52020PC0614

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat háttere és indokai

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2019. júliusi politikai iránymutatásában új migrációs és menekültügyi paktumot jelentett be, amelynek célja a tagállamok közötti kölcsönös bizalom előmozdítása, és a külső határokra, a menekültügyi és visszaküldési rendszerekre, a szabad mozgást biztosító schengeni térségre, a migráció külső dimenziójára, a jogszerű migrációra és az integrációra vonatkozó átfogó megközelítésen alapul.

Az új migrációs és menekültügyi paktumról szóló közlemény – amelyet jogalkotási javaslatok csomagja, és annak részeként az Eurodac-rendelet átdolgozására irányuló 2016. évi javaslat jelenlegi módosító javaslata kísér – új kezdetet jelent a migráció terén. A szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos elosztásának elvére épülő új paktum a menekültügy, a migráció, a visszaküldések, a külső határok védelme és a kulcsfontosságú harmadik országokkal fenntartott kapcsolatok területére vonatkozó politikákat összefogó, integrált politikai döntéshozatalt szorgalmaz.

A migrációkezelés kihívásait – ideértve az irreguláris érkezések és a visszaküldés jelentette kihívásokat – nem egyedül kellene az egyes tagállamoknak kezelniük, hanem együtt az EU egészének. Olyan európai keretre van szükség, amely képes kezelni a tagállamok szakpolitikái és döntései között fennálló kölcsönös függőséget. Ennek a keretnek figyelembe kell vennie a migráció folyamatosan változó realitásait, amelyek összetettebb helyzethez és a koordináció iránti igény növekedéséhez vezettek. Bár 2015 óta 92 %-kal visszaesett az EU-ba történő irreguláris érkezések száma, még mindig számos olyan strukturális kihívással kell számolni, amely nyomás alá helyezi a tagállamok menekültügyi, befogadási és visszaküldési rendszereit.

Jóllehet az irreguláris érkezések száma csökkent, 2015 és 2018 között 14 %-ról 57 %-ra emelkedett a 25 %-nál alacsonyabb elismerési aránnyal rendelkező országokból érkező migránsok aránya. Emellett megnövekedett az összetett ügyek aránya, hiszen a 2015–2016-ban érkező, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló harmadik országbeli állampolgárokat mára részben felváltották a korábbiaknál változóbb elismerési arányú migránscsoportok. Továbbá – annak ellenére, hogy 2015 óta uniós szinten csökkent az irreguláris érkezések száma – a nemzetközi védelem iránti kérelmek száma tovább nőtt, és az érkezések számához képest négyszeres mennyiséget ért el. Ezek a tendenciák arra mutatnak, hogy az EU-n belüli állandó jelenséggé vált a migránsok továbbutazása, és az, hogy több nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtanak be. Végül a kutatási-mentési műveleteket követő érkezések jellege az általános migrációkezelési rendszerbe illeszkedő speciális válaszintézkedést tesz szükségessé, figyelembe véve, hogy a kutatási-mentési műveleteket követő érkezések következtében az ezeket kezelő tagállamok különleges kihívásokkal kerülnek szembe.

Egyre nagyobb arányban nyújtanak be menedékjog iránti kérelmet olyan személyek, akik az EU-ban valószínűleg nem kapnak nemzetközi védelmi jogállást, ami fokozott terhet jelent nem csupán a menedékjog iránti kérelmek feldolgozása, hanem azon irreguláris migránsok visszaküldése terén is, akiknek a kérelmét – többek között annak elfogadhatatlansága miatt – elutasították. Tovább súlyosbítja ezt azoknak az irreguláris migránsoknak a visszaküldése, akik soha nem nyújtottak be nemzetközi védelem iránti kérelmet. Ezért a menekültügyi és a kiutasítási eljárások szerves összekapcsolása fontosabb mint valaha. Ugyanilyen fontos egy európaibb visszaküldési rendszer kialakítása is. Azokat az irreguláris migránsokat, akiknek nem áll szándékukban nemzetközi védelemért folyamodni, azonnal kiutasítási eljárás alá kell vonni, így alapesetben nem kerülnek be a menekültügyi eljárásba.

Hasonlóképpen, a tagállami menekültügyi rendszerekre nehezedő nyomás továbbra is súlyos terhet ró az első érkezés szerinti tagállamokra, valamint – a jogellenes mozgások következtében – más tagállamok menekültügyi rendszereire is. A jelenlegi rendszer nem képes kielégítően kezelni ezt a helyzetet. Ennek egyik fő oka, hogy jelenleg nem létezik hatékony szolidaritási mechanizmus.

Az új paktum a közös európai menekültügyi rendszer reformjára irányuló 2016-os és a visszatérési irányelv átdolgozására irányuló 2018-as bizottsági javaslatokra épül, és további új elemeket vezet be a menekültügyi és migrációs politika valamennyi aspektusát egyesítő közös kerethez szükséges egyensúly biztosítása érdekében. Az Eurodac-rendelet átdolgozására irányuló 2016. évi javaslat 1 módosítására irányuló javaslat egyértelmű és következetes kapcsolatot hoz létre az egyes személyek és a tekintetükben alkalmazandó eljárások között, ezáltal fokozottan hozzájárulva az irreguláris migráció ellenőrzéséhez és a jogellenes mozgások felderítéséhez. A javaslat támogatja továbbá az új szolidaritási mechanizmus megvalósítását, és olyan kapcsolódó módosításokat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik, hogy az Eurodac az uniós információs rendszerek interoperabilitási keretén belül működjön.

A Bizottság e javaslattal együtt előterjeszti a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló új rendeletre irányuló javaslatot 2 , amely átfogó megközelítésbe illeszkedő, közös keretet hoz létre az uniós szintű menekültügy és migrációkezelés számára.

Emellett a menekültügyi eljárásokról szóló 2016. évi rendeletjavaslatot módosító javaslat 3 és az előszűrés bevezetéséről szóló rendeletre irányuló javaslat 4 biztosítja a migrációs eljárás valamennyi szakaszának hézagmentes összekapcsolódását, az új előszűrési eljárástól az Unióban maradásra nem jogosult harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek visszaküldéséig. Ez az előszűrés személyazonossági, egészségügyi és biztonsági ellenőrzésekből áll, amelynek célja, hogy az érintett személyt gyorsan a megfelelő eljáráshoz irányítsák, amely lehet a kiutasítási eljárás, a beléptetés megtagadására vonatkozó eljárás vagy a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálására vonatkozó eljárás.

•A javaslat célkitűzései

A 2016. évi bizottsági javaslat több tekintetben kibővítette az Eurodac hatályát: kiegészítette azt a személyek olyan új kategóriáival, akikre vonatkozóan adatokat kell tárolni, engedélyezte, hogy a rendszert irreguláris migránsok azonosítására használják, leszállította az ujjnyomatvétel korhatárát, lehetővé tette, hogy a személyazonosító adatok gyűjtése biometrikus adatokkal együtt történjen, valamint meghosszabbította adatmegőrzési időt.

A 2016. évi javaslatot módosító javaslat a társjogalkotók ideiglenes megállapodására épül, kiegészíti ezeket a változtatásokat, továbbá arra irányul, hogy az Eurodacot olyan közös európai adatbázissá alakítsa át, amely támogatást nyújt a menekültügyre, az áttelepítésre és az irreguláris migrációra vonatkozó uniós szakpolitikák számára. Helyénvaló tehát, hogy elősegítse az új menekültügyi és migrációkezelési rendeletre irányuló javaslatban előírt számos különféle intézkedés és szabály alkalmazását (pl. áthelyezés, felelősség átszállása), és biztosítsa az összhangot az előszűrésről szóló rendelettel. Célja továbbá, hogy a tájékozottabb szakpolitikai döntéshozatalt elősegítő pontosabb és teljesebb körű adatokat gyűjtsön, és így jobban elősegítse az irreguláris migráció ellenőrzését és a jogellenes mozgások felderítését azáltal, hogy a kérelmek mellett a kérelmezőket is számba veszi. Azt is célul tűzi ki, hogy több adatbázisból származó adatokat kombináló statisztikák készítését lehetővé téve támogassa a megfelelő szakpolitikai megoldások meghatározását. További célkitűzés, hogy az elutasított kérelmek megjelölésével kiegészítő támogatást nyújtson az olyan menedékkérőkkel foglalkozó nemzeti hatóságoknak, akiknek a kérelmét egy másik tagállamban már elutasították. Végül pedig a javaslat az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról szóló rendeletek, különösen az (EU) 2019/818 rendelet hatályát kiterjeszti az Eurodacra. Az interoperabilitási keretből eredő és az Eurodac-adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos módosításokat az interoperabilitási rendeletek elfogadásakor még nem lehetett megtenni, mivel a jelenlegi Eurodac-adatbázis nem tartalmaz alfanumerikus személyazonosító adatokat. Következésképpen ez a javaslat számos olyan módosítást tartalmaz, amely azt hivatott biztosítani, hogy az Eurodac megfelelően működjön az új interoperabilitási kereten belül, és ugyanez a célkitűzés vezérli a két másik jogi eszközre, nevezetesen a VIS- és az ETIAS-rendeletre vonatkozó további szükséges módosításokat.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Ez a javaslat teljes mértékben összhangban van az új migrációs és menekültügyi paktumról szóló közleménnyel és az azt kísérő kezdeményezések ütemtervével, beleérve az új menekültügyi és migrációkezelési rendeletre irányuló javaslatot, az előszűrésről szóló rendeletre irányuló javaslatot és a menekültügyi eljárásokról szóló rendeletre irányuló módosított javaslatot.

Ez a javaslat határidőket állapít meg a nemzetközi védelmet kérelmezők biometrikus adatainak felvételére és továbbítására. E határidők számításának kezdő időpontját az előszűrésről szóló rendeletjavaslatban előírt belépést megelőző szakaszok figyelembevételével határozták meg. Ami a menekültügy és migrációkezeléséről szóló rendeletjavaslatot illeti, ez a javaslat biztosítja, hogy adott esetben minden szükséges információ rendelkezésre álljon a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására szolgáló mechanizmus keretében történő áthelyezéshez vagy átszállításhoz. Ez a javaslat biztosítja továbbá az összhangot a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendeletben előterjesztett, a kutatási-mentési műveletet követően partra szállított személyekkel való bánásmódra vonatkozó különleges szabályozással.

Ami a visszatérési irányelv átdolgozására irányuló javaslatot illeti, ez a javaslat kiegészíti az Eurodac rendszert a szükséges információkkal annak érdekében, hogy megkönnyítse azon személyek visszaküldését, akiknek a nemzetközi védelem iránti kérelmét elutasították.

Az interoperabilitásról szóló (EU) 2019/817 5 és (EU) 2019/818 rendeletek 6 kifejezetten az interoperabilitás révén egymással kommunikáló adatbázisok között említik az Eurodacot. Az, hogy a két interoperabilitási rendelet által meghatározott interoperabilitás hatóköre az Eurodacra is kiterjed, abból is kiolvasható, hogy a rendeletek preambulumbekezdései ismételten az interoperabilitási platform részeként hivatkoznak az Eurodacra, a rendelkező rész pedig úgy említi az adatbázist, mint amelynek segítségével lekérdezhető a közös személyazonosítóadat-tár a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából. Először is az (EU) 2019/817 rendelet 69. cikke kimondja, hogy az Eurodac azon négy uniós rendszer egyike lesz, amelyek adatait az átmeneti időszak alatt és a többszörös személyazonosságot észlelő rendszer (a továbbiakban: MID) működésének megkezdése előtt össze kell kapcsolni a MID-del. A két interoperabilitási rendelet szövegéből azonban az is egyértelműan kitűnik, hogy az általuk bevezetett eljárások többsége nem alkalmazandó az Eurodacra a hatályos 603/2013/EU Eurodac-rendelet átdolgozásának hatálybalépése előtt 7 . Az interoperabilitás teljes körű alkalmazásához ugyanakkor az (EU) 2019/818 rendeletet és magát az Eurodac-rendeletet is több ponton módosítani kell. Ezeket az elsősorban az Eurodachoz való hozzáférésre vonatkozó módosításokat az interoperabilitási rendeletek elfogadásakor még nem lehetett megtenni, mivel az Eurodac-adatbázis a jelenlegi formájában nem tartalmaz alfanumerikus személyazonosító adatokat. Az e javaslat által bevezetett, Eurodacot érintő módosítások – különösen az összes olyan személyesadat-kategória, amit ezúttal rögzíteni fognak – érdemi és operatív tartalmat kölcsönöznek az Eurodac interoperabilitási platformban való teljes körű részvételének.

Végezetül a kvalifikációs rendelettel, a befogadási feltételekről szóló irányelvvel, az uniós áttelepítési keretről szóló rendelettel és az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéről szóló rendelettel kapcsolatban már elért ideiglenes politikai megállapodásokkal is biztosított az összhang, mivel a módosított javaslat nem változtatta meg a 2016. évi Eurodac-javaslatnak az említett javaslatokat érintő elemeit.

•A javaslat egyéb uniós politikákkal való összhangja

Ez a javaslat szorosan kapcsolódik az alábbi uniós szakpolitikákhoz, és kiegészíti azokat:

(a)Interoperabilitás – e javaslatnak biztosítania kell az Eurodac működését az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás keretében.

(b)Adatvédelem – e javaslatnak biztosítania kell a magánélet tiszteletben tartására vonatkozó alapvető jogok védelmét azon személyek számára, akiknek személyes adatait az Eurodacban kezelik.

(c)Biztonság – e javaslat figyelembe veszi az előszűrésről szóló rendeletjavaslatban előírt azon belépést megelőző szakaszt, amely biztonsági ellenőrzést ír elő.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Ez a javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 78. cikke (2) bekezdésének d) pontját alkalmazza jogalapként ahhoz, hogy a nemzetközi védelmi eljárás keretében kötelezővé tegye a biometrikus adatok felvételét. A javaslat a 78. cikk (2) bekezdésének e) pontját alkalmazza jogalapként a menedékjog vagy kiegészítő védelem iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok tekintetében. Az áttelepítéssel kapcsolatos rendelkezések jogalapja a 78. cikk (2) bekezdésének g) pontja. Ezen túlmenően a 79. cikk (2) bekezdésének c) pontja szolgál jogalapul az irreguláris harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek azonosításával kapcsolatos elemek tekintetében az irreguláris bevándorlással és jogellenes tartózkodással összefüggésben – ideértve az EU-ban jogellenesen tartózkodó személyek kitoloncolását és visszatelepítését –, továbbá a 87. cikk (2) bekezdésének a) pontja az irányadó a releváns információk bűnüldözési célú gyűjtésére, tárolására, kezelésére, elemzésére és megosztására vonatkozó elemeket illetően; továbbá az Europol tevékenységi területe és feladatai – többek között az adatgyűjtés, tárolás, kezelés, elemzés és információcsere – tekintetében a 88. cikk (2) bekezdésének a) pontjára támaszkodik jogalapként.

•Változó geometria

A 603/2013/EU rendelet kötelező erejű Írországra nézve, miután bejelentette szándékát, hogy a fent említett jegyzőkönyv alapján részt vesz az említett rendelet elfogadásában és alkalmazásában.

Az Írország helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv értelmében e tagállam dönthet úgy, hogy részt vesz e javaslat elfogadásában. Erre a javaslat elfogadását követően is lehetősége van.

Az EU-Szerződéshez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv szerint Dánia nem vesz részt az EUMSZ V. címe szerinti intézkedéseknek a Tanács általi elfogadásában (ez nem vonatkozik „az azon harmadik országokat meghatározó intézkedésekre, amelyek állampolgárainak a tagállamok külső határainak átlépésekor vízummal kell rendelkezniük, illetve azokra az intézkedésekre, amelyek az egységes vízumformátumra vonatkoznak”). Ezért Dánia nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel azonban – az EU-val 2006-ban kötött nemzetközi megállapodás értelmében – Dánia alkalmazza a hatályos Eurodac-rendeletet, az említett megállapodás 8 3. cikkének megfelelően értesíti a Bizottságot azon döntéséről, hogy a módosított rendelet tartalmát végrehajtja-e vagy sem.

•A javaslat hatása Dániára és a (korábbi) dublini rendszerhez társult nem uniós tagállamokra

Több harmadik országnak a schengeni vívmányokhoz való társulásával egyidejűleg, a Bizottság a dublini/Eurodac-vívmányokhoz való társulásra vonatkozó megállapodásokat is kötött ezekkel az országokkal, vagy pedig ilyen megállapodások megkötése van folyamatban:

–Izland és Norvégia társulási megállapodását 2001-ben kötötték meg 9 ;

–Svájc társulási megállapodását 2008. február 28-án kötötték meg 10 ;

–Liechtenstein társulási jegyzőkönyvét 2011. június 18-án kötötték meg 11 .

A Közösség és a társult országok között két további jogi aktus megkötésére került sor annak érdekében, hogy jogokat és kötelezettségeket léptessenek életbe Dánia – amely a fentiekben kifejtettek szerint nemzetközi megállapodás útján társult a (korábbi) dublini/Eurodac-vívmányokhoz –, valamint az említett társult országok között 12 .

A három fent idézett megállapodás szerint a társult országok kivétel nélkül elfogadják a (korábbi) dublini/Eurodac-vívmányokat és azok fejlesztését. A társult országok nem vesznek részt a (korábbi) dublini vívmányokat módosító vagy azokra épülő jogi aktusok (tehát például e javaslat) elfogadásában, azonban – azt követően, hogy a Tanács és az Európai Parlament jóváhagyta azokat – bizonyos határidőn belül értesíteniük kell a Bizottságot arról a döntésükről, hogy elfogadják-e az említett jogi aktus tartalmát vagy sem. Abban az esetben, ha Norvégia, Izland, Svájc vagy Liechtenstein nem fogad el valamely, a (korábbi) dublini/Eurodac-vívmányokat módosító vagy azokra épülő jogi aktust, az ún. „guillotine-záradékot” kell alkalmazni, és fel kell mondani a megfelelő megállapodásokat, kivéve amennyiben a megállapodásokkal létrehozott közös/vegyes bizottság egyhangúlag másként nem dönt.

Az Izlanddal, Norvégiával, Svájccal és Liechtensteinnel kötött fenti társulási megállapodások, valamint a Dániával kötött párhuzamos megállapodás hatálya nem terjed ki a bűnüldözési célú Eurodac-hozzáférésre. E célból az említett társult államokkal kötendő kiegészítő megállapodások megerősítése folyamatban van.

•Szubszidiaritás

A jelenlegi javaslat úgy rendelkezik, hogy az ujjnyomatadatok Eurodac felhasználásával történő összehasonlítására kizárólag akkor kerülhet sor, ha a nemzeti ujjnyomat-adatbázisok és egyéb tagállamok 2008/615/IB tanácsi határozat (a prümi megállapodások) szerint automatizált ujjnyomat-adatbázisai negatív eredményekhez vezetnek. E szabály azt jelenti, hogy azon tagállamok, amelyek nem hajtották végre a fenti tanácsi határozatot, és nem tudják elvégezni a prümi ellenőrzést, nem végezhetnek bűnüldözési célú Eurodac-ellenőrzést sem. Ehhez hasonlóan, azon társult tagállamok, amelyek nem hajtották végre a prümi megállapodásokat, vagy azokban nem vesznek részt, nem végezhetnek ilyen Eurodac-ellenőrzést.

A javasolt kezdeményezés a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet és az uniós migrációs politika továbbfejlesztését képezi, és a célja annak biztosítása, hogy a harmadik országbeli állampolgárok ujjnyomatadatainak és arcképmásainak Eurodac-célú gyűjtéséről szóló közös szabályokat valamennyi uniós tagállamban azonos módon alkalmazzák. A javaslat olyan eszközt hoz létre, amely információkat szolgáltat az Európai Unió számára az EU területére szabálytalanul vagy kutatás-mentési műveleteket követően belépő és ott nemzetközi védelmet kérelmező harmadik országbeli állampolgárok számáról. Ez elengedhetetlen a fenntartható és megalapozott szakpolitikai döntéshozatal kialakításához a migráció és a vízumpolitika terén.

E javaslat szintén segíti majd a tagállamokat az Európai Unió területén jogellenesen tartózkodó vagy oda a külső határokon keresztül szabálytalanul belépő harmadik országbeli állampolgárok azonosításában, hogy a tagállamok ezen információk felhasználásával visszaküldés céljából új okmányokkal láthassák el a harmadik országbeli állampolgárokat.

A menekültügyet és menekültvédelmet érintő problémák határokon átívelő jellegéből fakadóan az EU alkalmas arra, hogy a közös európai menekültügyi rendszer keretében megoldásokat javasoljon az Eurodac-rendelettel kapcsolatos fenti problémákra.

Módosítani kell az Eurodac-rendeletet annak egy további céllal történő kiegészítése érdekében is: ez a cél nevezetesen az EU-ba irányuló illegális migráció és az irreguláris migránsok EU-n belüli jogellenes továbbutazásának ellenőrzése. Ehhez kapcsolódik továbbá az a módosítás, amely a kérelmek mellett a kérelmezők számbavételét is lehetővé tenné. Ezt a célkitűzést a tagállamok önmagukban nem képesek kielégítően megvalósítani. A tagállamok önállóan eljárva hasonlóképpen nem tudják megvalósítani az (EU) XXX/XXX rendelet [az áttelepítési rendelet] szerinti kizárási okok hatékony alkalmazását. Végül az interoperabilitási keret hatékony végrehajtásához szükséges módosításokra csak a Bizottság tehet javaslatot, léptetheti hatályba azokat uniós szinten, nem pedig az önállóan eljáró tagállamok.

