EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52020PC0111
Proposal for a REGULATION OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL amending Regulation (EEC) No 95/93 on common rules for the allocation of slots at Community airports
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közösség repülőterein alkalmazandó résidőkiosztás egységes szabályairól szóló 95/93/EGK tanácsi rendelet módosításáról
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közösség repülőterein alkalmazandó résidőkiosztás egységes szabályairól szóló 95/93/EGK tanácsi rendelet módosításáról
COM/2020/111 final
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2020.3.13.
COM(2020) 111 final
2020/0042(COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a Közösség repülőterein alkalmazandó résidőkiosztás egységes szabályairól szóló 95/93/EGK tanácsi rendelet módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
A 95/93/EGK rendelet 1 megállapítja az EU repülőterein alkalmazandó résidőkiosztás szabályait. A rendelet 10. cikke tartalmaz egy ún. „használd vagy elveszíted” szabályt, amelynek értelmében a légi fuvarozóknak az adott (nyári vagy téli) menetrendi időszakban részükre kiosztott résidők legalább 80 %-át fel kell használniuk ahhoz, hogy ugyanazon résidősorozat tekintetében a következő év azonos menetrendi időszakában továbbra is elsőbbséget élvezzenek (ún. „szerzett jogok”).
A SARS-CoV-2 vírus járványszerű elterjedése súlyos következményekkel jár a légi fuvarozókra nézve, és 2020 eleje óta világszerte a légi forgalom jelentős visszaeséséhez vezet. Az európai légi fuvarozók esetében ez a hatás először 2020 januárjában vált nyilvánvalóvá a Kínai Népköztársaságba és a Kínai Népköztársaság Hongkongi Különleges Közigazgatási Területére érkező és onnan induló járatok vonatkozásában, de 2020 januárja óta a vírus terjedése nyomán a helyzet globálisan és ezen belül Európában is sokat romlott. Lehetetlen előre jelezni a járvány további alakulását vagy hatásának időbeli elhúzódását.
Ugyanakkor az utasoldali kereslet visszaesése miatt a légi fuvarozók megkezdték és azóta is folytatják a járatok törlését, ami miatt a 2019–2020-as téli és a 2020-as nyári menetrendi időszakban a résidő-felhasználás a rendelet által előírt 80 %-os küszöbérték alá csökken.
Miután 2009 és 2019 között az európai utasszám évi 3,3 %-os átlagos növekedést mutatott, az Eurocontrol 2020 márciusának első két hetében a járatok számának 10 %-os csökkenéséről számolt be 2019 azonos időszakához képest. A válság következtében lecsökkent kereslet miatt a legtöbb európai légi fuvarozó felszállási tilalom alá helyezett egyes légi járműveket. Ez a járatok számának tartós csökkenésére enged következtetni. Az előző évhez viszonyított negatív trend el fog húzódni a nyári szezonig – az IATA szerint a légi fuvarozók a 2020. március és június közötti időszakra történt foglalások tekintetében az olaszországitól eltérő útvonalakon a múlt évhez képest 40–60 %-os visszaesést tapasztaltak, ami a rövid távolságú útvonalakat a hosszú távú útvonalaknál valamivel nagyobb mértékben érinti majd. Az olaszországi útvonalakon a foglalások 2020 márciusának elején több mint 50 %-kal estek vissza, a kihasználtság pedig mindössze 40 %-os volt.
Az európai repülőterek előrejelzéseik szerint 2020 első negyedévében 67 millió utast veszítenek. Ez a jelenség súlyosan érinti a légi forgalmat az egész Unióban.
Az Eurocontrol, a légi fuvarozók és a repülőterek részéről jelenleg rendelkezésre álló információk alapján észszerűen feltételezhető, hogy a kereslet rendkívüli mértékű visszaesésével jellemzett jelenlegi helyzet legalább 2020 márciusát, áprilisát, májusát és júniusát érinteni fogja.
A résidőkiosztási rendelet szerint azonban ahhoz, hogy ugyanazon résidők kiosztását a következő év ugyanazon időszakára biztosítsák, a légi fuvarozók kötelesek a résidőket az érintett menetrendi időszak hosszának legalább 80 %-ában felhasználni. Olyan intézkedés hiányában, amely ezen arányszámítás tekintetében semlegesíti a jelenlegi körülmények hatásait, valószínűsíthető, hogy a légi fuvarozóknak számos, rendkívül alacsony kihasználtsági rátával rendelkező járatot kell üzemeltetniük szerzett jogaik védelmében, ami súlyosbítja a pénzügyi veszteségeket és szükségtelen káros hatást gyakorol a környezetre.
