetvédelmi intézkedéscsomag keretében – amely alátámasztja, hogy az EU folyamatosan számos kereskedelmi partnerünknél ambiciózusabb környezetvédelmi célokat dédelget – helyénvalónak tűnik, hogy amint az észszerűen lehetséges, figyelembe véve a technikai és gazdasági megvalósíthatóságot, ideértve az adminisztratív akadályokat, és egységesen valamennyi gazdasági szereplő jogos elvárásait, megkezdődjön az áttérés egy olyan rendszerről, amelyben a kibocsátásáthelyezést ingyenes kibocsátási egységekkel kezelik, egy olyan rendszerre, amelyben az importtermékekkel összefüggő kibocsátásáthelyezést az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmussal kezelik.

A több egyidejű célkitűzés közötti egyensúly megteremtése az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus fokozatos bevezetése mellett szól, amint az észszerűen lehetséges: ennek célja, hogy egy kezdeti, viszonylag rövid, pénzügyi kiigazítás nélküli kísérleti szakaszban az üzemeltetők alkalmazkodni tudjanak az új rendszerhez, beleértve annak további adminisztratív követelményeit is, a hatóságok pedig tapasztalatokat szerezzenek az új rendszer működéséről.

Az említett kísérleti szakasz lezárultával az ingyenes kibocsátási egységekről az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusra való átállás folyamata igazán felgyorsul, mégpedig oly módon, amely az EU nemzetközi kötelezettségeivel és jogaival teljes összhangban biztosítja, hogy ne legyen megkülönböztetés a hazai és az importáruk, illetve a különböző országokból importált áruk között.

A Bizottság gondoskodni fog arról, hogy biztosított legyen a CBAM működésének nyomon követése és értékelése (beleértve a csalárd tevékenységekkel szembeni jogérvényesítést), valamint a fő szakpolitikai célkitűzések fényében történő értékelése. Tekintettel arra, hogy a CBAM az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag keretében tett szakpolitikai javaslatok egyike, a nyomon követésre és az értékelésre a csomag más szakpolitikáihoz igazodva kerülhet sor.

Az átmeneti időszak lejárta előtt a Bizottság jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a rendelet alkalmazásáról, és adott esetben jogalkotási javaslatot terjeszt elő a CBAM-nek az I. mellékletben felsorolt áruktól eltérő más árukra és esetlegesen más kibocsátásokra történő kiterjesztésére, valamint a CBAM működésének javítása érdekében egyéb lehetséges változtatásokat vezet be. Ehhez először is figyelemmel kell kísérni a CBAM hatását.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Az I. fejezet általános rendelkezéseket határoz meg, beleértve a javaslat tárgyát és hatályát (1. és 2. cikk), valamint a kulcsfogalmak meghatározását (3. cikk). Az I. melléklet részletesen meghatározza a javaslat hatályát, felsorolva az árukat és az egyes árukhoz kapcsolódó ÜHG-kibocsátást. A II. melléklet tartalmazza azokat a származási országokat és területeket, amelyek nem tartoznak az intézkedés hatálya alá.

A II. fejezet a nyilatkozattevők kötelezettségeire és jogaira vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. Konkrétabban, a következőkre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz: a CBAM hatálya alá tartozó áruk behozatalára vonatkozó engedély kérelmezésének feltételei (4. és 5. cikk), az engedélyezett nyilatkozattevő azon kötelezettsége, hogy minden év május 31-ig éves CBAM-nyilatkozatot nyújtson be, valamint e nyilatkozat tartalma (6. cikk), az előző naptári évben az EU-ba behozott áruk beágyazott kibocsátása kiszámításának alapelvei (7. cikk, a III. mellékletben részletezettek szerint) és e kibocsátások akkreditált hitelesítők általi hitelesítésének folyamata (8. cikk, kiegészítve a IV. és V. mellékletben szereplő jelentéstételi követelményekkel és hitelesítési alapelvekkel). Meghatározza továbbá a harmadik országokban megfizetett szén-dioxid-ár figyelembevételének alapelveit (9. cikk). Végül, a 10. cikk értelmében a harmadik országbeli létesítmény üzemeltetője a Bizottságnál kérelmezheti a központi adatbázisba való felvételét. A nyilvántartásba vételt követően az üzemeltető dönthet úgy, hogy a hitelesített beágyazott kibocsátásokra vonatkozó információkat egy engedélyezett nyilatkozattevőnek adja át. Az engedélyezett nyilatkozattevő az átadott információkat felhasználhatja azon kötelezettségének teljesítésére, hogy a beágyazott kibocsátásokra vonatkozó ellenőrzött információkat bejelentse a központi adatbázisban nyilvántartott létesítményben előállított áruk Unióba történő behozatalakor.

A III. fejezetben az illetékes nemzeti hatóságok igazgatási struktúrájára, a Bizottság – központi tisztviselőként is betöltött – szerepére és az információk közzétételére vonatkozó általános rendelkezések találhatók (11., 12., 13. és 15. cikk). A fejezet rendelkezéseket tartalmaz továbbá a nemzeti jegyzékek és számláik főbb jellemzőire (14. és 16. cikk), valamint a behozatali engedélyre (17. cikk), a hitelesítők akkreditálására (18. cikk) és a CBAM-nyilatkozatok felülvizsgálatára (19. cikk) vonatkozó hatósági határozatokra vonatkozóan.

A IV. fejezet a CBAM-tanúsítványokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. A 20–24. cikk részletes szabályokat állapít meg a CBAM-tanúsítványok életciklusára vonatkozóan, az értékesítésüktől a leadásuk ellenőrzéséig, vagy – ha van ilyen – a visszavásárlásukig és a végleges érvénytelenítésükig. A 20. cikk részletesen foglalkozik a tanúsítványok illetékes hatóságok általi értékesítésével. A 21. cikk a tanúsítványok árának kiszámításáról szól, amelyet a Bizottság végez heti rendszerességgel. A 22. cikk megállapítja azokat az eljárásokat, amelyek biztosítják, hogy minden engedélyezett nyilatkozattevő teljesítse a nemzeti jegyzékben szereplő tanúsítványok leadására vonatkozó kötelezettségét. A 23. cikk megállapítja az engedélyezett nyilatkozattevő azon jogát, hogy a leadás után a számláján megmaradó korlátozott számú CBAM-tanúsítvány visszavásárlását kérje az illetékes hatóságtól. Végül a 24. cikk előírja, hogy az illetékes hatóság minden év június 30-ig köteles törölni az egyes nyilatkozattevők számláján a leadást és – ha van ilyen – a visszavásárlást követően megmaradó tanúsítványokat.

Az V. fejezet azzal foglalkozik, hogy a vámhatóságoknak hogyan kell eljárniuk az áruk határon történő kezelésével kapcsolatos eljárások tekintetében (25. cikk). A VI. fejezet a meg nem felelés esetén alkalmazandó szankciókat határoz meg a 26. cikkben, és előír egy, a kijátszásra vonatkozó különleges rendelkezést a kereskedelem szerkezetében bekövetkező változások esetére (27. cikk).

A VII. fejezet a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazásának gyakorlására (28. cikk) és a végrehajtási jogi aktusokra alkalmazandó vizsgálóbizottsági eljárásra (29. cikk) vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásának hatáskörét a 2., 18. és 27. cikk említi. A 2., 5–9., 21., 25., 31., 33. és 35. cikk a végrehajtási hatáskörökre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

A VIII. fejezet 30. cikke a rendelet értékelésére és felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

A IX. fejezet (31. cikk) a CBAM szerinti kötelezettség csökkentésével foglalkozik, hogy az tükrözze az EU ETS kibocsátási egységeinek átmeneti ingyenes kiosztását azokban a létesítményekben, amelyek a javaslat által lefedett árukkal azonos típusú árukat állítanak elő az Unióban.

A X. fejezet a kezdeti átmeneti időszakban alkalmazandó különleges rendelkezéseket tartalmaz. E rendelkezések értelmében az első években pénzügyi kiigazítás nélkül kell a CBAM-et alkalmazni adatgyűjtés és a nyilatkozattevők ismereteinek bővítése, szemléletformálása céljából. A 32. cikk szerint ez az átmeneti időszak három évig, 2023. január 1-jétől 2025. december 31-ig fog tartani. A nyilatkozattevők negyedévente jelentést tesznek az előző negyedévi behozataluknak megfelelő beágyazott kibocsátásokról, és részletesen ismertetik a közvetlen és közvetett kibocsátásokat, valamint bejelentik a külföldön esetlegesen megfizetett szén-dioxid-árat. A vámhatóságok tájékoztatják a nyilatkozattevőket a CBAM szerinti kötelezettségeikről, és információkat cserélnek az illetékes hatóságokkal.

Végül pedig a XI. fejezet meghatározza a javaslat hatálybalépését, amelynek egyes rendelkezései csak az átmeneti időszakban alkalmazandók, míg más rendelkezések alkalmazását 2026-ban kell megkezdeni (36. cikk).

2021/0214 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 29 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 30 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A Bizottság az európai zöld megállapodásról szóló közleményében 31 új növekedési stratégiát határozott meg, amely az Uniót olyan igazságos és virágzó társadalommá kívánja alakítani, amely modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkezik, ahol 2050-re megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás (tehát az elnyelések levonása utáni kibocsátás) (a továbbiakban: ÜHG-kibocsátás), és ahol a gazdaság növekedése nem erőforrásfüggő. Az európai zöld megállapodás célja továbbá az EU természeti tőkéjének védelme, megőrzése és fejlesztése, valamint a polgárok egészségének és jóllétének védelme a környezettel összefüggő kockázatokkal és hatásokkal szemben. Ugyanakkor az átállásnak igazságosnak és inkluzívnak kell lennie, hogy senki se maradjon ki. A Bizottság az „Út a szennyezőanyag-mentes levegő, víz és talaj felé” című uniós cselekvési tervében 32 bejelentette továbbá a releváns eszközök és ösztönzők előmozdítását az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 191. cikkének (2) bekezdésében meghatározott „szennyező fizet” elv jobb végrehajtása és az „ingyenes szennyezés” felszámolásának befejezése érdekében, hogy maximalizálni lehessen a dekarbonizáció és a szennyezőanyag-mentességi célkitűzés közötti szinergiákat.

(2)Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (a továbbiakban: UNFCCC) keretében 2015 decemberében létrejött Párizsi Megállapodás 33 2016 novemberében lépett hatályba. A Párizsi Megállapodásban részes felek annak 2. cikkében megállapodtak abban, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval az iparosodás előtti átlaghőmérsékletnél 2 °C-kal magasabb hőmérsékletszint alatt tartják, és egyúttal törekednek arra, hogy a hőmérséklet-emelkedés az iparosodás előtti átlaghőmérséklet feletti 1,5 °C mértékre korlátozódjon.

(3)Az éghajlatvédelmi és egyéb környezetvédelmi kihívások kezelése, valamint a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása az európai zöld megállapodás központi eleme. A Covid19-világjárvány által az Unió polgárainak egészségére és gazdasági jólétére gyakorolt rendkívül súlyos hatások fényében az európai zöld megállapodás értéke még tovább nőtt.

(4)Az Unió elkötelezett amellett, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55 %-kal csökkentse a gazdaság egészére kiterjedő ÜHG-kibocsátását, miként az az UNFCCC számára az Európai Unió és tagállamai nevében készült, az Európai Unió és tagállamai nemzetileg meghatározott hozzájárulásának aktualizálásáról szóló beadványban 34 szerepel.

(5)Az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelet 35 jogszabályba foglalta a 2050-re teljesítendő, a gazdaság egészére vonatkozó klímasemlegességi célkitűzést. Ez a rendelet kötelező uniós kötelezettségvállalást is megállapít, amely szerint 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55 %-kal csökkenteni kell az ÜHG-kibocsátást.

(6)Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (a továbbiakban: IPCC) az iparosodás előtti szinthez képest mért 1,5 °C-os globális hőmérséklet-emelkedés hatásairól és a kapcsolódó globális ÜHG-kibocsátási pályákról szóló különjelentésében 36 szilárd tudományos alapot nyújt az éghajlatváltozás kezeléséhez, továbbá alátámasztja, hogy erőteljesebb éghajlat-politikai fellépésre van szükség. A jelentés megerősíti, hogy sürgősen csökkenteni kell az ÜHG-kibocsátást, valamint hogy az éghajlatváltozásnak betudható hőmérséklet-emelkedés mértékét 1,5 °C-ra kell korlátozni annak érdekében, hogy csökkenjen a szélsőséges időjárási események valószínűsége.

(7)Az Unió ambiciózus éghajlat-politikát folytat, és szabályozási keretet hozott létre a 2030-ra kitűzött ÜHG-kibocsátáscsökkentési cél eléréséhez. Az említett célkitűzést megvalósító jogszabályok közé tartozik többek között a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 37 , amely létrehozza az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek Unión belüli kereskedelmi rendszerét (a továbbiakban: EU ETS) és az ÜHG-kibocsátások tekintetében uniós szinten összehangolt árazást biztosít az energiaigényes ágazatok és alágazatok számára; az (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelet 38 , amely az ÜHG-kibocsátások 2030-ig történő csökkentésére vonatkozó tagállami célokat vezet be; valamint az (EU) 2018/841 európai parlamenti és tanácsi rendelet 39 , amely előírja a tagállamok számára, hogy a földhasználatból eredő ÜHG-kibocsátást a kibocsátás légkörből való elnyelésével kompenzálják.

(8)A kibocsátásáthelyezés kockázata mindaddig fennáll, amíg az Unió nemzetközi partnerei jelentős számban olyan szakpolitikai megközelítéseket alkalmaznak, amelyek nem eredményeznek az Unióéval azonos szintű éghajlatvédelmi törekvéseket. Kibocsátásáthelyezés akkor fordul elő, ha az éghajlat-politikával kapcsolatos költségek miatt az egyes ipari ágazatokban vagy alágazatokban működő vállalkozások más országokba kívánják áthelyezni termelésüket, vagy ha az ezekből az országokból származó importtermékek egyenértékű, de kisebb mértékű ÜHG-kibocsátást okozó termékeket helyettesítenek. Ez a teljes kibocsátásuk globális növekedéséhez vezethet, veszélyeztetve ezzel az ÜHG-kibocsátás csökkentését, amelyre sürgető szükség van, ha a világ a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval az iparosodás előtti átlaghőmérsékletnél 2 °C-kal magasabb hőmérsékletszint alatt kívánja tartani.

(9)Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusra (a továbbiakban: CBAM) vonatkozó kezdeményezés az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag része. Ez a mechanizmus az Unió fokozott éghajlatvédelmi törekvése következtében felmerülő kibocsátásáthelyezési kockázatok kezelése révén az uniós eszköztár alapvető elemeként fog szolgálni ahhoz, hogy az EU a Párizsi Megállapodással összhangban teljesíteni tudja azt a célját, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon.

(10)A kibocsátásáthelyezés kockázatának kitett ágazatokban vagy alágazatokban a kibocsátásáthelyezés kockázatának kezelésére szolgáló meglévő mechanizmusok a következők: az EU ETS kibocsátási egységeinek átmeneti ingyenes kiosztása, valamint a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (6) bekezdésében és 10b. cikkében meghatározott pénzügyi intézkedések, amelyek célja a villamosenergia-árakban megjelenő, az ÜHG-kibocsátással kapcsolatos költségek miatt felmerülő közvetett kibocsátási költségek kompenzálása. Az EU ETS keretében történő ingyenes kiosztás azonban a teljes árveréshez képest gyengíti az árjelzést, amelyet a rendszer az ingyenes kiosztásban részesülő létesítményeknek nyújt, és ilyen módon hatással van a kibocsátás további csökkentésére irányuló beruházások ösztönzőire.

(11)A CBAM célja, hogy e meglévő mechanizmusok helyébe lépjen, és másképp kezelje a kibocsátásáthelyezés kockázatát, mégpedig azáltal, hogy azonos szén-dioxid-árazást biztosít az import és a hazai termékekre. Az ingyenes kibocsátási egységek jelenlegi rendszeréről a CBAM-re való fokozatos átállás biztosítása érdekében a CBAM-et fokozatosan kell bevezetni, miközben a CBAM hatálya alá tartozó ágazatokban fokozatosan meg kell szüntetni az ingyenes kibocsátási egységeket. Az EU ETS keretében ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek és a CBAM együttes és átmeneti alkalmazása semmi esetre sem eredményezheti azt, hogy az uniós áruk kedvezőbb elbánásban részesüljenek az Unió vámterületére behozott árukhoz képest.