•Arányosság

Az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikke kimondja, hogy az Unió intézkedései nem léphetik túl a Szerződés célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mértéket. Ehhez az uniós fellépéshez olyan jogszabályi formát kell választani, amely lehetővé teszi a javaslat célkitűzésének elérését és annak lehető leghatékonyabb végrehajtását.

A javaslatot a beépített adatvédelem és az alapértelmezett adatvédelem elvei vezérlik, amelyek megkövetelik, hogy az Eurodac ügymenetét kezdettől fogva úgy alakítsák ki, hogy az tiszteletben tartsa az adatvédelmi elveket, és arányos legyen a személyes adatok védelméhez való joggal, amennyiben nem követeli meg, hogy több adatot gyűjtsenek és azokat tovább tárolják annál, mint ami a rendszer működéséhez és céljainak eléréséhez feltétlenül szükséges. Emellett a javaslat rendelkezéseket tartalmaz az Eurodac hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek alapvető jogainak hatékony védelméhez szükséges valamennyi biztosítékról és mechanizmusról, különösen a magánélet és a személyes adatok védelméről.

A rendszer működése nem tesz szükségessé további uniós szintű folyamatokat, sem harmonizációt. A tervezett intézkedés arányos, amennyiben az uniós szintű fellépés nem lépi túl a meghatározott célok eléréséhez szükséges mértéket.

•A jogi aktus típusának és a jogalkotási technikának a megválasztása

Ez a javaslat módosítja az Eurodac-rendelet átdolgozására irányuló 2016. évi javaslatot. Bár a Bizottság az Eurodac-rendelet átdolgozására irányuló 2016. évi javaslatról a társjogalkotók között létrejött ideiglenes megállapodás valamennyi elemét támogatja, ez a módosított javaslat csak azokat a cikkeket veszi át az ideiglenes megállapodásból, amelyek esetében jelentős módosítást javasoltak. Ezért a társjogalkotók által ideiglenesen elfogadott egyes cikkek (pl. a befogadási eljárásban részt vevő személyekre és az áttelepített menekültekre vonatkozó cikkek) nem szerepelnek a szövegben. Következésképpen e módosított javaslat három cikke (a statisztikáról szóló 9. cikk, az adatok jelöléséről és az adatkezelés korlátozásáról szóló 19. cikk, valamint az (EU) 2019/818 rendeletet módosító 40a. cikk) esetében a Bizottság az ideiglenes megállapodás egyes elemeit (nevezetesen a befogadási eljárásban részt vevő személyekre és az áttelepített menekültekre vonatkozó részeket) nem tudta beilleszteni a szövegbe, mivel nem lehetett kereszthivatkozásokat tenni a vonatkozó cikkekre. Ezen túlmenően az ideiglenes megállapodás hatálya alá tartozó egyéb cikkek esetében néhány további technikai kiigazításra lesz szükség annak érdekében, hogy azok tükrözzék az e módosított javaslat által bevezetett változtatásokat.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

Mivel ez a javaslat egy meglévő javaslatot módosít, a meglévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata nem áll rendelkezésre. A más forrásokból rendelkezésre álló bizonyítékok azonban arra mutatnak, hogy szükség van ezekre a módosításokra. Így a tagállamokkal (pl. a Tanács előkészítő szerveiben) 2016 óta folytatott megbeszélések során számos olyan, a menekültügy területén gyűjtött adatokkal kapcsolatos tényező körvonalazódott, amelyek hatással vannak a szakpolitikai döntéshozatal hatékonyságára. Ezzel összefüggésben a 2016. évi KEMR-csomagról folytatott tárgyalások során hangoztatott álláspontokból, a különböző egyéb – akár technikai, akár politikai szintű – fórumokon folytatott megbeszélésekből, valamint a különböző tagállamok által az új paktummal kapcsolatban tett észrevételekből az kristályosodott ki, hogy a jogellenes mozgások nyomás alá helyezik a tagállamok menekültügyi rendszereit. E források rávilágítottak az e területen végzett jelenlegi elemzések 13 korlátaira, vagyis arra, hogy azok nem nyújtanak pontos képet a jelenségről. Ez azzal függ össze, hogy az ilyen célokra rendelkezésre álló adatok nem az egyénekre, hanem a közigazgatási eljárásokra vonatkoznak. Jelenleg nem állnak rendelkezésre pontos számok a tekintetben, hogy hány olyan személy található az EU-ban, aki (első alkalommal) nyújt be kérelmet, és hányan helyezik át a tartózkodási helyüket egyik tagállamból a másikba, így a jelenség elemzésére irányuló további kísérletek (pl. az ilyen mozgások indítékai, a profilok, a kedvelt célországok) szükségképpen spekulatív jellegűek. Ezért nem lehet célzottan és hatékonyan meghatározni a szóban forgó mozgások kezelésére szolgáló megfelelő szakpolitikai válaszintézkedéseket.

A megbeszélések ugyanígy arra is rávilágítottak, hogy meg kell erősíteni a menekültügy és a visszaküldés közötti kapcsolatot, többek között úgy, hogy haladéktalanul az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátják a szükséges információkat.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A Bizottság az új migrációs és menekültügyi paktum elindítását megelőzően 2019 december és 2020 júliusa között több alkalommal konzultált a tagállamokkal, az Európai Parlamenttel és az érdekelt felekkel, hogy megismerje az új migrációs és menekültügyi paktummal kapcsolatos nézeteiket. Ezzel párhuzamosan a román, a finn és a horvát elnökség stratégiai és technikai eszmecserét folytatott a migrációs politika különböző aspektusainak jövőjéről, így a menedékjogról, a visszaküldésről, a harmadik országokkal a visszafogadás és reintegráció terén fennálló kapcsolatokról. Ezek a konzultációk és eszmecserék támogatták, hogy újratervezés induljon az európai menekültügyi és migrációs politika terén a közös európai menekültügyi rendszer hiányosságainak sürgős kezelése, a visszaküldési rendszer hatékonyságának javítása, a harmadik országokkal a visszafogadás terén fennálló kapcsolataink jobb strukturálása és eszköztárának bővítése, valamint a migránsok származási országokba való visszatérését követő, fenntartható reintegrációjának biztosítása érdekében.

A finn elnökség alatt különböző tanácsi fórumokon több műhelytalálkozóra és megbeszélésre – köztük a 2019. október 24–25-én Helsinkiben tartott „Tampere 2.0” konferenciára és a 2019. november 6–7-én Bécsben megrendezett salzburgi fórumra – került sor, ahol a tagállamok üdvözölték az Európai Bizottság azon szándékát, hogy újraindítsa a dublini reformot olyan új szolidaritási formák kialakítása érdekében, amelyekhez minden tagállam köteles hozzájárulni. A tagállamok hangsúlyozták, hogy a szolidaritási intézkedésekhez a felelősségre vonatkozó intézkedéseknek kell társulniuk. Kiemelték továbbá, hogy sürgősen fel kell lépni az EU-n belüli jogellenes mozgásokkal szemben, valamint végre kell hajtani a nemzetközi védelemre nem szoruló személyek visszaküldését.

Ylva Johansson biztos és a Bizottság szolgálatai több alkalommal célzott konzultációkat folytattak civil társadalmi szervezetekkel, a „Kezdeményezés a migráns gyermekekért” képviselőivel és a tagállamok érintett helyi nem kormányzati szervezeteivel. Az e konzultációs folyamat során megfogalmazott konkrét ajánlások a migráns gyermekekről szóló 2017. évi közleményt 14 követő gyermekspecifikus normákkal kapcsolatos közös megközelítésre összpontosítottak. Az EASO által létrehozott konzultációs fórum keretében a civil társadalommal is folyt egyeztetés olyan témákban, mint például a menekültügyi eljárás kezdeti lépései (2019).

A Bizottság figyelembe vette a nemzeti és helyi hatóságok 15 , a nem kormányzati és nemzetközi szervezetek, például az UNHCR 16 és az IOM 17 , valamint az agytrösztök és a tudományos körök számos ajánlását arra vonatkozóan, hogy miként lehet új lendületet adni a reformfolyamatnak, és hogyan lehet az emberi jogi normákkal összhangban kezelni az aktuális migrációs kihívásokat. Véleményük szerint a reform újraindítása keretében felül kell vizsgálni a felelősség meghatározására vonatkozó bizonyos szabályokat, és elő kell irányozni egy kötelező szolidaritási mechanizmust, amely a kutatási-mentési műveletet követően partra szállított személyekre is kiterjed. A nem kormányzati szervezetek szintén szorgalmazták, hogy a tagállamok egységesen értelmezzék a felelősséget, és indítványozták, hogy a felülvizsgált dublini szabályok egy állandóbb áthelyezési mechanizmusról is rendelkezzenek 18 . A MEDAM projekt keretében például a Migrációpolitikai Központ a menekültügy és a migráció terén elért eredmények uniós szintű nyomon követésére szolgáló migrációs politikai eredménytábla beépítését javasolta 19 .

A Bizottság szintén figyelembe vette az Európai Migrációs Hálózat 20 észrevételeit és saját kezdeményezésre indított kutatómunkáját, amelynek eredményeként az elmúlt években több szaktanulmány és ad hoc felmérés készült.

•Tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal

A Bizottság a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalt részesíti előnyben, és azt a különálló dokumentumot (XXX) ajánlja figyelembe, amely részletesen ismerteti a KEMR reformjának véglegesítése terén 2016 óta azonosított különböző kihívások kapcsán javasolt megközelítést alátámasztó releváns adatokat és elemeket.

Az Eurodac tekintetében ez főként arra utal, hogy a rendelkezésre álló adatokból (az egyének helyett a kérelmekre vonatkozó adatokból) eredő korlátok jelenleg gátat szabnak a jogellenes mozgásokkal kapcsolatos elemzési lehetőségeknek, továbbá hogy a javaslatnak tükröznie kell a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendeletjavaslat által bevezetett új szabályokat, az Eurodac-rendeletbe pedig olyan módosításokat kell bevezetni, amelyek lehetővé teszik a rendszernek a interoperabilitási keretben való működését.

•Alapvető jogok

A 2016-ban javasolt átdolgozott rendelethez kapcsolódó alapjogi magyarázatok továbbra is érvényesek.

A módosított javaslat által bevezetett azon új elem, amely szerint az ugyanazon személyhez tartozó valamennyi adatkészletet összerendelik annak érdekében, hogy a kérelmek mellett a kérelmezőket is számba lehessen venni, nem változtatja meg a biometrikus adatok gyűjtésének és kezelésének módját. Nem fognak új fájlt létrehozni. A tagállamok a továbbiakban is megőrzik a továbbított adatok feletti rendelkezési jogot, és az eredeti 2016. évi javaslatban előírt valamennyi biztosíték, adattárolási és adatbiztonsági szabály alkalmazandó lesz. Emellett a javaslat az összerendelési eljárás tekintetében is megfelelő biztosítékokról rendelkezik, mivel az adatkészleteket csak akkor rendelik össze, ha a tagállamok megerősítik a találatot (szükség esetén ujjnyomatszakértő általi ellenőrzés mellett). Ami a kutatási-mentési műveletet követően partra szállított személyek új kategóriáját illeti, ezeket a személyeket már jelenleg is nyilvántartásba veszik az Eurodacban, a külső határ szabálytalan átlépése miatt előállított személyek kategóriája keretében. Az új különálló kategória pontosabb képet adna a migrációs áramlásokról, és megkönnyítené a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazását. Ezek a szabályok végső soron a kutatási-mentési műveleteket követően partra szállított személyek javát szolgálnák, mivel lehetővé tennék jogállásuk helyesebb megjelenítését, ugyanis nem szabálytalan határátlépőként vennék őket nyilvántartásba. Ugyanazokat az adatokat gyűjtenék, mint a többi kategória esetében, a továbbításra, kezelésre és tárolásra vonatkozó azonos szabályok és biztosítékok mellett.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Jelen javaslat az Eurodac központi rendszer technikai módosításait tartalmazza, hogy ezáltal mindhárom adatkategória tekintetében lehetővé váljék az adatok összehasonlítása és tárolása. Egyéb funkciók beépítése – például biometrikus adatok bevitele az arcképmással együtt – a központi rendszer további módosításait teszik szükségessé.

A becsült 29,872 millió EUR költség magában foglalja a központi rendszer technikai korszerűsítését, valamint nagyobb tárolási és átviteli kapacitását. Magában foglalja az IT-szolgáltatásokat, a szoftverek és hardverek költségeit, valamint fedezi a mind a menedékjoggal, mind az irreguláris migrációval kapcsolatos célokból való, valamennyi adatkategóriára kiterjedő lekérdezések lehetővé tételéhez szükséges fejlesztéseket és testre szabást. A becsült összeg tükrözi az eu-LISA számára szükséges kiegészítő személyzet költségeit is.

A jelen javaslathoz kapcsolódó pénzügyi kimutatás mindezeket az elemeket tükrözi. Tükrözi továbbá a társjogalkotók által bevezetett változtatásokkal (két új kategória, nevezetesen a befogadási eljárás lefolytatása céljából nyilvántartásba vett személyek, valamint a nemzeti áttelepítési programnak megfelelően áttelepített menekültek kategóriájának létrehozása, a személyazonosító vagy úti okmányok színes fénymásolatainak tárolása, valamint annak lehetősége, hogy a bűnüldöző hatóságok alfanumerikus adatok alapján lekérdezést végezhessenek az Eurodacban), valamint a 2016. évi átdolgozásra irányuló javaslatban előirányzott, az arcfelismerésről szóló tanulmánnyal (7 millió EUR) kapcsolatos költségeket.

Az e módosított javaslat által bevezetett, az interoperabilitással kapcsolatos módosítások költségeit (15 millió EUR) az interoperabilitási keret pénzügyi kimutatása tartalmazza.

5.EGYÉB ELEMEK

•A nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A 2016. évi javaslat társjogalkotók által ideiglenesen elfogadott szövegének 42. cikke a jelentéstételi kötelezettségek következő három típusát irányozza elő:

–Az eu-LISA (a tagállamok által szolgáltatott információk alapján) évente egyszer jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és az európai adatvédelmi biztosnak a központi rendszer tevékenységeiről;

–A Bizottság hét évvel az elfogadás után, majd azt követően négyévente átfogó értékelést készít az Eurodacról, amelyben (az eu-LISA, a tagállamok és az Europol által szolgáltatott információk alapján) összeveti a célokkal az elért eredményeket, és értékeli az alapvető jogokra gyakorolt hatást;

–A tagállamok és az Europol kétévente jelentést készítenek arról, hogy mennyire volt eredményes a biometrikus adatok Eurodac-adatokkal történő összehasonlítása a bűnüldözési célok tekintetében. E jelentéseket a következő év június 30-ig kell eljuttatni a Bizottsághoz. A Bizottság az említett jelentésekből kétévente jelentést állít össze az Eurodac-adatokhoz való bűnüldözési célú hozzáférésre vonatkozóan, amit megküld az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az európai adatvédelmi biztosnak. Ez a jelentés eltér az előző pontban ismertetett jelentéstől.

A központi rendszer tevékenységeiről az eu-LISA által készítendő éves jelentés az Eurodac irányításával és célkitűzések tekintetében előre meghatározott mennyiségi mutatókhoz képest elért teljesítményével kapcsolatos információkat tartalmaz (pl. az adatkészletek teljes száma kategóriánként, a találatok száma, az, hogy a tagállamok milyen módon hajtják végre a biometrikus adatok Eurodacba történő továbbítására vonatkozó határidőket, beleértve a késedelmeket stb.).

Az Eurodac átfogó értékelését tartalmazó jelentés, amelyet a Bizottságnak kell elkészítenie, nyomon fogja követni a rendeletben meghatározott célok tekintetében elért eredményeket, mérni fogja az alapvető jogokra – különösen a személyes adatok védelmére és a magánélethez való jogokra – gyakorolt hatást, többek között azt, hogy a bűnüldözési célú hozzáférés az Eurodac-rendelet hatálya alá tartozó személyek közvetett megkülönböztetéséhez vezetett-e.

Az Europol és az egyes tagállamok által készített, a biometrikus adatok Eurodac-adatokkal történő összehasonlításának eredményességéről szóló jelentések többek között felmérik az összehasonlítás pontos célját, az alapos gyanúra szolgáló okokat, a sikeres azonosítást eredményező esetek számát és típusát.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Ezt a módosított javaslatot az átdolgozott Eurodac-rendeletre irányuló 2016. évi bizottsági javaslatról folytatott intézményközi tárgyalások összefüggésében kell szemlélni, és e megbeszélések kiegészítésének kell tekinteni. Az említett tárgyalások során a társjogalkotók között ideiglenes megállapodás született, amit a Bizottság is támogat, és úgy véli, hogy az jelentősen javítana az Eurodac működésén.

Az egyszerűbb hivatkozás céljából a Bizottság 2016. évi javaslatához képest félkövér betűtípus jelöli, ahol e javaslatban a társjogalkotók által megtárgyalt szöveg szerepel. Az új célzott módosításokat félkövér aláhúzott betűtípus jelzi.

1.A kérelmek mellett a kérelmezők számbavétele

A különböző fórumokon (tanácsi előkészítő szervek, tanácsadó csoportok) a közelmúltban folytatott megbeszélések és a konzultáció során a tagállamoktól érkezett, az új paktumra vonatkozó észrevételek egyértelműen rámutattak a menekültügy és a migráció területére vonatkozó uniós szintű információgyűjtés és -elemzés hiányosságaira. Ez különösen fontos az e területen megfigyelhető jogellenes mozgások elemzésekor: jelenleg nincs lehetőség annak megismerésére, hogy hány kérelmező tartózkodik az EU-ban, mivel a számadatok a kérelmekre vonatkoznak, és ezért előfordulhat, hogy ugyanahhoz a személyhez több kérelem is tartozik. Ennek figyelembevételével az Eurodac rendszert a kérelmeket számláló adatbázisból a kérelmezőket számláló adatbázissá kell átalakítani. Ez úgy valósítható meg, hogy az Eurodacban az egy személyhez tartozó valamennyi adatkészletet – kategóriától függetlenül – összerendelik, ami lehetővé tenné a személyek megszámlálását. Továbbá egy külön rendelkezés lehetővé tenné, hogy az eu-LISA statisztikákat készíthessen a menedékkérők és az első alkalommal kérelmezők számáról, pontos képet adva arról, hogy hány harmadik országbeli állampolgár és hontalan személy kér menedékjogot az EU-ban. Ezeknek az adatoknak más típusú adatokkal – például a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet szerinti adattovábbításokkal – való összesítése megfelelő információforrásként szolgál majd a jogellenes mozgásokkal kapcsolatos megfelelő típusú szakpolitikai válaszintézkedésekhez.

2.Integrált rendszerstatisztikák

Egy, az interoperabilitási rendeletek vonatkozó rendelkezéseire épülő új rendelkezés 21 (39. cikk) lehetővé teszi, hogy az eu-LISA integrált rendszerstatisztikákat állítson össze az Eurodacból, a határregisztrációs rendszerből, az ETIAS-ból és a Vízuminformációs Rendszerből (VIS) származó adatok felhasználásával. Az egyik cél például annak megismerése lenne, hogy hány harmadik országbeli állampolgár számára adott ki rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot egy adott tagállam, vagy adtak ki ilyen vízumot egy adott harmadik országban, ezután hányan léptek be jogszerűen az EU területére (és melyik tagállamban), és közülük hányan folyamodtak nemzetközi védelemért (és melyik tagállamban). Ez biztosítaná az e jelenségek értékeléséhez és a megfelelő szakpolitikai válaszintézkedésekhez szükséges háttér-információkat. A rendelkezés azt is előírná, hogy a Bizottságon és a tagállamokon kívül az Európai Unió jövőbeni Menekültügyi Ügynöksége és a Frontex számára is hozzáférést biztosítsanak ezekhez a statisztikai adatokhoz, mivel saját megbízatása keretében mindkét ügynökség értékes elemzéseket készít a migráció és a menekültügy területén.

3.A kutatási-mentési műveletet követően partra szállított személyek új kategóriájának létrehozása

A menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendeletjavaslat a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálására vonatkozó felelősségi kritériumot határoz meg arra az esetre, amennyiben a kérelmet azt követően vették nyilvántartásba, hogy az érintett személyt kutatási-mentési műveletet követően partra szállították (a jelenlegi szabályok szerint az ilyen személyekre a szabálytalan belépés kritériuma vonatkozik). Így a tengeri felkutatásról és mentésről szóló nemzetközi egyezményből 22 eredő kötelezettségek jobban tükröződnek a menekültügyi vívmányokban. Bár az ezen új kategóriára vonatkozó szabályok megegyeznek a szabálytalanul belépő személyekre vonatkozó szabályokkal, a megkülönböztetés mégis releváns abban a tekintetben, hogy a partra szállítás helye szerinti tagállamok különleges kihívásokkal néznek szembe, mivel a kutatási-mentési műveletet követő partra szállítások esetében nem alkalmazhatják ugyanazokat az eszközöket, mint a szárazföldi vagy légi úton történő szabálytalan határátlépések esetében. Például a kutatási-mentési műveletet követően érkezők esetében nincs hivatalos határforgalom-ellenőrzés, ami nem csupán azt jelenti, hogy nehezebb meghatározni a beléptetési helyet, hanem azt is, hogy nincs olyan beléptetési hely, ahol a harmadik országbeli állampolgárok beléptetést kérhetnének. Ezért ezen személyek számára külön kategóriát kell kialakítani az Eurodacban ahelyett, hogy a határt szabálytalanul átlépő személyként vennék őket nyilvántartásba (ahogyan ez jelenleg történik). Emellett ez pontosabb képet ad az EU-n belüli migrációs áramlások összetételéről is.