A 95/93/EGK rendelet értelmében a résidő-koordinátor egy személyben felelős a résidők kiosztásáért, és köteles a rendelettel [a rendelet 4. cikkének (5) bekezdésével] összhangban eljárni. A résidőkiosztással kapcsolatos feladataik tekintetében a koordinátorok függetlenek, és egyik féltől sem fogadnak utasításokat.
A fent ismertetett körülmények között a 95/93/EGK rendeletet módosítani kell úgy, hogy az garantálja a légi fuvarozók szerzett jogait azon résidők vonatkozásában, amelyeket nem használtak fel abban az időszakban, amikor a légi közlekedési piacot leginkább érintette a SARS-CoV-2 kitörése. A javaslat minden járatra kiterjed, és a 2020 márciusa és 2020 júniusa közötti négy hónapos időszakot öleli fel. Továbbá, mivel a SARS-CoV-2-járvány kitörésének súlyos hatása először a Kínai Népköztársaságban és a Kínai Népköztársaság Hongkongi Különleges Közigazgatási Területén mutatkozott meg, a Bizottság azt javasolja, hogy az e piacokra irányuló és onnan kiinduló légi szolgáltatásokhoz kapcsolódó résidőkre vonatkozó szerzett jogok hosszabb ideig élvezzenek védelmet. A kiegészítő időszak 2020. január 23-án veszi kezdetét, amikor a hatóságok első alkalommal zártak le repülőteret a Kínai Népköztársaságban.
Ez a módosítás olyan szabály formáját öltené, amelynek értelmében a koordinátorok a szóban forgó referencia-időszakokra kiosztott résidőket felhasználtnak tekintik. Ez a szabály enyhítené a jelenlegi válság hatásait, és jogbiztonságot teremtene a légi fuvarozók számára a menetrendi időszakok érintett részeire vonatkozóan. Az ily módon a légi fuvarozók által felszabadított résidőket a koordinátorok az igények alapján újra kioszthatják. Ez az újrakiosztás kizárólag ad hoc jellegű lenne, és nem érintené azon fuvarozók helyzetét, amelyek a javasolt szabály értelmében továbbra is a szóban forgó résidőket használó fuvarozóknak minősülnek.
A jelenlegi körülmények jellegéből adódóan nehéz bármilyen szintű bizonyossággal megjósolni, hogy a közegészségügyi helyzet mikor fog visszatérni a rendes kerékvágásba, és mikor áll helyre a fogyasztói bizalom. A javasolt intézkedést a (2020. október 24-én véget érő) teljes 2020-as nyári szezonra meghosszabbítani aránytalan lehet az egyértelműen meghatározott célkitűzéshez képest, amennyiben időközben a helyzet valóban normalizálódik. Ezért a javaslat szerint a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy szükség szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az intézkedések alkalmazási időszakának meghosszabbítása céljából. A Bizottság ilyen irányú határozatait az uniós hálózatkezelő – az Európai Szervezet a Légi Közlekedés Biztonságáért (Eurocontrol) – által közzétett legfrissebb információk, valamint a vonatkozó tudományos szakvélemények alapján hozza meg.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
A 95/93/EGK rendelet nem kezeli azokat a problémákat, amelyekkel a légi fuvarozók a SARS-CoV-2-járvány miatt szembesülnek, amikor a nekik kiosztott résidőket a következő menetrendi időszakra fenn akarják tartani. Ezért a rendeletet módosítani kell a jelenlegi válság hatásainak enyhítése, a jogbiztonságnak a légi fuvarozók számára történő biztosítása és az európai résidőkiosztási rendszer egységességének fenntartása érdekében.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
A légi közlekedés és a kapcsolódó szolgáltatások belső piacának hatékony működése függ a légi fuvarozók gazdasági teljesítményétől. A jelenlegi SARS-CoV-2-járvány légi fuvarozókra gyakorolt negatív gazdasági következményei veszélyeztethetik azok pénzügyi stabilitását, és súlyos negatív hatást fejthetnek ki a közlekedési rendszerre és a gazdaság egészére. Ezért kiemelten fontos a résidőkiosztási rendeletet módosítani a légi fuvarozók jelenlegi aggályainak kezelése érdekében.