(12)Bár a CBAM célja a kibocsátásáthelyezés kockázatának megelőzése, ez a rendelet azt is ösztönözné, hogy a harmadik országbeli gyártók az ÜHG-kibocsátás szempontjából hatékonyabb technológiákat alkalmazzanak, és így egységnyi termelésre vetítve kevesebb kibocsátás keletkezzen.

(13)A CBAM-nek a kibocsátásáthelyezés megelőzésére és az ÜHG-kibocsátás csökkentésére szolgáló eszközként biztosítania kell, hogy az importált termékekre olyan szabályozási rendszer vonatkozzon, amely azon költségekkel egyenértékű szén-dioxid-kibocsátási költségeket alkalmaz, mint amelyek egyébként az EU ETS keretében is felmerültek volna. A CBAM olyan éghajlat-politikai intézkedés, melynek célja, hogy megelőzze a kibocsátásáthelyezés kockázatát, és támogassa az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló fokozott uniós törekvéseket, miközben a WTO szabályaival való összeegyeztethetőséget is biztosítja.

(14)Ez a rendelet az Unió vámterületére harmadik országokból behozott árukra alkalmazandó, kivéve, ha azok előállítása már az EU ETS hatálya alá tartozott, mely esetben a rendeletet az EU ETS-sel teljes mértékben összekapcsolt harmadik országokra vagy területekre, illetve szén-dioxid-árazási rendszerre kell alkalmazni.

(15)Annak érdekében, hogy jövőbeli megállapodások esetén az EU ETS-be teljes mértékben integrált vagy ahhoz kapcsolódó harmadik országokat vagy területeket ki lehessen zárni a CBAM-ből, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a II. mellékletben felsorolt országok jegyzékének módosítása tekintetében. Hasonlóképpen ezeket a harmadik országokat, illetve területeket ki kell zárni a II. mellékletben szereplő jegyzékből, és a CBAM hatálya alá kell vonni, amelynek értelmében az Unióba exportált árukra nem számíthatják fel ténylegesen az ETS-ben alkalmazott árat.

(16)Ez a rendelet a kontinentális talapzatra és az ENSZ Tengerjogi Egyezménye 40 alapján a tagállamok által kizárólagos gazdasági övezetként bejelentett övezetre alkalmazandó abból a célból, hogy a tengeri létesítményekben megelőzhető legyen a kibocsátásáthelyezés kockázata.

(17)A CBAM által szabályozandó ÜHG-kibocsátásoknak meg kell felelniük az EU ETS-ről szóló 2003/87/EK irányelv I. mellékletében meghatározott ÜHG-kibocsátásoknak, vagyis a következőknek: szén-dioxid (a továbbiakban: CO2), valamint adott esetben dinitrogén-oxid (a továbbiakban: N2O) és perfluor-karbonok (a továbbiakban: PFC-k). A CBAM-ot kezdetben csak az említett ÜHG-knak az áruk előállításából származó, az Unió vámterületére történő behozatal időpontjáig keletkező közvetlen kibocsátására kell alkalmazni, majd az átmeneti időszak lejártát és további értékelést követően a közvetett kibocsátásokra is, ami az EU ETS hatályát tükrözi.

(18)Az EU ETS és a CBAM közös célja az ugyanazon ágazatokba és árukba beágyazott ÜHG-kibocsátások árának egyedi kibocsátási egységek vagy tanúsítványok alkalmazása révén történő megállapítása. Mindkét rendszer szabályozási jellegű és mindkettőt annak szükségessége indokolja, hogy az Unióban meghatározott környezetvédelmi célkitűzéssel összhangban vissza kell szorítani az ÜHG-kibocsátást.

(19)Míg azonban az EU ETS abszolút felső határértéket állapít meg a hatálya alá tartozó tevékenységekből származó ÜHG-kibocsátásokra, és lehetővé teszi a kibocsátási egységek piacképességét (úgynevezett fix összkvótás kereskedési rendszer), addig a CBAM nem állapíthat meg az importra vonatkozó mennyiségi korlátokat, hogy a kereskedelmi forgalmat ne korlátozza. Emellett míg az EU ETS az Unióban található létesítményekre alkalmazandó, a CBAM-et az Unió vámterületére behozott egyes árukra kell alkalmazni.

(20)A CBAM rendszere néhány különleges elemmel is bír az EU ETS-hez képest, többek között a CBAM-tanúsítványok árának kiszámítása, a tanúsítványokkal való kereskedelem lehetőségei és a tanúsítványok időbeli érvényessége tekintetében. Ezek arra vezethetők vissza, hogy az idők során meg kell őrizni a CBAM mint a kibocsátásáthelyezés megelőzésére szolgáló intézkedés hatékonyságát, és biztosítani kell, hogy a rendszer működtetése ne jelentsen túlzott terhet az üzemeltetőkre rótt kötelezettségek és az igazgatáshoz szükséges források szempontjából, miközben meg kell őrizni az üzemeltetők számára az EU ETS keretében biztosítottal azonos szintű rugalmasságot is.

(21)Annak érdekében, hogy a CBAM a kibocsátásáthelyezés elkerülését célzó intézkedésként megőrizze hatékonyságát, pontosan tükröznie kell az EU ETS keretében alkalmazott árat. Miközben az EU ETS piacán árverések útján határozzák meg a kibocsátási egységek árát, a CBAM-tanúsítványok árának heti rendszerességgel számított átlagárak alapján megfelelően tükröznie kell az ilyen árverési árakat. Ezek a heti átlagárak pontosan tükrözik az EU ETS áringadozásait, és észszerű mozgásteret biztosítanak az importőrök számára, hogy kihasználják az EU ETS árváltozásait, ugyanakkor biztosítják, hogy a rendszer kezelhető maradjon a közigazgatási hatóságok számára.

(22)Az EU ETS keretében a kibocsátott egységek teljes száma (a továbbiakban: felső határ) határozza meg a kibocsátási egységek kínálatát, és biztosítja a maximális ÜHG-kibocsátás tervezhetőségét. A szén-dioxid-árat e kínálat és a piaci kereslet közötti egyensúly határozza meg. Az árösztönzéshez hiányra van szükség. Mivel az importőrök számára rendelkezésre álló CBAM-tanúsítványok száma nem korlátozható, ha az importőröknek lehetőségük lenne a CBAM-tanúsítványok átvitelére és az azokkal való kereskedelemre, az olyan helyzeteket teremthetne, amikor a CBAM-tanúsítványok ára már nem tükrözi az EU ETS-ben alkalmazott árak alakulását. Ez gyengítené a dekarbonizációra vonatkozó ösztönzők hatását a hazai és az importált áruk között, ami kedvez a kibocsátásáthelyezésnek, és hátrányosan befolyásolja a CBAM átfogó éghajlati-politikai célkitűzésének megvalósítását. Emellett a különböző országokból származó üzemeltetők számára eltérő árakat is eredményezhet. A CBAM-tanúsítványokkal kapcsolatos kereskedési és átviteli lehetőségekre vonatkozó korlátokat tehát annak szükségessége indokolja, hogy el kell kerülni a CBAM hatékonyságának és éghajlat-politikai célkitűzésének veszélyeztetését, és egyenlő bánásmódot kell biztosítani a különböző országokból származó üzemeltetők számára. Ahhoz azonban, hogy az importőrök számára megmaradjon a költségeik optimalizálásának lehetősége, e rendeletnek olyan rendszert kell előírnia, amelyben a hatóságok a tanúsítványok bizonyos többletmennyiségét visszavásárolhatják az importőröktől. Ezt a mennyiséget olyan szinten kell megállapítani, amely észszerű mozgásteret biztosít az importőrök számára, hogy a tanúsítványok érvényességi ideje alatt kiegyenlítsék költségeiket, miközben fenntartja az általános ártranszmisszós hatást, biztosítva az intézkedés környezetvédelmi célkitűzésének megőrzését.

(23)Tekintve, hogy a CBAM nem létesítményekre, hanem az Unió vámterületére történő árubehozatalra vonatkozik, a CBAM rendszerében bizonyos kiigazításokat és egyszerűsítéseket is el kell végezni. Az egyik ilyen egyszerűsítésnek egy olyan nyilatkozattételi rendszernek kell lennie, amelyben az importőröknek be kell jelenteniük az adott naptári évben importált áruk teljes hitelesített beágyazott ÜHG-kibocsátását. Emellett az EU ETS megfelelési ciklusától eltérő ütemezést kell alkalmazni, hogy elkerülhető legyen az akkreditált hitelesítők e rendelet és az EU ETS szerinti kötelezettségeiből eredő esetleges szűk keresztmetszet.

(24)A szankciókat illetően a tagállamoknak pénzbüntetéseket kell alkalmazniuk e rendelet megszegése esetén, és biztosítaniuk kell azok érvényre juttatását. E pénzbüntetések összegének meg kell egyeznie a 2003/87/EK irányelv 16. cikkének (3) és (4) bekezdésével összhangban, az EU ETS megszegése esetén az Unióban jelenleg alkalmazott pénzbüntetések összegével.

(25)Míg az EU ETS bizonyos termelési folyamatokra és tevékenységekre alkalmazandó, a CBAM-nek a kapcsolódó árubehozatalt kell megcéloznia. Ehhez egyértelműen azonosítani kell az importált árukat a Kombinált Nómenklatúra 41 (a továbbiakban: KN) szerinti besorolásuk alapján, és össze kell kapcsolni őket a beágyazott ÜHG-kibocsátásokkal.

(26)A CBAM hatálya alá tartozó termékkörnek tükröznie kell az EU ETS hatálya alá tartozó tevékenységeket, mivel ez a rendszer a 2003/87/EK irányelv környezetvédelmi célkitűzéséhez kapcsolódó mennyiségi és minőségi kritériumokon alapul és az ÜHG-kibocsátások legátfogóbb szabályozási rendszere az Unióban.

(27)A CBAM termékkörének az EU ETS hatálya alá tartozó tevékenységeket tükröző meghatározása hozzájárulna annak biztosításához is, hogy az importált termékek ne részesüljenek kedvezőtlenebb elbánásban annál, mint amit a belföldről származó hasonló termékek élveznek.

(28)Noha a CBAM végső célja az, hogy a termékek széles körére kiterjedjen, észszerű lenne csak néhány, viszonylag homogén termékekkel foglakozó olyan ágazattal kezdeni, ahol fennáll a kibocsátásáthelyezés kockázata. A kibocsátásáthelyezés kockázatának kitett uniós ágazatok felsorolását az (EU) 2019/708 felhatalmazáson alapuló bizottsági határozat 42 tartalmazza.

(29)Az e rendelet hatálya alá tartozó árukat annak alapos elemzését követően kell kiválasztani, hogy mennyire relevánsak a halmozott ÜHG-kibocsátás és a kibocsátásáthelyezés kockázata szempontjából az EU ETS hatálya alá tartozó megfelelő ágazatokban, ugyanakkor korlátozni kell a rendszer bonyolultságát és az adminisztratív terheket. A tényleges kiválasztás során különösen az EU ETS hatálya alá tartozó alapanyagokat és alaptermékeket kell figyelembe venni annak biztosítása céljából, hogy az energiaigényes termékek Unióba történő behozatala az uniós termékekkel azonos elbánásban részesüljön az EU ETS keretében alkalmazott szén-dioxid-árazás szempontjából, valamint a kibocsátásáthelyezés kockázatának csökkentése érdekében. A választási lehetőségek leszűkítéséhez figyelembe veendő egyéb releváns kritériumok a következők: először is, az ágazatok relevanciája a kibocsátás szempontjából, azaz hogy az ágazat egyike-e azoknak a kibocsátóknak, amelyek összesített ÜHG-kibocsátása a legnagyobb; másodszor, az ágazat jelentős mértékű kitettsége a kibocsátásáthelyezés kockázatának, a 2003/87/EK irányelv szerint meghatározottaknak megfelelően; harmadszor, az ÜHG-kibocsátások szempontjából vett széles körű lefedettség, valamint a bonyolultság és az adminisztratív terhek korlátozása közötti egyensúly megőrzésének szükségessége.

(30)Az első kritérium alkalmazása lehetővé teszi, hogy a halmozott kibocsátást tekintve a következő ipari ágazatok bekerüljenek a rendeletbe: vas és acél, finomítók, cement, szerves vegyi alapanyagok és műtrágyák.

(31)Ugyanakkor az (EU) 2019/708 felhatalmazáson alapuló bizottsági határozatban felsorolt egyes ágazatok – sajátos jellemzőik miatt – ebben a szakaszban nem szabályozhatók e rendeletben.

(32)Különösen a szerves vegyi anyagok nem tartoznak e rendelet hatálya alá, mivel technikai korlátok miatt nem lehet egyértelműen meghatározni az importált áruk beágyazott kibocsátását. Ezen áruk esetében az EU ETS keretében alkalmazandó referenciaérték egy olyan alapvető paraméter, amely nem teszi lehetővé az egyes importált áruk beágyazott kibocsátásának egyértelmű megállapítását. A szerves vegyi anyagokhoz való célzottabb hozzárendeléshez több adatra és elemzésre lesz szükség.

(33)Hasonló technikai korlátok vonatkoznak a finomítói termékekre is, amelyek esetében az ÜHG-kibocsátást nem lehet egyértelműen hozzárendelni az egyes végtermékekhez. Ugyanakkor az EU ETS keretében alkalmazott releváns referenciaérték nem közvetlenül konkrét termékekre, például motorbenzinre, dízelre vagy kerozinra vonatkozik, hanem a teljes finomítói termelésre.

(34)Az alumíniumtermékeket viszont a CBAM hatálya alá kell vonni, mivel ezeket nagymértékben érinti a kibocsátásáthelyezés. Ráadásul számos ipari alkalmazásban közvetlen versenyben állnak az acéltermékekkel az acéltermékekéhez nagyon hasonló jellemzőik miatt. Az alumínium figyelembevétele azért is fontos, mert a CBAM hatályát a jövőben ki lehet terjeszteni a közvetett kibocsátásokra is.

(35)Hasonlóképpen a csőillesztékeket és a csőszerelvényeket az alacsony szintű beágyazott kibocsátásuk ellenére is a CBAM hatálya alá kell vonni, mivel kizárásuk megnövelné annak valószínűségét, hogy a kereskedelem szerkezetének a továbbfeldolgozott termékek irányába történő megváltoztatásával kijátszanák az acéltermékeknek a CBAM hatálya alá történő bevonását.

(36)Ezzel szemben ezt a rendeletet nem kell alkalmazni egyes olyan termékekre, amelyek előállítása nem jár jelentős kibocsátással, mint például a vastörmelékre (7204 KN-kód), a ferroötvözetre (7202 KN-kód) és egyes trágyázószerekre (3105 60 00 KN-kód).

(37)A villamosenergia-importot e rendelet hatálya alá kell vonni, mivel ez az ágazat az Unió teljes ÜHG-kibocsátásának 30 százalékáért felelős. A fokozott uniós éghajlatvédelmi törekvés megnövelné a szén-dioxid-kibocsátási költségekben az uniós és a külföldi villamosenergia-termelés közt mutatkozó különbséget. Ez a növekedés az uniós villamosenergia-hálózatnak a szomszédos országok villamosenergia-hálózatához való csatlakoztatása terén elért előrehaladással párosulva növelné a kibocsátásáthelyezés kockázatát a villamos energia importjának növekedése miatt, amelynek jelentős részét széntüzelésű erőművek állítják elő.

(38)Mivel az e rendelet hatálya alá tartozó áruk importőreinek nem a behozatal időpontjában kell eleget tenniük az e rendeletben meghatározott, CBAM szerinti kötelezettségeiknek, külön adminisztratív intézkedéseket kell alkalmazni a kötelezettségek későbbi teljesítésének biztosítására. Az importőrök ezért csak azt követően jogosultak a CBAM hatálya alá tartozó áruk behozatalára, hogy az e rendelet alkalmazásáért felelős illetékes hatóságok engedélyt adtak számukra.

(39)A CBAM-nek egy olyan nyilatkozattételi rendszeren kell alapulnia, amelyben egy engedélyezett nyilatkozattevő – aki egynél több importőrt is képviselhet – évente nyilatkozatot nyújt be az Unió vámterületére behozott áruk beágyazott kibocsátásáról, és a bejelentett kibocsátásoknak megfelelő számú CBAM-tanúsítványt ad le.

(40)Az engedélyezett nyilatkozattevő számára lehetővé kell tenni, hogy az e kibocsátások miatt más joghatóságokban már megfizetett szén-dioxid-árnak megfelelően a leadandó CBAM-tanúsítványok számának csökkentését kérje.

(41)A beágyazott bejelentett kibocsátásokat a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 43 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban vagy az (EU) 2018/2067 bizottsági végrehajtási rendelet 44 alapján kijelölt nemzeti akkreditáló testület által akkreditált személynek kell hitelesítenie.