4.A menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendeletjavaslattal való teljes összhang biztosítása

A kutatási-mentési műveletet követően partra szállított személyek új kategóriájának létrehozása mellett ez a módosított javaslat olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek az adott tagállam felelősségével kapcsolatos releváns szempontokat tükrözik (a felelősség megállapítására, a felelősség átszállására és a felelősség megszűnésére vonatkozó különféle kritériumok). Ezek a rendelkezések kiegészítik azokat az előírásokat, amelyek már szerepeltek az eredeti 2016. évi javaslatban. Végezetül ez a módosított javaslat a nemzetközi védelemben részesülő személyek áthelyezésére vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz, így teljes mértékben tükrözi a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendeletjavaslatban foglalt különböző forgatókönyveket.

5.Az előszűréssel való összhang biztosítása

Az előszűrésről szóló rendeletjavaslattal való összhang biztosítása érdekében is szükség volt néhány, korlátozott számú módosításra. Így ki kellett igazítani a kérelmező biometrikus adatainak felvételére és továbbítására vonatkozó határidő számításának kezdő időpontját, hogy a menekültügyi eljárás zavartalan lebonyolítása érdekében figyelembe vegyék az említett javaslatban előirányzott különböző lehetséges forgatókönyveket.

6.Az elutasított kérelmek feltüntetése

A javaslat létrehozna egy olyan új mezőt, amelyben a tagállamok feltüntetnék, ha egy kérelmet elutasítottak, és a kérelmezőnek nincs joga a tagállamok területén maradni, illetve a menekültügyi eljárásokról szóló rendelettel összhangban nem engedélyezték számára, hogy a tagállamok területén maradjon. Ez semmit sem változtatna az alkalmazandó szabályokon és az egyén jogain, ugyanakkor megerősítené a kiutasítási eljárásokkal való kapcsolatot, és további támogatást nyújtana az olyan nemzetközi védelmet kérelmező személyekkel foglalkozó nemzeti hatóságoknak, akiknek a kérelmét egy másik tagállamban elutasították, mivel lehetővé tenné számukra, hogy megválasszák a megfelelő típusú alkalmazandó eljárást (pl. ismételt kérelem), és ezáltal észszerűsítsék az egész folyamatot.

7.Annak feltüntetése, hogy nyújtottak-e segítséget az önkéntes visszatéréshez és visszailleszkedéshez

A javaslat létrehozna egy új mezőt annak feltüntetésére, hogy nyújtottak-e valaha segítséget az önkéntes visszatéréshez és visszailleszkedéshez. Erre azért van szükség, mert ez javítaná a tagállamok ellenőrzési kapacitásait ezen a területen, és megakadályozná a legkedvezőbb önkéntes visszatérési és visszailleszkedési segítségnyújtás megválasztását.

8.Annak feltüntetése, hogy az előszűrést követően úgy látszik, hogy az adott személy veszélyt jelenthet a belső biztonságra

A javaslat létrehozna egy új mezőt annak megjelölésére, hogy az előszűrést követően úgy látszik, hogy az adott személy veszélyt jelenthet a belső biztonságra. Erre azért van szükség, mert ez megkönnyítené az áthelyezés végrehajtását, mivel a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet szabályaival összhangban ezeket a személyeket kizárnák az áthelyezésből. Emellett ez felgyorsítaná a nemzetközi védelem iránti kérelmek feldolgozását. Így amennyiben az adott kérelmezők esetében biztonsági problémát jelöltek meg az Eurodacban, a kérelem értékelése során először főként arra koncentrálhatnának, hogy a probléma elég súlyos-e ahhoz, hogy kizárási/elutasítási indoknak minősüljön.

9.Annak feltüntetése, hogy adtak-e ki vízumot

A javaslat létrehozna egy új mezőt, amelyben feltüntetnék a kérelmező számára vízumot kiadó vagy meghosszabbító tagállamot, vagy azt a tagállamot, amelynek nevében a vízumot kiadták, valamint a vízumkérelem számát. Erre azért van szükség, mert ez megkönnyítené a felelősségi kritériumok alkalmazását a VIS-rendelet 23 hatályán kívül álló azon tagállamok vagy társult országok esetében, amelyeket mégis érint a vízumkiadás.

10.Az interoperabilitáshoz kapcsolódó módosítások, valamint a interoperabilitási rendelettel, az ETIAS 24 - és a VIS-rendelettel kapcsolatos módosítások

Be kell vezetni az interoperabilitási rendeletből eredő, kapcsolódó technikai módosításokat (pl. a közös személyazonosítóadat-tárra és a személyazonosító adatokra való hivatkozások és ezek meghatározása, illetve arra vonatkozó pontosítások, hogy miként fogják megosztani a tárolt adatokat a közös személyazonosítóadat-tár és a központi rendszer között). A Bizottság már az interoperabilitásról szóló rendeletekre vonatkozó két javaslat előterjesztésekor jelezte, hogy e módosításokat be kell vezetni az Eurodac-rendeletbe. Ezek a módosítások megfelelő jogalapot biztosítanak az Eurodac új interoperabilitási kereten belüli működéséhez. Az interoperabilitási rendeletet hasonlóan módosítani kell annak érdekében, hogy belefoglalják az Eurodacra való különféle hivatkozásokat. Végül be kell vezeti az ETIAS-rendeletből és a VIS-rendeletből eredő, olyan kapcsolódó technikai módosításokat is, amelyek az ETIAS nemzeti egységek és az illetékes vízumhatóságok Eurodachoz való hozzáférését szabályozzák, mivel a különböző adatbázisokhoz való hozzáférési jogok kérdése továbbra is az egyes adatbázisokat szabályozó jogalkotási aktusban kezelendő elem.

2016/0132 (COD)

Módosított javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az (EU) XXX/XXX rendelet [a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet] és az (EU) XXX/XXX rendelet [az áttelepítési rendelet] hatékony alkalmazása érdekében a biometrikus adatok összehasonlítását, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek azonosítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint az (EU) 2018/1240 és az (EU) 2019/818 rendelet módosításról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 78. cikke (2) bekezdése d), e), és g) pontjára, 79. cikke (2) bekezdése c) pontjára, 87. cikke (2) bekezdése a) pontjára és 88. cikke (2) bekezdése a) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)a szöveg a (4) preambulumbekezdés után a következő preambulumbekezdésekkel egészül ki:

„(4a) Továbbá az (EU) XXX/XXX rendelet [a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet] hatékony alkalmazása céljából és annak szabályaival összhangban, az Eurodacban egyértelműen meg kell jelölni, hogy – többek között áthelyezés esetén – a felelősség átszállt a tagállamok között. Ezen túlmenően a kutatási-mentési műveletek végzésére vonatkozó tagállami kötelezettségek pontos tükrözése érdekében, valamint abból a célból, hogy segítséget nyújtsanak ezeknek a tagállamoknak az őket amiatt érő különleges kihívások kezeléséhez, hogy az ilyen műveleteket követően partra szálló személyekre nem alkalmazhatják ugyanazokat az eszközöket, mint a szárazföldi vagy légi úton történő szabálytalan határátlépések esetében, az Eurodacban külön kategóriaként kell nyilvántartásba venni a kutatási-mentési műveleteket követően partra szállított harmadik országbeli állampolgárokat és hontalan személyeket.

(4b) Ezen túlmenően az (EU) XXX/XXX rendelet [a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet] alkalmazásában, az előszűrés során végzett biztonsági ellenőrzéseket követően meg kell jelölni, hogy úgy látszik-e, hogy az adott személy veszélyt jelenthet a belső biztonságra.”;

(2)a szöveg az (5) preambulumbekezdés után a következő preambulumbekezdésekkel egészül ki:

„(5a) Szükség van továbbá olyan rendelkezések bevezetésére, amelyek az (EU) 2019/817 25 és az (EU) 2019/818 26 európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott interoperabilitási kereten belül biztosítják e rendszer működését.

(5b) Be kell vezetni továbbá olyan rendelkezéseket, amelyek az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) nemzeti egységeinek és az illetékes vízumhatóságoknak az Eurodachoz való, az (EU) 2018/1240 rendelet 27 és a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 28 szerinti hozzáférését szabályozzák.

(5c) Hasonlóképpen, az irreguláris migráció kezelése céljából lehetővé kell tenni az eu-LISA számára, hogy integrált rendszerstatisztikákat állítson össze az Eurodac-ból, a Vízuminformációs Rendszerből, az ETIAS-ból és a határregisztrációs rendszerből származó adatok felhasználásával. Ezen integrált rendszerstatisztikák tartalmának meghatározása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban kell gyakorolni.”;

(3)a (6) preambulumbekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6) E célokból létre kell hozni az úgynevezett Eurodac rendszert, amely egyrészt az ujjnyomatadatok és arképmásokbiometrikus adatok számítógépes központi adatbázisaként működő központi rendszerből és az (EU) 2019/818 rendelettel létrehozott közös személyazonosítóadat-tárból, másrészt ezek [a központi rendszer és a közös személyazonosítóadat-tár] és a tagállamok közötti elektronikus adatátviteli eszközből (a továbbiakban: a kommunikációs infrastruktúra) áll”.;

(4)a szöveg a (11) preambulumbekezdés után a következő preambulumbekezdéssel egészül ki:

„(11a) E célból azt is egyértelműen meg kell jelölni az Eurodacban, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelmet elutasították, amennyiben a harmadik országbeli állampolgárnak vagy hontalan személynek nincs joga a tagállamok területén maradni, és az (EU) XXX/XXX rendelettel [a menekültügyi eljárásokról szóló rendelet] összhangban nem engedélyezték számára, hogy a tagállamok területén maradjon.”;

(5)a (14) preambulumbekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(14) Továbbá annak érdekében, hogy az Eurodac hatékonyan segítse az irreguláris migráció ellenőrzését és az EU-n belüli szabálytalan továbbutazások felderítését, a rendszer számára lehetővé kell tenni a kérelmek mellett a kérelmezők számbavételét is azáltal, hogy az egy személyhez tartozó valamennyi adatkészletet – kategóriától függetlenül – összerendelik.”;

(6)a szöveg a (24) preambulumbekezdés után a következő preambulumbekezdéssel egészül ki:

„(24a) E rendelet alkalmazásában emlékeztetni kell arra, hogy egy személy akkor tekintendő az áthelyezési céltagállam területén jogellenesen tartózkodó személynek, ha az áthelyezést követően nem nyújt be nemzetközi védelem iránti kérelmet, vagy más módon nem teljesíti vagy már nem teljesíti az (EU) 2016/399 rendelet 6. cikkében meghatározott beutazási feltételeket vagy az áthelyezési céltagállamban érvényes egyéb beutazási, tartózkodási vagy letelepedési feltételeket.”;

(7)a szöveg a (60) preambulumbekezdés után a következő preambulumbekezdéssel egészül ki:

„(60a) Ez a rendelet nem sértheti a 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazását 29 .”;

(8)a (63) preambulumbekezdést el kell hagyni.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

(9) Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

1. cikk

Az Eurodac célja

(1) Létrejön az úgynevezett „Eurodac” rendszer, amelynek célja, hogy:

(a)segítséget nyújtson annak megállapításában, hogy az (EU) XXX/XXX rendelet [a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet] értelmében melyik tagállam illetékes a tagállamok egyikében nyilvántartásba vett, harmadik országbeli állampolgár, illetve hontalan személy által benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálására, továbbá egyéb módon elősegítse az (EU) XXX/XXX rendelet [a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet] alkalmazását az e rendeletben meghatározott feltételek szerint;

(b)segítséget nyújtson az (EU) XXX/XXX rendelet [az áttelepítési rendelet] szerinti kérelemhez az e rendeletben meghatározott feltételek szerint;

(c)segítséget nyújtson az Unióba irányuló illegális irregulárisbevándorlás és az Unión belüli szabálytalan továbbutazások felderítéséhez, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek azonosításához a tagállamok által meghozandó megfelelő intézkedések – ideértve az engedély nélkül tartózkodó személyek kitoloncolását és hazatelepítését is –megállapítása céljából;

(d)megállapítsa azon feltételeket, amelyek mellett a tagállamok kijelölt hatóságai és az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) bűnüldözési célból kérhetik az ujjnyomatadatok és arcképmások biometrikus vagy alfanumerikus adatok összehasonlítását a központi rendszerben tárolt ilyen adatokkal terrorista bűncselekmények vagy más súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozás céljából;

(e)az (EU) 2019/818 rendelet 20. cikkében említett feltételek szerint és célokból segítséget nyújtson az Eurodacban nyilvántartott személyek helyes azonosításához azáltal, hogy személyazonosító adatokat, útiokmány-adatokat, valamint biometrikus adatokat tárol az említett rendelet által létrehozott közös személyazonosítóadat-tárban (CIR);

(f)támogassa az (EU) 2018/1240 rendelettel létrehozott Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (a továbbiakban: ETIAS) célkitűzéseit;

(g)támogassa a 767/2008/EK rendelettel létrehozott Vízuminformációs Rendszer (VIS) célkitűzéseit.

(2) Függetlenül attól, hogy az adatbeküldő tagállam az adott tagállam nemzeti jogának megfelelően létesített adatbázisokban milyen célra kezeli az Eurodacnak szánt adatokat, az Eurodacban ujjlenyomat biometrikus adatokat és más személyes adatokat kizárólag az e rendeletben, az (EU) XXX/XXX rendeletben [a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet] és az (EU) XXX/XXX rendeletben [az áttelepítési rendelet]a(z) [604/2013/EU rendelet] 34. cikkének (1) bekezdésében foglalt célokból lehet kezelni.”;

(10) A 3. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés b) pontja a következő iv. alponttal egészül ki:

„iv. a 14a. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó személy tekintetében az a tagállam, amely a személyes adatokat a központi rendszerhez és a közös személyazonosítóadat-tárhoz továbbítja, és az összehasonlítás eredményeit megkapja;”;

b) az (1) bekezdés a következő p), q) és r) ponttal egészül ki:

„p)„közös személyazonosítóadat-tár”: az (EU) 2019/818 rendelet 17. cikkében meghatározott közös személyazonosítóadat-tár;

q)„személyazonosító adatok”: a 12. cikk c)–f) és h) pontjában, a 13. cikk (2) bekezdésének c)–f) és h) pontjában, a 14. cikk (2) bekezdésének c)–f) és h) pontjában, valamint a 14a. cikk c)–f) és h) pontjában említett adatok;

r)„adatkészlet”: a 12., 13., 14. vagy a 14a. cikk alapján az Eurodacban rögzített, valamely érintett egy ujjnyomatkészletének megfelelő adatok, amelyek biometrikus adatokból, alfanumerikus adatokból, valamint – ha rendelkezésre áll – egy személyazonosító vagy úti okmány szkennelt színes másolatából állnak.”;

(11) A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

A rendszer felépítése és alapelvek

(1) Az Eurodac a következőket foglalja magában:

a)egy központi rendszer, amely a következőkből áll:

i.központi egység,

ii.a rendszerműködés folyamatosságát biztosító terv és rendszer;

b)a központi rendszer és a tagállamok közötti kommunikációs infrastruktúra, amely biztonságos és titkosított kommunikációs csatornát biztosít az Eurodac-adatokhoz (kommunikációs infrastruktúra);

c)a 2019/818/EK rendelet 17. cikkének (2) bekezdésében említett közös személyazonosítóadat-tár (CIR);

d)biztonságos kommunikációs infrastruktúra a központi rendszer, illetve az európai keresőportál, a közös biometrikus megfeleltetési szolgáltatás, a közös személyazonosítóadat-tár, valamint az (EU) 2019/818 rendelet által létrehozott többszörös személyazonosságot észlelő rendszer közös infrastruktúrái között.

(2) A közös személyazonosítóadat-tár a 12. cikk a)–f), h) és i) pontjában, a 13. cikk (2) bekezdésének a)–f), h) és i) pontjában, a 14. cikk (2) bekezdésének a)–f), h) és i) pontjában, valamint a 14a. cikkének a)–f), h) és i) pontjában említett adatokat tartalmazza. A fennmaradó Eurodac-adatokat a központi rendszerben kell tárolni.

(2)(3) Az Eurodac kommunikációs infrastruktúra a „Közigazgatásközi Transzeurópai Telematikai Szolgáltatások” (TESTA) létező hálózatát fogja használni. Az EURODAC-adatok más adatoktól való logikai elválasztásának biztosítása céljából a már létező TESTA virtuális magánhálózaton különálló virtuális magánhálózatot hoznak létre az EURODAC számára. Az adatok titkosságának biztosítása érdekében a személyes adatokat titkosítva kell az Eurodacba továbbítani, illetve onnan letölteni.

(3)(4) Minden egyes tagállamban egyetlen nemzeti hozzáférési pont működik. Az Europol egyetlen Europol hozzáférési ponttal rendelkezik.

(4)(5) A 10. cikk (1) bekezdése, a 13. cikk (1) bekezdése és a 14. cikk (1) bekezdése, valamint a 14a. cikk (1) bekezdése hatálya alá tartozó személyekre vonatkozó, a központi rendszerben kezelt adatokat az adatbeküldő tagállam nevében kell kezelni az e rendeletben foglalt feltételek alapján, és megfelelő technikai eszközökkel el kell különíteni.

(6) Az Eurodacban rögzített, ugyanazon harmadik országbeli állampolgárra vagy hontalan személyre vonatkozó valamennyi adatkészletet össze kell rendelni. Amennyiben valamely harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy adatkészletében szereplő ujjnyomatokkal lekérdezést indítanak, és az ugyanazon harmadik országbeli állampolgárra vagy hontalan személyre vonatkozó másik adatkészletben szereplő legalább egy másik ujjnyomatkészlet lekérdezése találatot eredményez, az Eurodac az ujjnyomatok összehasonlítása alapján automatikusan összerendeli ezeket az adatkészleteket. Szükség esetén az ujjnyomatok összehasonlítását a 26. cikkel összhangban ujjnyomat-szakértőnek kell ellenőriznie és megerősítenie. Ha a fogadó tagállam megerősíti a találatot, értesítést küld az eu-LISA-nak, amely megerősíti az összerendelést.

(5)(7) Az Eurodacra vonatkozó szabályokat a tagállamok által végzett műveletekre is alkalmazni kell, az adatoknak a központi rendszerbe történő továbbításától kezdve az összehasonlítás eredményeinek felhasználásáig.”;

(12) a szöveg a következő 8 a., 8b., 8c. és 8d. cikkel egészül ki:

„8a. cikk

Interoperabilitás az ETIAS rendszerrel

(1) [E rendelet alkalmazásának kezdőnapja]-tól/-től az Eurodac központi rendszert össze kell kapcsolni az (EU) 2019/818 rendelet 6. cikkében említett európai keresőportállal az (EU) 2018/1240 rendelet 11. cikkében említett automatizált feldolgozás lehetővé tétele érdekében.

(2) Az (EU) 2018/1240 rendelet 11. cikkében említett automatizált feldolgozásnak lehetővé kell tennie az említett rendelet 20. cikkében előírt ellenőrzéseket, valamint a 22. és 26. cikkében előírt utólagos ellenőrzéseket.

Az (EU) 2018/1240 rendelet 20. cikke (2) bekezdésének k) pontjában említett ellenőrzések elvégzése céljából az ETIAS központi rendszer az európai keresőportált használja arra, hogy az e rendelet II. mellékletében található megfelelések felhasználásával összehasonítsa az ETIAS rendszerben tárolt adatokat az e rendelet 12., 13., 14. és 14a. cikke alapján gyűjtött, a tagállamok területéről valamely kiutasítási határozatnak vagy kitoloncolási végzésnek megfelelően távozott vagy kitoloncolt személyre vonatkozó, az Eurodac rendszerben szereplő adatokkal.

Az ellenőrzések nem sérthetik az (EU) 2018/1240 rendelet 24. cikkének (3) bekezdésében előírt specifikus szabályokat.

8b. cikk

Az Eurodac rendszerhez az ETIAS nemzeti egységek általi manuális kezelés céljából történő hozzáférésre vonatkozó feltételek

(1) Az ETIAS nemzeti egységeknek az Eurodac rendszer lekérdezését ugyanazon alfanumerikus adatok segítségével kell végezniük, mint a 8a. cikkben említett automatizált kezelés esetében.

(2) Az 1. cikk (1) bekezdése f) pontjának alkalmazásában az ETIAS nemzeti egységek hozzáféréssel rendelkeznek az Eurodac rendszerhez, és az utazási engedélyek iránti kérelmek vizsgálata céljából csak olvasható formátumban lekérdezhetik azt. Az ETIAS nemzeti egységek lekérdezhetik különösen a 12., 13., 14. és a 14a. cikkben említett adatokat.

(3) Az e cikk (1) és (2) bekezdése szerinti lekérdezést és hozzáférést követően az értékelés eredménye kizárólag az ETIAS-kérelemfájlban rögzíthető.