Az intézkedés fontos fenntarthatósági célkitűzést is szolgál, mivel eltörli azokat az ösztönzőket, amelyek miatt a légi fuvarozók pusztán a résidők védelmében alacsony kihasználtságú járatokat üzemeltetnek.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
A kezdeményezés jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 100. cikkének (2) bekezdése. Ez a rendelkezés lehetővé teszi bármely, a légi közlekedésre vonatkozó megfelelő rendelkezés elfogadását, és korábban ez szolgált a 95/93/EGK rendelet elfogadásának jogalapjaként is.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
A javaslat célkitűzéseit a tagállamok a következő okok miatt nem tudják kielégítő mértékben megvalósítani. A 95/93/EGK rendelet alapján a tagállamok nem tudják a jelen helyzethez hasonló okokra hivatkozva arra kötelezni a koordinátorokat, hogy a fel nem használt résidőket felhasználtnak tekintsék. Ez a célkitűzés kizárólag magának a rendeletnek az Unió által történő módosításával valósítható meg.
•Arányosság
A javaslat a 95/93/EGK rendelet alkalmazása tekintetében nem lépi túl a jelenlegi SARS-CoV-2-járvány hatásainak enyhítése céljából szükséges mértéket. A javasolt intézkedés tehát arányos, többek között a különböző típusú célállomásokra vonatkozó időbeli alkalmazása tekintetében is.
•A jogi aktus típusának megválasztása
Ahhoz, hogy teljesítse célját, a jogi eszköznek közvetlen és általános hatályúnak kell lennie, magához a 95/93/EGK rendelethez hasonlóan. Ezért a megfelelő jogi aktus a rendelet.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata
A jelen esetben sürgős intézkedésről van szó, amely a SARS-CoV-2 vírus hirtelen és előre nem látható kitörése és a COVID-19 betegség ebből következő elterjedése miatt vált szükségessé. Ebből következik, hogy az intézkedés esetében a célravezető és hatásos szabályozás program nem releváns, és nem került sor utólagos értékelésre.
Ugyanakkor az intézkedés alkalmazási köre és hatása hasonló a 95/93/EGK rendelet korábbi, más vészhelyzetek által kiváltott módosításaihoz. Ilyen módosításokra került sor többek között:
–2002-ben, a szeptember 11-i terrortámadásokat követően (894/2002/EK rendelet);
–2003-ban, az iraki háborút követően és a súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS) járványa nyomán (1554/2003/EK rendelet); valamint
–2009-ben, a globális pénzügyi válság alatt (545/2009/EK rendelet).
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
A sürgősségre való tekintettel nem került sor hivatalos konzultációra az érdekelt felekkel. Azonban mind a tagállami hatóságok, mind az érdekelt felek megkeresték a Bizottságot, hogy a 95/93/EGK rendelettel összefüggésben fogadjon el megfelelő intézkedésekre irányuló javaslatot.
•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása
A fentebb kifejtett okok miatt a szakértői vélemények megfelelő összegyűjtésére a helyzet sürgősségéből adódóan nem volt lehetőség. A Bizottság ugyanakkor támaszkodott a 95/93/EGK rendelet alkalmazása és módosításai során szerzett tapasztalatokra, amelyek a szakértőkkel folytatott konzultációkat is magukban foglaltak.
•Hatásvizsgálat
A helyzet sürgősségére való tekintettel hatásvizsgálat elvégzésére nem került sor. Az intézkedés alkalmazási köre és hasonló, mint a 95/93/EGK rendelet korábbi, más vészhelyzetek által kiváltott módosításai esetében. Az intézkedés célja a légi fuvarozók által a „használd vagy elveszíted” szabályból kifolyólag elszenvedett pénzügyi veszteségek enyhítése, valamint a környezetre gyakorolt szükségtelen hatások csökkentése.
•Alapjogok
Tárgytalan.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
Tárgytalan.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
Az intézkedés nem tartalmaz konkrét nyomonkövetési vagy jelentéstételi rendelkezéseket, a Bizottság azonban köteles követni a SARS-CoV-2-járvány alakulását és annak a légi közlekedésre gyakorolt hatását, és szükség esetén felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az intézkedés által érintett időszakok meghosszabbítása céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el.
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
A 10a. cikk helyébe új cikk lép, amely arra kötelezi a koordinátorokat, hogy a szerzett jogok odaítélésének értékelése céljából a 2020. március 1. és 2020. június 30. közötti időszakra kiosztott résidőket tekintsék úgy, mintha az a légi fuvarozó üzemeltette volna azokat, amelynek eredetileg kiosztották. Az intézkedés egy további, korábbi időszakra is kiterjed az EU és a Kínai Népköztársaság közötti, illetve az EU és a Kínai Népköztársaság Hongkongi Különleges Közigazgatási Területe közötti járatokra használt résidők tekintetében (2020. január 23-tól). Ennek feltételeként a javasolt rendelet alkalmazásának megkezdését követően az ilyen résidőket vissza kell szolgáltatni a résidő-koordinátornak. A visszaszolgáltatott, majd azt követően más légi fuvarozóknak kiosztott résidők nem számíthatók be a szerzett jogokba az azokat felhasználó légi fuvarozók javára.