(42)A rendszernek lehetővé kell tennie, hogy a harmadik országbeli termelő létesítmények üzemeltetői egy központi adatbázisba regisztráljanak, és az engedélyezett nyilatkozattevők számára hozzáférhetővé tegyék az áruk előállításából származó hitelesített, beágyazott ÜHG-kibocsátásukat. Az üzemeltetők dönthetnek úgy, hogy a központi adatbázisban szereplő nevük, címük és elérhetőségük ne legyen nyilvánosan hozzáférhető.

(43)A CBAM-tanúsítványok eltérnek az EU ETS kibocsátási egységeitől, amelyek esetében a napi árverés alapvető jellemző. A CBAM-tanúsítványok pontos ára meghatározásának szükségessége túlzottan megterhelővé és megtévesztővé teszi a napi közzétételt az üzemeltetők számára, mivel a napi árak a közzététel után elavulttá válhatnak. Ezért a CBAM keretében alkalmazott árak heti rendszerességgel történő közzététele pontosan tükrözné az EU ETS kibocsátási egységeinek árában megfigyelhető tendenciákat, és ugyanazon éghajlat-politikai célkitűzés megvalósítását szolgálná. A CBAM-tanúsítványok árát ezért az EU ETS által megállapított időtávnál (napi rendszerességgel) hosszabb időtáv alapján (heti rendszerességgel) kell kiszámolni. A Bizottságot meg kell bízni azzal a feladattal, hogy kiszámolja és közzétegye ezt az átlagárat.

(44)Annak érdekében, hogy az engedélyezett nyilatkozattevők számára biztosított legyen a CBAM szerinti kötelezettségeik rugalmas teljesítése, és ki tudják használni az EU ETS kibocsátási egységei árának ingadozásából fakadó előnyöket, a CBAM-tanúsítványoknak a vásárlás időpontjától számított két évig kell érvényesnek lenniük. Az engedélyezett nyilatkozattevő számára engedélyezni kell, hogy a többletként vásárolt tanúsítványok egy részét újból eladja a nemzeti hatóságnak. Az engedélyezett nyilatkozattevőnek az év során fel kell halmoznia a leadás időpontjában szükséges mennyiségű tanúsítványt, amelynek küszöbértékei az egyes negyedévek végén kerülnek meghatározásra.

(45)A villamos energia mint termék fizikai jellemzői, különösen az elektronok tényleges áramlásának követhetetlensége indokolja a CBAM kissé eltérő kialakítását. Egységes megközelítésként alapértelmezett értékeket kell használni, és az engedélyezett nyilatkozattevők számára lehetővé kell tenni, hogy a CBAM szerinti kötelezettségeiknek a tényleges kibocsátások alapján történő kiszámítását kérjék. A villamosenergia-kereskedelem eltér más áruk kereskedelmétől, különösen azért, mert a villamos energiával összekapcsolt villamosenergia-hálózatokon keresztül, energiatőzsdék és sajátos kereskedelmi formák segítségével kereskednek. A piac-összekapcsolás a villamosenergia-kereskedelem erőteljesen szabályozott formája, amely lehetővé teszi a vételi és eladási ajánlatok összesítését az egész Unióban.

(46)A kijátszás kockázatának elkerülése, valamint a villamosenergia-importból származó tényleges CO2-kibocsátások és a villamos energia árukban történő felhasználása nyomonkövethetőségének javítása érdekében a tényleges kibocsátások kiszámítása csak egy sor szigorú feltétel mellett engedélyezhető. Különösen a felosztott rendszerösszekötő kapacitás garantált nominálását kell igazolni, és azt, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia vásárlója és termelője között, illetve az alapértelmezett értéknél alacsonyabb kibocsátású villamos energia vásárlója és termelője között közvetlen szerződéses kapcsolat áll fenn. .

(47)Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 45 szerződő felei, illetve a társulási megállapodások, ezen belül a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségek szerződő felei elkötelezettek a dekarbonizációs folyamatok mellett, amelyeknek végül az EU ETS-hez hasonló vagy azzal egyenértékű szén-dioxid-árazási mechanizmusok elfogadását vagy az EU ETS-ben való részvételüket kell eredményezniük.

(48)A harmadik országoknak az Unió villamosenergia-piacába való integrációja fontos ösztönző tényező ezen országok számára, hogy felgyorsítsák a megújuló energiaforrásokat nagyobb részarányban használó energiarendszerekre való átállásukat. Az (EU) 2015/1222 bizottsági rendeletben 46 meghatározott villamosenergiapiac-összekapcsolás lehetővé teszi a harmadik országok számára, hogy a megújuló energiaforrásokból származó villamos energiát jobban integrálják a villamosenergia-piacba, hogy e villamos energiával hatékonyan kereskedjenek egy tágabb térségen belül, egyensúlyba hozva a kínálatot és a keresletet a nagyobb uniós piaccal, és hogy csökkentsék a villamosenergia-termelésük karbonintenzitását. A harmadik országoknak az Unió villamosenergia-piacába való integrációja a villamosenergia-ellátás biztonságához is hozzájárul az említett országokban és a szomszédos tagállamokban.

(49)Amint a harmadik országok a piac-összekapcsolás révén szorosan integrálódnak az Unió villamosenergia-piacába, technikai megoldásokat kell találni, hogy biztosítani lehessen a CBAM alkalmazását az ilyen országokból az Unió vámterületére exportált villamos energiára. Ha nem lehet technikai megoldásokat találni, akkor a piac-összekapcsolásban részt vevő harmadik országoknak – bizonyos feltételek teljesülése esetén – kizárólag a villamosenergia-export tekintetében, legfeljebb 2030-ig határozott idejű mentességet kell élvezniük a CBAM alól. Ezeknek a harmadik országoknak azonban ütemtervet kell kidolgozniuk és kötelezettséget kell vállalniuk egy olyan szén-dioxid-árazási mechanizmus megvalósítására, amely az EU ETS-sel megegyező árat biztosít, valamint kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy 2050-re elérik a klímasemlegességet [és?] igazodnak a környezetvédelem, az éghajlat, a verseny és az energia területére vonatkozó uniós jogszabályokhoz. Ez a mentesség bármikor visszavonható, ha alapos okkal feltételezhető, hogy az adott ország nem teljesíti kötelezettségvállalásait, vagy 2030-ig nem fogadott el az EU ETS-sel egyenértékű ETS-t.

(50)A 2023-tól 2025-ig tartó időszakban átmeneti időszak alkalmazandó. A CBAM-et pénzügyi kiigazítás nélkül kell alkalmazni a mechanizmus zökkenőmentes bevezetésének megkönnyítése céljából, ezáltal csökkentve a kereskedelemre gyakorolt káros hatások kockázatát. A nyilatkozattevőknek negyedévente jelentést kell tenniük az átmeneti időszakban importált áruk tényleges beágyazott kibocsátásáról, részletezve a közvetlen és közvetett kibocsátásokat, valamint a külföldön esetlegesen megfizetett szén-dioxid-árat.

(51)A CBAM megfelelő működésének elősegítése és biztosítása érdekében a Bizottságnak támogatnia kell az e rendelet alkalmazásáért felelős illetékes hatóságokat kötelezettségeik teljesítésében.

(52)A Bizottságnak az átmeneti időszak lejárta előtt értékelnie kell e rendelet alkalmazását, és jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság jelentésének különösen az éghajlat-politikai intézkedések fokozásának lehetőségeire kell összpontosítania, hogy 2050-re megvalósítható legyen az a célkitűzés, hogy az Unió klímasemlegessé váljon. A Bizottságnak az értékelés részeként kezdeményeznie kell a hatálynak a közvetett kibocsátásokra és a kibocsátásáthelyezés kockázatának kitett egyéb árukra és szolgáltatásokra történő esetleges kiterjesztéséhez, valamint a beágyazott kibocsátások számítási módszereinek a környezeti lábnyom meghatározására szolgáló módszerek 47 alapján történő kidolgozásához szükséges információk összegyűjtését.

(53)A fentiek fényében továbbra is fenn kell tartani a harmadik országokkal folytatott párbeszédet, valamint teret kell adni az együttműködésnek és azoknak a megoldásoknak, amelyek a végrehajtás során – különösen az átmeneti időszakban – az intézkedés részletes kialakítására vonatkozó konkrét döntések alapjául szolgálhatnak.

(54)A Bizottságnak törekednie kell arra, hogy pártatlan módon és az EU nemzetközi kötelezettségeivel összhangban tárgyalásokat folytasson azon harmadik országokkal, amelyeknek az EU-val folytatott kereskedelmét e rendelet érinti, hogy a mechanizmus e rendeletben és a kapcsolódó végrehajtási jogi aktusokban meghatározott egyes elemeinek végrehajtása tekintetében feltárja a párbeszéd és az együttműködés lehetőségeit. Meg kell vizsgálnia továbbá a szén-dioxid-árazási mechanizmusuk figyelembevételét célzó megállapodások megkötésének lehetőségeit is.

(55)Mivel a CBAM célja a tisztább előállítási folyamatok ösztönzése, az EU készen áll arra, hogy együtt dolgozzon az alacsony és közepes jövedelmű országokkal feldolgozóiparuk dekarbonizációja érdekében. Emellett az Uniónak a szükséges technikai segítségnyújtással támogatnia kell a fejlődő országokat, hogy megkönnyítse az e rendeletben megállapított új kötelezettségekhez való alkalmazkodásukat.

(56)E rendelet rendelkezései nem érintik az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletet 48 és a 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletet 49 .

(57)A hatékonyság érdekében alkalmazni kell az 515/97/EK tanácsi rendelet 50 rendelkezéseit.

(58)Az e rendeletben foglalt rendelkezések kijátszásának orvoslása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletben szereplő árujegyzék kiegészítése tekintetében.

(59)Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban 51 foglalt elvek mentén kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kézhez kap minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(60)E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 52 megfelelően kell gyakorolni.

(61)Az Unió pénzügyi érdekeit a teljes kiadási ciklusban arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetését, valamint adott esetben közigazgatási és pénzügyi szankciók alkalmazását.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet
Tárgy, alkalmazási kör és fogalommeghatározások

1. cikk
Tárgy

(1)Ez a rendelet létrehoz egy, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust (a továbbiakban „CBAM”) az I. mellékletben említett áruk beágyazott üvegházhatásúgáz-kibocsátásának kezelésére az Unió vámterületére történő behozataluk során-, a kibocsátásáthelyezés kockázatának megelőzése érdekében.

(2)A CBAM kiegészíti az üvegházhatásúgáz-kibocsátási egységek Unión belüli kereskedelmére a 2003/87/EK irányelvvel létrehozott rendszert azzal, hogy egyenértékű szabályokat alkalmaz a 2. cikkben említett áruknak az Unió vámterületére történő behozatalára.

(3)A mechanizmus a kibocsátásáthelyezés kockázatának megelőzése érdekében fokozatosan a 2003/87/EK irányelv által létrehozott mechanizmusok alternatívájává válik, különösen ami a kibocsátási egységek ingyenes kiosztását illeti az említett irányelv 10a. cikkének megfelelően.

2. cikk
Alkalmazási kör

(1)Ez a rendelet az I. mellékletben felsorolt, harmadik országból származó árukra vonatkozik, amennyiben azokat az árukat vagy az azon árukból az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendeletének 53 256. cikkében említett aktív feldolgozási eljárással létrejött feldolgozott termékeket importálják az Unió vámterületére.

(2)E rendelet az (1) bekezdésben említett árukra vonatkozik, amennyiben ezen árukat valamely tagállam kontinentális talapzatára vagy kizárólagos gazdasági övezetébe szállítják.

(3)Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve e rendelet nem alkalmazandó a II. melléklet A. szakaszában felsorolt országokból és területekről származó árukra.

(4)A behozott árukat harmadik országból származónak kell tekintetni a 952/2013/EU rendelet 59. cikkében meghatározott, nem preferenciális származás szabálya értelmében.

(5)Az országok és területek a II. melléklet A. szakaszában kerülnek felsorolásra, a következő feltételek halmozott teljesülése esetén: :

a)az adott ország vagy terület a 2003/87/EK irányelvvel létrehozott EU ETS hatálya alatt áll, vagy az adott harmadik ország vagy terület és az Unió között megállapodás jött létre, amely teljes mértékben összekapcsolja az EU ETS-t és a harmadik ország vagy terület kibocsátáskereskedelmi rendszerét;

b)az áru származási országában fizetett árat ténylegesen felszámítják ezekre az árukra, az EU ETS-ben is alkalmazottakon túl egyéb visszatérítés nélkül.

(6)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy meghatározza a CBAM alkalmazásának feltételeit a (2) bekezdésben szereplő árukra. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 29. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(7)Amennyiben egy harmadik ország vagy terület olyan villamosenergia-piaccal rendelkezik, amely piac-összekapcsolás révén integrálódott az Unió belső villamosenergia-piacával, és műszakilag nem megoldható a CBAM alkalmazása a villamos energia Unióba történő behozatalára abból a harmadik országból vagy területről, akkor az adott országból vagy területről történő villamosenergia-behozatal mentesül a CBAM alkalmazása alól, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)a harmadik ország vagy terület megállapodást kötött az Unióval, kötelezettséget írva elő az uniós jog alkalmazására a villamos energia területén, beleértve a megújuló energiaforrások fejlesztésére irányuló jogszabályt, valamint egyéb szabályokat az energiaügy, a környezetvédelem és a verseny területén;

b)a szóban forgó harmadik ország vagy terület hatályos nemzeti joga megvalósítja az uniós villamosenergia-piaci jogszabályok főbb rendelkezéseit, beleértve a megújuló energiaforrások fejlesztésére és a villamosenergia-piacok összekapcsolására vonatkozó rendelkezéseket;

c)a harmadik ország vagy terület ütemtervet nyújtott be a Bizottság részére, amely tartalmazza a d) és e) pontban meghatározott feltételek teljesítéséhez szükséges intézkedések elfogadásának menetrendjét;

d)a harmadik ország vagy terület elkötelezte magát a 2050-re teljesítendő klímasemlegesség mellett, és ennek megfelelően hivatalosan kidolgozott és kommunikált, adott esetben, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye felé egy, az évszázad közepéig teljesítendő, hosszú távú, az alacsony üvegházhatásúgáz-kibocsátást támogató, a szóban forgó célkitűzéssel összhangban álló fejlesztési stratégiát, és az említett kötelezettséget nemzeti jogszabályában végrehajtotta;

e)a harmadik ország vagy terület a c) pontban említett ütemterv végrehajtásával jelentős előrelépést mutat az éghajlat-politika vonatkozásában a nemzeti jogszabályok uniós joggal történő összehangolásának az ütemterv alapján történő megvalósítása terén, beleértve az unióssal azonos szintű szén-dioxid-árazás megvalósítását, legalábbis ami a villamosenergia-termelést illeti. A villamos energiára vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszer bevezetését – az EU ETS-nek megfelelő áron – 2030. január 1-jéig kell véglegesíteni.

f)a harmadik ország vagy terület hatékony rendszert hozott létre arra, hogy megelőzze a villamos energia a)–e) pontban meghatározott követelményeknek meg nem felelő harmadik országokból az Unióba történő közvetlen behozatalát.

(8)A (7) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott feltételeket teljesítő harmadik országnak vagy területnek szerepelnie kell e rendelet II. mellékletének B. szakaszában, valamint be kell nyújtania két jelentést a (7) bekezdés a)–f) pontja szerinti feltételek teljesítéséről: az egyiket 2025. július 1-je, a másikat pedig 2029. július 1-je előtt. A (7) bekezdés c) pontjában említett ütemterv és a harmadik országtól vagy területtől kapott jelentések alapján a Bizottságnak 2025. december 31-ig és 2029. december 31-ig fel kell mérnie, hogy a szóban forgó harmadik ország vagy terület továbbra is megfelel-e a (7) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(9)Az e rendelet II. mellékletének B. szakaszában található listán szereplő harmadik országot vagy területet el kell távolítani a szóban forgó listáról, amennyiben:

a)a Bizottság indokoltan úgy véli, hogy az adott ország vagy terület nem mutatott elegendő előrelépést arra, hogy meg tudjon felelni a (7) bekezdés a)–f) pontjában szereplő valamely követelménynek, vagy ha az ország vagy terület olyan intézkedést hozott, amely nem egyeztethető össze az Unió környezet- és éghajlatvédelmi jogszabályaiban foglalt célkitűzésekkel;

b)a harmadik ország vagy terület a dekarbonizációs célkitűzéseivel ellentétes lépéseket tett, például állami támogatást biztosított olyan új termelési kapacitás kialakítására, amely több, mint 550 g fosszilis eredetű szén-dioxidot bocsát ki egy kWh villamos energia után.

(10)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 28. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy követelményeket és eljárásokat határozzon meg a II. melléklet B. szakaszának listájáról eltávolított országok és területek számára, hogy a villamos energia tekintetében biztosítsa a jelen rendelet alkalmazását e területeken. Ha ilyen esetekben a piac-összekapcsolás összeegyeztethetetlen e rendelet alkalmazásával, a Bizottság úgy rendelkezhet, hogy kizárja a harmadik országokat vagy területeket az uniós piac-összekapcsolásból, és explicit kapacitásfelosztást írhat elő az Unió és a harmadik ország határán, hogy a CBAM alkalmazható legyen.

(11)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 28. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy módosítsa a II. melléklet A. vagy B. szakaszában szereplő listákat, attól függően, hogy az (5), (7) vagy (9) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek-e.

(12)Az Unió megállapodásokat köthet harmadik országokkal a 9. cikk alkalmazásakor az ezen országok szén-dioxid-árazási mechanizmusainak figyelembevétele érdekében.

3. cikk
Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

1.„áruk”: az I. mellékletben felsorolt áruk;

2.„üvegházhatást okozó gázok”: az I. mellékletben meghatározott üvegházhatást okozó gázok a mellékletben felsorolt valamennyi áru vonatkozásában;

3.„kibocsátás”: az üvegházhatású gázok légkörbe történő kibocsátása az áruk előállítása során;

4.„behozatal”: az áruk 952/2013/EU rendelet 201. cikke szerinti szabad forgalomba bocsátása;

5.„EU ETS”: az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek EU-n belüli kereskedelmi rendszere a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységek tekintetében, kivéve a légi közlekedést;

6.„harmadik ország”: az Unió vámterületén kívül fekvő ország vagy terület;

7.„kontinentális talapzat”: az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezményében meghatározott kontinentális talapzat;

8.„kizárólagos gazdasági övezet”: az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezményében meghatározott kizárólagos gazdasági övezet, illetve az az övezet, amelyet az említett egyezmény értelmében valamely tagállam kizárólagos gazdasági övezetnek nyilvánít;

9.„piac-összekapcsolás”: az átviteli kapacitás felosztása egy uniós rendszeren keresztül, amely egyidejűleg párosítja az ajánlatokat és osztja fel az övezetközi kapacitásokat a Bizottság (EU) 2015/1222 rendeletében meghatározottak szerint;

10.„explicit kapacitásfelosztás”: a villamosenergia-kereskedelemtől elkülönülő határkeresztező átviteli kapacitásfelosztás;

11.„illetékes hatóság”: az egyes tagállamok által az e rendelet 11. cikkével összhangban kijelölt hatóság;

12.„vámhatóságok”: a tagállamoknak a 952/2013/EU rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott vámigazgatásai;

13.„nyilatkozattevő”: az a személy, aki saját nevében vám-árunyilatkozatot nyújt be szabad forgalomba bocsátás céljából, vagy az a személy, akinek a nevében a 952/2013/EU rendelettel összhangban ilyen nyilatkozatot benyújtanak;

14.„személy” : természetes személy, jogi személy, valamint olyan személyegyesülés, amely jogi személyiséggel nem rendelkezik, de ügyleti képességét az uniós vagy a nemzeti jog elismeri;

15.„közvetlen kibocsátás”: áruk előállítási folyamataiból származó olyan kibocsátások, amelyek felett a gyártó közvetlen ellenőrzést gyakorol;

16.„beágyazott kibocsátás”: az áru-előállítás során felszabaduló közvetlen kibocsátások a III. mellékletben meghatározott módszereknek megfelelően kiszámítva;

17.„tonnánkénti CO2-egyenérték”: egy tonnányi szén-dioxid („CO2”) vagy CO2, dinitrogén-oxid és perfluor-karbon az I. mellékletben szereplő áruk vonatkozásában;

18.„CBAM-tanúsítvány”: az áruk egy tonnányi beágyazott kibocsátásához tartozó elektronikus tanúsítvány;

19.„leadás”: a CBAM-tanúsítványok ellentételezése az importált áruk bejegyzett beágyazott kibocsátásával;

20.„előállítási folyamat”: egy létesítményben az áruk előállításához szükséges vegyi és fizikai folyamatok;

21.„alapértelmezett érték”: az áruk beágyazott kibocsátását tükröző másodlagos adatok alapján kiszámított vagy azokból származtatott érték;

22.„tényleges kibocsátás”: az áruk előállítási folyamataiból származó elsődleges adatok alapján számított kibocsátás;

23.„szén-dioxid-ár”: harmadik országban adó vagy kibocsátási egység formájában egy kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében fizetett pénzösszeg, amelyet az ilyen intézkedés hatálya alá tartozó és az áruk gyártása során felszabaduló üvegházhatású gázokra számítanak;

24.„létesítmény”: olyan helyhez kötött műszaki egység, ahol az előállítási folyamatot végzik;

25.„üzemeltető”: bármely személy, aki egy harmadik országban lévő létesítményt üzemeltet vagy irányít;

26.„nemzeti akkreditáló testület”: valamennyi tagállam által a 765/2008/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban kijelölt nemzeti akkreditáló testület;

27.„EU ETS kibocsátási egység”: a 2003/87/EK irányelv 3. cikkének a) pontja szerinti kibocsátási egység a szóban forgó irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységek vonatkozásában, a légiközlekedési tevékenységek kivételével;

28.„közvetett kibocsátás”: villamos energia, fűtés és hűtés előállításából származó kibocsátás, amely az áruk előállítási folyamatai során kerül felhasználásra.

II. fejezet
Az áruk engedélyezett nyilatkozattevőinek jogai és kötelezettségei

4. cikk
Áruk behozatala

A 17. cikkel összhangban („engedélyezett nyilatkozattevő”) kizárólag az illetékes hatóság által engedélyezett nyilatkozattevő importálhat árukat az Unió vámterületére.

5. cikk
Engedély iránti kérelem

(1)A 2. cikkben említett árubehozatalt megelőzően a nyilatkozattevők kötelesek az adott áruk uniós vámterületre történő behozatalára vonatkozóan engedély iránti kérelmet benyújtani a székhelyük szerinti illetékes hatóságnak.

(2)Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben a villamosenergia-behozatal átviteli kapacitása explicit kapacitásfelosztás útján felosztásra kerül, az a személy, akinek a kapacitást import céljára kiosztották és aki ezt a kapacitást importra kijelöli, e rendelet értelmében engedélyezett nyilatkozattevőnek tekintendő abban a tagállamban, ahol a személy nyilatkozatot tesz a villamos energia behozataláról. A behozatalt határonként kell mérni legfeljebb egy órán keresztül, és export vagy árutovábbítás ugyanazon órában nem lehetséges.

(3)Az engedély iránti kérelemnek a következő információkat kell tartalmaznia a nyilatkozattevőről, akinek uniós székhellyel kell rendelkeznie:

a)név, cím és elérhetőség;

b)gazdálkodók nyilvántartási és azonosító száma („EORI-szám”) a 952/2013/EU rendelet 9. cikkével összhangban;

c)az Unióban végzett fő gazdasági tevékenység;

d)a nyilatkozattevő székhelye szerinti tagállam adóhatósága által kiállított tanúsítvány, miszerint a nyilatkozattevővel szemben nincs nemzeti adótartozásra irányuló visszafizetési felszólítás érvényben;

e)nyilatkozat, miszerint a nyilatkozattevő nem vett részt vámjogszabályok, adózási szabályok és piaci visszaélésekre vonatkozó szabályok súlyos vagy ismételt megszegésében a kérelem benyújtásának évét megelőző öt év során, beleértve azt is, hogy gazdasági tevékenységei vonatkozásában súlyos bűncselekménytől mentes büntetlen előélettel rendelkezik;

f)az e rendeletben előírt kötelezettségek teljesítésével összefüggésben a nyilatkozattevő pénzügyi és működési kapacitásainak igazolásához szükséges információk, továbbá, ha az illetékes hatóság kockázatelemzés alapján úgy dönt, az ezen információkat megerősítő dokumentumok, például a legfeljebb három utolsó lezárt pénzügyi év eredménykimutatása és mérlege;

g)az Unió vámterületére behozott áruk pénzben kifejezett becsült értéke és mennyisége árutípusok szerint, a kérelem benyújtásának naptári évére és az azt követő naptári évre;

h)azon személyek neve és elérhetősége, akiknek a nevében a nyilatkozattevő adott esetben eljár.

(4)A kérelmező bármikor visszavonhatja a kérelmét.

(5)Az engedélyezett nyilatkozattevőnek késedelem nélkül tájékoztatnia kell az illetékes hatóságot a (3) bekezdés szerint megadott információkban a döntés meghozatala után bekövetkezett bármilyen olyan változásról, amely a 17. cikk értelmében meghozott döntést vagy a 17. cikk szerinti engedély tartalmát befolyásolhatja.

(6)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a kérelem egységes formátumára, a késedelmekre és az illetékes hatóság által az engedély iránti kérelmek (1) bekezdés szerinti feldolgozása során követendő eljárásra vonatkozóan, valamint a villamosenergia-behozatalt bejelentő nyilatkozattevők illetékes hatóság általi azonosításának szabályaira vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 29. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

6. cikk
CBAM-nyilatkozat

(1)Minden év május 31-ig valamennyi engedélyezett nyilatkozattevőnek be kell nyújtania az illetékes hatóságnak egy nyilatkozatot („CBAM-nyilatkozat”) a nyilatkozatot megelőző naptári évre vonatkozóan.

(2)A CBAM-nyilatkozat a következőket tartalmazza:

a)a nyilatkozatot megelőző naptári évben behozott egyes árutípusok összmennyisége, a villamos energia esetében megawattórában, a többi áru esetében tonnában kifejezve;

b)a teljes beágyazott kibocsátás, tonnában mért CO2e kibocsátás 1 MWh villamos energiára, a többi áru esetében pedig tonnában mért CO2e kibocsátás az árutípus egy tonnányi értékére, a 7. cikkel összhangban kiszámítva;

c)a CBAM-tanúsítványok teljes száma, amelyek a teljes beágyazott kibocsátásnak felelnek meg, és amelyeket a 9. cikkel összhangban a származási országban fizetett szén-dioxid-ár miatt esedékes csökkentés, és az EU ETS kibocsátási egységek ingyenes kiosztása mértékének szükséges kiigazítása után kell leadni a 31. cikkel összhangban.

(3)Amennyiben a behozott áruk a 952/2013/EU rendelet 256. cikkében említett aktív feldolgozási eljárásból származó feldolgozott termékek, az engedélyezett nyilatkozattevőnek a CBAM-nyilatkozatban jelentenie kell az aktív feldolgozási eljárás alá vont, az e rendelet I. mellékletében felsorolt áruk teljes beágyazott kibocsátását, még akkor is, ha a feldolgozott termék nem szerepel az említett mellékletben.

(4)Amennyiben a behozott áruk a 952/2013/EU rendelet 259. cikkében említett passzív feldolgozási eljárásból származó feldolgozott termékek, az engedélyezett nyilatkozattevőnek a CBAM-nyilatkozatban kizárólag az Unió vámterületén kívül végzett feldolgozási műveletekből származó kibocsátást kell jelentenie, feltéve, hogy a feldolgozott termék szerepel a jelen rendelet I. mellékletében.

(5)Amennyiben a behozott áruk a 952/2013/EU rendelet 203. cikke szerinti térti áruk, az engedélyezett nyilatkozattevőnek a CBAM-nyilatkozatban külön „nulla” értéket kell jelentenie az ezen árukhoz kapcsolódó teljes beágyazott kibocsátásra vonatkozóan.

(6)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a CBAM-nyilatkozat szabványos formátumára és leadási folyamatára, valamint a (2) bekezdés c) pontjában szereplő, CBAM-tanúsítványok leadásáról szóló rendelkezésekre vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 29. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

7. cikk
A beágyazott kibocsátás kiszámítása

(1)Az áruk beágyazott kibocsátását a III. mellékletben meghatározott módszerek alapján kell kiszámítani.

(2)A villamos energián kívüli áruk beágyazott kibocsátását a tényleges kibocsátás alapján kell meghatározni a III. melléklet 2. és 3. pontjában ismertetett módszereknek megfelelően. Amennyiben a tényleges kibocsátás nem határozható meg pontosan, a beágyazott kibocsátást az alapértelmezett értékek alapján kell meghatározni a III. melléklet 4.1. pontjában ismertetett módszereknek megfelelően.

(3)A behozott villamos energia beágyazott kibocsátását az alapértelmezett értékek alapján kell meghatározni a III. melléklet 4.2. pontjában ismertetett módszereknek megfelelően, kivéve, ha az engedélyezett nyilatkozattevő úgy dönt, hogy a beágyazott kibocsátást a tényleges kibocsátás alapján határozza meg az említett melléklet 5. pontjának megfelelően.

(4)Az engedélyezett nyilatkozattevőnek a IV. mellékletben előírt követelményekkel összhangban nyilvántartást kell vezetnie a beágyazott kibocsátás kiszámításához szükséges információkról. A nyilvántartásnak kellően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy a 18. cikknek megfelelően akkreditált hitelesítő a 8. cikkel és az V. melléklettel összhangban hitelesíteni tudja a beágyazott kibocsátást, és hogy az illetékes hatóság a 19. cikk (1) bekezdésének megfelelően felülvizsgálhassa a CBAM-nyilatkozatot.

(5)Az engedélyezett nyilatkozattevőnek meg kell őriznie a (4) bekezdésben említett nyilvántartást, beleértve a hitelesítői jelentést, az attól az évtől számított negyedik év végéig, amelyikben a CBAM-nyilatkozatot benyújtották vagy azt be kellett volna nyújtani.

(6)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a III. mellékletben előírt számítási módszerek tényezőit illető részletes szabályok vonatkozásában, beleértve az előállítási folyamatok rendszerhatárainak, a kibocsátási tényezőknek, a tényleges kibocsátás létesítményspecifikus értékeinek és az alapértelmezett értékeknek a meghatározását és azoknak az egyes árukra való alkalmazását, valamint az azon adatok megbízhatóságának biztosításához szükséges módszerek előírását, amelyek alapján az alapértelmezett értékek meghatározandók, beleértve a részletezettségi szintet és az adatok hitelesítését. Szükség esetén a szóban forgó aktusoknak biztosítaniuk kell, hogy az alapértelmezett értékeket adott területekhez, régiókhoz vagy országokhoz hozzá lehessen igazítani annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni olyan objektív tényezőket, mint a földrajzi adottságok, természeti erőforrások, piaci feltételek, jellemző energiaforrások vagy ipari folyamatok. A végrehajtási jogi aktusoknak a 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó létesítmények kibocsátási és tevékenységi adatai hitelesítésére vonatkozó hatályos jogszabályokra kell épülniük, különös tekintettel az (EU) 2018/2067 végrehajtási rendeletre.

(7)A (6) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 29. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

8. cikk
A beágyazott kibocsátás hitelesítése

(1)Az engedélyezett nyilatkozattevőnek biztosítania kell, hogy a 6. cikknek megfelelően benyújtott CBAM-nyilatkozatban szereplő teljes beágyazott kibocsátást az V. mellékletben előírt hitelesítési elveknek megfelelően hitelesítette egy 18. cikk szerint akkreditált hitelesítő.

(2)A 10. cikknek megfelelően harmadik országban lévő bejegyzett létesítményben előállított áruk beágyazott kibocsátása vonatkozásában az engedélyezett nyilatkozattevő dönthet úgy, hogy a 10. cikk (7) bekezdésének megfelelően a rendelkezésére bocsátott hitelesített információkat használja fel az (1) bekezdésben említett kötelezettségének teljesítéséhez.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdésben említett hitelesítési elvek vonatkozásában azzal a lehetőséggel kapcsolatban, hogy mentesítse a hitelesítőt az érintett árukat előállító létesítmény látogatására vonatkozó kötelezettsége alól, valamint a valótlanságok és meg nem felelések lényeges mivoltának megállapítására szolgáló küszöbértékek rögzítésének kötelezettsége alól, illetve a hitelesítői jelentéshez szükséges igazoló dokumentumok vonatkozásában.

Az első albekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 29. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

9. cikk
A származási országban fizetett szén-dioxid-ár

(1)Az engedélyezett nyilatkozattevő a CBAM-nyilatkozatban kérheti a leadandó CBAM-tanúsítványok számának csökkentését, hogy a származási országban a bejelentett beágyazott kibocsátásért fizetett szén-dioxid-ár számításba kerüljön.