8c. cikk

Az illetékes vízumhatóságok hozzáférése az Eurodac rendszerhez

Az illetékes vízumhatóságok hozzáféréssel rendelkeznek az Eurodac rendszerhez, hogy csak olvasható formátumban lekérdezhessék az adatokat abból a célból, hogy manuálisan ellenőrizzék a 767/2008/EK rendelet [9a. és 9c.] cikkének megfelelően a Vízuminformációs Rendszer által végzett automatikus lekérdezések által generált találatokat, valamint a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 30 21. cikkével összhangban megvizsgálják és elbírálják a vízumkérelmeket

8d. cikk

Interoperabilitás a Vízuminformációs Rendszerrel

[A VIS-rendelet módosításáról szóló (EU) XXX/XXX rendelet alkalmazásának kezdőnapja]-tól/-től az említett rendelet [9.] cikkében előírtak szerint az Eurodac központi rendszert össze kell kapcsolni az (EU) 2019/817 rendelet 6. cikkében említett európai keresőportállal a 767/2008/EK rendelet [9a.] cikkében említett automatizált kezelés lehetővé tétele érdekében abból a célból, hogy lekérdezhessék az Eurodac rendszert, és a Vízuminformációs Rendszerben tárolt releváns adatokat összehasonlíthassák az Eurodac rendszerben szereplő releváns adatokkal. Az ellenőrzések nem sérthetik a 767/2008/EK rendelet 9. cikkének b) pontjában előírt specifikus szabályokat.”;

(13) A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9. cikk

Statisztikák

(1) Az eu-LISA havonta statisztikát készít a központi rendszer munkájáról, különösen az alábbiak feltüntetésével:

a)a 4. cikk (6) bekezdésében említett összerendelési eljárás eredményeként a kérelmezők száma és az első alkalommal kérelmezők száma;

b)a 4. cikk (6) bekezdésében említett összerendelési eljárás eredményeként és a 12. cikk za) pontja értelmében az elutasított kérelmezők száma;

a)c)a 10. cikk (1) bekezdésében, a 13. cikk (1) bekezdésében, ésa 14. cikk (1) bekezdésében, valamint a 14a. cikk (1) bekezdésében említett személyekkel kapcsolatosan továbbított adatkészletek száma;

b)d)a találatok száma a 10. cikk (1) bekezdésében említett azon személyek esetében:

i.akiknek a nemzetközi védelem iránti kérelmét nyilvántartásba vették akik későbbvalamely más tagállamban nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtottak be,

ii.akiket külső határ jogellenes átlépése miatt előállítottak, és

iii.akik valamely tagállam területén jogellenesen tartózkodnaktartózkodtak,

iv.akiket kutatási-mentési műveletet követően partra szállítottak;

ce)a találatok száma a 13. cikk (1) bekezdésében említett azon személyek esetében:

i.akiknek a nemzetközi védelem iránti kérelmét nyilvántartásba vették akik később nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtottak be,

ii.akiket külső határ jogellenes átlépése miatt előállítottak, és

iii.akik valamely tagállam területén jogellenesen tartózkodnaktartózkodtak,

iv.akiket kutatási-mentési műveletet követően partra szállítottak;

df)a találatok száma a 14. cikk (1) bekezdésében említett azon személyek esetében:

i.akiknek a nemzetközi védelem iránti kérelmét nyilvántartásba vették akik későbbvalamely más tagállamban nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtottak be,

ii.akiket külső határ jogellenes átlépése miatt előállítottak, és

iii.akik valamely tagállam területén jogellenesen tartózkodnaktartózkodtak,

iv.akiket kutatási-mentési műveletet követően partra szállítottak;

g)a 14a. cikk (1) bekezdésében említett azon személyekre vonatkozó találatok száma:

i.akiknek a nemzetközi védelem iránti kérelmét nyilvántartásba vették,

ii.akiket külső határ jogellenes átlépése miatt előállítottak,

iii.akik valamely tagállam területén jogellenesen tartózkodtak,

iv.akiket kutatási-mentési műveletet követően partra szállítottak;

eh)azoknak az ujjnyomatadatoknak biometrikus adatoknak a száma, amelyeket a központi rendszernek többször meg kellett kérnie a származási hely szerinti tagállamtól, mert az eredetileg továbbított ujjnyomatadatok biometrikus adatoknak összehasonlítását nem tudták elvégezni az ujjnyomat- és arcképmásfelismerő rendszert automatizált ujjnyomat- és arcképmás-felismerő rendszerek alkalmazásával;

fi)a 19. cikk (1), bekezdésével és a 17. cikk (2), (3) és (4) bekezdésével összhangban megjelölt, és jelöletlen, zárolt és feloldott adatok száma;

gj)a 19. cikk (1) és (4) bekezdésében említett személyekre – akikkel kapcsolatban e cikk b), c) ésd)–g) pontja alapján találatot regisztráltak – vonatkozó találatok száma;

hk)a 21. cikk (1) bekezdésében említett kérelmek és találatok száma;

il)a 22. cikk (1) bekezdésében említett kérelmek és találatok száma;

jm)a 31. cikkben említett személyekre vonatkozó kérelmek száma;

hn) a központi rendszerből kapott találatok száma a 26. cikk (6) bekezdésében foglaltak szerint.

(2) Az ügynökség az (1) bekezdés a)–(h)n) pontjában említett személyekre vonatkozó havi statisztikai adatokat minden hónapban közzéteszi és nyilvánosságra hozza. Az eu-LISA minden év végén közzéteszi és nyilvánosságra hozza az (1) bekezdés a)–(h)n) pontjában említett személyekre vonatkozó éves statisztikai adatokat. A statisztikák tagállamok szerinti bontásban mutatja be az adatokat. statisztikákban tagállamonkénti bontásban kell megjeleníteni az adatokat. Az (1) bekezdés c) pontjában említett személyekre vonatkozó statisztikai adatokat lehetőség szerint születési év és nem szerinti bontásban kell megjeleníteni.

(3) Az 1. cikk c) pontjában említett célkitűzés támogatása céljából az eu-LISA havonta integrált rendszerstatisztikákat készít. Ezek a statisztikák nem teszik lehetővé egyének személyazonosságának megállapítását, és az Eurodac rendszerből, a Vízuminformációs Rendszerből, az ETIAS rendszerből és a határregisztrációs rendszerből származó adatokat használják fel.

Ezeket a statisztikákat a Bizottság, az [Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége], az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és a tagállamok rendelkezésére kell bocsátani. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza a havi integrált rendszerstatisztikák tartalmát. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 41a. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)(4). A Bizottság kérésére az eu-LISA statisztikákat bocsát annak rendelkezésére egyes kutatási és elemzési célt szolgáló vonatkozásokról anélkül, hogy az egyéni azonosítást, valamint az (1) bekezdés szerinti rendszeres statisztika összeállítását tenne lehetővé. E statisztikákat más bel- és igazságügyi ügynökségekkel is megosztják, amennyiben relevánsak utóbbiak feladatainak végrehajtása tekintetében.e rendelet alkalmazásának bizonyos vetületeiről, valamint a rendelkezésére bocsátja az (1) bekezdés szerinti statisztikákat is, és ezeket kérésre a tagállamok és az [Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége] számára is elérhetővé teszi.

(5) Az eu-LISA az e cikk (1)–(4) bekezdésében említett adatokat kutatási és elemzési célból oly módon tárolja, amely nem teszi lehetővé egyének személyazonosságának megállapítását, így lehetővé teszi az e cikk (3) bekezdésében említett hatóságok számára, hogy testre szabott jelentéseket és statisztikákat kérjenek le az (EU) 2019/818 rendelet 39. cikkében említett jelentések és statisztikák központi adattárában.

(6) Az (EU) 2019/818 rendelet 39. cikkében említett jelentések és statisztikák céljából a központi adattárhoz a Bizottság, az [Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége], valamint a 28. cikk (2) bekezdésével összhangban az egyes tagállamok által kijelölt hatóságok számára kell hozzáférést biztosítani. A hozzáférés más bel- és igazságügyi ügynökségek felhatalmazott felhasználói számára is megadható, amennyiben ez feladataik végrehajtása szempontjából lényeges.”;

(14) A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

A biometrikus adatok gyűjtése és továbbítása

(1) Minden tagállam az (EU) XXX/XXX rendeletben [az előszűrésről szóló rendelet] említett előszűrés során (vagy amennyiben az előszűrés során nem lehet biometrikus adatokat venni, vagy amennyiben az (EU) XXX/XXX [a menekültügyi eljárásokról szóló rendelet] rendelet 27. cikkében említett nemzetközi védelem iránti kérelem nyilvántartásba vételekor a kérelmezőt nem vetették alá előszűrésnek) a lehető leghamarabb, de legkésőbb a(z) (EU) rendelet [21. cikkének (2) bekezdésében] meghatározott nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtásától számított 72 órán belül ujjlenyomatot statisztikákat felveszi minden hatodik életévét betöltött nemzetközi védelmet kérelmező személy biometrikus adataitE valamennyi ujjáról, és a lehető leghamarabb, de legkésőbb a biometrikus adatok felvételétől számított 72 órán belül az e rendelet 12. cikke (1) bekezdésének c)–p) pontjában említett adatokkal együtt továbbítja azokat a központi rendszerbe, valamint megfelelő esetben a 4. cikk (2) bekezdésének megfelelően a közös személyazonosítóadat-tárba.

Ha az (EU) XXX/XXX [az előszűrésről szóló rendelet] rendelet 3. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó, és az adott személy az előszűrés során nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújt be, minden tagállam minden hatodik életévét betöltött nemzetközi védelmet kérelmező személy esetében az előszűrés során felvett biometrikus adatokat az e rendelet 12. cikke c)–p) pontjában említett adatokkal együtt az (EU) XXX/XXX [a menekültügyi eljárásokról szóló rendelet] rendelet 27. cikkében említett nemzetközi védelem iránti kérelem nyilvántartásba vételétől számított 72 órán belül továbbítja a központi rendszerbe, valamint megfelelő esetben a 4. cikk (2) bekezdésének megfelelően a közös személyazonosítóadat-tárba.

A 72 órás határidő be nem tartása nem mentesíti a tagállamokat azon kötelezettség alól, hogy felvegyék a ujjnyomatokat biometrikus adatokat, és azokat továbbítsák a központi rendszerbe közös személyazonosítóadat-tárba. Amennyiben az ujjbegyek állapota nem teszi lehetővé a 26. cikk szerinti megfelelő összehasonlítást biztosító minőségű ujjnyomatvételt, az adatbeküldő tagállam ismét ujjnyomatot vesz a kérelmezőtől, és a lehető leghamarabb, de legkésőbb a sikeres ismételt ujjnyomatvételtől számított 48 órán belül újra megküldi azokat.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben a kérelmező egészségének biztosítása, vagy a közegészség védelme érdekében hozott intézkedések következtében nem lehet felvenni a nemzetközi védelmet kérelmező személyujjnyomatot biometrikus adataités róla arcképmást készíteni, a tagállamok ezen egészségügyi okok megszűnését követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb 48 órán belül felveszik az ujjnyomatokat, arcképmást biometrikus adatokat, és megküldik azokat.

Komoly műszaki problémák felmerülése esetén a tagállamok a (1) bekezdésben megállapított 72 órás határidőt legfeljebb további 48 órával meghosszabbíthatják a folyamatosságra vonatkozó nemzeti tervük végrehajtása érdekében.

(3) Ujjnyomat Biometrikus adatokat az érintett tagálam kérésére az európai határ- és partvédelmi csapatok tagjai vagy a tagállamok menekültügyi támogató csoportok szakértői is felvehetnek vagy továbbíthatnak a tagállamok nevében feladataik ellátása vagy hatáskörük gyakorlása során, az Európai Határ- [és Parti Őrségről] és a 2007/2004/EK rendelet, a 863/2007/EK rendelet, valamint a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló rendelettel] és a [439/2010/EU rendelettel] (EU) 2019/1896 rendelettel és az (EU) XXX/XXX rendelettel [az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéről szóló rendelet] összhangban.

(4) Az (1) bekezdésnek megfelelően gyűjtött és továbbított valamennyi adatkészletet a 4. cikk (6) bekezdése szerint össze kell rendelni az ugyanazon harmadik országbeli állampolgárra vagy hontalan személyre vonatkozó más adatkészletekkel.”;

(15) A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„11. cikk

Információk az érintett jogállásáról

(1) Amint a felelős tagállam meghatározásra került az (EU) XXX/XXX rendelettel [a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet] összhangban, a felelős tagállam meghatározására vonatkozó eljárásokat lefolytató tagállam a felelős tagállam hozzáadásával naprakésszé teszi az érintett személyre vonatkozóan e rendelet 12. cikkével összhangban nyilvántartásba vett adatokat.

Ha valamely tagállam azért válik felelőssé, mivel az (EU) XXX/XXX rendelet [a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet] 8. cikkének (4) bekezdése szerint alapos okkal feltételezhető, hogy a kérelmező veszélyt jelent e tagállam nemzetbiztonságára vagy közrendjére, az érintett tagállam a felelős tagállam hozzáadásával naprakésszé teszi az érintett személyre vonatkozóan e rendelet 12. cikkével összhangban nyilvántartásba vett adatokat.

(1)(2) Az alábbi információkat meg kell küldeni a központi rendszerbe, hogy abban a 17. cikk (1) bekezdésével összhangban tárolják a 15. és 16. cikkben említett továbbítás céljából:

a)ha egy nemzetközi védelmet kérelmező személy vagy az (EU) XXX/XXX rendelet [a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet] 21.26. cikke (1) bekezdésének b), c), vagy d) vagy e) pontjában említett egyéb személy – a fentiaz említett rendelet 26.31. cikkében említett visszavételről szóló értesítés alapján történő átszállítását követően – megérkezik a felelős tagállam területére, a felelős tagállam az érkezés dátumának hozzáadásával naprakésszé teszi az érintett személyre vonatkozóan e rendelet 12. cikkével összhangban rögzített adatkészletet;

b)ha egy nemzetközi védelmet kérelmező személy – az (EU) XXX/XXX rendelet [a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet] 24.30. cikkében említettekkel összhangban benyújtott átvétel iránti kérelemnek helyt adó határozat alapján történő átszállítást követően – megérkezik a felelős tagállam területére, a felelős tagállam az érkezés dátumának hozzáadásával megküldi az érintett személyre vonatkozóan e rendelet 12. cikkével összhangban rögzített adatkészletet;

c)ha egy nemzetközi védelmet kérelmező személy megérkezik az (EU) […/…] rendelet 34. cikke szerinti allokációs céltagállamba, utóbbi tagállam az érintett személlyel megküldi az e rendelet 12. cikkének megfelelően rögzített adatkészletet, feltünteti az érkezés dátumát, és rögzíti, hogy ő az allokációs céltagállam;

dc)amint az adatbeküldő tagállam megbizonyosodik afelől, hogy az érintett személy – akinek adatait e rendelet 12. cikkével összhangban rögzítették az Eurodacban – a nemzetközi védelem iránti kérelem visszavonását vagy elutasítását követően általa kiadott kiutasítási határozatnak vagy kitoloncolási végzésnek megfelelően elhagyta a tagállamok területét, a kiutasítás vagy az ország területéről történő távozás dátumának hozzáadásával naprakésszé teszi az érintett személyre vonatkozóan az e rendelet 12. cikkével összhangban rögzített adatkészletet.

e)az (EU) […/…] rendelet 19. cikkének (1) bekezdésével összhangban felelőssé váló tagállam rögzíti, hogy ő vált a felelős tagállammá, és a kérelem megvizsgálására vonatkozóan hozott határozat dátumának hozzáadásával naprakésszé teszi a nemzetközi védelmet kérelmező személyre vonatkozóan e rendelet 12. cikkével összhangban rögzített adatkészletet.

(3) Ha az (EU) XXX/XXX rendelet [a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet] 27. cikkének (1) bekezdése és 58. cikkének (3) bekezdése értelmében a felelősség egy másik tagállamra száll át, a felelősség átszállását megállapító tagállam vagy az áthelyezési céltagállam rögzíti a felelős tagállamot.

(4) Amennyiben e cikk (1) vagy (3) bekezdése, vagy a 19. cikk (6) bekezdése alkalmazandó, a központi rendszer – a lehető leghamarabb de legfeljebb 72 órán belül – az összes adatbeküldő tagállamot értesíti arról, ha olyan másik adatbeküldő tagállam továbbít ilyen adatot, amely az általuk a 10. cikk (1) bekezdésében, a 13. cikk (1) bekezdésében, a 14. cikk (1) bekezdésében vagy a 14a. cikk (1) bekezdésében említett személyekkel kapcsolatban továbbított adatokkal megegyező találatot kapott. Ezek az adatbeküldő tagállamok a felelős tagállamot szintén naprakésszé teszik a megfelelő adatkészleteikben.”;

(16) A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„12. cikk

Az adatok rögzítése

A központi rendszerben és adott esetben a központi személyazonosító-adattárban kizárólag a következő adatokat kell rögzíteni:

a)ujjnyomatadatok;

b) arcképmás;

c)családi név(nevek) és utónév(nevek), születési név(nevek) és korábban használt nevek, valamint bármely álnév(nevek), adott esetben külön bejegyzésben;

d)állampolgárság(ok);

e)születési hely és idő;

f)születési hely;

fg)az adatbeküldő tagállam, a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtásának helye és időpontja; a 112. cikk b) pontjában említett esetekben az alkalmazás kezdőnapja az a nap, amelyet a kérelmezőt átszállító tagállam bevitt a nyilvántartásba;

gh)az érintett személy neme;

hi)amennyiben rendelkezésre áll, a személyazonosító vagy úti okmány típusa és száma; a kibocsátó ország három betűből álló kódja és az okmány érvényessége lejárati dátuma;

j)amennyiben rendelkezésre áll, a személyazonosító vagy úti okmány szkennelt színes másolata, annak említésével, hogy az eredeti, vagy ha ilyen okmány nem áll rendelkezésre, más olyan dokumentum, amely segíti az adott harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy személyazonosságának megállapítását, annak említésével, hogy az eredeti;

ik)az adatbeküldő tagállam által használt referenciaszám;

j)az (EU) […/…] rendelet 22. cikkének (2) bekezdése szerint a nemzetközi védelem iránti kérelem egyedi száma;

l)a 11. cikk (1), (2) vagy (3) bekezdésében említett esetekben a felelős tagállam;

km)a 11.14b. cikk c) pontja(1) bekezdése szerinti allokációselosztás szerinti céltagállam;

ln)az ujjnyomatvétel és/vagy arcképmás készítésének biometrikus adatok felvételének dátuma;

mo)az adatok központi rendszerhez és adott esetben a közös személyazonosítóadat-tárhoz történő továbbításának dátuma;

np)az operátor felhasználói azonosítója;

oq)adott esetben, a 11. cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangbanpontjában említett esetekben az érintett személy sikeres átszállítást követő megérkezésének dátuma;

pr)adott esetben, a 11. cikk (2) bekezdésének b) pontjával összhangbanpontjában említett esetekben az érintett személy sikeres átszállítást követő megérkezésének dátuma;

q)adott esetben, a 11. cikk c) pontjával összhangban az érintett személy sikeres átadást követő megérkezésének dátuma;

rs)adott esetben, a 11. cikk (2) bekezdésének d) pontjával összhangbanc) pontjában említett esetekben az érintett személy tagállamok területéről történő távozásának vagy kitoloncolásának dátuma;

t)adott esetben, a 14b. cikk (2) bekezdésében említett esetekben, az érintett személy sikeres átszállítást követő megérkezésének dátuma;

s)adott esetben, a 11. cikk e) pontjával összhangban a kérelem megvizsgálásáról szóló határozat meghozatalának dátuma;

u)arra utaló jelek esetén, hogy a kérelmező számára vízumot adtak ki, az a tagállam, amely a vízumot kiadta vagy meghosszabbította, vagy amelynek nevében a vízumot kiadták, valamint a vízumkérelem száma;

v)az (EU) XXX/XXX rendeletben [az előszűrésről szóló rendelet] említett előszűrést követően vagy az (EU) XXX/XXX rendelet [a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet] 8. cikkének (4) bekezdése szerinti vizsgálatot követően az a tény, hogy az adott személy veszélyt jelenthet a belső biztonságra;

x)adott esetben az a tény, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelmet elutasították, amennyiben a kérelmező nem jogosult az Unió területén maradni, és az (EU) XXX/XXX rendelet [a menekültügyi eljárásokról szóló rendelet] értelmében nem engedélyezték számára, hogy valamely tagállamban maradjon;

z)adott esetben az a tény, hogy támogatást nyújtottak az önkéntes visszatéréshez és visszailleszkedéshez.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatkészlet akkor tekinthető az (EU) 818/2019 rendelet 27. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában létrehozottnak, ha az a)–f) és h) pontban szereplő valamennyi adatot rögzítették.”;

(17) A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„13. cikk

A biometrikus adatok gyűjtése és továbbítása

(1) Minden tagállam haladéktalanul arcképmást készít és ujjnyomatot veszfelveszi a hatodik életévét betöltött valamennyi olyan harmadik országból érkező harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy biometrikus adatait, akit az illetékes ellenőrző hatóságok az illető tagállam szárazföldi, légi vagy tengeri határainak szabálytalan átlépése miatt előállítottak és nem toloncoltak vissza, illetve aki a tagállamok területén marad és nincs őrizetben, elzárás vagy fogva tartás alatt az előállítás és a visszairányítási határozat alapján történő kiutasítása közötti teljes időszakban.

(2) Az érintett tagállamok – a lehető leghamarabb, de az előállítás időpontjától számított legfeljebb 72 órán belül – továbbítják a központi rendszerbe és adott esetben a központi személyazonosító-adattárba az (1) bekezdésben említett vissza nem toloncolt harmadik országbeli állampolgárra vagy hontalan személyre vonatkozó alábbi adatokat:

a)ujjnyomatadatok;

b)arcképmás;

c)családi név(nevek) és utónév(nevek), születési név(nevek) és korábban használt nevek, valamint bármely álnév(nevek), adott esetben külön bejegyzésben;

d)állampolgárság(ok);

e)születési hely és idő;

f)születési hely;

fg)az adatbeküldő tagállam, az előállítás helye és dátuma;

gh)az érintett személy neme;

hi)amennyiben rendelkezésre áll, a személyazonosító vagy úti okmány típusa és száma; a kibocsátó ország három betűből álló kódja és az okmány érvényességelejárati dátuma;

ik)az adatbeküldő tagállam által használt referenciaszám;

jl)az ujjnyomatvétel és/vagy arcképmás készítésénekbiometrikus adatok felvételének dátuma;

km)az adatok központi rendszerhez és adott esetben a közös személyazonosítóadat-tárhoz történő továbbításának dátuma;

ln)az operátor felhasználói azonosítója;

mo)adott esetben, a (6) bekezdéssel összhangban az érintett személy tagállamok területéről történő távozásának vagy kitoloncolásának időpontja;

p)a 14b. cikk (1) bekezdése szerinti áthelyezési céltagállam;

q)adott esetben az a tény, hogy támogatást nyújtottak az önkéntes visszatéréshez és visszailleszkedéshez,

r)az (EU) XXX/XXX rendeletben [az előszűrésről szóló rendelet] említett előszűrést követően az a tény, hogy az adott személy veszélyt jelenthet a belső biztonságra.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve, az abban meghatározott adatokat az (1) bekezdésben leírt módon előállított azon személyek vonatkozásában, akik a tagállamok területén maradnak, de akiket előállításuk után 72 órás időtartamot meghaladóan őrizetben, elzárás vagy fogvatartás alatt tartanak, a személyek szabadon bocsátása előtt kell továbbítani.

(4) Az e cikk (2) bekezdésében említett 72 órás határidő be nem tartása nem mentesíti a tagállamokat azon kötelezettségük alól, hogy ujjnyomatokat vegyenekfelvegyék a biometrikus adatokat, és azokat továbbítsák a központi rendszerbeközös személyazonosítóadat-tárba. Amennyiben az ujjbegyek állapota nem teszi lehetővé a 26. cikk szerinti megfelelő összehasonlítást biztosító minőségű ujjnyomatvételt, az adatbeküldő tagállam ismét ujjnyomatot vesz az e cikk (1) bekezdésében leírt módon előállított személyektől, és a lehető leghamarabb, de legkésőbb a sikeres ujjnyomatvételtől számított 48 órán belül újra megküldi azokat.

(5) Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben az előállított személy egészségének biztosítása, vagy a közegészség védelme érdekében hozott intézkedések következtében nem lehet a kérelmezőtől ujjnyomatot venni vagy róla arcképmást készítenifelvenni a biometrikus adatait, az érintett tagállam ezen egészségügyi indokok megszűnését követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb 48 órán belül leveszi az ujjnyomatokat, arcképmást készítfelveszi a biometrikus adatokat, és megküldi azokat.

Komoly műszaki problémák felmerülése esetén a tagállamok a (2) bekezdésben megállapított 72 órás határidőt legfeljebb további 48 órával meghosszabbíthatják a folyamatosságra vonatkozó nemzeti tervük végrehajtása érdekében.

(6) Amint az adatbeküldő tagállam biztosítja, hogy azon érintett személy, akinek az adatait az (1) bekezdéssel összhangban az Eurodacban rögzítették, a kiutasítási vagy kitoloncolási határozatnak megfelelően elhagyja a tagállamok területét, e cikk (2) bekezdésével összhangban naprakésszé teszi az érintett személlyel kapcsolatos adatkészletet azon dátum hozzáadásával, amikor a szóban forgó személyt kitoloncolták vagy elhagyta az ország területét.

(7) UjjnyomatBiometrikus adatokat az érintett tagállam kérésére az európai határ- és partvédelmi csapatok tagjai vagy a menekültügyi támogató csoportok szakértői is felvehetnek vagy továbbíthatnak a tagállamok nevében feladataik ellátása vagy hatáskörük gyakorlása során, az Európai Határ- [és Parti Őrségről] és a 2007/2004/EK rendelet, a 863/2007/EK rendelet, valamint a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló rendelettel](EU) 2019/1896 rendelettel és az (EU) XXX/XXX rendelettel [az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéről szóló rendelet] összhangban.

(8) Az (1) bekezdésnek megfelelően gyűjtött és továbbított valamennyi adatkészletet a 4. cikk (6) bekezdése szerint össze kell rendelni az ugyanazon harmadik országbeli állampolgárra vagy hontalan személyre vonatkozó más adatkészletekkel.

(9) A (2) bekezdés szerinti adatkészlet akkor tekinthető az (EU) 818/2019 rendelet 27. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában létrehozottnak, ha az a)–f) és h) pontban szereplő valamennyi adatot rögzítették.”;

(18) A 14. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„14. cikk

A biometrikus adatok gyűjtése és továbbítása

(1) Minden tagállam haladéktalanul felveszi a területén jogellenesen tartózkodó minden, legalább hatodik életévét betöltött harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy minden ujjáról haladéktalanul ujjnyomatot vesz és róla arcképmást készítibiometrikus adatait.

(2) Az érintett tagállam – a lehető leghamarabb, de az előállítás időpontjátóla harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy jogellenesen tartózkodásának megállapításától számított legfeljebb 72 órán belül – továbbítja a központi rendszerbe és adott esetben a közös személyazonosítóadat-tárba az (1) bekezdésben említett harmadik országbeli állampolgárra vagy hontalan személyre vonatkozó alábbi adatokat:

a)ujjnyomatadatok;

b)arcképmás;

c)családi név(nevek) és utónév(nevek), születési név(nevek) és korábban használt nevek, valamint bármely álnév(nevek), adott esetben külön bejegyzésben;

d)állampolgárság(ok);

e)születési hely és idő;

f)születési hely;

fg)az adatbeküldő tagállam, az előállítás helye és dátuma;

gh)az érintett személy neme;

hi)amennyiben rendelkezésre áll, a személyazonosító vagy úti okmány típusa és száma; a kibocsátó ország három betűből álló kódja és az okmány érvényességelejárati dátuma;

ik)az adatbeküldő tagállam által használt referenciaszám;

jl)az ujjnyomatvétel és/vagy arcképmás készítésénekbiometrikus adatok felvételének dátuma;

km)az adatok központi rendszerhez és adott esetben a közös személyazonosítóadat-tárhoz történő továbbításának dátuma;

ln)az operátor felhasználói azonosítója;

mo) adott esetben, az (65) bekezdéssel összhangban az érintett személy tagállamok területéről történő távozásának vagy kitoloncolásának időpontja;

p)a 14b. cikk (1) bekezdése szerinti áthelyezési céltagállam;

q)adott esetben, a 14. cikk (2) bekezdésében említett esetekben, az érintett személy sikeres átszállítást követő megérkezésének dátuma;

r)adott esetben az a tény, hogy támogatást nyújtottak az önkéntes visszatéréshez és visszailleszkedéshez;

s)adott esetben az (EU) XXX/XXX rendeletben [az előszűrésről szóló rendelet] említett előszűrést követően az a tény, hogy az adott személy veszélyt jelenthet a belső biztonságra.

(3) Az (1) bekezdésben említett harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek ujjnyomatadatait kizárólag összehasonlítás céljából továbbíthatják a központi rendszerhez és összehasonlítják azokat azon személyek többi tagállam által továbbított és a központi rendszerben már nyilvántartott ujjnyomatadataival, akiktől a 10. cikk (1) bekezdésének, a 13. (1) bekezdésének és a 14. cikk (1) bekezdésének céljából ujjnyomatot vettek.

(4)(3) Az e cikk (32) bekezdésében említett 72 órás határidő be nem tartása nem mentesíti a tagállamokat azon kötelezettségük alól, hogy ujjnyomatokat vegyenekfelvegyék a biometrikus adatokat, és azokat továbbítsák a központi rendszerbeközös személyazonosítóadat-tárba. Amennyiben az ujjbegyek állapota nem teszi lehetővé a 26. cikk szerinti megfelelő összehasonlítást biztosító minőségű ujjnyomatvételt, az adatbeküldő tagállam ismét ujjnyomatot vesz az e cikk (1) bekezdésében leírt módon előállított személyektől, és a lehető leghamarabb, de legkésőbb a sikeres ujjnyomatvételtől számított 48 órán belül újra megküldi azokat.

(5)(4) Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben az előállított személy egészségének biztosítása, vagy a közegészség védelme érdekében hozott intézkedések következtében nem lehet a kérelmezőtől ujjnyomatot venni vagy róla arcképmást készítenifelvenni a biometrikus adatait, az érintett tagállam ezen egészségügyi indokok megszűnését követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb 48 órán belül leveszi az ujjnyomatokat, arcképmást készítfelveszi a biometrikus adatokat, és megküldi azokat.

(6)(5) Amint az adatbeküldő tagállam biztosítja, hogy azon érintett személy, akinek az adatait e rendelet 13. cikkének (1) bekezdésével az (1) bekezdéssel összhangban az Eurodacban rögzítették, a kiutasítási vagy kitoloncolási határozatnak megfelelően elhagyja a tagállamok területét, e cikk (2) bekezdésévela (2) bekezdéssel összhangban naprakésszé teszi az érintett személlyel kapcsolatos adatkészletet azon időpont hozzáadásával, amikor a szóban forgó személyt kitoloncolták, vagy az elhagyta az ország területét.

(6) Az (1) bekezdésnek megfelelően gyűjtött és továbbított valamennyi adatkészletet a 4. cikk (6) bekezdése szerint össze kell rendelni az ugyanazon harmadik országbeli állampolgárra vagy hontalan személyre vonatkozó más adatkészletekkel.

(7) A (2) bekezdés szerinti adatkészlet akkor tekinthető az (EU) 818/2019 rendelet 27. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában létrehozottnak, ha az a)–f) és h) pontban szereplő valamennyi adatot rögzítették.”;

(19) a rendelet a 14. cikk után a következő fejezettel egészül ki:

„IV/A. fejezet

Kutatási-mentési műveletet követően partra szállított harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek

14a. cikk

A biometrikus adatok gyűjtése és továbbítása

(1) Minden tagállam haladéktalanul felveszi minden, az (EU) XXX/XXX rendelet [a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet] meghatározása szerinti kutatási-mentési műveletet követően partra szállított, legalább hatodik életévét betöltött harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy biometrikus adatait.

(2) Az érintett tagállam – a lehető leghamarabb, de a partra szállítás időpontjától számított legfeljebb 72 órán belül – továbbítja a központi rendszerhez és adott esetben a közös személyazonosítóadat-tárhoz az (1) bekezdésben említett harmadik országbeli állampolgárra vagy hontalan személyre vonatkozó alábbi adatokat:

a)ujjnyomatadatok;

b)arcképmás;

c)családi név(nevek) és utónév(nevek), születési név(nevek) és korábban használt nevek, valamint bármely álnév(nevek), adott esetben külön bejegyzésben;

d)állampolgárság(ok);

e)születési idő,

f)születési hely;

g)az adatbeküldő tagállam, a partra szállás helye és dátuma;

h)az érintett személy neme;

i)amennyiben rendelkezésre áll, a személyazonosító vagy úti okmány típusa és száma; a kibocsátó tagállam három betűből álló kódja és az okmány lejárati dátuma;

k)az adatbeküldő tagállam által használt referenciaszám;

l)a biometrikus adatok felvételének dátuma;

jm)az adatok központi rendszerhez és adott esetben a közös személyazonosítóadat-tárhoz történő továbbításának dátuma;

n)az operátor felhasználói azonosítója;

o)adott esetben, a (6) bekezdéssel összhangban az érintett személy tagállamok területéről történő távozásának vagy kitoloncolásának időpontja;

p)a 14b. cikk (1) bekezdése szerinti áthelyezési céltagállam;

q)adott esetben az a tény, hogy támogatást nyújtottak az önkéntes visszatéréshez és visszailleszkedéshez,

r)az (EU) XXX/XXX rendeletben [az előszűrésről szóló rendelet] említett előszűrést követően az a tény, hogy az adott személy veszélyt jelenthet a belső biztonságra.

(4) Az e cikk (2) bekezdésében említett 72 órás határidő be nem tartása nem mentesíti a tagállamokat azon kötelezettségük alól, hogy felvegyék a biometrikus adatokat, és azokat továbbítsák a közös személyazonosítóadat-tárba. Amennyiben az ujjbegyek állapota nem teszi lehetővé a 26. cikk szerinti megfelelő összehasonlítást biztosító minőségű ujjnyomatvételt, az adatbeküldő tagállam ismét ujjnyomatot vesz az e cikk (1) bekezdésében leírt módon partra szállított személyektől, és a lehető leghamarabb, de legkésőbb a sikeres ujjnyomatvételtől számított 48 órán belül újra megküldi azokat.

(5) Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben a partra szállított személy egészségének biztosítása, vagy a közegészség védelme érdekében hozott intézkedések következtében nem lehet felvenni annak biometrikus adatait, az érintett tagállam ezen egészségügyi indokok megszűnését követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb 48 órán belül felveszi a biometrikus adatokat, és megküldi azokat.

(6) Amint az adatbeküldő tagállam biztosítja, hogy azon érintett személy, akinek az adatait az (1) bekezdéssel összhangban az Eurodac-ban rögzítették, a kiutasítási vagy kitoloncolási határozatnak megfelelően elhagyja a tagállamok területét, e cikk (2) bekezdésével összhangban naprakésszé teszi az érintett személlyel kapcsolatos adatkészletet azon dátum hozzáadásával, amikor a szóban forgó személyt kitoloncolták vagy elhagyta az ország területét.

(7) Biometrikus adatokat az érintett tagállam kérésére az európai határ- és partvédelmi csapatok tagjai vagy a menekültügyi támogató csoportok szakértői is felvehetnek vagy továbbíthatnak a tagállamok nevében feladataik ellátása vagy hatáskörük gyakorlása során, az (EU) 2019/1896 rendelettel és az (EU) XXX/XXX rendelettel [az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéről szóló rendelet] összhangban.

(9) A (1) bekezdés szerinti adatkészlet akkor tekinthető az (EU) 818/2019 rendelet 27. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában létrehozottnak, ha az a)–f) és h) pontban szereplő valamennyi adatot rögzítették.”;

(20) a rendelet a 14a. cikk után a következő fejezettel egészül ki:

„IV/B. fejezet

Információk az áthelyezésről

14b. cikk

Információk az érintett áthelyezésének helyzetéről

(1) Amint az áthelyezési céltagállam az (EU) XXX/XXX rendelet [a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet] 57. cikkének (7) bekezdése értelmében köteles áthelyezni az érintett személyt, a kedvezményezett tagállam az áthelyezési céltagállam hozzáadásával naprakésszé teszi az érintett személyre vonatkozóan e rendelet 12., 13., 14. vagy 14a. cikkének megfelelően rögzített adatkészletét.

(2) Ha egy adott személy – azt követően, hogy az áthelyezési céltagállam az (EU) XXX/XXX rendelet [a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet] 57. cikkének (7) cikkének megfelelően visszaigazolja az érintett személy áthelyezését – megérkezik az áthelyezési céltagállam területére, az áthelyezési céltagállam az érkezés dátumának hozzáadásával megküldi az érintett személyre vonatkozóan e rendelet 12. vagy 14. cikkével összhangban rögzített adatkészletet. Az adatkészletet a 17. cikk (1) bekezdésével összhangban kell tárolni, a 15. és a 16. cikk szerinti továbbítás céljából.”;

(21) A 17. cikk a következőképpen módosul:

a) a cikk az alábbi (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3 a) A 14a. cikk (1) bekezdésében meghatározott célokból, a 14a. cikk (2) bekezdése szerinti harmadik országbeli állampolgárral vagy hontalan személlyel kapcsolatos minden adatkészletet a biometrikus adatok felvételétől számított öt évig kell tárolni a központi rendszerben és adott esetben a közös személyazonosítóadat-tárban.”;

b) a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Az e cikk (1)–(3a) bekezdésében említett adattárolási időtartamok lejártakor a központi rendszer automatikusan törli az érintettek adatait törölni kell a központi rendszerből és adott esetben a közös személyazonosítóadat-tárból.”;

(22) A 19. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„19. cikk

Az adatok jelölése és az adatkezelés korlátozása

(1) Az az adatbeküldő tagállam, amely nemzetközi védelemben részesítette a nemzetközi védelmet kérelmező azonazt a személyt, akinek adatait a 12. cikk alapján a központi rendszerben és adott esetben a közös személyazonosítóadat-tárban korábban rögzítették, az eu-LISA által a központi rendszerrel történő elektronikus kommunikációra vonatkozóan megállapított követelményekkel összhangban az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjában foglalt célokból megjelöli a vonatkozó adatokat. E megjelölést a 17. cikk (1) bekezdésével összhangban tárolni kell a központi rendszerben, a 15. és 16. cikkben említett továbbítás céljából. A központi rendszernek – a lehető leghamarabb, de legfeljebb 72 órán belül – az összes adatbeküldő tagállamot értesítenie kell arról, ha olyan másik adatbeküldő tagállam jelöl adatot, amely az általuk a 10. cikk (1) bekezdésében, a 13. cikk (1) bekezdésében, vagy a 14. cikk (1) bekezdésében vagy a 14a. cikk (1) bekezdésében említett személyekkel kapcsolatban továbbított adatokkal megegyező találatot kapott. Az adatbeküldő tagállamok a megfelelő adatkészleteket szintén jelölik.

(2) A nemzetközi védelemben részesülő személyek központi rendszerben és adott esetben a közös személyazonosítóadat-tárban tárolt és e cikk (1) bekezdése szerint jelölt adatait az 1. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott célokból történő összehasonlítás céljából hozzáférhetővé kell tenni az érintett nemzetközi védelemben történő részesítésének dátumát követő három évigmindaddig, amíg az ilyen adatokat a 17. cikk (4) bekezdésével összhangban automatikusan törlik a központi rendszerből és közös személyazonosítóadat-tárból.

Találat esetén a központi rendszer továbbítja a találatnak megfelelő összes adatkészlet tekintetében a 12. cikk b)–s) pontjában említett adatokat. A központi rendszer nem továbbítja az e cikk (1) bekezdésében említett jelölést. A központi rendszer a hároméves időszak letelte után automatikusan zárolja az ilyen adatokat a továbbítás elől az 1. cikk (1) bekezdésének c) pontjában megállapított célokból összehasonlításra irányuló kérés esetén, ugyanakkor ezen adatok összehasonlítás céljára – törlésükig – 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjában bekezdésében foglalt célból hozzáférhetők maradnak. A zárolt adatokat nem továbbítják és a központi rendszer – találat esetén – negatív eredményt juttat vissza a kérelmező tagállamhoz.

(3) Az adatbeküldő tagállam eltávolítja az e cikk (1) vagy (2) bekezdésével összhangban korábban megjelölt vagy zárolt harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy adataira vonatkozó megjelölést, amennyiben az említett személy jogállását a [2011/95/EU irányelv 14. vagy 19. cikke]az (EU) XXX/XXX rendelet [a kvalifikációs rendelet] 14. vagy 20. cikke alapján visszavonták, megszüntették, illetve megújítását megtagadták.

(4) Az az adatbeküldő tagállam, amely tartózkodási okmányt állítottadott ki olyan, jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy számára, akinek adatait a 13. cikk (2) bekezdése és a 14. cikk (2) bekezdése alapján korábban a központi rendszerben és adott esetben a közös személyazonosítóadat-tárban rögzítették, vagy kutatási-mentési műveletet követően partra szállított olyan harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy számára, akinek adatait a 14a. cikk (2) bekezdése alapján korábban a központi rendszerben és adott esetben a közös személyazonosítóadat-tárban rögzítették, az eu-LISA által a központi rendszerrel történő elektronikus kommunikációra vonatkozóan megállapított követelményekkel összhangban, az 1. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontjában foglalt célokból megjelöli a vonatkozó adatokat E megjelölést a 17. cikk (2), és (3) és (3a) bekezdésével összhangban tárolni kell a központi rendszerben, a 15. és 16. cikk szerinti továbbítás céljából. A központi rendszernek – a lehető leghamarabb, de legfeljebb 72 órán belül – az összes adatbeküldő tagállamot értesítenie kell arról, ha olyan másik adatbeküldő tagállam jelöl adatot, amely az általuk a 10. cikk (1) bekezdésében, a 13. cikk (1) bekezdésében, vagy a 14. cikk (1) bekezdésében vagy 14a. cikk (1) bekezdésében említett személyekkel kapcsolatban továbbított adatokkal megegyező találatot kapott. Az adatbeküldő tagállamok a megfelelő adatkészleteket szintén jelölik.

(5) A jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek központi rendszerben és a közös személyazonosítóadat-tárban tárolt és az e cikk (4) bekezdése szerint jelölt adatait az 1. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott célokból történő összehasonlítás céljából hozzáférhetővé kell tenni mindaddig, amíg az ilyen adatokat a 17. cikk (4) bekezdésével összhangban automatikusan törlik a központi rendszerből és a közös személyazonosítóadat-tárból.

(6) Az (EU) XXX/XXX rendelet [a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet] 58. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában, az áthelyezési céltagállam az adatok 14b. cikk (2) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételét követően felelős tagállamként regisztrálja magát, és a védelmet nyújtó tagállam által bevitt jelöléssel megjelöli az adatokat.”;

(23) a 21. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a kijelölt hatóságok az (EU) 2019/818 rendelet 22. cikkének (1) bekezdésével összhangban lekérdezést végeztek a közös személyazonosítóadat-tárban, az e cikkben meghatározott feltételek mellett betekintés céljából hozzáférhetnek az Eurodachoz, amennyiben az (EU) 2019/818 rendelet 22. cikkének (2) bekezdése szerint a kapott válasz azt jelzi, hogy az adatokat az Eurodacban tárolják.”;

(24) a 22. cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha az Europol az (EU) 2019/818 rendelet 22. cikkének (1) bekezdésével összhangban lekérdezést végzett a közös személyazonosítóadat-tárban, az e cikkben meghatározott feltételek mellett betekintés céljából hozzáférhet az Eurodachoz, amennyiben az (EU) 2019/818 rendelet 22. cikkének (2) bekezdése szerint a kapott válasz azt jelzi, hogy az adatokat az Eurodacban tárolják.”;

(25) a 28. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A közös személyazonosítóadat-tárban tárolt adatokba való betekintés céljából való hozzáférést biztosítani kell az egyes tagállamok nemzeti hatóságainak megfelelően felhatalmazott személyzete, valamint az (EU) 2019/818 rendelet 20. és 21. cikkében megállapított célok tekintetében illetékes uniós szervek megfelelően felhatalmazott személyzete számára. E hozzáférésnek az említett nemzeti hatóságok és uniós szervek által az említett céloknak megfelelő feladatok elvégzéséhez szükséges mértékűre kell korlátozódnia, és a kitűzött célokkal arányosnak kell lennie.”;

(26) A 29. cikk a következőképpen módosul:

a) a szöveg a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A 8a. cikk alkalmazásában az eu-LISA nyilvántartást vezet az Eurodac keretében végzett minden adatkezelési tevékenységről. Az ilyen típusú adatkezelési tevékenység nyilvántartása tartalmazza az (1) bekezdésben előírt elemeket, valamint az (EU) 2018/1240 rendelet 20. cikkében meghatározott automatizált adatkezelés során elért találatokat.

(1b) A 8c. cikk alkalmazásában a tagállamok és az eu-LISA e cikkel és a 767/2008/EK rendelet 34. cikkével összhangban nyilvántartást vezetnek az Eurodacban és a Vízuminformációs Rendszerben végzett minden adatkezelési tevékenységről.”;

b) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az 1. cikk (1) bekezdésének a), ésb), c), f) és g) pontjában megállapított célokból valamennyi tagállam nemzeti rendszerével kapcsolatban meghozza az e cikk (1), (1a), (1b), és (2) bekezdésében említett célkitűzések eléréséhez szükséges intézkedéseket. Emellett minden tagállam nyilvántartást vezet az adatbevitelre vagy adattlehívásra kellően felhatalmazott személyi állományról.”;

(27) a 39. cikk (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

„i)adott esetben hivatkozás az európai keresőportálnak az Eurodac lekérdezése céljából történő használatára az (EU) 2019/818 rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében említettek szerint;”;

(28) a szöveg a 40. cikk után a következő VIIIa. fejezettel egészül ki:

„VIIIa. FEJEZET

AZ (EU) 2018/1240 ÉS AZ (EU) 2019/818 RENDELET MÓDOSÍTÁSAI

40a. cikk

Az (EU) 2018/1240 rendelet módosításai

Az (EU) 2018/1240 rendelet a következőképpen módosul:

(1) a 11. cikk a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A 20. cikk (2) bekezdésének k) pontjában említett ellenőrzések elvégzése céljából az e cikk (1) bekezdésében említett automatizált feldolgozásnak lehetővé kell tennie, hogy az ETIAS központi rendszer lekérdezést hajtson végre az [(EU) XXX/XXX rendelet] által létrehozott Eurodacban a 17. cikk (2) bekezdésének a)–d) pontjában említett következő adatok tekintetében:

a) vezetéknév (családi név), születéskori vezetéknév, utónév vagy utónevek (keresztnév vagy keresztnevek), születési idő, születési hely, nem, jelenlegi állampolgárság;

b) egyéb nevek (álnév vagy álnevek, művésznév vagy -nevek, szokásos név vagy nevek), ha van;

c) egyéb állampolgárság (ha van);

d) az úti okmány típusa, száma és az okmányt kibocsátó ország.”;

(2) a 25 a. cikk (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

„e) az (EU) XXX/XXX rendelet [az Eurodac-rendelet] 12., 13., 14. és 14a. cikke.”;

(3) a 88. cikk (6) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(6) Az ETIAS rendszer attól függetlenül megkezdi működését, hogy az Eurodac vagy az ECRIS-TCN rendszerrel létrejött-e az interoperabilitás.”;

40b. cikk

Az (EU) 2019/818 rendelet módosításai

Az (EU) 2019/818 rendelet a következőképpen módosul:

(1) a 4. cikk 20. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„20. „kijelölt hatóságok”: az (EU) XXX/XXX rendelet [az Eurodac-rendelet] 6. cikkében, az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 26. pontjában, a 767/2008/EK rendelet 4. cikkének 3a. pontjában és az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 21. pontjában meghatározott kijelölt hatóságok;”;

(2) a 10. cikk (1) bekezdése bevezető fordulatának helyébe a következő szöveg lép:

„Az (EU) XXX/XXX rendelet [az Eurodac-rendelet] 39. cikkének, az (EU) 2018/1862 rendelet 12. és 18. cikkének, az (EU) 2019/816 rendelet 29. cikkének, valamint az (EU) 2016/794 rendelet 40. cikkének sérelme nélkül, az eu-LISA az ESP-n végzett valamennyi adatkezelési műveletről naplót vezet. A napló különösen az alábbiakat tartalmazza:”;

(3) a 13. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a) a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b) az (EU) 2019/816 rendelet 5. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és (2) bekezdésében említett adatok;”;

b) a bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:

„c) az (EU) XXX/XXX rendelet [az Eurodac-rendelet] 12. cikkének a) és b) pontjában, 13. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjában, 14. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint 14a. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett adatok.”;

(4) A 14. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„14. cikk

Biometrikus adatok keresése a közös biometrikus megfeleltetési szolgáltatással

A CIR-ben és a SIS-ben tárolt biometrikus adatok keresése céljából a CIR és a SIS a közös BMS-ben tárolt biometrikus sablonokat használja. Biometrikus adatokkal történő lekérdezés az e rendeletben, illetve a 767/2008/EK, az (EU) 2017/2226, az (EU) XXX/XXX [az Eurodac-rendelet], az (EU) 2018/1860, az (EU) 2018/1861, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendeletben előírt célokból végezhető.”;

(5) A 16. cikk (1) bekezdésének bevezető fordulata helyébe a következő szöveg lép:

„Az (EU) XXX/XXX rendelet [az Eurodac-rendelet] 39. cikkének, az (EU) 2018/1862 rendelet 12. és 18. cikkének, valamint az (EU) 2019/816 rendelet 29. cikkének sérelme nélkül, az eu-LISA a közös BMS keretében végzett valamennyi adatkezelési műveletről naplót vezet.”;

(6) A 18. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A CIR a következő adatokat logikailag különválasztva tárolja azon információs rendszerek szerint, amelyekből az adatok származnak:

a) az (EU) XXX/XXX rendelet [az Eurodac-rendelet] 12. cikkének a)–f), h) és i) pontjában, 13. cikke (2) bekezdésének a)–f), h) és i) pontjában, a 14. cikke (2) bekezdésének a)–f), h) és i) pontjában, valamint a 14a. cikkének a)–f), h) és i) pontjában említett adatok;

„b) az (EU) 2019/816 rendelet 5. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és (2) bekezdésében említett adatok; valamint 5. cikke (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt következő adatok: vezetéknév (családi név), utónevek (keresztnevek), születési idő, születési hely (város és ország), állampolgárság vagy állampolgárságok, nem, adott esetben korábbi nevek, amennyiben rendelkezésre állnak, álnevek vagy felvett nevek, valamint – amennyiben rendelkezésre állnak – az úti okmányokra vonatkozó információk.”;

(7) A 23. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A 18. cikk (1), (2) és (2a) bekezdésében említett adatokat az (EU) XXX/XXX rendelet [az Eurodac-rendelet] és az (EU) 2019/816 rendelet adatmegőrzésre vonatkozó rendelkezéseivel összhangban automatikusan törölni kell a CIR-ből.”;

(8) A 24. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„24. cikk

Naplóvezetés

Az (EU) XXX/XXX rendelet [az Eurodac-rendelet] 39. cikkének és az (EU) 2019/816 rendelet 29. cikkének sérelme nélkül, az eu-LISA e cikk (2), (3) és (4) bekezdésével összhangban a CIR-ben végzett valamennyi adatkezelési műveletről naplót vezet.”;

(9) A 26. cikk (1) bekezdése a következő aa), ab), ac) és ad) ponttal egészül ki:

„aa)a nemzetközi védelemre irányuló új kérelmek elbírálása során a nemzetközi védelem iránti kérelem elbírálására hatáskörrel rendelkező hatóságok;

ab)az Eurodacba történő adattovábbításkor, az (EU) XXX/XXX rendelet [az Eurodac-rendelet] III. fejezetében előírt adatok gyűjtésére hatáskörrel rendelkező hatóságok;

ac)az Eurodacba történő adattovábbításkor, az (EU) XXX/XXX rendelet [az Eurodac-rendelet] IV. fejezetében előírt adatok gyűjtésére hatáskörrel rendelkező hatóságok;

ad)az Eurodacba történő adattovábbításkor, az (EU) XXX/XXX rendelet [az Eurodac-rendelet] IVA. fejezetében előírt adatok gyűjtésére hatáskörrel rendelkező hatóságok;”;

(10) A 27. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés a következő aa) ponttal egészül ki:

„aa) az (EU) XXX/XXX rendelet [az Eurodac-rendelet] 10., 13., 14. és 14a. cikkének megfelelően adatkészletet továbbítanak az Eurodacba;”;

b) a (3) bekezdés a következő aa) ponttal egészül ki:

„aa) vezetéknév (vezetéknevek); utónév (utónevek); születési név (nevek) és korábban használt nevek, valamint álnevek; születési idő, születési hely, állampolgárság(ok) és nem az (EU) XXX/XXX rendelet [az Eurodac-rendelet] 12. és 14a. cikkében említettek szerint;”;

(11) a 29. cikk (1) bekezdése a következő aa) ponttal egészül ki:

„aa) a nemzetközi védelem iránti kérelmet elbíráló, az (EU) XXX/XXX rendeletben [az Eurodac-rendelet] megjelölt hatóság az ilyen kérelem elbírálása során keletkezett találatok vonatkozásában;”;

(12) a 39. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A CRSS-t, amely az (EU) XXX/XXX rendelet [az Eurodac-rendelet]42. cikkének (8) bekezdésében, az (EU) 2018/1862 rendelet 74. cikkében és az (EU) 2019/816 rendelet 32. cikkében említett adatokat és statisztikákat uniós információs rendszerek szerint logikailag különválasztva tartalmazza, az eu-LISA hozza létre, vezeti be és üzemelteti technikai helyszínein. A CRRS adattárhoz ellenőrzött és biztonságos módon, egyedi felhasználói profilokkal, kizárólag jelentések és statisztikák készítése céljából lehet hozzáférést biztosítani az (EU) XXX/XXX rendelet [az Eurodac-rendelet]42. cikkének (8) bekezdésében, az (EU) 2018/1862 rendelet 74. cikkében és az (EU) 2019/816 rendelet 32. cikkében említett hatóságok számára.”;

(13) a 47. cikk (3) bekezdése a következő új franciabekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben az (EU) XXX/XXX rendelet [az Eurodac-rendelet] 10., 12., 13., 14. és 14a. cikkének megfelelően új adatkészletet továbbítanak az Eurodacba, a (1) bekezdésnek megfelelően tájékoztatni kell az e rendelet alkalmazásában történő személyesadat-kezelésről azokat a személyeket, akiknek adatait az Eurodacban rögzítették.”;

(14) A 50. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„50. cikk

Személyes adatok közlése harmadik országokkal, nemzetközi szervezetekkel és

magánfelekkel

A 767/2008/EK rendelet 31. cikkének, az (EU) 2016/794 rendelet 25. és 26. cikkének, az (EU) XXX/XXX rendelet [az Eurodac-rendelet] 37. és 38. cikkének, az (EU) 2017/2226 rendelet 41. cikkének, az (EU) 2018/1240 rendelet 65. cikkének, valamint az Interpol-adatbázisok ESP-n keresztüli, e rendelet 9. cikkének (5) bekezdésével összhangban történő, olyan lekérdezésének sérelme nélkül, amely megfelel az (EU) 2018/1725 rendelet V. fejezetében és az (EU) 2016/679 rendelet V. fejezetében foglalt rendelkezéseknek, az interoperabilitási elemekben tárolt, kezelt vagy azokon keresztül elért személyes adatok nem továbbíthatók és nem tehetők elérhetővé harmadik országok, nemzetközi szervezetek vagy magánfelek számára.”;

(29) a szöveg a következő 41a. cikkel egészül ki:

41a. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3) Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Módosított javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az (EU) XXX/XXX rendelet [a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet] és az (EU) XXX/XXX rendelet [az áttelepítési rendelet] hatékony alkalmazása érdekében a biometrikus adatok összehasonlítását, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek azonosítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint az (EU) 2018/1240 és az (EU) 2019/818 rendelet módosításról

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) (Programklaszter)

11 – Határigazgatás

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

◻ új intézkedés

◻ kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 31

⌧ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása

◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések

Von der Leyen elnök politikai iránymutatásában tett bejelentésének megfelelően az új migrációs és menekültügyi paktumról szóló közlemény (COM(2020)XXX final) bemutatja a migráció szabályozásának újratervezését, amelynek az a célja, hogy a migrációkezelés és a menekültügy rendezése érdekében méltányos egyensúlyt alakítson ki az Európában nemzetközi védelmet kérelmezők iránti felelősségvállalás, valamint a tagállamok egymás iránti szolidaritása között. A Bizottság ennek keretében az Eurodac további megerősítését is javasolja.

Az új migrációs és menekültügyi paktumról szóló közleményével (COM(2020)XXX final) egyidejűleg a Bizottság előterjeszti az (EU) XXX/XXX rendelet [a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet] és az (EU) XXX/XXX rendelet [az áttelepítési rendelet] hatékony alkalmazása érdekében a biometrikus adatok összehasonlítását, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek azonosítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint az (EU) 2018/1240 és az (EU) 2019/818 rendelet módosításról szóló módosított rendeletjavaslatot. Ez a javaslat az Eurodac-rendelet átdolgozására irányuló 2016. évi javaslattal kapcsolatban a társjogalkotók által elért ideiglenes megállapodás szövegén alapul, és új funkciókkal egészíti ki az adatbázist.

Ezek az új funkciók lehetővé tennék a nemzetközi védelem iránti kérelmek mellett a kérelmezők számbavételét is, a különösen az (EU) 2019/818 rendelettel létrehozott interoperabilitási keret helyes végrehajtását, az új menekültügyi és migrációkezelési rendeletre (a korábbi dublini rendszer megreformálására) irányuló új javaslat megfelelő támogatását, a visszaküldéssel való szervesebb összekapcsolást és az előszűrésről szóló rendeletre irányuló javaslattal való hézagmentes összhangot.

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

A Belügyi Főigazgatóság menekültügyi és migrációs politikája 1. sz. konkrét célkitűzés: A közös európai menekültügyi rendszer valamennyi vonatkozásának megerősítése és fejlesztése, beleértve annak külső dimenzióját

A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek): 11. tevékenység: Határigazgatás.

1. sz. konkrét célkitűzés: Az Eurodac funkcionális rendszerének korszerűsítése

2. sz. konkrét célkitűzés: Az Eurodac adatbázis kapacitásának fokozása

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

Ez a javaslat az Eurodac-rendelet átdolgozására irányuló 2016. évi bizottsági javaslattal kapcsolatban a társjogalkotók által elért ideiglenes megállapodásra épül.

A 2016-ban előterjesztett javaslat segítséget kívánt nyújtani a tagállamoknak annak biztosításához, hogy egy nemzetközi védelmet kérelmező személy kérelmét egyetlen tagállam vizsgálja meg, és az EU-n belüli több menedékjog iránti kérelem benyújtása jelenségének (asylum shopping) visszaszorítása révén csökkenteni kívánja a menekültügyi rendszerrel való visszaélés lehetőségét. Emellett az volt a célja, hogy a tagállamok azonosítani tudják az EU területén jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat azok adatainak tárolásával. Ez segítené a tagállamokat abban, hogy származási országukba való visszatérésük céljából új okmányokat adhassanak ki a harmadik országbeli állampolgárok számára. A javaslat az ujjnyomatvétel korhatárának hat éves korra való leszállításával támogatni kívánja a kiskorúak azonosítását, és szükség esetén hozzá kíván járulni a családfelkutatáshoz olyan esetekben, amikor családjaiktól elválasztották őket, mégpedig azáltal, hogy a tagállamok számára lehetővé teszi a keresést abban az esetben, ha az ujjnyomat azt jelzi, hogy egy másik tagállamban is megfordultak. Arra törekszik továbbá, hogy megerősítse a kísérő nélküli kiskorúak védelmét, akik nem minden esetben kérnek hivatalosan nemzetközi védelmet, és akik megszöknek a gondozóintézetekből vagy a gyermekeket segítő, gondozásukkal megbízott szociális szolgálatoktól. A harmadik országokból származó kiskorúak adatainak Eurodacban való rögzítése tehát hozzájárulna ahhoz, hogy e kiskorúak könnyebben nyomon követhetők legyenek, és ne essenek kizsákmányolás áldozatául.

A tárgyalások során a társjogalkotók számos módosítást vezettek be. Így az Eurodac a személyek két új kategóriájával egészült ki, nevezetesen az (EU) XXX/XXX rendelet [az áttelepítési rendelet] szerinti befogadási eljárás lefolytatása céljából nyilvántartásba vett személyekkel, valamint a nemzeti áttelepítési program keretében befogadott személyekkel. E kiegészítések célja, hogy segítsék a tagállamokat az áttelepítési rendelet helyes végrehajtásában. Az (EU) XXX/XXX rendelet [az áttelepítési rendelet] 6. cikkének megfelelően e rendelet értelmében e két ok kizárja a befogadást; ha nem rögzítenének ilyen adatokat az Eurodacban, az áttelepítési célú befogadási eljárást folytató tagállamnak kétoldalú alapon az összes többi tagállam esetében ellenőriznie kellene, hogy a szóban forgó személy nem volt-e e két helyzet valamelyikében. A társjogalkotók olyan változtatásokat is bevezettek, amelyek megkönnyítik a bűnüldöző hatóságoknak az Eurodachoz való hozzáférését, lehetővé téve számukra, hogy alfanumerikus adatok alapján végezzenek lekérdezéseket. Bevezették továbbá az ahhoz szükséges rendelkezéseket, hogy az Eurodac tárolhassa a személyazonosító vagy úti okmányok beszkennelt színes másolatait. E rendelkezések célja a visszaküldés megkönnyítése.

A fentiek figyelembevételével és ezekre építve ez a javaslat átalakítja a rendszert annak érdekében, hogy meg lehessen számlálni az (első alkalommal) nemzetközi védelmet kérelmezőket. Ez a módosítás hasznos lesz a tagállamok és az EU számára, ugyanis ez az első lépés a jogellenes mozgások feltérképezésére és az e jelenség kezelésére irányuló megfelelő szakpolitikai reagálás biztosítására. Ezen túlmenően az új rendelkezések biztosítják az összhangot a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendeletre (a korábbi dublini rendszer megreformálására) irányuló új javaslattal. Ez a javaslat a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálására vonatkozó felelősségi kritériumot határoz meg arra az esetre, amennyiben a kérelmet azt követően vették nyilvántartásba, hogy az érintett személyt kutatási-mentési műveletet követően partra szállították (a jelenlegi szabályok szerint az ilyen személyekre a szabálytalan belépés kritériuma vonatkozik). Bár az ezen új kategóriára vonatkozó szabályok megegyeznek a szabálytalanul belépő személyekre vonatkozó szabályokkal, a megkülönböztetés mégis releváns abban a tekintetben, hogy a partra szállítás helye szerinti tagállamok különleges kihívásokkal néznek szembe, mivel a kutatási-mentési műveletet követő partra szállítások esetében nem alkalmazhatják ugyanazokat az eszközöket, mint a szárazföldi vagy légi úton történő szabálytalan határátlépések esetében. Ezért ezen személyek számára külön kategóriát kell kialakítani az Eurodacban ahelyett, hogy a határt szabálytalanul átlépő személyként vennék őket nyilvántartásba (ahogyan ez jelenleg történik). A felelősség tagállamok közötti átszállása szintén egyértelműen tükröződni fog az Eurodacban, ami felgyorsítja a menekültügyi eljárásokat. Az új előszűrési eljárást követő biztonsági figyelmeztetés megjelölése megkönnyíti az áthelyezési szabályok alkalmazását is, mivel a biztonságot veszélyeztető személyeket kizárják az áthelyezésből. A VIS-rendelet hatályán kívül álló azon tagállamok/társult országok esetében, amelyeket mégis érint a vízumkiadás, hasonlóan megkönnyíti a felelősségi kritériumok alkalmazását egy olyan mező bevezetése, amelyben feltüntetnék a vízumkérelem számát, és azt, hogy mely tagállam adta ki vagy hosszabbította meg a vízumot a kérelmező számára, illetve mely tagállam nevében történt a vízumkiadás. Ezért a tagállamok számára előnyös lesz, ha mindezen elemeket egyértelműen megjelölik az Eurodacban, és ezáltal felgyorsul a tágabb értelemben vett menekültügyi eljárás. Végezetül az új javaslat biztosítani fogja, hogy az eljárás a határidők kiigazítása révén zökkenőmentesebben illeszkedjen az előszűréshez, továbbá szervesen kapcsolódjon a visszaküldéshez azáltal, hogy megjelölik, ha egy adott kérelmet elutasítottak, és az adott személy nem jogosult a tagállamok területén maradni, valamint feltüntetik, ha segítséget nyújtottak az önkéntes visszatéréshez és visszailleszkedéshez (AVVR).

Ez a javaslat az interoperabilitási kerethez kapcsolódó módosításokat is bevezet, ideértve az interoperabilitásról szóló rendelet módosításait. Az ezek alátámasztásához szükséges jogi és pénzügyi indokolás az interoperabilitási pénzügyi kimutatásban található, e dokumentum ezekre nem tér ki.

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

A központi rendszer fejlesztése alatt, az interoperabilitási keret végrehajtása céljából történő fejlesztést is beleértve

A javaslattervezet jóváhagyása és a központi rendszer műszaki leírásának elfogadása után növekedni fog az Eurodac központi rendszer kapacitása és a tagállamok nemzeti hozzáférési pontjai részéről továbbítható adatok volumene. Az eu-LISA koordinálja a központi rendszer és a nemzeti rendszerek fejlesztésének projektmenedzsmentjét uniós szinten, valamint a tagállamok által nemzeti szinten megvalósított nemzeti egységes interfész integrációját.

Konkrét célkitűzés: Az Eurodac rendszer álljon működésre készen, mire a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet (a korábbi dublini rendszer megreformálása) hatályba lép.

Mutató: A tényleges működés megkezdésének előfeltétele, hogy az eu-LISA bejelentse az Eurodac központi rendszer átfogó, az ügynökség és a tagállamok által közösen végrehajtott tesztelésének sikeres befejezését.

Amint az új központi rendszer működőképessé válik (a 2016. évi eredeti javaslat 42. cikke a társjogalkotók által ideiglenesen elfogadott formában)

Amint az Eurodac rendszer működőképes, az eu-LISA biztosítja, hogy meglegyenek a rendszer működésének e célkitűzések tekintetében történő ellenőrzését szolgáló rendszerek. Az eu-LISA minden év végén jelentést tesz az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak a központi rendszer tevékenységeiről, ideértve annak műszaki működését és biztonságát is. Az éves jelentés az Eurodac irányításával és teljesítményével kapcsolatos információkat tartalmazza a célkitűzések tekintetében előre meghatározott mennyiségi mutatókhoz képest.

Az elfogadástól számított három éven belül az eu-LISA tanulmányt végez a központi rendszer további olyan arcképfelismerő-szoftverrel való kiegészítésének műszaki megvalósíthatóságáról, amely megbízható és pontos eredményeket biztosít az arcképmásadatok összehasonlítását követően.

A Bizottság az elfogadást követő hét éven belül, valamint azt követően négyévente átfogó értékelést készít az Eurodacról, amelyben összeveti a célokkal az elért eredményeket, és értékeli az alapvető jogokra gyakorolt hatást, többek között azt, hogy a bűnüldözési célú hozzáférés az e rendelet hatálya alá tartozó személyek közvetett megkülönböztetéséhez vezetett-e, valamint hogy továbbra is fennállnak-e az alapul szolgáló okok, levonja a jövőbeni működéssel kapcsolatos következtetéseket, és szükség esetén ajánlásokat tesz. A Bizottság az értékelésről szóló jelentéseket megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A tagállamok és az Europol éves jelentést készítenek arról, hogy bűnüldözési célok tekintetében mennyire volt eredményes az ujjnyomatadatok Eurodac-adatokkal történő összehasonlítása, mely jelentés statisztikát tartalmaz az elvégzett keresések és a kapott találatok számáról.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

(1) Az új menekültügyi és migrációkezelési rendeletjavaslat szerint a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározása.

(2) Az EU-ba szabálytalanul érkező vagy ott szabálytalanul tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságának ellenőrzése új okmányok kiadása és a visszaküldés céljából.

(3) A kiszolgáltatott helyzetben lévő harmadik országbeli állampolgárok, pl. a gyakran az embercsempészés áldozatául eső kiskorúak azonosításának elősegítése.

(4) A nemzetközi bűnözés, a terrorizmus és az egyéb biztonsági fenyegetések elleni küzdelem fokozása.

(5) Az (EU) XXX/XXX rendelet [az áttelepítési rendelet] alkalmazásának elősegítése a kizárási okok alkalmazásának megkönnyítése révén (az 1.4.3. pontban kifejtettek szerint).

(6) A jogellenes mozgások feltérképezése az (első alkalommal) kérelmezők megszámlálása révén.

(7) Az interoperabilitási keret (az interoperabilitási rendelet módosításait is beleértve) hatékony végrehajtásának támogatása, valamint ennek keretében a Vízuminformációs Rendszer (VIS) és az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) célkitűzéseinek támogatása. Ami a VIS-t illeti, a javaslat az illetékes vízumhatóságok számára hozzáférést biztosít az Eurodac rendszerhez, amelynek keretében csak olvasható formátumban lekérdezhetik az adatokat; ez elősegíti majd a vízumkérelmek vizsgálatát és elbírálásának folyamatát. Ami az ETIAS-t illeti, az Eurodac-rendelet konkrét előírásai lehetővé teszik majd az ETIAS-ban található adatok és az Eurodacban tárolt adatok összehasonlítását, hogy el lehessen végezni az ETIAS-rendelet 20. cikkében előírt ellenőrzéseket. Ezenfelül a javaslat az ETIAS nemzeti egységek számára hozzáférést biztosít az Eurodac adatbázishoz, amelynek keretében az utazási engedélyek iránti kérelmek vizsgálata céljából csak olvasható formátumban lekérdezhetik azt.

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

Az európai szintű fellépés indokai (előzetes)

Egyedül egyetlen tagállam sem képes megbirkózni az irreguláris bevándorlással, a jogellenes mozgásokkal, sem pedig foglalkozni az EU-n belül benyújtott valamennyi menedékjog iránti kérelemmel. Ahogyan az EU-ban évek óta tanúi lehettünk, egy személy beléphet úgy az EU-ba a külső határokon keresztül, hogy nem jelentkezik be a kijelölt határátkelőhelyen. Ez különösen 2014–2015-ben volt jellemző, amikor is több mint egy millió irreguláris migráns érkezett az EU-ba a közép- és dél-mediterrán útvonalon keresztül. A fentihez hasonlóan 2015-ben tanúi lehettünk annak, hogy a külső határokkal rendelkező országokból az irreguláris migránson más tagállamokba utaztak tovább. Az uniós szabályoknak és eljárásoknak – mint például a menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős állam meghatározására irányuló eljárásnak – való megfelelést ezért a tagállamok önmagukban nem képesek ellenőrizni. A belső határok nélküli térségben közösen kell fellépni az irreguláris bevándorlással szemben. Mindezt figyelembe véve az EU a tagállamoknál jobb helyzetben van ahhoz, hogy meghozza a megfelelő intézkedéseket.

A tagállamok önállóan eljárva hasonlóképpen nem tudják megvalósítani az (EU) XXX/XXX rendelet [az áttelepítési rendelet] szerinti kizárási okok hatékony alkalmazását.

A három meglévő uniós nagyméretű informatikai rendszer (SIS, VIS és Eurodac) használata előnyökkel jár a határigazgatásra nézve. Uniós szinten a harmadik országbeli állampolgárok határátlépéseire vonatkozó jobb tájékoztatás segít megteremteni az uniós migrációs politika kialakításának és elfogadásának ténybeli alapját. Ezért módosítani kellett az Eurodac-rendeletet is annak egy további céllal – nevezetesen hozzáférés engedélyezése az EU-ba irányuló irreguláris migráció ellenőrzése, valamint az irreguláris migránsok EU-n belüli jogellenes mozgásának ellenőrzése céljából – történő kiegészítése céljából (2016. évi javaslat). E célkitűzést a tagállamok önállóan nem tudják megfelelően megvalósítani, mivel ilyen módosítást csak a Bizottság javasolhat. Hasonlóképpen, az interoperabilitási keret hatékony végrehajtásához szükséges módosításokra csak a Bizottság tehet javaslatot.

A várható uniós hozzáadott érték (utólagos)

Az Eurodac-rendelet várhatóan több szinten is hozzáadott értéket fog nyújtani. Először is a szükséges információk – például a felelősség egyik tagállamról a másikra való átszállása, az áthelyezésre vonatkozó adatok vagy a felelősség megállapítása szempontjából lényeges adatok – egyértelmű jelölése révén várhatóan biztosítja a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendeletjavaslatban (korábbi dublini rendszer) előírt szabályok hatékony és gyors alkalmazását. Másodsorban várhatóan jobban segíti majd az irreguláris migráció ellenőrzését és az EU-n belüli jogellenes mozgások felderítését többek között azáltal, hogy a kérelmek mellett a nemzetközi védelmet kérelmezőket is számba veszi. Harmadrészt, várhatóan szavatolja az áttelepítési rendelet hatékony alkalmazását azáltal, hogy biztosítja a szükséges információkat a befogadási eljárás szakaszában végzett értékeléshez. Ha nem tárolnának ilyen információkat az Eurodacban, a befogadási eljárást folytató tagállamnak úgy kellene beszerezniük azokat, hogy kétoldalúan felveszi a kapcsolatot az összes többi tagállammal. Negyedszer, várhatóan biztosítani fogja az Eurodac interoperabilitási kereten belüli működését, mivel az interoperabilitási rendeletek egyes rendelkezéseinek megfelelő rendelkezéseket kell belefoglalni az interoperabilitás körébe tartozó adatbázisokat szabályozó jogi aktusokba. Végül várhatóan megkönnyíti a visszaküldést, és biztosítja a szerves kapcsolódást az előszűréshez.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Az Eurodac-rendelet 32 átdolgozásának elfogadását követően az volt a központi rendszer fejlesztéséből legnagyobb levont tanulság, hogy nagyon fontos a tagállamok általi korai projektmenedzsment, valamint annak biztosítása, hogy a nemzeti összeköttetések fejlesztésének projektjét mérföldkövekhez mérve irányítsák. Jóllehet az eu-LISA szigorú projektmenedzsment-ütemtervet határozott meg mind a központi rendszer, mind a tagállamok nemzeti összeköttetéseinek fejlesztésére, számos tagállamnak 2015. július 20-ig (azaz két évvel a rendelet elfogadása utánig) nem sikerült kapcsolódnia a központi rendszerhez vagy fennállt a sikertelenség kockázata.

A központi rendszer 2015-ös fejlesztését követően a levont tanulságokról tartott műhelytalálkozón a tagállamok azt is jelezték, hogy a központi rendszer soron következő fejlesztésekor fokozatos bevezetésre lesz szükség annak biztosítása érdekében, hogy az összes tagállam időben tudjon kapcsolódni a központi rendszerhez.

Alternatív megoldásokat találtak azon tagállamok számára, amelyek 2015-ben későn csatlakoztak a központi rendszerhez. Ezek közé tartozott például az, hogy az eu-LISA az általa szimulációtesztekhez használt nemzeti hozzáférési pont/ujjnyomatkép-továbbítási (NAP/FIT) megoldást kölcsönzött egy tagállamnak, mert a szóban forgó tagállamnak röviddel az Eurodac-rendelet elfogadása után nem sikerült kellő finanszírozást biztosítani a közbeszerzési eljárás megkezdéséhez. Két másik tagállamnak házon belüli megoldáshoz kellett folyamodnia összekapcsolásuk céljából a NAP/FIT megoldást eredményező közbeszerzés előtt.

Az eu-LISA keretszerződést kötött egy szolgáltatóval az Eurodac funkcióinak fejlesztésére és az Eurodac karbantartására. Számos tagállam e keretszerződést használta a standardizált NAP/FIT megoldás beszerzéséhez, időt és költségeket takarítva meg a nemzeti közbeszerzési eljárások mellőzésével. A jövőbeni fejlesztéseknél ismét hasonló keretszerződést kellene mérlegelni.

1.5.4.Egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

Ezt a javaslatot a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelettel felváltani javasolt Dublini Rendelet 33 , az új migrációs és menekültügyi paktumról szóló bizottsági közlemény (COM(2020) XXX final), valamint „A határigazgatás és a biztonság erősítését szolgáló, szilárd és intelligens információs rendszerek” című bizottsági közlemény 34 folyamatos fejlesztésének kell tekinteni a többéves pénzügyi keret részét képező határigazgatást támogató eszközzel 35 és az eu-LISA létrehozásáról szóló rendelettel 36 összefüggésben.

A Bizottságon belül a Belügyi Főigazgatóság az Eurodac létrehozásáért felelős főigazgatóság.

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

◻ határozott időtartam

–◻ időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻ pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében

⌧ határozatlan időtartam

–Végrehajtás, amely az elfogadást követő első három év során megvalósuló fejlesztési szakaszból,

–majd a működés megkezdéséből és karbantartásból áll.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

◻ Bizottság általi közvetlen irányítás

–◻ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–◻ végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

⌧ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–◻az EBB és az Európai Beruházási Alap

–⌧ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek;

–◻ közjogi szervek

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

–◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

A Bizottság felel a fellépés átfogó irányításért, az eu-LISA pedig a rendszer fejlesztéséért, üzemeltetéséért és fenntartásáért.

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

Az Eurodac rendszer nyomon követésére és értékelésére vonatkozó szabályokat az eredeti 2016. évi javaslat 42. cikke határozza meg:

Éves jelentés: nyomon követés és értékelés

(1) Az eu-LISA éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és az európai adatvédelmi biztosnak a központi rendszer tevékenységeiről, ideértve annak technikai működését és biztonságosságát is. Az éves jelentés az Eurodac irányításával és teljesítményével kapcsolatos információkat tartalmazza a (2) bekezdésben említett előre meghatározott mennyiségi mutatókhoz képest.

(2) Az eu-LISA gondoskodik arról, hogy rendelkezésre álljanak a központi rendszer működésének a szolgáltatás eredményeivel, költséghatékonyságával és minőségével kapcsolatos célokkal történő összehasonlítására szolgáló eljárások.

(3) A műszaki karbantartás, a jelentéstétel és a statisztikák céljából az eu-LISA hozzáféréssel rendelkezik a központi rendszerben végzett kezelési műveletekkel kapcsolatos szükséges információkhoz.

(3a) Az elfogadást követő három éven belül az eu-LISA tanulmányt végez a központi rendszer arcképfelismerő-szoftverrel való kiegészítésének technikai megvalósíthatóságáról az arcképek összehasonlítása érdekében. A tanulmány értékeli az arcfelismerő szoftverből származó eredmények megbízhatóságát és pontosságát az Eurodac céljai szempontjából, valamint az arcfelismerő technológia központi rendszerbe történő bevezetése előtt megteszi a szükséges ajánlásokat.

(4) A Bizottság az elfogadást követő hét éven belül, valamint azt követően négyévente átfogó értékelést készít az Eurodacról, amelyben összeveti a célokkal az elért eredményeket, és értékeli az alapvető jogokra gyakorolt hatást, többek között azt, hogy a bűnüldözési célú hozzáférés az e rendelet hatálya alá tartozó személyek közvetett megkülönböztetéséhez vezetett-e, valamint hogy továbbra is fennállnak-e az alapul szolgáló okok, levonja a jövőbeni működéssel kapcsolatos következtetéseket, és szükség esetén ajánlásokat tesz. A Bizottság az értékelésről szóló jelentéseket megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(5) A tagállamok az eu-LISA és a Bizottság rendelkezésére bocsátják az (1) bekezdésben említett éves jelentés elkészítéséhez szükséges információkat.

(6) Az eu-LISA, a tagállamok és az Europol a Bizottság rendelkezésére bocsátja a (4) bekezdésben említett átfogó értékelés elkészítéséhez szükséges információkat. Ez a tájékoztatás nem veszélyeztetheti a kijelölt hatóságok munkamódszereit, és nem tartalmazhat a kijelölt hatóságok információforrásait, személyzetének tagjait, illetve nyomozásait felfedő információt.

(7) A bizalmas információk közzétételére irányadó nemzeti jogszabályok rendelkezéseinek betartása mellett a tagállamok és az Europol éves jelentést készítenek arról, hogy bűnüldözési célok tekintetében mennyire volt eredményes az ujjnyomatadatok Eurodac-adatokkal történő összehasonlítása; a jelentés információkat és statisztikai adatokat tartalmaz:

— az összehasonlítás pontos céljáról – beleértve a terrorcselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény típusát –,

— az alapos gyanúra szolgáló okokról,

— a 2008/615/IB határozat értelmében és az e rendelet 32. cikke (1) bekezdésével összhangban az összehasonlítás más tagállamokban történő el nem végzését alátámasztó megalapozott indokokról,

— az összehasonlításra irányuló kérések számáról,

— a sikeres azonosítást eredményező esetek számáról és típusáról,

— a kivételesen alkalmazandó sürgős eljárás szükségességéről és igénybevételéről, többek között azokról az esetekről, amikor az ellenőrző hatóság az utólagos ellenőrzés során nem találta indokoltnak a szóban forgó sürgős eljárást.

A tagállamok és az Europol a következő év június 30-ig eljuttatják éves jelentéseiket a Bizottsághoz.

(8) A tagállamok és az Europol (7) bekezdésben előírt éves jelentései alapján, valamint a (4) bekezdésben előírt átfogó értékelés mellett a Bizottság éves jelentést állít össze az Eurodac-adatokhoz való bűnüldözési célú hozzáférésre vonatkozóan, és megküldi azt az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az európai adatvédelmi biztosnak.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

Az eu-LISA küldetése, hogy kiválósági központtá váljon a nagyméretű IT-rendszerek fejlesztése és igazgatása terén. Elvégzi az Eurodac központi rendszerének fejlesztéséhez/korszerűsítéséhez és működéséhez kapcsolódó tevékenységeket.

Jogi elfogadás és fejlesztés

A javaslattervezet / végrehajtási jogi aktusok elfogadása és a központi rendszer műszaki leírásának elfogadása után korszerűsíteni fogják az Eurodac központi rendszert. A fejlesztési szakaszban valamennyi fejlesztési tevékenységet az eu-LISA fog végezni. Az eu-LISA koordinálja a központi rendszer és a nemzeti rendszerek felfejlesztésének projektmenedzsmentjét uniós szinten, valamint a tagállamok által nemzeti szinten megvalósított nemzeti egységes interfész integrációját.

A tényleges működés megkezdése

A tényleges működés megkezdésének előfeltétele, hogy az eu-LISA bejelentse az Eurodac központi rendszer átfogó, az ügynökség és a tagállamok által közösen végrehajtott tesztelésének sikeres befejezését.

Működés

A működési szakaszban az eu-LISA műszakilag karbantartja a rendszert és ellenőrzi a rendszer működését a célok tekintetében. Az eu-LISA minden év végén jelentést tesz az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak a központi rendszernek a megbízható és pontos eredményeket biztosító tevékenységeiről.

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

A Bizottság a következő kockázatokat azonosította:

1) Nehézségek az eu-LISA számára a téren, hogy e rendszer fejlesztését és integrációját más, bonyolultabb rendszerek (határregisztrációs rendszer, a SIS II automatikus ujjnyomat-azonosító rendszere (AFIS), VIS, …) ugyanezen időszakban történő fejlesztésével párhuzamosan irányítsa.

2) A felfejlesztett Eurodacot integrálni kell a nemzeti IT-rendszerekkel, amelyeket teljes mértékben össze kell hangolni a központi követelményekkel. A tagállamokkal a rendszer egységes használatának biztosítása céljából folytatott megbeszélések késedelmeket okozhatnak a fejlesztésben.

A fent leírt kockázatok jellemző projektkockázatokat jelentenek:

1. A projekt be nem fejezése határidőre;

2. A projekt be nem fejezése költségvetésen belül;

(3) A projekt nem teljes körű befejezése.

Az első kockázat a legjelentősebb, mivel az időkeret túllépése magasabb költségeket eredményez, és a legtöbb költség időtartamhoz kapcsolódik: alkalmazotti költségek, évente fizetendő licencköltségek stb.

Ezeket a kockázatokat projektmenedzsment technikák alkalmazásával lehet csökkenteni, ideértve a fejlesztési projektekbe tartalékalap tervezését és megfelelő létszámú személyzetet a munka csúcsidőszakainak kezelésére. Az erőfeszítések megbecsülését általában adott időszakra egyenletesen eloszló munkaterhet feltételezve végzik, míg a projektek valójában egyenlőtlen munkateherrel valósulnak meg, amelyet több erőforrás elosztásával lehet kezelni.

Többféle kockázatot jelent, hogy külső vállalkozót vesznek igénybe e fejlesztési munka elvégzéséhez:

1. különösen annak kockázatát, hogy a vállalkozó nem tud elegendő erőforrást elkülöníteni a projektre, illetve, hogy nem a technika jelenlegi állásának megfelelő rendszert alakít ki és fejleszt;

2. annak kockázatát, hogy a vállalkozó a költségek csökkentése érdekében nem tartja maradéktalanul tiszteletben a nagyméretű IT-projektek kezelésére vonatkozó adminisztratív technikákat és módszereket;

3. végezetül nem zárható ki teljesen annak kockázata, hogy a vállalkozónak e projekttől független okokból pénzügyi nehézségei adódnak.

Ezeket a kockázatokat szilárd minőségi kritériumok, a vállalkozók referenciáinak ellenőrzése és a vállalkozókkal fenntartott szoros kapcsolat alapján odaítélt szerződésekkel lehet csökkenteni. Végül – végső eszközként – szigorú kötbér- és megszüntetési kikötések foglalhatók a szerződésbe és alkalmazandók szükség szerint

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

Az Ügynökség elszámolását a Számvevőszék hagyja jóvá és azt zárszámadási eljárásnak kell alávetni. A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata ellenőrzéseket végez, együttműködve az Ügynökség belső ellenőrével.

A Bizottság jelentést tesz a „kontroll költségei / a kezelt kapcsolódó források értéke” hányadosról. A Belügyi Főigazgatóság 2018. évi éves tevékenységi jelentése 0,31 %-os arányról számol be a közvetett irányítású megbízott szervezetek és a decentralizált ügynökségek, így az eu-LISA tekintetében. Az Ügynökség nem tesz külön jelentést erről a mutatóról. Az eu-LISA 2017. évi éves beszámolójáról korlátozás nélküli ellenőri véleményt kapott, ami azt jelenti, hogy a hibaarány 2 % alatt maradt. Nincsenek arra utaló jelek, hogy az elkövetkező években romlana a hibaarány.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

A csalás megelőzésére előirányzott intézkedéseket az (EU) 2018/1726 rendelet 50. cikke állapítja meg, amely a következőképpen rendelkezik:

(1) A csalás, a korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem érdekében a 883/2013/EU, Euratom rendelet és az (EU) 2017/1939 rendelet alkalmazandó.

(2) Az ügynökség csatlakozik OLAF belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz, és e megállapodás mellékletében található minta felhasználásával haladéktalanul elfogadja az ügynökség valamennyi alkalmazottjára alkalmazandó megfelelő rendelkezéseket.

(3) A Számvevőszék jogosult a dokumentumok és helyszíni ellenőrzések alapján ellenőrzést végezni valamennyi, vissza nem térítendő támogatásban részesülő kedvezményezettnél, vállalkozónál és alvállalkozónál, akik az Ügynökségtől uniós forrásokban részesültek.

(4) Az OLAF a 883/2013/EU, Euratom rendeletben és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (49) megállapított rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban vizsgálatokat, többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet annak megállapítása céljából, hogy valamely vissza nem térítendő támogatással vagy az ügynökség által finanszírozott szerződéssel kapcsolatban történt-e csalás, korrupció vagy egyéb, az Unió pénzügyi érdekeit sértő jogellenes tevékenység.

(5) Az (1), (2), (3) és (4) bekezdés sérelme nélkül, az ügynökség szerződései, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásai és vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatai olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Számvevőszéket, az OLAF-ot és az Európai Ügyészséget arra, hogy saját hatáskörükkel összhangban ellenőrzéseket és vizsgálatokat folytassanak.

A Belügyi Főigazgatóság csalásmegelőzési és -felderítési stratégiája alkalmazandó.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési sor

Kiadás
típusa

Hozzájárulás

4. fejezet: Migráció és határigazgatás

11. fejezet: Határigazgatás

diff./nem diff 37 .

EFTA-országoktól 38

tagjelölt országoktól 39

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet [21. cikke (2) bekezdésének b) pontja] értelmében

11.1002 - A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség (eu-LISA)

Diff.

NEM

IGEN*

NEM

* Az eu-LISA költségvetése magában foglalja a Schengeni Megállapodáshoz társult országok (NO, IS, CH, LI) hozzájárulását

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret
fejezete

Határigazgatás

EU LISA			2021	2022	2023	2024	2025	2026	2027	ÖSSZESEN
1. cím: Személyzeti kiadások	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)	0,300	0,300	0,300	0,300	0,300	0,300	0,300	2,100
	Kifizetési előirányzatok	(1b)	0,300	0,300	0,300	0,300	0,300	0,300	0,300	2,100
2. cím: Infrastrukturális és működési kiadások	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(2a)
	Kifizetési előirányzatok	(2b)
3. cím: működési kiadások*	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(3a)	13,700	21,030	14,870	5,500	5,500	5,500	5,500	71,600
	Kifizetési előirányzatok	(3b)	13,700	21,030	14,870	5,500	5,500	5,500	5,500	71,600
Az Eu-LISA-hoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=1a+2a+3a	14,000	21,330	15,170	5,800	5,800	5,800	5,800	73,700
	Kifizetési előirányzatok	=1b+2b+3b	14,000	21,330	15,170	5,800	5,800	5,800	5,800	73,700

A többéves pénzügyi keret
fejezete

Európai közigazgatás

Ezt a részt az igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázatában kell kitölteni, melyet először a pénzügyi kimutatás mellékletébe kell bevezetni; a mellékletet a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a DECIDE rendszerbe.

millió EUR (három tizedesjegyig)

Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság		2021	2022	2023	2024	2025	2026	2027	ÖSSZESEN
Humánerőforrás		0,450	0,450	0,450	0,450	0,450	0,450	0,450	3,150
Egyéb igazgatási kiadások
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)	0,450	0,450	0,450	0,450	0,450	0,450	0,450	3,150

millió EUR (három tizedesjegyig)

		2021	2022	2023	2024	2025	2026	2027	ÖSSZESEN
A többéves pénzügyi keret <….> FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	14,450	21,780	15,620	6,250	6,250	6,250	6,250	76,850
	Kifizetési előirányzatok	14,450	21,780	15,620	6,250	6,250	6,250	6,250	76,850

Europollal kapcsolatos költség nincs, mivel az Europol hozzáférési ponttal kapcsolatos költségeket az Europol viseli.

3.2.2.Az eu-LISA előirányzataira gyakorolt becsült hatás – output tábla

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

–⌧ A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket			Év		Év		Év		Év		Év		Év		Év		ÖSSZESEN
			2021		2022		2023		2024		2025		2026		2027
	Típus	Átlagos költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség

1. SZ. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS: Az Eurodac funkcionális rendszerének korszerűsítése
- Kimenet	Vállalkozó 40			0,130		0,670											–	0,800
1. konkrét célkitűzés részösszege			–	0,130	–	0,670	–	–	–	–	–	–	–	–	–	–	–	0,800
2. SZ. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS: Az Eurodac adatbázis kapacitásának fokozása
- Kimenet	Hardver, szoftver 41			7,870		11,260		8,870									–	28,000
- Kimenet	Karbantartás			3,400		3,500		2,700		2,400		2,400		2,400		2,400	–	19,200
- Kimenet	Projektek+előrelépések			0,800		0,800		0,800		1,000		1,000		1,000		1,000	–	6,400
- Kimenet	Áttelepítések			0,400		0,500		0,100									–	1,000
- Kimenet	Alfanumerikus adatok alapján végzett lekérdezések			1,000		1,000		0,500									–	2,500
- Kimenet	Útlevélmásolatok			0,100		0,300		0,100									–	0,500
- Kimenet	Eurodac arcfelismerés					3,000											–	3,000
- Kimenet	Eurodac további karbantartás (HW/SW/aktív.active.active)							1,800		2,100		2,100		2,100		2,100	–	10,200
2. konkrét célkitűzés részösszege						20,360		14,870		5,500		5,500		5,500		5,500	–	70,800
1–2. célkitűzés ÖSSZESEN						21,030		14,870		5,500		5,500		5,500		5,500	–	71,600

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összesen

(1)A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

(2)A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Évek

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

A többéves pénzügyi keret

7. FEJEZETE ÖSSSZESEN
Humánerőforrás	0,450	0,450	0,450	0,450	0,450	0,450	0,450	3,150
Egyéb igazgatási kiadások
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉNEK részösszege	0,450	0,450	0,450	0,450	0,450	0,450	0,450	3,150

A 7. FEJEZETBE bele nem tartozó előirányzatok 42 of the multiannual financial framework
Humánerőforrás
Egyéb igazgatási jellegű kiadások
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege

Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság ÖSSZESEN

0,450

3,150

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

(1)A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

(2)A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

Évek		2021	2022	2023	2024	2025	2026	2027
• A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
a központban és a bizottsági képviseleteken		3	3	3	3	3	3	3
a küldöttségeknél
Kutatás
• Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve – AC, AL, END, INT és JED 43 7. fejezet
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatokból finanszírozva	- a központban
	- a küldöttségeknél
A programkeretből finanszírozva 44	- a központban
	- a küldöttségeknél
Kutatás
Egyéb (kérjük megnevezni)
Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság ÖSSZESEN		3	3	3	3	3	3	3

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

Az Eurodackal kapcsolatos különböző feladatok, például a Bizottság véleménye az éves munkaprogramról és az éves munkaprogram végrehajtásának nyomon követése, az Ügynökség költségvetése elkészítésének felügyelete és a költségvetés végrehajtásának figyelemmel kísérése, az Ügynökség támogatása tevékenységeinek az uniós szakpolitikákkal összhangban történő kidolgozásában, beleértve a szakértői találkozókon való részvételt stb.

Külső munkatársak

Személyi állományra gyakorolt becsült hatás (további teljes munkaidős egyenérték) – az eu-LISA létszámterve

Álláshelyek (létszámterv)	2021	2022	2023	2024	2025	2026	2027
További álláshelyek	2	2	2	2	2	2	2

A munkaerő-felvétel a tervek szerint 2021 januárjában valósul meg. Az összes alkalmazottnak 2021 elejétől rendelkezésre kell állnia ahhoz, hogy a fejlesztés kellő időben megkezdődhessen, az Eurodac 2021-ben való működésbe lépésének biztosítása céljából. A két új ideiglenes alkalmazottra (TA) a projektvégrehajtással, valamint a beindítástól az adatgenerálásig tartó operatív támogatással és karbantartással kapcsolatos szükségletek ellátásához van szükség. Ezen erőforrásokat az alábbiak fedezésére fogják felhasználni:

·a projekt végrehajtásának a projektcsapat tagjaiként való támogatása, ideértve az alábbi tevékenységeket: a követelmények és műszaki leírások meghatározása, együttműködés és támogatás a tagállamoknak a végrehajtás során, az interfészvezérlési dokumentáció frissítése, a szerződés szerint teljesítendők nyomon követése, projekttesztelési tevékenységek (ideértve a tagállami tesztkoordinációt is), a dokumentációs elvégzése és frissítése, stb.

·A szerződő féllel együttműködésben a rendszer beindítását célzó átmeneti tevékenységek (az adatkiadások nyomon követése, a működési folyamatok frissítése, képzések (ideértve a tagállamok képzési tevékenységeit is) támogatása, stb.

·Támogatás nyújtása hosszabb távú tevékenységekhez, dokumentációmeghatározásokhoz és a rendszer átalakítása esetén (pl. az arcképfelismerés miatt) vagy ha az Eurodac működőképességének fenntartására (MWO) vonatkozó új szerződést további (műszaki vagy költségvetési) változtatások miatt módosítani kell, szerződéses előkészületekhez

·A működés megkezdését követően, a folyamatos karbantartás és műveletek alatt a másodszintű támogatás végrehajtása.

Megjegyzendő, hogy a két új erőforrás (FTE TA) a belső csoportkapacitáson felül fog működni, amelyet a projekt/szerződéses és pénzügyi nyomonkövetési/operatív tevékenységekhez is fel fognak használni. A TA-k alkalmazása biztosítja a szerződések megfelelő időtartamát és folyamatosságát a rendszerműködés folyamatosságának garantálása, valamint a projekt lezárása után ugyanazon szakembereknek az operatív támogatási tevékenységekre történő alkalmazása céljából. Ezenfelül az operatív támogatási tevékenységek hozzáférést igényelnek a termelési környezethez, amellyel szerződéses vagy külső személyzetet nem lehet megbízni.

3.2.4.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés

(1)nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

(2)előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Évek	2021	2022	2023	2024	2025	2026	2027	A többéves pénzügyi keret
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

(1)A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

(2)A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

◻ a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

⌧ a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

kérjük adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve

⌧ Az eu-LISA költségvetésének vonatkozó kiadási sora

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési sor:	A javaslat/kezdeményezés hatása 45
	2021	2022	2023	2024	2025	2026	2027
Az eu-LISA költségvetésének vonatkozó bevételi sora	p.m.	p.m.	p.m.	p.m.	p.m.	p.m.	p.m.

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

[…]

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

Az Eu-LISA hozzájárulást kap az Eurodackal kapcsolatos intézkedésekhez társult országoktól, a vonatkozó megállapodásokban* foglaltak szerint.

A számításnak azokon a számításokon kell alapulnia, amelyek az Eurodac rendszer működtetésére szolgáló azon bevételekre vonatkoznak, amelyek az Európai Unió általános költségvetéséhez jelenleg is hozzájáruló államoktól érkeznek (felhasznált kifizetések). Az adott pénzügyi évre vonatkozó éves összeget az adott ország bruttó hazai termékének az összes részt vevő állam bruttó hazai termékéhez viszonyított százalékos arányának megfelelően számítják ki. Mivel a felhasznált kifizetések csak utólag válnak ismertté, a vonatkozó évekre vonatkozó összegek csak utólag lesznek ismertek, így a tényleges összegek helyett p.m. bejegyzést tüntettünk fel. A tényleges összegeknek az EUROSTAT adatain kell alapulniuk, és a részt vevő államok gazdasági helyzetétől függően változhatnak.

* Megállapodás az Európai Közösség és az Izlandi Köztársaság, valamint a Norvég Királyság között a tagállamok egyikében, illetve Izlandon vagy Norvégiában benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálására illetékes állam meghatározására vonatkozó kritériumokról és mechanizmusokról (HL L 93., 2001.4.3., 40. o.)

Megállapodás az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között, a tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (HL L 53., 2008.2.27., 5. o.).

Jegyzőkönyv az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról, (HL L 160., 2011.6.18., 39. o.).

Jegyzőkönyv az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti megállapodáshoz csatolt, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (2006/0257 CNS, 2008. október 24-én kötötték meg, a HL-ben való közzététele folyamatban van), valamint az Európai Közösség és az Izlandi Köztársaság, valamint a Norvég Királyság között a tagállamok egyikében, illetve Izlandon vagy Norvégiában benyújtott, menedékjog iránti kérelem megvizsgálására illetékes állam meghatározására vonatkozó kritériumokról és mechanizmusokról szóló megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv (HL L 93., 2001.4.3.)

(1) HL L […], […], […]. o.

(2) HL L […], […], […]. o.

(3) HL L […], […], […]. o.

(4) HL L […], […], […]. o.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/817 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 27. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/818 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 85. o.).

(7) Az (EU) 2019/817 rendelet 79. cikkének utolsó albekezdése, az (EU) 2019/818 rendelet 75. cikkének utolsó albekezdése.

(8) Megállapodás az Európai Közösség és a Dán Királyság között a Dániában vagy az Európai Unió egy másik tagállamában benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról, valamint a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról (HL L 66., 2006.3.8., 37. o.)

(9) Megállapodás az Európai Közösség és az Izlandi Köztársaság, valamint a Norvég Királyság között a tagállamok egyikében, illetve Izlandon vagy Norvégiában benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálására illetékes állam meghatározására vonatkozó kritériumokról és mechanizmusokról (HL L 93., 2001.4.3., 40. o.)

(10) Megállapodás az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között, a tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (HL L 53., 2008.2.27., 5. o.).

(11) Jegyzőkönyv az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról, (HL L 160., 2011.6.18., 39. o.).

(12) Jegyzőkönyv az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti megállapodáshoz, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között a tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (2006/0257 CNS, 2008.10.24-én jött létre, HL L 161., 2009.6.24., 8. o.), valamint az Európai Közösség és az Izlandi Köztársaság, valamint a Norvég Királyság között a tagállamok egyikében, illetve Izlandon vagy Norvégiában benyújtott, menedékjog iránti kérelem megvizsgálására illetékes állam meghatározására vonatkozó kritériumokról és mechanizmusokról szóló megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv (HL L 93., 2001.4.3.).

(13) Lásd például a továbbutazásokról szóló EASO-jelentést (nem nyilvános).

(14) A „Kezdeményezés a migráns gyermekekért” közös megközelítést sürgetett az eltűnt (kísérő nélküli és elszakított) gyermekek problémájának kezelése, az emberkereskedelem kockázatainak kiküszöbölését szolgáló hatékony mechanizmusok létrehozása, valamint a menekültügyi eljárásokra vonatkozó gyermekspecifikus normák elfogadása tekintetében.

(15) Például az új európai menekültügyi politikáról szóló berlini cselekvési terv (2019. november 25.), amelyet 33 szervezet és önkormányzat írt alá.

(16) Az UNHCR ajánlásai az Európai Bizottság által javasolt migrációs és menekültügyi paktumról (2020. január).

(17) Az IOM ajánlásai az új európai uniós migrációs és menekültügyi paktumról (2020. február).

(18) A CEPS projektjelentése, Kutatási-mentési, partra szállítási és áthelyezési intézkedések a Földközi-tenger térségében. Elhárítjuk a felelősséget? (2019. június).

(19) Az EUI szakpolitikai összefoglalója, Migrációpolitikai eredménytábla: Az uniós menekültügyi és migrációs politika nyomonkövetési mechanizmusa, 2020. március.

(20) Az Európai Migrációs Hálózat valamennyi tanulmánya és jelentése elérhető a következő címen: https://ec.europa.eu/home-affairs/what-we-do/networks/european_migration_network_en

(21) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/817 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 27. o.), valamint az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/818 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 85. o.).

(22) Elfogadás: Hamburg, Németország, 1979. április 27.

(23) Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) (HL L 218., 2008.8.13., 60. o.).

(24) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1240 rendelete (2018. szeptember 12.) az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról (HL L 236., 2018.9.19., 1. o.).

(25) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/817 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 27. o.).

(26) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/818 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 85. o.).

(27) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1240 rendelete (2018. szeptember 12.) az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról (HL L 236., 2018.9.19., 1. o.).

(28) Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) (HL L 218., 2008.8.13., 60. o.).

(29) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.).

(30) Az Európai Parlament és a Tanács 810/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) (HL L 243., 2009.9.15., 1. o.)

(31) A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(32) HL L 180., 2013.6.29., 1. o.

(33) Az Európai Parlament és a Tanács 604/2013/EU rendelete (2013. június 26) egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (átdolgozás). HL L 180., 2013.6.29., 31. o.

(34) COM(2016) 205 final.

(35) Az Európai Parlament és a Tanács 515/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és az 574/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2014.5.20., 143. o.).

(36)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1726 rendelete (2018. november 14.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökségről (eu-LISA), az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről. 1. cikk (3) bekezdés: „Az ügynökség felel a Schengeni Információs Rendszer (SIS II), a Vízuminformációs Rendszer (VIS) és az Eurodac üzemeltetési igazgatásáért.” HL L 295., 2018.11.21., 99. o.

(37) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(38) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(39) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(40) A funkcionális frissítésekkel kapcsolatos vállalkozói költségek megoszlanak az első 2 év között, és a költségvetés legnagyobb része a 2. évre esik (az elfogadást követően).

(41) A kapacitással kapcsolatos kifizetések 40 %, 40 %, 20 % arányban oszlanak meg a 3 év között

(42) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(43) AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(44) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(45) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegnek felel meg.

Az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1 17. cikkének (2) bekezdése alapján szolgáltatott, az ETIAS központi rendszerben rögzített és tárolt adatok	Az e rendelet 12., 13., 14. és 14a. cikke alapján az Eurodacban tárolt megfelelő adatok, amelyekkel össze kell vetni az ETIAS adatait
vezetéknév (családnév)	családi név/családi nevek
születéskori vezetéknév	születési név/születési nevek
utónév (vagy utónevek)	utónév (nevek)
egyéb nevek (álnév vagy álnevek, művésznév vagy -nevek, szokásos név vagy nevek)	korábban használt nevek, valamint álnevek
születési idő	születési idő
születési hely	születési hely
nem	nem
jelenlegi állampolgárság	állampolgárság(ok)
egyéb állampolgárság (ha van)	állampolgárság(ok)
az úti okmány típusa	az úti okmány típusa
az úti okmány száma	az úti okmány száma
az úti okmányt kibocsátó ország	a kibocsátó tagállam három betűből álló kódja