A 10a. cikk arra is felhatalmazza a Bizottságot, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amennyiben a SARS-CoV-2-járványhoz kapcsolódó válságot nem sikerül megoldani, és az később is negatív hatással van a légi közlekedésre és azon belül a résidőkhöz kapcsolódó szerzett jogokra. Tekintettel a járvány gyors alakulására, a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat sürgősségi eljárás keretében kell elfogadni.
2020/0042 (COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a Közösség repülőterein alkalmazandó résidőkiosztás egységes szabályairól szóló 95/93/EGK tanácsi rendelet módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen 100. cikkének (2) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 2 ,
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 3 ,
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1)A súlyos akut légzőszervi szindrómát okozó, 2-es típusú koronavírus (SARS-CoV-2) által okozott COVID-19 betegség járványszerű elterjedése a légi közlekedés hirtelen visszaeséséhez vezetett a kereslet jelentős csökkenése, valamint a tagállamok és a harmadik országok által a járvány megfékezése érdekében hozott közvetlen intézkedések következtében. E helyzetnek a légi fuvarozókra gyakorolt súlyos hatása már 2020 januárjában érezhető volt a Kínai Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság Hongkongi Különleges Közigazgatási Területének tekintetében, 2020. március 1. óta pedig minden téren megmutatkozik, és várhatóan legalább két – a 2019/2020 téli és a 2020 nyári – menetrendi időszakra elhúzódik.
(2)E körülmények a légi fuvarozók hatáskörén kívül esnek, és a repülőjáratok emiatt bekövetkező önkéntes vagy kötelező törlése a légi fuvarozók e körülményekre adott szükséges, illetve jogszerű válasza. Az önkéntes járattörlések védik a légi fuvarozók pénzügyi stabilitását, és kiküszöbölik az üres vagy nagyrészben üres járatok környezeti hatását, amelyeket kizárólag az érintett repülőtéri résidők fenntartása céljából üzemeltetnek.
(3)Az uniós hálózatkezelő, az Európai Szervezet a Légi Közlekedés Biztonságáért (Eurocontrol) által közzétett adatok szerint 2020 márciusának első felében az európai régió légi forgalma az előző évhez képest nagyságrendileg 10 %-kal csökkent. A légi fuvarozók nagymértékű csökkenésről számolnak be az előzetes foglalások terén, és a járvány kitörése miatt a 2019/2020-as téli és a 2020-as nyári menetrendi időszakban jelentős számú járattörlést hajtanak végre.
(4)A 95/93/EGK tanácsi rendelet 10. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett 8. cikkének (2) bekezdése értelmében ha egy légi fuvarozó nem használja ki egy koordinált repülőtéren a részére kiosztott résidősorozat 80 %-át, azzal e résidők tekintetében elveszítheti időrendi elsőbbségét.
(5)A 95/93/EGK rendelet 10. cikkének (4) bekezdése lehetővé teszi a résidő-koordinátorok számára, hogy az időrendi elsőbbség kiszámításakor figyelmen kívül hagyják a repülőtéri résidők kihasználatlanságát azon időszakok tekintetében, amikor a légi fuvarozó – például repülőtér-lezárás miatt – nem tudja üzemeltetni a tervezett járatokat. Ez a cikk azonban nem kezeli a SARS-CoV-2-járványhoz hasonló eseteket. Ezért el kell fogadni egy adekvát intézkedést.
(6)Az előzetes helyfoglalások és járványügyi előrejelzések fényében a jelen fázisban észszerűen feltételezhető, hogy jelentős számú, a SARS-CoV-2-járványnak tulajdonítható járattörlés várható a 2020. március 1. és – legalább – 2020. június 30. közötti időszakban. Az érintett időszakra kiosztott résidők fel nem használása nem eredményezheti azt, hogy a légi fuvarozók elveszítsék az egyébként őket megillető időrendi elsőbbségüket. Ezért meg kell határozni azokat a feltételek, amelyek teljesülése esetén a fel nem használt résidőket e célból felhasznált résidőknek kell tekinteni a következő időszak tekintetében.
(7)A koordinált repülőterek rendelkezésre álló résidői értékes gazdasági erőforrást jelentenek. A légi forgalom általános visszaesése ellenére a légi járatok törlése nem akadályozhat meg más légi fuvarozókat abban, hogy a repülőtéri résidőket átmenetileg kihasználják anélkül, hogy azok révén szerzett jogokhoz jutnának. Ezért amennyiben az a légi fuvarozó, amelynek a résidőket odaítélték, nem használja ki azokat, az érintett résidőket haladéktalanul vissza kell szolgáltatni a koordinátornak.