(2)Az engedélyezett nyilatkozattevőnek nyilvántartást kell vezetnie a – független személy által tanúsított – dokumentációról, amely igazolja, hogy az áruk származási országában bejelentett beágyazott kibocsátás szén-dioxid-árhoz kötött, és meg kell őriznie azon szén-dioxid-árnak a tényleges kifizetését igazoló bizonyítékát, amelynek nem kellett volna export-visszatérítés vagy bármilyen más jellegű, exporttal kapcsolatos ellentételezés tárgyát képeznie.

(3)Az engedélyezett nyilatkozattevőnek meg kell őriznie a (2) bekezdésben említett nyilvántartást az attól az évtől számított negyedik év végéig, amelyikben a CBAM-nyilatkozatot benyújtották vagy azt be kellett volna nyújtani.

(4)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a leadandó CBAM-tanúsítványok számának csökkentésére vonatkozó módszert meghatározó végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a külföldi valutában fizetett szén-dioxid ár éves átlagárfolyamon euróra történő átváltásával kapcsolatban az (1) bekezdésnek megfelelően, valamint a (2) bekezdésben említett, fizetett szén-dioxid-árra és az export-visszatérítés vagy bármilyen más jellegű, exporttal kapcsolatos ellentételezés hiányára vonatkozó információkat és bizonyítékokat hitelesítő független személy képesítésével kapcsolatban. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 29. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

10. cikk
Harmadik országbeli üzemeltetők és létesítmények nyilvántartásba vétele

(1)A harmadik országban található létesítmény üzemeltetőjének kérésére a Bizottságnak nyilvántartásba kell vennie az adott üzemeltetőre és létesítményére vonatkozó információkat a 14. cikk (4) bekezdésében említett központi adatbázisban.

(2)Az (1) bekezdésben említett nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek a következő információkat kell tartalmaznia, amelyeket a nyilvántartásba vételkor fel kell venni az adatbázisba:

a)az üzemeltető neve, címe és kapcsolattartási adatai;

b)az egyes létesítmények elhelyezkedése, beleértve a pontos címet és a koordinátákat (szélességi és hosszúsági fokban 6 tizedes jegyig megadva);

c)a harmadik országbeli létesítmény fő gazdasági tevékenysége;

(3)A Bizottságnak értesítenie kell az üzemeltetőt az adatbázisba történő nyilvántartásba vételről. A nyilvántartásba vétel a létesítmény üzemeltetőjének értesítésétől számított öt évig van érvényben.

(4)Az üzemeltetőnek késedelem nélkül értesítenie kell a Bizottságot a (2) bekezdésben említett információkban a nyilvántartásba vételt követően bekövetkezett bármilyen változásról, a Bizottságnak pedig frissítenie kell az érintett adatokat.

(5)Az (1) bekezdésben említett üzemeltető köteles:

a)meghatározni a III. mellékletben előírt módszernek megfelelően kiszámított beágyazott kibocsátást az (1) bekezdésben említett létesítményben előállított áruk típusa szerint;

b)biztosítani, hogy az a) pontban említett beágyazott kibocsátás az V. mellékletben előírt hitelesítési elveknek megfelelően hitelesítésre került egy, a 18. cikk szerint akkreditált hitelesítő által;

c)megtartani a hitelesítői jelentés egy másolatát és a IV. mellékletnek megfelelően az áruk beágyazott kibocsátásának kiszámításához szükséges információk nyilvántartását a hitelesítés elvégzésétől számított négy évig.

(6)Az (5) bekezdés c) pontjában említett nyilvántartásnak kellően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye az (5) bekezdés b) pontja szerinti hitelesítést, valamint bármely illetékes hatóság számára azt, hogy a 19. cikk (1) bekezdésének megfelelően felülvizsgálja az azon engedélyezett nyilatkozattevő által elkészített CBAM-nyilatkozatot, akinek a (8) bekezdés értelmében a vonatkozó információkat a rendelkezésére bocsátották.

(7)Az üzemeltető a beágyazott kibocsátás (5) bekezdésben említett hitelesítésére vonatkozó információkat az engedélyezett nyilatkozattevő számára elérhetővé teheti. Az engedélyezett nyilatkozattevő jogosult arra, hogy a 8. cikkben említett kötelezettségének teljesítése érdekében igénybe vegye az elérhetővé tett információkat.

(8)Az üzemeltető bármikor kérelmezheti az adatbázisból való törlését.

III. fejezet
Illetékes hatóságok

11. cikk
Illetékes hatóságok

(1)Minden tagállam kijelöli az illetékes hatóságot az e rendeletben szereplő kötelezettségek teljesítésére, és arról értesíti a Bizottságot.

A Bizottság a tagállamok illetékes hatóságainak jegyzékét hozzáférhetővé teszi a tagállamok számára és ezt az információt közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(2)A tagállamok megkövetelik, hogy az illetékes hatóságok megosszanak minden olyan információt, amely kötelezettségeik és feladataik ellátásához alapvető fontosságú vagy releváns.

12. cikk
Bizottság

A Bizottság segíti az illetékes hatóságokat a jelen rendeletben szereplő kötelezettségeik teljesítésében, és összehangolja tevékenységüket.

13. cikk
Szakmai titoktartás és információszolgáltatás

Minden olyan, az illetékes hatóságok által feladataik elvégzése során megszerzett információ, amely jellegénél fogva bizalmas, vagy amelyet bizalmas alapon adnak meg, szakmai titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozik. Ezeket az információkat az illetékes hatóságok nem hozhatják nyilvánosságra az információt szolgáltató személy vagy hatóság kifejezett engedélye nélkül. Az információk megoszthatók a vámhatóságokkal, a Bizottsággal és az Európai Ügyészséggel, és az 515/97/EK tanácsi rendelettel összhangban kezelendők.

14. cikk
Nemzeti jegyzékek és központi adatbázis

(1)Valamennyi tagállam illetékes hatósága létrehozza az adott tagállamban engedélyezett nyilatkozattevők nemzeti jegyzékét egy egységes elektronikus adatbázis formájában, amely tartalmazza az adott nyilatkozattevők CBAM-tanúsítványaira vonatkozó adatokat, és biztosítja a titkosságot a 13. cikkben előírt feltételekkel összhangban.

(2)Az (1) bekezdésben említett adatbázisnak tartalmaznia kell az engedélyezett nyilatkozattevőkkel kapcsolatos információkat tartalmazó számlákat, különösen az alábbiakat:

a)az engedélyezett nyilatkozattevő neve és elérhetőségei;

b)az engedélyezett nyilatkozattevő EORI-száma;

c)a CBAM-számlaszám;

d)valamennyi nyilatkozattevőnél a CBAM-tanúsítvány száma, az eladási ár, a beszerzés időpontja, a leadás időpontja, a visszavásárlás időpontja vagy az illetékes hatóság általi érvénytelenítés ideje.

(3)A (2) bekezdésben említett adatbázisban szereplő információk bizalmasan kezelendők.

(4)A Bizottság a 10. cikk (2) bekezdésével összhangban létrehoz egy, a nyilvánosság számára hozzáférhető központi adatbázist, amely tartalmazza az üzemeltetők nevét, címét és kapcsolattartási adatait, valamint a harmadik országbeli létesítmények elhelyezkedését. Az üzemeltető dönthet úgy, hogy nem szeretné, hogy a neve, címe és kapcsolattartási adatai a nyilvánosság számára hozzáférhetőek legyenek.

15. cikk
Központi tisztviselő

(1)A Bizottságnak központi tisztviselőként kell fellépnie annak érdekében, hogy független ügyleti jegyzőkönyvet tartson fenn a CBAM-tanúsítványok vásárlásának, az azzal való rendelkezésnek, azok leadésának, visszavásárlásának és érvénytelenítésének nyilvántartására, valamint hogy biztosítsa a nemzeti jegyzékek harmonizációját.

(2)A központi tisztviselő a nemzeti jegyzékben nyilvántartott ügyletekkel kapcsolatban kockázatalapú ellenőrzéseket hajt végre egy független ügyleti jegyzőkönyvön keresztül annak biztosítására, hogy a CBAM-tanúsítványok vásárlásában, az azokkal való rendelkezésben, azok leadásában, visszavásárlásában és érvénytelenítésében ne legyenek szabálytalanságok.

(3)Amennyiben a (2) bekezdés szerinti ellenőrzések során szabálytalanságokra derül fény, a Bizottság erről további kivizsgálás céljából tájékoztatja az érintett tagállamot vagy tagállamokat, hogy az azonosított szabálytalanságokat orvosolhassák.

16. cikk
A nemzeti jegyzékben szereplő számlák

(1)Az illetékes hatóság minden engedélyezett nyilatkozattevőhöz hozzárendel egy egyéni CBAM-számlaszámot.

(2)Minden engedélyezett nyilatkozattevő számára hozzáférést kell biztosítani a jegyzékben szereplő számlájához.

(3)Az illetékes hatóság a 17. cikk (1) bekezdésében említett engedélyezés megadását követően azonnal létrehozza a számlát, és erről értesíti az engedélyezett nyilatkozattevőt.

(4)Amennyiben az engedélyezett nyilatkozattevő felhagy gazdasági tevékenységével vagy az engedélyét visszavonják, az illetékes hatóság lezárja az adott nyilatkozattevő számláját.

17. cikk
A nyilatkozattevők engedélyezése

(1)Az illetékes hatóság engedélyezi az 5. cikk (1) bekezdésével összhangban engedélyezési kérelmet benyújtó nyilatkozattevőt az alábbi feltételek teljesülése esetén:

a)a nyilatkozattevő nem vett részt vámjogszabályok, adózási szabályok és piaci visszaélésekre vonatkozó szabályok súlyos vagy ismételt megszegésében a kérelem benyújtását megelőző öt év során, beleértve azt is, hogy gazdasági tevékenységei vonatkozásában súlyos bűncselekménytől mentes büntetlen előélettel rendelkezik;

b)a nyilatkozattevő igazolja az e rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítéséhez szükséges pénzügyi és működési kapacitását.

(2)Ha az illetékes hatóság úgy találja, hogy az (1) bekezdésben felsorolt feltételek nem teljesülnek, vagy ha a kérelmező nem szolgáltatta be az 5. cikk (3) bekezdése szerinti információkat, a nyilatkozattevő engedélyezését meg kell tagadni.

(3)Ha az illetékes hatóság a nyilatkozattevő engedélyezését megtagadja, az engedélyt kérelmező nyilatkozattevő a fellebbezést megelőzően a nemzeti jog szerinti megfelelő hatóságnál kifogással élhet, amely hatóság vagy kötelezi a nemzeti tisztviselőt a számla megnyitására, vagy – indokolással ellátott határozat útján, az e rendelettel összeegyeztethető és jogszerű cél elérésére törekvő nemzeti jogi rendelkezésekben megállapított arányos követelmények alapján – megerősíti az elutasítást.

(4)Az illetékes hatóság nyilatkozattevőt engedélyező határozata az alábbi információkat tartalmazza:

a)az engedélyezett nyilatkozattevő neve és címe;

b)az engedélyezett nyilatkozattevő EORI-száma;

c)a CBAM-számlaszám.

(5)Az engedélyezett nyilatkozattevő bármikor kérelmezheti engedélye visszavonását.

(6)Az illetékes hatóság biztosíték nyújtását írja elő a nyilatkozattevő (1) bekezdés szerinti engedélyezéséhez, amennyiben a nyilatkozattevő a kérelem 5. cikk (1) bekezdése szerinti benyújtásának évét megelőző két pénzügyi év során még nem telepedett le.

Az illetékes hatóság az ilyen biztosíték összegét az engedélyezett nyilatkozattevő által a 22. cikk értelmében leadandó CBAM-tanúsítványok értékének az illetékes hatóság által megbecsült maximális összegében rögzíti.

(7)A biztosítékot az Unióban működő valamely pénzügyi intézmény által első felszólításra fizetendő bankgaranciaként, vagy hasonló biztosítékot nyújtó, másfajta garancia formájában kell biztosítani. Amennyiben az illetékes hatóság megállapítja, hogy a szolgáltatott biztosíték nem biztosítja a CBAM-kötelezettségek összegét, vagy a továbbiakban nem bizonyos vagy nem elégséges ahhoz, hogy azt biztosítsa , úgy az illetékes hatóság előírja az engedélyezett nyilatkozattevőnek, hogy saját választása szerint vagy nyújtson kiegészítő biztosítékot, vagy helyettesítse az eredeti biztosítékot új biztosítékkal.

(8)Az illetékes hatóság haladéktalanul felszabadítja a biztosítékot azon második év május 31-e után, amelyben az engedélyezett nyilatkozattevő a CBAM-tanúsítványokat a 22. cikknek megfelelően leadta.

(9)Az illetékes hatóság visszavonja azon nyilatkozattevő engedélyét, aki már nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, vagy aki nem működik együtt az érintett hatósággal.

18. cikk
A hitelesítők akkreditációja

(1)Bármely, az (EU) 2018/2067 végrehajtási rendelet értelmében akkreditált személy e rendelet értelmében akkreditált hitelesítőnek tekintendő.

(2)Az (1) bekezdésben foglaltakon túl e rendelet értelmében a nemzeti akkreditáló testület kérésre hitelesítőként akkreditálhat egy személyt, miután ellenőrizte azt a dokumentumot, amely igazolja az V. mellékletben említett hitelesítői elvek alkalmazására vonatkozó kapacitásának meglétét a 8., 10. és 38. cikkben a beágyazott kibocsátások ellenőrzésére meghatározott kötelezettségek teljesítésére.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 28. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a (2) bekezdésben említett akkreditáció vonatkozásában, meghatározva az akkreditált hitelesítők ellenőrzésének és felügyeletének, az akkreditáció visszavonásának és az akkreditáló testületek kölcsönös elismerésének és szakmai értékelésének feltételeit.

19. cikk
A CBAM-nyilatkozatok felülvizsgálata

(1)Az illetékes hatóság felülvizsgálhatja a CBAM-nyilatkozatokat azon időszakon belül, amely az attól az évtől számított negyedik évvel ér véget, amelyben a nyilatkozatot be kellett volna nyújtani. A felülvizsgálat a CBAM-nyilatkozatban megadott információknak az ellenőrzéséből áll, melynek alapjául a 25. cikk (2) bekezdésével összhangban a vámhatóságok által közölt információk és bármilyen egyéb vonatkozó bizonyíték, illetve bármely szükségesnek vélt audit (beleértve az engedélyezett nyilatkozattevő telephelyén elvégzetteket) szolgál.

(2)Ha nem került benyújtásra a 6. cikk szerinti CBAM-nyilatkozat, az engedélyezett nyilatkozattevő székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága a rendelkezésére álló információk alapján kiértékeli az adott nyilatkozattevő CBAM-kötelezettségeit, és kiszámítja azon CBAM-tanúsítványok teljes számát, amelyek legkésőbb az attól az évtől számított negyedik év december 31-éig esedékesek, amelyben a nyilatkozatot be kellett volna nyújtani.

(3)Ha az illetékes hatóság azt állapítja meg, hogy a CBAM-tanúsítványok bejelentett száma nem helyes, vagy hogy nem nyújtottak be a (2) bekezdésnek megfelelően CBAM-nyilatkozatot, módosíthatja az engedélyezett nyilatkozattevő által esedékes CBAM-tanúsítványok számát. Az illetékes hatóság értesíti az engedélyezett nyilatkozattevőt a módosításról, és felszólítja, hogy egy hónapon belül adja le a kiegészítő CBAM-tanúsítványokat.

(4)A (3) bekezdésben említett értesítés címzettje fellebbezést nyújthat be az értesítés ellen. Az értesítés címzettjét tájékoztatni kell a fellebbezés esetén követendő eljárásról.

(5)Ha az esedékesnél több CBAM-tanúsítványt adtak le, az illetékes hatóság késedelem nélkül visszatéríti az engedélyezett nyilatkozattevő számára a többletként benyújtott CBAM-tanúsítványok értékét, amelyet a behozatal éve alatt az engedélyezett nyilatkozattevő által a CBAM-nyilatkozatokért fizetett átlagárral számol ki.

IV. fejezet
CBAM-tanúsítványok

20. cikk
A CBAM-tanúsítványok értékesítése

(1)Az egyes tagállamok illetékes hatóságai CBAM-tanúsítványokat az adott tagállamban engedélyezett nyilatkozattevőknek a 21. cikknek megfelelően kiszámított áron értékesíthetnek.

(2)Az illetékes hatóság biztosítja, hogy minden CBAM-tanúsítványhoz az elkészítésekor hozzárendeljenek egy egyedi egységazonosító kódot, és ezt az egyedi egységazonosító számot, valamint a tanúsítvány eladási árát és eladási idejét bejegyzi a nemzeti jegyzékbe, a tanúsítványt megvásárló engedélyezett nyilatkozattevő számláján.

21. cikk
A CBAM-tanúsítványok ára

(1)A Bizottság a CBAM-tanúsítványok árát az EU ETS kibocsátási egységek közös aukciós platformon elért záró árfolyamának átlagára szerint számítja ki minden naptári hétre vonatkozóan az 1031/2010/EU bizottsági rendeletben 54 meghatározott eljárással összhangban.

Azon naptári hetek esetében, amelyekre nincs tervezett aukció a közös aukciós platformon, a CBAM-tanúsítványok ára az EU ETS kibocsátási egységek utolsó olyan héten elért záró árfolyamának átlagára, amikor a közös aukciós platformon aukcióra sor került.

(2)Ezt az átlagárat a Bizottság a következő naptári hét első munkanapján közzéteszi a honlapján, mely átlagárat a következő munkanaptól a következő naptári hét első munkanapjáig kell alkalmazni.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap végrehajtási jogi aktusok elfogadására a CBAM-tanúsítványok átlagárának kiszámításához szükséges módszer részletesebb meghatározásához és az ár közzétételére vonatkozó gyakorlati eljárások meghatározásához. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 29. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

22. cikk
A CBAM-tanúsítványok leadása

(1)Az engedélyezett nyilatkozattevő minden év május 31-ig köteles az illetékes hatóság részére annyi számú CBAM-tanúsítványt leadni, amely megfelel a 6. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerint megadott és a 8. cikkel összhangban hitelesített, a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozó beágyazott kibocsátásnak.

(2)Az (1) bekezdés alkalmazásában az engedélyezett nyilatkozattevőnek biztosítania kell, hogy a nemzeti jegyzékben szereplő számláján elérhető legyen a szükséges számú CBAM-tanúsítvány. Emellett az engedélyezett nyilatkozattevő biztosítja, hogy a nemzeti jegyzékben szereplő számláján található CBAM-tanúsítványok száma minden negyedév végén megfeleljen a beágyazott kibocsátások legalább 80 %-ának – mely érték az alapértelmezett értékek alapján a III. mellékletben meghatározott módszerekkel összhangban kerül megállapításra, minden, a naptári év kezdete óta importált áru vonatkozásában.

(3)Amennyiben az illetékes hatóság úgy véli, hogy az engedélyezett nyilatkozattevő számláján lévő CBAM-tanúsítványok száma nem felel meg a (2) bekezdés második mondata szerinti kötelezettségeknek, a hatóság a helyesbítésről értesítést küld és felkéri az engedélyezett nyilatkozattevőt, hogy egy hónapon belül adja le a kiegészítő CBAM-tanúsítványokat.

23. cikk
A CBAM-tanúsítványok visszavásárlása

(1)Az egyes tagállamok illetékes hatóságai az adott tagállamban engedélyezett nyilatkozattevő kérésére visszavásárolják a nyilatkozattevő nemzeti jegyzékben szereplő számláján fennmaradó CBAM-tanúsítvány többletet a 22. cikk szerinti leadásukat követően. A visszavásárlási kérelmet minden olyan év június 30-áig kell benyújtani, amelyben CBAM-tanúsítványokat leadtak.

(2)Az (1) bekezdésben említett visszavásárolható tanúsítványok számát az engedélyezett nyilatkozattevő által a megelőző naptári év során vásárolt CBAM-tanúsítványok teljes számának egyharmadában kell korlátozni.

(3)Minden CBAM-tanúsítvány visszavásárlási ára az az ár, amennyit az engedélyezett nyilatkozattevő az adott tanúsítványért a vásárlás idején fizetett.

24. cikk
A CBAM-tanúsítványok érvénytelenítése

Minden év június 30-ig az egyes tagállamok illetékes hatóságai érvénytelenítenek minden olyan CBAM-tanúsítványt, amelyet az előző naptári évet megelőző évben vásároltak, és amely az adott tagállamban engedélyezett nyilatkozattevők nemzeti jegyzékben lévő számláin megmaradt.

V. FEJEZET
Az áruk határellenőrzése

25. cikk
A határokon az áruk behozatalakor alkalmazott eljárások

(1)A vámhatóságok csak akkor engedélyezik az áruk behozatalát, ha a nyilatkozattevőt az illetékes hatóság legkésőbb az áruk szabad forgalomba bocsátásakor engedélyezi.

(2)A vámhatóságok időszakosan tájékoztatást nyújtanak a nyilatkozattevő engedélyezése szerinti tagállam illetékes hatóságának a bejelentett importárukról, amely tájékoztatás magában foglalja a nyilatkozattevő EORI-számát és CBAM-számlaszámát, az áruk nyolcjegyű KN-kódját, a mennyiséget, a származási országot, a nyilatkozat keltét és a vámeljárást.

(3)A vámhatóságok az árukat ellenőrzik a 952/2013/EU rendelet 46. cikkével összhangban, beleértve a nyolcjegyű KN-kódot, valamint a behozott áruk mennyiségét és származási országát. A Bizottság a 952/2013/EU rendelet 50. cikke szerinti közös kockázati kritériumok és standardok kialakításába belefoglalja a CBAM-mal kapcsolatos kockázatokat is.

(4)A 952/2013/EU rendelet 12. cikkének (1) bekezdésével összhangban a vámhatóságok a kötelességük teljesítése során szerzett vagy bizalmas alapon kapott bizalmas információkat közölhetik a nyilatkozattevő engedélyezése szerinti tagállam illetékes hatóságával. A tagállamok illetékes hatóságai a Tanács 515/97/EK rendeletével összhangban kezelik és osztják meg ezeket az információkat.

(5)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el az információk meghatározására, valamint az információk (2) bekezdés szerinti közlésének idejére és módjára vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 29. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

VI. fejezet
Végrehajtás

26. cikk
Szankciók

(1)Az az engedélyezett nyilatkozattevő aki adott év május 31-ig nem nyújtja be az azt megelőző év során behozott áruk beágyazott kibocsátásának megfelelő számú CBAM-tanúsítványt, a 2003/87/EK irányelv 16. cikkének (3) bekezdésében meghatározott, az irányelv 16. cikkének (4) bekezdése szerint megnövelt többletkibocsátási bírsággal egyenértékű bírsággal sújtandó az áruk behozatalának évében valamennyi olyan CBAM-tanúsítvány vonatkozásában, amelyet az engedélyezett nyilatkozattevőnek le kellett volna adnia.

(2)Az engedélyezett nyilatkozattevőtől eltérő azon személy, aki CBAM-tanúsítványok e rendelet szerinti leadása nélkül léptet be árukat az Unió vámterületére, az (1) bekezdés szerinti bírsággal sújtandó az áruk beléptetésének évében valamennyi olyan CBAM-tanúsítvány vonatkozásában, amelyet az engedélyezett nyilatkozattevőnek le kellett volna adnia.

(3)A bírság kifizetése semmilyen esetben sem menti fel az engedélyezett nyilatkozattevőt azon kötelezettsége alól, hogy leadja az adott év esedékes CBAM-tanúsítványait azon tagállam illetékes hatóságának, amelyben a nyilatkozattevőt engedélyezték.

(4)Ha az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy az engedélyezett nyilatkozattevő nem felel meg a CBAM-tanúsítványok (1) bekezdésben meghatározott leadási kötelezettségének, vagy hogy adott személy a (2) bekezdésben meghatározottak szerint hozott be árukat az Unió vámterületére, az illetékes hatóság kiszabja a bírságot és értesíti az engedélyezett nyilatkozattevőt vagy – a (2) bekezdés szerinti helyzet esetén – a személyt,

a)arról, hogy az illetékes hatóság azt a következtetést vonta le, hogy az engedélyezett nyilatkozattevő vagy a személy nem tesz eleget a CBAM-tanúsítványok adott évre vonatkozó leadási kötelezettségének;

b)a következtetésének okairól;

c)az engedélyezett nyilatkozattevőre vagy a szóban forgó személyre kiszabott bírság összegéről;

d)a büntetés esedékességének napjáról;

e)arról az intézkedésről, amelyről az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy azt az ügy tényeitől és körülményeitől függően az engedélyezett nyilatkozattevőnek vagy a személynek az a) pont szerinti kötelezettségének való megfelelés céljából meg kellene tennie; valamint

f)az engedélyezett nyilatkozattevő vagy a személy fellebbezéshez való jogáról a nemzeti szabályok szerint.

(5)A (2) bekezdésben említett bírságokon túl a tagállamok nemzeti szabályaiknak megfelelően közigazgatási vagy büntetőjogi szankciókat róhatnak ki a CBAM jogszabályok tiszteletben tartásának elmulasztása esetén. E szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

27. cikk
Kijátszás

(1)A Bizottság e cikknek megfelelően releváns és objektív adatok alapján intézkedéseket tesz a jelen rendelet kijátszására irányuló tevékenységek kezelésére.

(2)A kijátszásra irányuló gyakorlatok olyan helyzeteket foglalnak magukban, amikor az e rendelet hatálya alá tartozó árukkal kapcsolatos kereskedelmi szerkezet megváltoztatásának nincs más észszerű oka vagy gazdasági indoka, mint az e rendeletben meghatározott kötelezettségek elkerülése, és abból áll, hogy ezeket az árukat olyan, enyhén módosított termékekre cserélik ki, amelyek nem szerepelnek az I. mellékletben szereplő áruk jegyzékében, de az e rendelet hatálya alá tartozó ágazathoz tartoznak.

(3)A tagállamok, illetve a (2) bekezdésben leírt helyzetek által érintett vagy előnyhöz jutott felek értesíthetik a Bizottságot, ha egy kéthónapos időszak alatt az előző év azonos időszakához képest az e rendelet hatálya alá tartozó áruk importjában jelentős csökkenést, és az I. mellékletben foglalt árujegyzékben nem szereplő, enyhén módosított termékek behozatalában növekedést tapasztalnak. A Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri az áruk kereskedelmi szerkezetének és az enyhén módosított termékeknek uniós szinten történő bármilyen jelentős változását.

(4)A (3) bekezdésben említett értesítésnek meg kell jelölnie az alapjául szolgáló indokokat és magában kell foglalnia a (2) bekezdésben említett árukra és termékekre vonatkozó releváns adatokat és statisztikákat.

(5)Ha a Bizottságnak, figyelembe véve a vonatkozó adatokat, jelentéseket és statisztikákat, beleértve a tagállamok vámhatóságai által megadottakat, elegendő oka van azt feltételezni, hogy a (3) bekezdésben említett körülmények egy vagy több tagállamban fennállnak, felhatalmazást kap arra, hogy a 28. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet hatályának kiegészítésére, hogy az a kijátszás elleni célok érdekében az enyhén módosított termékekre is kiterjedjen.

VII. fejezet
A felhatalmazás gyakorlása és a bizottsági eljárás

28. cikk
A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottságot határozatlan időtartamra ruházzák fel a 2. cikk (10) bekezdésében, a 2. cikk (11) bekezdésében, a 18. cikk (3) bekezdésében és a 27. cikk (5) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó jogkörrel.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 2. cikk (10) bekezdésében, a 2. cikk (11) bekezdésében, a 18. cikk (3) bekezdésében és a 27. cikk (5) bekezdésében említett felhatalmazást.

(4)A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(5)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(6)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(7)A 2. cikk (10) bekezdése, a 2. cikk (11) bekezdése, a 18. cikk (3) bekezdése és a 27. cikk (5) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

29. cikk
A Bizottság végrehajtási hatáskörének gyakorlása

(1)A Bizottságot a CBAM-bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre való hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

VIII. fejezet
Felülvizsgálat és jelentéstétel

30. cikk
Felülvizsgálat és jelentéstétel a Bizottság részéről

(1)A Bizottság összegyűjti az e rendelet hatályának az I. mellékletben felsoroltaktól eltérő árukra és közvetett kibocsátásokra való kiterjesztéséhez szükséges információkat, és módszereket dolgoz ki a beágyazott kibocsátások kiszámítására a környezeti lábnyom módszerei alapján.

(2)Az átmeneti időszak lejárta előtt a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról. A jelentésnek tartalmaznia kell különösen annak a lehetőségnek az értékelését, hogy a beágyazott kibocsátások alkalmazási körét kiterjesszék a közvetett kibocsátásokra és a kibocsátásáthelyezés veszélyének kitett egyéb árukra azok mellett, mint amelyekre e rendelet már vonatkozik, továbbá tartalmaznia kell az irányítási rendszer értékelését. Tartalmaznia kell továbbá annak a lehetőségnek az értékelését is, hogy a hatályt kiterjesszék a szállítási szolgáltatások beágyazott kibocsátására, az értékláncban lejjebb található árukra és a kibocsátásáthelyezés veszélyének a jövőben esetlegesen kitett szolgáltatásokra.

(3)A Bizottság a jelentését adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében nyújtja be.

IX. fejezet
A kibocsátási egységek ingyenes kiosztásának összehangolása az EU ETS keretében

31. cikk
A kibocsátási egységek ingyenes kiosztása az EU ETS keretében és a CBAM-tanúsítványok leadására vonatkozó kötelezettség

(1)A 22. cikkel összhangban leadandó CBAM-tanúsítványokat ki kell igazítani oly módon, hogy jól tükrözzék azt, hogy az EU ETS kibocsátási egységek az I. mellékletben felsorolt árukat az Unión belül gyártó létesítmények számára milyen mértékben kerülnek ingyenesen kiosztásra a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének megfelelően.

(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az (1) bekezdésben említett csökkentésre irányuló számítási módszert meghatározó végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 29. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

X. FEJEZET
Átmeneti rendelkezések

32. cikk
Hatály

E rendelet átmeneti időszakában a CBAM-mechanizmus a 33–35. cikkben meghatározott jelentéstételi kötelezettségként alkalmazandó.

33. cikk
Áruk behozatala

(1)Az árukat importáló nyilatkozattevő köteles eleget tenni a 35. cikk szerinti jelentéstételi kötelezettségének.

(2)A vámhatóságok legkésőbb az áruk szabad forgalomba bocsátásakor tájékoztatják a nyilatkozattevőt az (1) bekezdésben szereplő kötelezettségről.

(3)A vámhatóságok a 952/2013/EU rendelet 56. cikkének (5) bekezdése szerint létrehozott felügyeleti mechanizmus segítségével tájékoztatják az importáló tagállam illetékes hatóságát az importált árukról, beleértve a passzív feldolgozási eljárásból származó feldolgozott termékeket. Az ilyen tájékoztatás tartalmazza a nyilatkozattevő EORI-számát, a nyolcjegyű KN-kódot, az áruk mennyiségét, származási országát és nyilatkozattevőjét, a nyilatkozat keltét és a vámeljárást.

34. cikk
Bizonyos vámeljárásokra vonatkozó jelentéstételi kötelezettség

(1)A 952/2013/EU rendelet 256. cikkében említett aktív feldolgozási eljárásból származó feldolgozott termékek esetén a 33. cikk (1) bekezdésében említett jelentéstételi kötelezettségnek ki kell terjednie az aktív feldolgozási eljárás alá vont, e rendelet I. mellékletében felsorolt árukba beágyazott teljes kibocsátásra, akkor is, ha a feldolgozott termék nem szerepel az említett mellékletben.

(2)A jelentéstételi kötelezettség nem alkalmazandó az alábbiak behozatalára:

a)a 952/2013/EU rendelet 259. cikkében említett passzív feldolgozási eljárásból származó feldolgozott termékek;

b)a 952/2013/EU rendelet 203. cikkének értelmében térti árunak minősülő importáruk.

35. cikk
Jelentéstételi kötelezettség

(1)Minden nyilatkozattevő a naptári év minden negyedévére jelentést („CBAM-jelentés”) nyújt be az importáló tagállam illetékes hatóságának, amely jelentés információkat tartalmaz az adott negyedév során behozott árukról, vagy ha az árukat egy tagállamnál több országba importálták, a jelentést a nyilatkozattevő választása szerinti tagállam illetékes hatóságának nyújtja be, legkésőbb minden negyedév vége után egy hónappal.

(2)A CBAM-jelentésnek az alábbi információkat kell tartalmaznia:

a)az egyes árutípusok összmennyisége, megawattórában kifejezve a villamos energia, tonnában kifejezve az egyéb áruk esetében, az árukat a származási országban előállító létesítményenként megadva;

b)a teljes tényleges beágyazott kibocsátás, megawattóránkénti CO2e-kibocsátás tonnában kifejezve villamos energia esetén, egyéb áruk esetén minden egyes árutípus egy tonnájára vetített CO2e kibocsátás tonnában kifejezve, a III. mellékletben meghatározott módszer szerint számítva;

c)a teljes tényleges beágyazott közvetett kibocsátás, a villamos energián kívül valamennyi árutípus egy tonnájára vetített CO2e kibocsátás tonnában kifejezve, a (6) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusban meghatározott módszerrel számítva;

d)az importáruk beépített kibocsátásáért a származási országban esedékes szénár, amelyre nem vonatkozik export-visszatérítés vagy az exporttal kapcsolatos egyéb ellentételezési forma.

(3)Az illetékes hatóság legkésőbb két hónappal a jelentés által lefedett negyedév vége után tájékoztatja a Bizottságot a (2) bekezdésben említett információkról.

(4)Az illetékes hatóság arányos és visszatartó erejű büntetőjogi szankciókat szab ki a CBAM-jelentés benyújtását elmulasztó nyilatkozattevőkre.

(5)Ha az illetékes hatóság úgy találja, hogy a nyilatkozattevő nem felel meg a CBAM-jelentés (1) bekezdésben meghatározott benyújtási kötelezettségének, az illetékes hatóság kiszabja a szankciót és értesíti a nyilatkozattevőt:

a)arról, hogy az illetékes hatóság azt a következtetést vonta le, hogy a nyilatkozattevő nem tesz eleget a jelentés adott negyedévre vonatkozó ladási kötelezettségének;

b)a következtetésének okairól;

c)a nyilatkozattevőre kiszabott bírság összegéről;

d)a büntetés esedékességének napjáról;

e)arról az intézkedésről, amelyről az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy azt az ügy tényeitől és körülményeitől függően a nyilatkozattevőnek az a) pont szerinti kötelezettségének való megfelelés céljából meg kellene tennie; valamint

f)a nyilatkozattevő fellebbezéshez való jogáról a nemzeti szabályok szerint.

(6)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a jelentendő információkra, a (3) bekezdésben említett információk közlésére vonatkozó eljárásokra és a külföldi valutában fizetett szénár éves átlagárfolyamon euróra történő átváltására vonatkozóan. A Bizottság emellett felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a III. mellékletben előírt számítási módszer szükséges tényezőinek további meghatározására, beleértve az előállítási folyamatok rendszerhatárainak, a kibocsátási tényezőknek és a tényleges kibocsátás létesítményspecifikus értékeinek meghatározását és azok alkalmazását az egyes árukra, valamint az adatok megbízhatóságának biztosításához szükséges módszerek előírását, beleértve a részletezettségi szintet és az adatok hitelesítését. A Bizottság továbbá felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a behozott áruk beágyazott közvetett kibocsátása számítási módszerének kidolgozására.

(7)Az első albekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 29. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

XI. fejezet
Záró rendelkezések

36. cikk
Hatálybalépés

(1)Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő [huszadik] napon lép hatályba.

(2)2023. január 1-jétől kell alkalmazni.

(3)A (2) bekezdéstől eltérve:

a)A 32–34. cikket 2025. december 31-ig kell alkalmazni.

b)A 35. cikket 2026. február 28-ig kell alkalmazni.

c)Az 5. és 17. cikket 2025. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

d)A 4., 6., 7., 8., 9., 14., 15., 16., 19., 20., 21., 22., 23., 24., 25., 26., 27. és 31. cikket 2026. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzés(ek)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Időtartam és pénzügyi hatás

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus.

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

Éghajlat-politika.

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

× új intézkedés

◻ kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 55

◻ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása

◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

Az Európai Unió fokozott éghajlatvédelmi törekvéseinek fényében a CBAM bevezetése az éghajlatváltozás üvegházhatásúgáz-kibocsátás uniós és globális szintű csökkentése útján történő kezelésének átfogó célkitűzését szolgálja.

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

Egyedi célkitűzés

Az éghajlatváltozás kezelésének átfogó célját számos konkrét célkitűzés is megfogalmazza, nevezetesen:

i. A kibocsátásáthelyezés kockázatának kezelése fokozott uniós törekvések mellett.

ii. Hozzájárulás az alacsony vagy nulla szén-dioxid-kibocsátású technológiákba való beruházások stabil és biztonságos szakpolitikai keretének biztosításához.

iii. Annak biztosítása, hogy a belföldi termelés és az importok hasonló szén-dioxid-árazás alá essenek.

iv. Az EU-ba exportáló harmadik országok termelőinek ösztönzése alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák alkalmazására.

v. Az intézkedés hatékonyságának biztosítása, a kijátszás kockázatának minimalizálása, ezáltal a környezeti integritás biztosítása.

vi. Arányos adminisztratív teher biztosítása a vállalkozások és a hatóságok számára az intézkedés alkalmazása során.

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A CBAM bevezetése az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését irányozza elő mind a 27 tagú EU-ban, mind a világ többi részén a CBAM hatálya alá tartozó ágazatokban. A CBAM várhatóan csökkenti a kibocsátásáthelyezés kockázatát is, ezért fokozatosan felváltja a kibocsátási egységek EU ETS keretében történő ingyenes kiosztását.

Ami a gazdasági hatásokat illeti, a modellezés azt jelzi, hogy a CBAM bevezetése és az EU fokozott éghajlatvédelmi törekvéseinek eléréséhez szükséges egyéb intézkedések 2030-ban 0,22–0,23 %-kal szűkíthetik a GDP-t a 27 tagú EU-ban. A beruházási oldalra gyakorolt hatás enyhe. A fogyasztási oldalon a CBAM némileg erőteljesebb negatív hatást mutat ahhoz a forgatókönyvhöz képest, amely a fokozott éghajlatvédelmi törekvésekkel és a CBAM hiányával foglalkozik.

A kibocsátásáthelyezés hatékony csökkentése révén a CBAM bevezetése az import csökkenéséhez vezet a 27 tagú EU-ban. Összességében a CBAM társadalmi hatásai korlátozottak.

A nemzeti hatóságok és vállalkozások tekintetében adminisztratív hatások várhatók. Egészében véve a vállalkozások és a hatóságok megfelelési költségei – bár jelentősek – arányosak és kezelhetők az intézkedés környezeti előnyeinek fényében.

Bár a bevételszerzés nem célja a CBAM-nek, várhatóan további bevételeket fog termelni, ami 2030-ra a becslések szerint meghaladja a 2,1 milliárd eurót.

1.4.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

Célkitűzések	Mutatók	Mérési eszközök/adatforrások
Üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése	-Kibocsátási szint az EU-ban -Kibocsátási szint a világon	-Kibocsátási statisztikák -Ágazati statisztikák
Tisztább gyártási folyamatok ösztönzése a harmadik országokban	-Tényleges kibocsátások alakulása a CBAM-ágazatokban harmadik országokban	-A CBAM hatálya alá tartozó harmadik országbeli gyártók által igazolt kibocsátási szint
Kibocsátásáthelyezés megelőzése	-Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás fenti mutatóiként -Az EU kibocsátási szintje a globális kibocsátási szinthez viszonyítva -Kereskedelmi forgalom a CBAM-ágazatokban -Downstream kereskedelmi forgalom	-Kibocsátási statisztikák -Kereskedelmi statisztikák -Ágazati statisztikák
Összhang biztosítása az uniós szakpolitikákkal	-Az importbizonyítványok ára összhangban az EU ETS-beli árakkal	-Az EU ETS és a CBAM-hatóságok statisztikái
Adminisztratív teher korlátozása	-A CBAM végrehajtásának időben történő elbírálása (pl. esetleges egyeztetési eljárás) -Az EU ETS-árazás frissítésének gyakorisága -A kibocsátás tényleges szintjének exportőr általi ellenőrzése	-Visszajelzés a CBAM végrehajtásáért felelős iparági és állami hatóságoktól -A CBAM adminisztrációjához szükséges személyzet létszáma

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

A CBAM várhatóan 2023-ban kerül bevezetésre. A hatálybalépést követő első években egy egyszerűsített CBAM-rendszer lesz érvényben. Konkrétan egy átmeneti időszakot vezetnek be a CBAM zökkenőmentes kiépítésének megkönnyítése érdekében, ami a kereskedők és az importőrök számára is lehetővé teszi a szükséges kiigazításokat. Az egyszerűsítések magukban foglalják az áruk behozatalakor a határon alkalmazott eljárásokat és az alapértelmezett értékek használatát a CBAM-kötelezettség meghatározásához.

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

Az európai szintű fellépés indokai (előzetes) Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése alapvetően határokon átnyúló kérdés, amely a lehető legnagyobb mértékű hatékony fellépést igényli. Az EU mint nemzetek feletti szervezet jó helyzetben van ahhoz, hogy hatékony éghajlat-politikát alakítson ki az EU-ban, ahogy tette azt az EU ETS-ben.

Már létezik harmonizált szén-dioxid-ár uniós szinten. Ez az EU ETS-ben a rendszer által érintett ágazatokból származó árból áll. Ezek az ágazatok energiaigényesek és nemzetközi versenynek vannak kitéve. Annak biztosítása érdekében, hogy az egységes piac akkor is jól működjön, amikor az EU éghajlat-politikai törekvéseit fokozza, elengedhetetlen, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsünk a belső piac érintett ágazatai számára. Ennek egyetlen hatékony módja az uniós szintű fellépés. Minden kezdeményezést úgy kell végrehajtani, hogy az importőrök – származási országtól és az EU-n belüli belépési vagy rendeltetési kikötőtől függetlenül – olyan egységes feltételeket és ösztönzőket biztosítsanak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, amelyek egyenértékűek a hazai termelőkével.

Az uniós belső piacon alkalmazott szén-dioxid-árazási politika és az importokra alkalmazott szén-dioxid-árazási politika egyenértékűségének biztosítására az egyetlen érdemi mód az uniós szintű fellépés.

A várható uniós hozzáadott érték (utólagos): Az EU ETS-sel párhuzamosan az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése és a kibocsátásáthelyezés kockázata elleni védelem az uniós egységes piacon a legmegfelelőbben uniós szinten határozható meg. Ezenfelül a minimális adminisztratív költségek iránti igény a legjobban a teljes egységes piacra vonatkozó következetes szabályok megállapításával érhető el, tovább hangsúlyozva az uniós szintű beavatkozás hozzáadott értékét.

A nyilvános konzultáció megerősítette a CBAM vonatkozásában tett uniós szintű fellépés hozzáadott értékét. Az érdekelt felek különösen egyetértenek abban, hogy egy uniós CBAM-ra van szükség az EU és a világ többi része között a célkitűzések szintjét illetően fennálló különbségek miatt, valamint a globális éghajlatvédelmi erőfeszítések támogatása érdekében. Ezenkívül, tekintettel a nemzetközi kereskedelemben betöltött pozíciójára, ha az EU bevezeti a CBAM-ot, a nemzetközi éghajlat-védelmi törekvésekre gyakorolt környezeti hatás lesz a leghatékonyabb követendő példa.

Így a kibocsátás csökkentésére és a klímasemlegességre vonatkozó célkitűzés megköveteli – ugyanolyan mértékű ambiciózus globális politika nélkül – az Európai Unió fellépését.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A CBAM egy új mechanizmus. A hatásvizsgálatban szereplő előnyben részesített lehetőség az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerre támaszkodik, és célja egyes jellemzőinek megismétlése.

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

A tárgyalások keretében aláírt, 2020. december 16-i intézményközi megállapodásban az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megállapodott abban, hogy „az intézmények arra törekszenek, hogy elegendő új saját forrást vezessenek be” a NextGenerationEU helyreállítási eszköz „törlesztése miatt várható kiadások összegének fedezése céljából” 56 . A kapott megbízatás részeként a Bizottságot felkérték, hogy 2021 első félévében terjesszen elő javaslatot a CBAM-ra, annak legkésőbb 2023. január 1-jéig történő bevezetése céljából.

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

A CBAM végrehajtási költségeit az EU költségvetése finanszírozza.

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

◻ határozott időtartam

–◻ időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻ Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében.

× határozatlan időtartam

–Beindítási időszak: 2023. január 1.

–azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 57

✓ Bizottság általi közvetlen irányítás

–◻ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét;

–◻ végrehajtó ügynökségen keresztül.

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek;

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg);

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap;

–◻ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek;

–◻ közjogi szervek;

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak;

–◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek;

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

A Bizottság gondoskodni fog arról, hogy biztosított legyen a CBAM működésének nyomon követése és a fő szakpolitikai célkitűzések fényében történő értékelése. Tekintettel arra, hogy a CBAM az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag egyik szakpolitikai javaslata, a nyomon követést és értékelést a csomag többi szakpolitikájával összhangban lehet elvégezni.

Az adminisztrációs rendszert a működés első éve után ki kell értékelni, hogy azonosítani lehessen az irányítás és a lehetséges fejlesztések tekintetében felmerülő problémákat. Ezen túlmenően, ha több adat áll rendelkezésre, a Bizottság felülvizsgálja a CBAM alkalmazási körét is, hogy megvizsgálja annak lehetőségét, hogy kiterjessze azt további ágazatok kibocsátására és az értéklánc további szintjeire. Ehhez figyelemmel kell kísérni a CBAM hatását a kiválasztott szektorokra.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusa(i), a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

Az EU ETS-hez hasonló felépítés a nemzeti illetékes hatóságokra építve lehetővé teszi a CBAM gyors végrehajtását. Ezenkívül a korlátozott funkcióknak, különösen a központi szinten végzett informatika tekintetében, biztosítaniuk kell az együttműködést a CBAM végrehajtása során.

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

A javasolt CBAM deklarációs rendszeren alapul, amely magában foglalja a bejelentés elmaradásának vagy a hibás jelentésnek a kockázatát.

A bejelentés elmaradása kockázatának kezelése érdekében a rendszer előírja a rendelet hatálya alá tartozó áruk behozatala előtti engedélyezést. A nemzeti vámhatóságok felelősek e szabály betartatásáért azáltal, hogy nem bocsátják szabad forgalomba ezeket az árukat mindaddig, amíg a nyilatkozattevő e rendelet értelmében nem engedélyezett.

A hamis nyilatkozattétel kockázatának kezelése érdekében a kockázatértékelési kritériumok ellenőrzési rendszerét és véletlenszerű ellenőrzéseket, valamint kellően szigorú, elrettentő példaként szolgáló szankciókat kell bevezetni. Az ellenőrzésre mind a nemzeti hatóságok CBAM-nyilatkozatának szintjén, mind pedig a vámhatóságok behozatali árunyilatkozatainak szintjén sor kerül.

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

A nemzeti hatóságok feladata a CBAM helyes alkalmazásának ellenőrzése, különösen pedig a CBAM-tanúsítványok leadása és a pénzeszközök beszedése. A költséghatékony ellenőrzések biztosítására kockázatkezelési rendszer kerül alkalmazásra.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

Az Unió pénzügyi érdekeit a teljes kiadási ciklusban arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetését, valamint adott esetben közigazgatási és pénzügyi szankciók alkalmazását.

Azon engedélyezett nyilatkozattevő, aki nem adja le adott év május 31-ig az előző év során behozott áruk beágyazott kibocsátásának megfelelő számú CBAM-tanúsítványt, vagy hamis információkat közöl az illetékes nemzeti hatósággal a tényleges kibocsátásokról annak érdekében, hogy kedvező egyéni bánásmódban részesüljön, pénzbírsággal sújtandó.

A bírság összege az EU ETS-ben meghatározott büntetéseken alapul. A bírság megfizetése nem mentesíti az engedélyezett nyilatkozattevőt azon kötelezettsége alól, hogy az esedékes számú CBAM-tanúsítványt leadja az illetékes nemzeti hatóságnak.

Ismételt szabálysértések esetén az illetékes nemzeti hatóság a nyilatkozattevő számlájának felfüggesztése mellett dönthet.

A végrehajtási jogi aktusok részletesebb információval szolgálnak a szankciók alkalmazásáról.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

·Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési sor	Type of kiadás	Hozzájárulás
	Szám	diff./nem diff. 58	EFTA-országoktól 59	tagjelölt országoktól 60	harmadik országoktól	a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében
7	20 01 02 01	Nem differenciált előirányzatok	NEM	NEM	NEM	NEM

·Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési sor	Type of kiadás	Hozzájárulás
	Szám	diff./nem diff.	EFTA-országoktól	tagjelölt országoktól	harmadik országoktól	a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében
3	09.20.YY – Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus	diff.	NEM	NEM	NEM	NEM

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig): Folyó árak

A többéves pénzügyi keret
fejezete

Szám

3 Természeti erőforrások és környezet

Főigazgatóság: Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság							2022	2023	2024	2025	2026	2027	ÖSSZESEN
• Operatív előirányzatok
Költségvetési sor 61	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)	1,3	2,25	2,45	1,8			1,65	1,55	11,1
	Kifizetési előirányzatok	(2a)	1,3	2,25	2,45	1,8			1,65	1,55	11,1
Előirányzatok ÖSSZESEN az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság részére	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=1a	1,3	2,25	2,45	1,8			1,65	1,55	11,1
	Kifizetési előirányzatok	=2a	1,3	2,25	2,45	1,8			1,65	1,55	11,1

A többéves pénzügyi keret
fejezete

„Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig): Folyó árak

		2023	2024	2025	2026	2027	ÖSSZESEN A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret
Főigazgatóság: Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság
•Humánerőforrás		1,064	1,216	1,216	1,216	0,912	5,624
•Egyéb igazgatási kiadások – Kiküldetések
Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság ÖSSZESEN	Előirányzatok	1,064	1,216	1,216	1,216	0,912	5,624

Előirányzatok ÖSSZESEN
a 7. FEJEZET alatt
a többéves pénzügyi keretben

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

1,064

1,216

0,912

5,624

millió EUR (három tizedesjegyig): Folyó árak

2023

2024

2025

2026

2027

ÖSSZESEN

A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret

Előirányzatok ÖSSZESEN
az 1–7. FEJEZET alatt
a többéves pénzügyi keretben

Kötelezettségvállalási előirányzatok

3,114

2,566

2,416

2,316

1,712

12,124

Kifizetési előirányzatok

3,114

2,566

2,416

2,316

1,712

12,124

3.2.2.A Bizottság igazgatási előirányzataira gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását

–× A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Év
2021

Év
2022

Year
2023

Year
2024

Year
2025

Year
2026

Év
2027

ÖSSZESEN

HEADING 7 a többéves pénzügyi keretben
Humánerőforrás	1,064	1,216	1,216	1,216	0,912	5,624
Egyéb igazgatási kiadások
Subtotal HEADING 7 a többéves pénzügyi keretben	1,064	1,216	1,216	1,216	0,912	5,624

Outside HEADING 7 62 a többéves pénzügyi keretben
Humánerőforrás
Other expenditure adminisztratív jellegű
Subtotal a 7. FEJEZETEN kívül of the multiannual financial framework

ÖSSZESEN

1,064

1,216

0,912

5,624

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.2.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–× A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

			2023	2024	2025	2026	2027	Összesen
	• A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
20 01 02 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)			7	8	8	8	6	6
20 01 02 03 (a küldöttségeknél)
01 01 01 01 (közvetett kutatás)
01 01 01 11 (közvetlen kutatás)
Egyéb költségvetési sor (kérjük megnevezni)
	• Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve 63
20 02 01 (AC, END, INT a „teljes keretből”)
20 02 03 (AC, AL, END, INT és JPD a küldöttségeknél)
XX 01 xx yy zz 64		– a központban
		– a küldöttségeknél
01 01 01 02 (AC, END, INT – közvetett kutatás)
01 01 01 12 (AC, END, INT – közvetlen kutatás)
Egyéb költségvetési sor (kérjük megnevezni)
ÖSSZESEN			7	8	8	8	6	6

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak	A CBAM-rendelet előírja, hogy a Bizottságnak a CBAM-rendelet elfogadását követően több felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktust kell nyomon követnie. A bizottsági személyzetre is szükség lesz a CBAM rendszer működésének felülvizsgálatához és értékeléséhez, valamint az informatikai rendszer megvalósításához.
Külső munkatársak

3.2.3.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

✓ A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

◻ A javaslat/kezdeményezés a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozásával jár majd.

◻ A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára 65 .

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

◻ A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

✓ A javaslat/kezdeményezés az alábbi pénzügyi hatással bír:

✓ a saját forrásokra

◻ az egyéb bevételekre

◻ kérjük adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési sor:	Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok	A javaslat/kezdeményezés hatása
		2023	2024	2025	2026	2027	2028	2029	2030
… cikk		0	0	0	1 510	1 660	1 810	1 960	2 110

Megjegyzés: A CBAM várhatóan nem hoz bevételt a 2023 és 2025 közötti átmeneti időszakban.

Végleges szakaszában, nevezetesen 2026-tól az éves CBAM-bevételek az ingyenes kiosztás fokozatos megszüntetésének mértékétől és a határintézkedés vonatkozó bevezetésétől függenek.

2030-ban csak a határintézkedésből származó összes éves bevétel várhatóan 2,1 milliárd eurót tesz ki a határintézkedésből, és 7 milliárd eurót további bevételekből.

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

A JRC GEM-E3 modellt használták a CBAM által termelt bevételek becslésére.

(1) A Párizsi Megállapodás 2. cikke 1. bekezdésének a) pontja.

(2) A Bizottság közleménye, 2019. december 11., Az európai zöld megállapodás (COM(2019) 640 final, 4. o.

(3) A Bizottság közleménye, 2020. szeptember 17., Az EU 2030-ra vonatkozó éghajlatvédelmi törekvésének fokozása. (COM(2020) 562 final: 1/2. rész).

(4) A Bizottság előterjesztette a COM(2020) 563 final javaslatot, amely az európai klímarendeletre irányuló eredeti bizottsági javaslatot oly módon módosítja, hogy megjelenjen benne a 2030-ra vonatkozó, legalább 55 %-os felülvizsgált uniós kibocsátáscsökkentési célérték. 2020. december 10-11-én az Európai Tanács következtetéseiben jóváhagyta ezt a megemelt uniós célértéket.

(5) Az Európai Tanács 2020. december 11-i ülésének következtetései. (EUCO 22/20 CO EUR 17 CONCL 8).

(6) Az EU Tanácsának német elnöksége (2020). Az Európai Unió és tagállamai nemzetileg meghatározott hozzájárulásának aktualizálása.

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).

(8) A Bizottság 2021. évi munkaprogramja. (COM(2020) 690 final). Az I. melléklet a csomaghoz tartozó eszközöket vázolja fel.

(9) Az Európai Parlament 2021. március 10-i állásfoglalása „Az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó, WTO-kompatibilis uniós mechanizmus felé”.

(10) A Bizottság közleménye, 2021. május 12., Bolygónk egészségessé tétele mindenki számára (COM(2021) 400 final).

(11) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 191. cikkének (2) bekezdése.

(12) A Bizottság közleménye. (2019). Az európai zöld megállapodás (COM(2019) 640 final), 4. o.

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).

(14) A Párizsi Megállapodás 4. cikkének 3. bekezdése.

(15) [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az EU ETS javasolt felülvizsgálatának számát, ha rendelkezésre áll]

(16) Von der Leyen elnök értékelő beszéde az Unió helyzetéről az Európai Parlament 2020. szeptember 16-i plenáris ülésén. https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/SPEECH_20_1655

(17) A Bizottság közleménye. (2021). Bolygónk egészségessé tétele mindenki számára. (COM(2021) 400 final).

(18) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 191. cikkének (2) bekezdése.

(19) A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).

(20) https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/12228-EU-Green-Deal-carbon-border-adjustment-mechanism-_hu

(21) https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/12228-EU-Green-Deal-carbon-border-adjustment-mechanism-_hu

(22) [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a hatásvizsgálat linkjét a közzétételt követően]

(23) [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a tanulmány linkjét a közzétételt követően]

(24) [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az összefoglaló és a Szabályozói Ellenőrzési Testület kedvező véleményének linkjét a közzétételt követően]

(25) HL C 326., 2012.10.26., 391. o.

(26) A Tanács (EU, Euratom) 2020/2053 határozata (2020. december 14-én.) az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről és a 2014/335/EU, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 424., 2020.12.15., 1. o.).

(27) Lásd az Európai Tanács 2020. július 17–21-i következtetéseit .

(28) Intézményközi megállapodás (2020. december 16.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről (HL L 433. I., 2020.12.22., 28. o.).

(29) HL C […]., […], […]. o. [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a vélemény számát]

(30) HL C […]., […], […]. o. [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a vélemény számát]

(31) A Bizottság közleménye, 2019. december.11., Az európai zöld megállapodás (COM(2019) 640 final).

(32) A Bizottság közleménye, 2021. május 12., Bolygónk egészségessé tétele mindenki számára (COM(2021) 400).

(33) HL L 282., 2016.10.19., 4. o.

(34) Az Európai Unió Tanácsa ST/14222/1/20/REV1.

(35) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).

(36) IPCC, 2018: Az 1,5° C-os globális felmelegedés. Az IPCC az iparosodás előtti szinthez képest mért 1,5 °C-os globális hőmérséklet-emelkedés hatásairól és a kapcsolódó globális üvegházhatásúgáz-kibocsátási pályákról szóló különjelentése, az éghajlatváltozás veszélyeire adott globális válasz megerősítésével, a fenntartható fejlődéssel és a szegénység felszámolására irányuló erőfeszítésekkel összefüggésben. [Masson-Delmotte, V., P. Zhai, H.-O. Pörtner, D. Roberts, J. Skea, P.R. Shukla, A. Pirani, W. Moufouma-Okia, C. Péan, R. Pidcock, S. Connors, J.B.R. Matthews, Y. Chen, X. Zhou, M.I. Gomis, E. Lonnoy, T. Maycock, M. Tignor és T. Waterfield (szerk.)].

(37) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).

(38) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/842 rendelete (2018. május 30.) a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 26. o.).

(39) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/841 rendelete (2018. május 30.) a földhasználathoz, a földhasználat-változtatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről, valamint az 525/2013/EU rendelet és az 529/2013/EU határozat módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 1. o.).

(40) Tengerjogi Egyezmény, Montego Bay, 1982. december 10.

(41) A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).

(42) A Bizottság (EU) 2019/708 felhatalmazáson alapuló határozata (2019. február 15.) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kibocsátásáthelyezés kockázatának kitett ágazatok és alágazatok 2021–2030-as időszakra történő meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 120., 2019.5.8., 2. o.).

(43) Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

(44) A Bizottság (EU) 2018/2067 végrehajtási rendelete (2018. december 19.) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az adatok hitelesítéséről és a hitelesítők akkreditálásáról (HL L 334., 2018.12.31., 94. o.).

(45) A Tanács 2006/500/EK határozata (2006. május 29.) az Energiaközösséget létrehozó szerződés Európai Közösség általi megkötéséről (HL L 198., 2006.7.20., 15. o.).

(46) A Bizottság (EU) 2015/1222 rendelete (2015. július 24.) a kapacitásfelosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó iránymutatás létrehozásáról (HL L 197., 2015.7.25., 24. o.).

(47) A Bizottság 2013/179/EU ajánlása (2013. április 9.) a termékek és a szervezetek életciklus-alapú környezeti teljesítményének mérésére és ismertetésére szolgáló egységes módszerek alkalmazásáról (HL L 124., 2013.5.4., 1. o.).

(48) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(49) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(50) A Tanács 515/97/EK rendelete (1997. március 13.) a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről (HL L 82., 1997.3.22., 1. o.).

(51) Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).

(52) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(53) Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(54) A Bizottság 1031/2010/EU rendelete (2010. november 12.) a 2003/87/EK irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól (HL L 302., 2010.11.18., 1. o.).

(55) A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(56) Intézményközi megállapodás (2020. december 16.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről (HL L 433. I., 2020.12.22., 28. o.).

(57) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BudgWeb oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx

(58) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(59) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(60) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(61) A hivatalos költségvetési nómenklatúra szerint.

(62) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(63) AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(64) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(65) Lásd a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2020. december 17-i 2093/2020/EU, Euratom tanácsi rendelet 12. és 13. cikkét.

KN-kód	Üvegházhatású gáz
2523 10 00 – Cementklinker	Szén-dioxid
2523 21 00 – Fehér portlandcement, mesterségesen festve is	Szén-dioxid
2523 29 00 – Egyéb portlandcement	Szén-dioxid
2523 90 00 – Más hidraulikus cement	Szén-dioxid

KN-kód	Üvegházhatású gáz
2716 00 00 – Elektromos energia	Szén-dioxid

KN-kód	Üvegházhatású gáz
2808 00 00 – Salétromsav; nitrálósavak	Szén-dioxid és dinitrogén-oxid
2814 – Ammónia, vízmentes vagy vizes oldatban	Szén-dioxid
2834 21 00 – Kálium-nitrát	Szén-dioxid és dinitrogén-oxid
3102 – Ásványi vagy vegyi nitrogén trágyázószer	Szén-dioxid és dinitrogén-oxid
3105 – A nitrogén, foszfor és kálium közül két vagy három trágyázó elemet tartalmazó ásványi vagy vegyi trágyázószer; más trágyázószer; ebbe az árucsoportba tartozó termékek tablettázva vagy hasonló formában, vagy legfeljebb 10 kg bruttó tömegű csomagolásban -Kivéve: 3105 60 00 – Ásványi vagy vegyi trágyázószerek, amelyek tartalmazzák a két trágyázó elemet, a foszfort és a káliumot	Szén-dioxid és dinitrogén-oxid

KN-kód	Üvegházhatású gáz
72 – Vas és acél Kivéve: 7202 – Ferroötvözet 7204 – Vas- és acéltörmelék és hulladék; ingot újraolvasztott hulladék vasból vagy acélból	Szén-dioxid
7301 – Szádpalló vasból vagy acélból, fúrva, lyukasztva vagy elemekből összeszerelve is; hegesztett szögvas, idomvas és szelvény vasból vagy acélból:	Szén-dioxid
7302 – Vasúti vagy villamosvasúti pályaépítő anyag vasból vagy acélból, úgymint: sín, terelősín és fogazott sín, váltósín, sínkeresztezés, váltóállító rúd és más keresztezési darab, sínaljzat (talpfa), csatlakozólemez, sínsaru, befogópofa, alátétlemez, sínkapocs, nyomtávlemez, kengyel, továbbá más, a vasúti sín összeszereléséhez vagy rögzítéséhez szükséges speciális anyag	Szén-dioxid
7303 00 – Cső és üreges profil öntöttvasból	Szén-dioxid
7304 – Varrat nélküli cső és üreges profil vasból vagy acélból (az öntöttvas cső kivételével)	Szén-dioxid
7305 – Más cső vasból vagy acélból (pl. hegesztve, szegecselve vagy hasonlóan zárva), kör alakú keresztmetszettel, ha a külső átmérője meghaladja a 406,4 mm-t	Szén-dioxid
7306 – Más cső és üreges profil vasból vagy acélból (pl. nyitva vagy hegesztve, szegecselve vagy hasonlóan zárva)	Szén-dioxid
7307 – Csőszerelvény vasból vagy acélból (pl. csatlakozó, karmantyú, könyökdarab, csőtoldat)	Szén-dioxid
7308 – Szerkezet (a 9406 vtsz. alá tartozó előre gyártott épületek kivételével) és részei (pl. híd és hídrész, zsilipkapu, torony, rácsszerkezetű oszlop, tető, tetőszerkezet, ajtó és ablak és ezek kerete, valamint ajtóküszöb, zsaluzat, korlát, pillér és oszlop) vasból vagy acélból; szerkezetben való felhasználásra előkészített lemez, rúd, szögvas, idomvas, szelvény, cső és hasonló termék vasból vagy acélból	Szén-dioxid
7309 – Tartály, ciszterna, tárolókád és hasonló tárolóedény, bármilyen anyag (a sűrített vagy folyékony gáz kivételével) tárolására, vasból vagy acélból, több mint 300 liter űrtartalommal, bélelve vagy hőszigetelve is, mechanikai vagy hőtechnikai berendezés nélkül	Szén-dioxid
7310 – Tartály, hordó, dob, konzervdoboz, doboz és hasonló edény, bármilyen anyag (a sűrített vagy folyékony gáz kivételével) tárolására, vasból vagy acélból, legfeljebb 300 liter űrtartalommal, bélelve vagy hőszigetelve is, mechanikai vagy hőtechnikai berendezés nélkül	Szén-dioxid
7311 – Tartály vasból vagy acélból, sűrített vagy folyékony gáz tárolására	Szén-dioxid

KN-kód	Üvegházhatású gáz
7601 – Megmunkálatlan alumínium	Szén-dioxid és perfluor-karbonok
7603 – Alumíniumpor és -pehely	Szén-dioxid és perfluor-karbonok
7604 – Alumíniumrúd és -profil	Szén-dioxid és perfluor-karbonok
7605 – Alumíniumhuzal	Szén-dioxid és perfluor-karbonok
7606 – Alumíniumlap, -lemez és -szalag, ha vastagsága meghaladja a 0,2 mm-t	Szén-dioxid és perfluor-karbonok
7607 – Alumíniumfólia (papír, karton, műanyag vagy hasonló alátéten vagy nyomtatva is), ha vastagsága (az alátétet nem számítva) legfeljebb 0,2 mm	Szén-dioxid és perfluor-karbonok
7608 – Alumíniumcső	Szén-dioxid és perfluor-karbonok
7609 00 00 – Alumínium csőszerelvény (pl. csatlakozókarmantyú, könyökdarab, csőtoldat)	Szén-dioxid és perfluor-karbonok