(8)Nehéz megjósolni a SARS-CoV-2-járvány további alakulását és a légi fuvarozókra gyakorolt hatását. A Bizottságnak folyamatosan elemeznie kell a SARS-CoV-2-járványnak a légi közlekedési ágazatra gyakorolt hatását, és az Uniót fel kell jogosítani arra, hogy amennyiben a kedvezőtlen feltételek továbbra is fennállnak, indokolatlan késedelem nélkül meghosszabbíthassa az e rendeletben előirányzott intézkedések alkalmazási időszakát.
(9)Az e rendeletben előírt intézkedések szükséges és indokolt esetben történő meghosszabbítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az e rendeletben előirányzott intézkedések alkalmazási időszakának meghosszabbítása révén módosítsa ezt a rendeletet. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
(10)Tekintettel a javasolt intézkedéseket indokoló rendkívüli körülmények által előidézett sürgősségre, helyénvaló kivételt biztosítani a nemzeti parlamenteknek az Unióban betöltött szerepéről szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt 1. jegyzőkönyv 4. cikkében említett nyolchetes időszak alól.
(11)Tekintettel a megállapított intézkedéseket indokoló rendkívüli körülmények által előidézett sürgősségre, helyénvaló rendelkezni e rendelet azonnali hatálybalépéséről,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 95/93/EGK rendelet a következőképpen módosul:
1.A 10a. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„10a. cikk
(1) A 8. cikk (2) bekezdésének és a 10. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában a koordinátorok a 2020. március 1. és 2020. június 30. közötti időszakra kiosztott résidőket úgy tekintik, mintha azokat az a légi fuvarozó használta volna, amelynek eredetileg kiosztották.
(2) A 8. cikk (2) bekezdésének és a 10. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában a koordinátorok a 2020. január 23. és 2020. február 29. közötti időszakra kiosztott résidőket úgy tekintik, mintha azokat az a légi fuvarozó használta volna, amelynek eredetileg kiosztották, amennyiben azok az Európai Unió repülőterei és a Kínai Népköztársaság vagy a Kínai Népköztársaság Hongkong Különleges Közigazgatási Területének repülőterei közötti légi járatokra vonatkoznak.
(3) Az e rendelet alkalmazásának megkezdését követő egy hétnél későbbi időpontra vonatkozó résidők tekintetében az (1) bekezdés csak akkor alkalmazandó, ha a fel nem használt résidőket a koordinátornak visszaszolgáltatták más légi fuvarozóknak történő újraelosztás céljából.
(4) Amennyiben a Bizottság az uniós hálózatkezelő, az Európai Szervezet a Légi Közlekedés Biztonságáért (Eurocontrol) által közzétett adatok alapján megállapítja, hogy a légi forgalom csökkenése az előző év megfelelő időszakához képest továbbra is fennáll és valószínűleg folytatódni fog, illetve a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb tudományos adatok alapján arra következtet, hogy ez a helyzet a SARS-CoV-2-járvány következménye, a Bizottság a 12a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az (1) bekezdésben meghatározott időszak megfelelő módosítása céljából.
(5) A Bizottság a (4) bekezdésben meghatározott kritériumok alapján folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzetet. Emellett a rendelkezésére álló információk alapján 2020. április 15-ig összefoglaló jelentést nyújt be a kérdésről. Szükség esetén a lehető leghamarabb elfogadja a (4) bekezdésben előírt, felhatalmazáson alapuló jogi aktust.
(6) Amennyiben a SARS-CoV-2-járványnak az európai uniós légi közlekedési ágazatra kifejtett tartós hatása esetén azt rendkívül sürgető okok teszik szükségessé, a 12b. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni az e cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra.”
2.A szöveg a következő 12a. és 12b. cikkel egészül ki:
„12a. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2) A Bizottságnak a 10a. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása egyéves időtartamra szól e rendelet hatálybalépésétől kezdődő hatállyal.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 10a. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6) A 10a. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
12b. cikk
Sürgősségi eljárás
(1) Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek és alkalmazandók mindaddig, amíg az Európai Parlament vagy a Tanács a (2) bekezdésnek megfelelően nem emel ellenük kifogást. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben meg kell indokolni a sürgősségi eljárás alkalmazását.
(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 12a. cikk (6) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó, felhatalmazáson alapuló jogi aktust.”
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök
