EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.12.1.

JOIN(2021) 30 final

Közös közlemény az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak

A „Global Gateway”

A „Global Gateway”

1.Bevezetés

A demokráciáknak – és az azokat alátámasztó értékeknek – bizonyítaniuk kell, hogy képesek megoldásokat kínálni napjaink globális kihívásaira. Képesnek kell lenniük és törekedniük kell arra, hogy világszerte hozzájáruljanak az emberek életének javításához. Minderre jól rávilágít az, hogy az egyes országok egyre inkább kénytelenek olyan infrastruktúrákba beruházni, illetve az olyan infrastruktúrákat fejleszteni, amelyek a fenntartható jólét, a munkahelyek és a szolgáltatások helyi közösségek számára való biztosításhoz szükségesek.

Ez az infrastruktúra iránti globális igény nemcsak a világszintű fenntartható fejlődés tekintetében kulcskérdés, de az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a környezet védelme, a globális egészségbiztonság javítása, valamint a világgazdaság versenyképességének fokozása szempontjából is alapvető fontosságú. A jelenleg hiányos, inkompatibilis, illetve széttagolt globális infrastruktúra hatása élesen megmutatkozott a Covid19-világjárvány során, legyen szó a digitális konnektivitás hiányából eredő gazdasági hatásról és izolációról, az ellátási láncok zavaráról vagy a gyógyászati termékek hiányáról. Bár a világjárvány sürgetőbbé tette a fellépés iránti igényt, a beruházások és a globális szükségletek mértéke terén tapasztalható különbségek már régóta előrevetítették azt. A G20-ak becslései szerint az infrastrukturális beruházási hiány 2040-re eléri a 13 billió EUR-t. 1 Amennyiben figyelembe vesszük az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás korlátozásához szükséges további infrastrukturális beruházásokat, ez a szám minden évben 1,3 billió EUR-ra emelkedik. 2

Az égetően szükséges, jelentős finanszírozással szembenéző országoknak pozitív ajánlatra van szükségük annak eldöntéséhez, hogy miként fejleszthetik a leginkább éghajlati, energia-, közlekedési és digitális infrastruktúrájukat, illetve hogyan erősíthetik meg egészségügyi és oktatási rendszereiket. Ezek a döntések tényleges hatást gyakorolnak állampolgáraik életére és megélhetésére. Ezért megbízható partnerre van szükségük olyan fenntartható és jó minőségű projekteket kidolgozásához, amelyeket magas szintű átláthatóság és szabványok alkalmazása mellett hajtanak végre annak érdekében, hogy tartós társadalmi és gazdasági előnyöket biztosítsanak a helyi közösségek számára.

Az EU az eladósodás kockázatának korlátozása érdekében méltányos és kedvező feltételek mellett kínálja fel finanszírozását. A fenntartható infrastruktúra kiépítését az annak működtetéséhez szükséges támogatással, készségekkel és finanszírozással segíti. A megfelelő átláthatóság, jó irányítás és a magas szintű követelmények hiányában a projektek hibásan kerülhetnek kiválasztása, illetve megtervezésre, befejezetlenek maradhatnak, vagy táptalajt adhatnak a korrupciónak. Ez pedig nemcsak hogy hátráltatja a növekedést és hátrányosan érinti a helyi közösségeket, hanem végső soron olyan függőségeket is teremt, amelyek korlátozhatják az országok döntéshozatali képességét.

Tekintettel e kihívás globális jellegére, az EU-nak pozitív ajánlatot kell tennie partnerei számára. Ez a pozitív ajánlat a „Global Gateway”: az Európai Unió a világ minden részén infrastruktúrafejlesztésbe irányuló, jelentős beruházásokra vonatkozó terve. Célja kapcsolatok, nem pedig függőségek kialakítása. Olyan projektekbe történő beruházás, amelyek magas színvonalon, jó irányítással és átláthatóan hajthatók végre. Együttműködés a fogadó országokkal, a pénzügyi intézményekkel és a magánszektorral azoknak az infrastrukturális beruházásoknak a fellendítése érdekében, amelyek révén növelhetjük versenyképességünket, előnyöket és védelmet biztosíthatunk partnereink számára, megerősíthetjük a helyi közösségeket és kezelhetjük napjaink legégetőbb globális kihívásait – az éghajlatváltozástól és a fenntartható fejlődéstől kezdve az egészségbiztonságon és a nemek közötti egyenlőségen át az oktatási rendszerekig.

Ennek megvalósítása érdekében a „Global Gateway” szerte a világon működik majd, alkalmazkodik a különböző régiók szükségleteihez és stratégiai érdekeihez, ugyanakkor megőrzi értékközpontúságát. A „Global Gateway” a digitális, közlekedési és energiahálózatok megerősítése érdekében a fizikai infrastruktúrára – például az optikai kábelekre, a tiszta közlekedési folyosókra, tisztaenergia-átviteli vezetékekre – fog összpontosítani. Emellett kedvező környezetet biztosít a projektek megvalósításához azáltal, hogy vonzó befektetési és vállalkozásbarát kereskedelmi feltételeket, szabályozási konvergenciát, szabványosítást, ellátásilánc-integrációt és pénzügyi szolgáltatásokat kínál.

Egy olyan új, tudományos és termelési forradalommal nézünk szembe, amelyet az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az egészségügyi veszélyekre való reagálás szükségessége, illetve a digitális transzformáció hívott életre. Ezek a változások további kihívásokat jelentenek a fejlesztési erőfeszítések szempontjából, ugyanakkor új lehetőségeket is kínálnak. A másoknak nyújtott segítséggel az EU egyúttal hozzájárul saját érdekeinek előmozdításához és ellátási láncai rezilienciájának megerősítéséhez, valamint ahhoz, hogy több kereskedelmi lehetőség nyíljon meg az uniós gazdaság előtt, amelyen belül mintegy 38 millió munkahely függ a nemzetközi kereskedelemtől.

A szükséges hatókör kiépítése, valamint az infrastruktúrafejlesztés előnyeinek mind hazai, mind pedig világszinten történő megteremtése nagy léptékű beruházásokat tesz szükségessé. A „Global Gateway” célja, hogy 2021 és 2027 között mintegy 300 milliárd EUR összegű beruházást mozgósítson az Unió rendelkezésére álló valamennyi pénzügyi és fejlesztési eszközt felhasználva és a szilárdan elkötelezett tagállamok támogatása mellett 3 . Ezt egyetlen márkanév alatt valósítja meg, az „Európa együtt” megközelítést alkalmazva, amely összefogja az EU, a tagállamok, az európai pénzügyi intézmények és a nemzeti fejlesztésfinanszírozási intézmények erőforrásait. Aktívan törekszik majd a magánszektor forrásainak és szakértelmének mobilizálására, valamint a fenntartható finanszírozáshoz való hozzáférés támogatására.

A „Global Gateway” révén Európa teljes mértékben kiveszi majd a részét a globális beruházási szakadék csökkentéséből. E cél eléréséhez azonban a hasonlóan gondolkodó partnerek összehangolt erőfeszítéseire van szükség. A „Global Gateway” ebben a szellemben kapcsolódik majd a G7-ek keretében megkezdett munkához, amellyel kölcsönösen erősítik az olyan kezdeményezéseket, mint például a Build Back Better World. Az együttműködés iránti ezen elkötelezettség az ENSZ 2021. évi éghajlatváltozási konferenciáján (COP26) is megerősítésre került, ahol az EU és az Egyesült Államok olyan hasonló gondolkodású partnereket toborzott, akikkel kifejezésre juttatták közös elkötelezettségüket az éghajlati válság tiszta, reziliens és a klímasemleges jövővel összhangban álló infrastruktúrafejlesztés révén történő kezelése iránt. 4

A „Global Gateway” az EU-Ázsia közötti összeköttetések 2018. évi stratégája, a Japánnal és Indiával a közelmúltban megkötött konnektivitási partnerségek, valamint a Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv 5 , a keleti partnerség 6 és a déli szomszédság 7 vívmányaira épül. A stratégia teljes mértékben n megfelel az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendjének és fenntartható fejlődési céljainak, valamint a Párizsi Megállapodásnak. A „Global Gateway” pozitív választási lehetőséget kínál a globális infrastruktúrafejlesztés tekintetében, és így egy, a nemzetközi stabilitásba és együttműködésbe való befektetést valósít meg. Rámutat, hogy a demokratikus értékek milyen módon kínálnak biztonságot és méltányosságot a beruházók, fenntarthatóságot a partnerek, és hosszú távú előnyöket az emberek számára szerte a világon.

2.A „Global Gateway” beruházási prioritásai

A „Global Gateway” erősíti az emberek közötti kapcsolatokat Európa és partnerei között, és oda irányítja beruházásait, ahol az elmúlt években az infrastruktúra terén hiányosságok kerültek a felszínre, vagy a meglévő hiányosságok súlyosbodtak. Gyakran ezek a területek játsszák a legfontosabb szerepet a legsürgetőbb globális kihívások kezelésében, és az őket érintő beruházások jelentik a legnagyobb előnyöket az emberek számára közép és hosszú távon.

Prioritást élveznek majd a digitalizációba, az egészségügybe, az éghajlat-politikába, az energetikai és közlekedési ágazatba, valamint az oktatásba és a kutatásba történő beruházások. Szintén kulcsfontosságú prioritásnak minősül az infrastruktúra minőségének és mennyiségének, valamint a támogató környezetnek a javítása a kedvezményezett országokban és régiókban. A „Global Gateway” biztosítja majd a beruházások előnyeihez való méltányos és egyenlő hozzáférést. Ennek szellemében garantáljuk majd a projektek és a beruházások inkluzivitását, különösen a nemek közötti egyenlőség tekintetében.

2.1Digitális

A Covid19-világjárvány növelte a megfelelő szabályozással támogatott, biztonságos és megbízható digitális infrastruktúrákhoz és technológiákhoz való hozzáférés jelentőségét. Mivel 2030-ra a globális internetes forgalom várhatóan több mint hatszorosára nő, a széles sávú kapcsolat az adatvezérelt gazdaságra és társadalomra való átállás szükségszerű feltételévé válik.

Az EU együttműködik majd a partnerországokkal az olyan digitális hálózatok és infrastruktúrák kiépítése terén, mint a tenger alatti és szárazföldi optikai kábelek, a világűrbe telepített biztonságos kommunikációs rendszerek, valamint a felhő- és adatinfrastruktúrák, amelyek együttesen az adatcsere, a nagy teljesítményű számítástechnika terén történő együttműködés, a mesterséges intelligencia (MI) és a Föld-megfigyelés alapját képezik. Kiemelten kezeljük a rossz lefedettséggel rendelkező régiókat, országokat és lakosságot annak érdekében, hogy csökkentsük a globális digitális szakadékot, és megerősítsük a biztonságos és megbízható digitális összeköttetést ezeken a területeken belül, valamint Európa és a világ között. Az EU a zöld adatközpontok előmozdításával és az óceánmegfigyelési érzékelőkkel ellátott víz alatti kábelek telepítésével minimálisra fogja csökkenteni a digitális infrastruktúra környezeti lábnyomát.

Az 5G kiberbiztonsággal kapcsolatos uniós eszköztár irányt mutat majd a digitális infrastruktúrába történő beruházásokhoz. Ezek a beruházások a hálózatbiztonságot és -rezilienciát, az interoperabilitást, valamint a nyílt, plurális és biztonságos internetet támogató szabványokat és protokollokat is figyelembe veszik majd. Az EU egyúttal előmozdítja majd a nyílt internethez való hozzáférést is, tekintettel annak az innováció, valamint a szociálpolitikai, gazdasági és kulturális fejlődés kulcsfontosságú hajtóerejeként betöltött szerepére.

Az EU olyan digitális gazdasági csomagokat kínál majd 8 , amelyek az infrastrukturális beruházásokat a személyes adatok védelmének, a kiberbiztonságnak és a magánélet tiszteletben tartásához való jognak, a megbízható mesterséges intelligenciának, valamint a tisztességes és nyitott digitális piacoknak a biztosítására irányuló, az adott országot célzó támogatással ötvözik. Az EU például az általános adatvédelmi rendelettel (GDPR) való konvergencia globális tendenciájára épít majd annak érdekében, hogy más országokat is a biztonságos adatáramlás előmozdítására ösztönözzön. A „Global Gateway” előmozdítja a kommunikációs hálózatok és szolgáltatások nyitott és versenyképes piacai uniós szabályozási modelljének megvalósulását.

2.2Éghajlat és energia

A gazdaságok működésének és az iparágak versenyképességének előfeltétele az energiához és a nyersanyagokhoz való megfizethető és megbízható hozzáférés. Ráadásul az energiaágazat a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás több mint 70 %-áért felelős, és a tisztább energiára való átállása alapvető szerepet játszik majd az éghajlatváltozás pusztító hatásainak megelőzésében. Az EU elkötelezett amellett, hogy 2050-re az első klímasemleges kontinenssé váljon. A közelmúltban megrendezett COP26-on, a glasgow-i klímaegyezmény keretében a világ együttesen kötelezte el magát amellett, hogy az évszázad közepére nettó nullára csökkenti a globális szén-dioxid-kibocsátást.

Az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése aránytalanul sújtja a világ legszegényebb és legkiszolgáltatottabb helyzetben élő rétegeit, különösen az alacsony és közepes jövedelmű országokban. Ezekben az országokban az éghajlatváltozás mérséklésébe és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciába való beruházás nemcsak az élelmezés, az egészségügy és a humánbiztonság okán, valamint az éghajlatváltozás hatásaival szembeni védelem szempontjából szükséges, hanem jelentős gazdasági lehetőséget is képvisel. Annak biztosítása érdekében, hogy ezek a beruházások valódi változást érjenek el, az infrastruktúrát úgy kell kialakítani, hogy választ adjon az aktuális kockázatokra és a jövőbeli fenyegetésekre, és olyan szabványoknak megfelelve kell kiépíteni, amelyek alacsony kibocsátásra, illetve kibocsátásmentességre ösztönöznek, valamint ellenállnak a várható hatásoknak.

Ezek az infrastrukturális beruházások, valamint az őket támogató szabályozások megnyitják az utat a tiszta energiára való átállás előtt. Együtt egyedülálló lehetőséget kínálnak a gazdaságok átalakítására, a munkahelyteremtésre és az energiabiztonság megerősítésére. Együttműködünk a partnerországokkal a méltányos energetikai átalakulásuk lehetővé tétele, és ezzel egyidejűleg tisztaenergia-ellátásunk diverzifikációja érdekében. Támogatjuk az összekapcsoláson és az olyan közös projekteken alapuló regionális energiaintegrációt, mint a part menti régiók tengeri szélerőműparkjai, illetve előmozdítjuk az energiahatékonyságot, a megújuló energiát (beleértve az intelligens energiahálózatokat) és a méltányos átállást.

Együttműködünk olyan partnerországokkal, amelyeknek lehetősége nyílik megújuló hidrogéntermelésük fejlesztésére, és előmozdítjuk a versenypiacok létrehozását annak érdekében, hogy az ilyen, EU-n kívül előállított hidrogénnel exportkorlátozások, illetve ártorzulások nélkül lehessen nemzetközi kereskedelmet folytatni. Emellett abból a célból is együttműködünk a partnerországokkal, hogy a fenntartható és reziliens nyersanyag-értékláncok fejlesztését szolgáló infrastrukturális beruházások valósuljanak meg.

2.3. Közlekedés

A közlekedési hálózatok a virágzó gazdaságok és társadalmak meghatározó tényezői. Összekötnek bennünket partnereinkkel, és lehetővé teszik a nemzetközi kereskedelmet. A közlekedés ehhez hasonlóan kulcsfontosságú ágazatnak minősül az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, valamint a digitális technológiák fejlesztése és bevezetése terén.

A „Global Gateway” olyan világszintű infrastrukturális beruházásokat mozdít majd elő, amelyek fenntartható, intelligens, reziliens, inkluzív és biztonságos közlekedési hálózatokat hoznak létre valamennyi közlekedési módban, ideértve a vasutat, a közutat, a kikötőket, a repülőtereket, valamint a logisztikai központokat és a határátkelőhelyeket is, és ezeket egy multimodális rendszerben egyesíti. Olyan közlekedési infrastrukturális projekteket hajtunk majd végre, amelyek előmozdítják a partnerországok fenntartható fejlődését és csökkentik az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, valamint lehetővé teszik ezen országok ellátási láncainak diverzifikálását. Arra is törekedni fogunk, hogy a világ közlekedési csomópontjaként betöltött pozíciónkra építsünk.

A „Global Gateway” elősegíti az európai, illetve nemzetközi műszaki, szociális, környezetvédelmi és versenyjogi normákkal való konvergenciát, a kölcsönösséget a piacra jutás vonatkozásában, valamint az egyenlő versenyfeltételeket a közlekedési infrastruktúra tervezése és fejlesztése terén. Hozzájárul a kibocsátásmentes járművek elektromos és egyéb töltési infrastruktúrájának fejlesztéséhez, és elősegíti a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagokkal való ellátást. Hozzájárul a kulcsfontosságú partnerekkel fennálló légiközlekedési és tengeri kapcsolatok megerősítéséhez, és egyúttal új normákat határoz meg a környezeti és társadalmi fenntarthatóság fokozása, a tisztességes verseny megteremtése és a kibocsátás csökkentése érdekében ezekben az ágazatokban.

2.4. Egészségügy

A világjárvány rávilágított az egészségügyi rendszerek gyengeségeire és a gyógyszerellátási láncok törékenységére. Felhívta egyúttal a figyelmet arra is, hogy az orvostechnikai termékek gyártási kapacitása jelentősen eltér a világ különböző részein. Afrika például oltóanyagainak 99 %-át továbbra is importálja. Az egészségügyi problémák mindazonáltal messze túlmutatnak a világjárványon. A becslések szerint az alacsony és közepes jövedelmű országokban évente 8,6 millióan halnak meg kezelhető betegségek, többek között védőoltással megelőzhető betegségek, terhességi rendellenességek és közúti sérülések miatt. 9  

A „Global Gateway” prioritásként kezeli az ellátási láncok biztonságát és a helyi gyártás fejlesztését. Az EU az ellátási láncok biztonságának tekintetében együttműködik majd a partnerországokkal gyógyszerellátási láncaik diverzifikálása érdekében. Az Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóság (HERA) szintén hozzájárul majd az ellátási lánc nemzetközi szintű szűk keresztmetszeteinek kezeléséhez.

A kontinenseknek képesnek kell lenniük saját oltóanyagaik előállítására. Az EU elkötelezett amellett, hogy a jövőbeli egészségügyi szükséghelyzeteket a kapacitások világszert történő megerősítése révén előzze meg. Ez magában foglalja a gyártási kapacitások harmadik országokban történő kiépítését is.

A HERA szoros együttműködést alakít ki a globális partnerekkel a globális felügyelet megerősítése, az egészségügyi szükséghelyzetek esetében a nemzetközi együttműködés és egészségügyi ellenintézkedésekkel kapcsolatos támogatás megkönnyítése, az alacsony és közepes jövedelmű országok a szakértelem kiépítése, illetve a gyártási és elosztási kapacitások fejlesztése érdekében történő támogatása, valamint az uniós finanszírozású egészségügyi ellenintézkedésekhez való hozzáférés támogatása érdekében.

A „Global Gateway” emellett megkönnyíti a fenntartható infrastruktúrába és a szabályozási környezetbe való beruházást a gyógyszerek és gyógyászati technológiák helyi előállítása érdekében, amely cserébe elősegíti a jelenlegi széttagolt piacok integrálását, valamint előmozdítja a kutatást és a határokon átnyúló innovációt az egészségügyben, ezáltal pedig segít leküzdeni az olyan betegségeket, mint a Covid19, a malária, a sárgaláz, a tuberkulózis vagy a HIV/AIDS. 

2.5. Oktatás és kutatás

Az oktatás döntő fontosságú a méltányos és befogadó társadalmak, valamint azoknak hosszú távú gazdasági sikere szempontjából. A Covid19-világjárvány világszerte rávilágított az oktatási rendszerek gyengeségeire. A fejlődő országokban az oktatásra szánt költségvetés gyakran nem elegendő, miközben a diákok száma egyre nő. A becslések szerint a diákok száma a világon megháromszorozódik a következő két évtizedben.

Az EU az egész életen át tartó tanulás szempontját követve ruház be a minőségi oktatásba, ideértve a digitális oktatást is, különös figyelmet szentelve a nők, lányok és egyéb olyan veszélyeztetett csoportok oktatásban való részvételére, akik gyakran alacsonyabb számban képviseltetik magukat az iskolákban. Segíteni fogjuk a partnerországokat oktatási rendszereik átalakításában, valamint az oktatás, a képzés és a tanulás terén mutatkozó hiányosságok kezelésében minden szinten.

Emellett elősegítjük a diákok, a munkatársak, a tanárok és a gyakornokok mobilitását, és megerősítjük a felsőoktatási intézmények hálózatait és társaktól való tanulási rendszereit. A kibővített Erasmus+ program ezeket a lehetőségeket megnyitja a világ különböző tájairól érkezők előtt.

Az EU a partnerországokkal együtt munkálkodik majd a kutatás és az innováció terén folytatott együttműködés megerősítéséért.

A világ legnagyobb közfinanszírozású, multilaterális kutatási és innovációs programja, a Horizont Európa lehetőséget kínál az Európán kívüli kutatóknak és innovátoroknak arra, hogy uniós finanszírozású, együttműködésen alapuló kutatási és innovációs tevékenységekben, mobilitási programokban, valamint többoldalú kutatási és innovációs partnerségekben vehessenek részt. A Horizont Európa program mostantól lehetőséget kínál olyan, a világ bármely részén található országok bevonására, amelyek megegyező alapvető értékekkel, valamint erős tudományos, technológiai és innovációs profillal rendelkeznek. A Bizottság megvizsgálja majd az üzleti inkubátorházak és innovátorok világszintű összekapcsolásának lehetőségeit is.

3.A „Global Gateway” beruházási és megvalósítási modellje

A szükséges beruházások mértékének kielégítése érdekében a „Global Gateway” nagyobb számú és jobb minőségű beruházásokat mozgósít a nemzetközi infrastruktúra terén. Ennek eléréséhez a finanszírozási új, innovatív megközelítésre, valamint meglévő eszköztárunk korszerűsítésére van szükség. A „Global Gateway” olyan kockázatmentesítési eszközökre, támaszkodik majd, mint a garanciák és a vegyes finanszírozás annak érdekében, hogy mind az állami, mind pedig a magánszektorból származó, egyesített forrásokat vehessen igénybe. A program a minőségi beruházások jobb feltételeinek megteremtéséhez való hozzájárulás érdekében a pénzügyi eszközöket olyan operatív eszközökkel ötvözi, mint a technikai segítségnyújtás, a szakpolitikai és gazdasági párbeszéd, a kereskedelmi és beruházási megállapodások, valamint a szabványosítás.

3.1. A beruházások fokozása

Az EU várakozásai szerint növeli majd a harmadik országok infrastruktúrájára fordított költségvetési kiadásokat. A 2014 és 2020 közötti években az EU külső költségvetésének 14 %-át, azaz 9,62 milliárd EUR-t fordított konnektivitási projektekre. A 2021–2027-es költségvetési ciklusban ez az összeg valószínűleg jelentősen nőni fog. A harmadik országokkal folytatott együttműködést finanszírozó Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (NDICI) – Globális Európa teljes költségvetése 79 milliárd EUR, az éghajlat-politikai fellépésre szánt kiadási célja pedig 35 %. Emellett az NDICI-finanszírozás mintegy 10 %-át fordítják majd digitális intézkedésekre.

Innovatív pénzügyi eszközöket is felhasználunk majd a magántőke bevonására. Az NDICI – Globális Európa mintegy 53,4 milliárd EUR összegű garanciakapacitást hoz létre az Unió számára. Az EU az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) III, az Interreg, az InvestEU program és kutatási és innovációs programja, a Horizont Európa révén is képes magánberuházásokat mozgósítani. Az Európai Fenntartható Fejlődési Alap Plusz (EFFA+) képezi majd a beruházások „Global Gateway” keretében történő mozgósításának fő pénzügyi eszközét. Az alap által nyújtott garanciák az Európai Beruházási Bankkal és más európai pénzügyi intézményekkel – ideértve például az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot – együttműködve a tevékenységek kockázatcsökkentését és a magánberuházások mozgósítását szolgálják majd.

Az EU pénzügyi eszköztára kiegészítéseképpen megvizsgálja egy európai exporthitelkeret létrehozásának a lehetőségét, amely kiegészítené a tagállami szinten meglévő exporthitel-megállapodásokat, és növelné az EU egészének lehetőségeit ezen a területen. Ez a keret segítene jobb versenyfeltételeket teremteni az uniós vállalkozások számára a harmadik országok piacain, ahol egyre inkább olyan külföldi versenytársakkal találják szemben magukat, akiket kormányuk nagymértékű pénzügyi támogatásban részesít, és így segítené részvételüket az infrastrukturális projektekben.

3.2. Beruházásbarát környezet

A támogató környezet kulcsszerepet játszik a magas szintű műszaki, verseny-, környezetvédelmi, szociális és irányítási normáknak is megfelelő, fokozott infrastrukturális beruházások mozgósításában. Az EU különböző eszközeit használja fel a minőségi beruházásokat bátorító feltételek javítására a partnerországokban. Ez több, különböző útvonalak mentén zajló munkafolyamatot foglal magában:

·A hazai források mozgósításának, az államháztartási gazdálkodásnak és az adósságkezelésnek a megerősítését, valamint az államadósság fenntarthatóságának javítását,

·A partnerországokban a nemzetközi normákkal összehangolt, átlátható, megkülönböztetésmentes és fenntartható szabályozási keretek létrehozására irányuló reformok elősegítését, valamint a jogi kötelezettségeknek való megfelelés betartatásához szükséges kapacitásaik kiépítését,

·A fenntartható finanszírozás áramlásának a vonatkozó taxonómiák, szabványok és közzétételek előmozdítása révén történő javítását. A Bizottság egy átfogó stratégiát dolgoz ki a fenntartható finanszírozáshoz való hozzáférés növelésére az alacsony és közepes jövedelmű országokban,

·A partnerországok az infrastrukturális tervek kidolgozására, valamint a nemzeti fejlesztési stratégiákhoz és szükségletekhez igazodó hiteles projekttervek elkészítésére irányuló kapacitásának növelését;

·Az infrastrukturális kiadásokra vonatkozó nemzetközi szabványok egyéb, két- vagy többoldalú finanszírozást nyújtó felek általi betartásának ösztönzését,

·A vonatkozó nemzetközi szabványügyi testületekben való aktív részvételt. 

4.Az erőfeszítések összehangolása a hasonlóan gondolkodó partnerekkel

A „Global Gateway” megvalósítása során az EU szorosan együttműködik majd a hasonlóan gondolkodó partnerekkel annak érdekében, hogy szinergiákat alakítsanak ki a harmadik országok tekintetében a konnektivitásra és a minőségi infrastruktúrára irányuló erőfeszítéseik között, és a lehető legnagyobb hatást érjék el a globális infrastrukturális szakadék áthidalása terén. Ez az együttműködés munkánk minden aspektusára kiterjed, ideértve a szakpolitikák összehangolását, a közös vagy párhuzamos projektek tekintetében való együttműködést, illetve azoknak a társfinanszírozását, a fogadó országokkal, a magánszektorral és a nemzetközi pénzügyi intézményekkel való közös szerepvállalást, valamint a vonatkozó nemzetközi szabványalkotó fórumok keretében folytatott együttműködést.

A G7-ek körében már számos olyan kezdeményezés van érvényben, amelyek támogatják a partnerországok fenntartható infrastruktúráját. Az EU teljes mértékben elkötelezett az infrastrukturális finanszírozás azon fokozása iránt, amelyre a G7-országok vezetői a 2021. júniusi Carbis Bay-ben tartott csúcstalálkozón kötelezettséget vállaltak, és aktív szerepet játszik e törekvés gyakorlati megvalósításában. Az EU erre a folyamatra olyan hosszú távú partnerségként tekint, amely a későbbiekben is lehetővé teszi a csatlakozást mások számára.

Az EU Japánnal és Indiával már kötött konnektivitási partnerségeket. Ezenkívül a 2020-as miniszteri nyilatkozatra építve konnektivitási partnerséget kíván kialakítani a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével (ASEAN) is. Az idei év korábbi szakaszában az EU az Egyesült Államokkal útjára indította az EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanácsot, amelynek keretében a felek a biztonságos és fenntartható nemzetközi digitális konnektivitás előmozdítását célzó együttműködést is folytatnak. Az EU további együttműködésre törekszik majd az Egyesült Államokkal, valamint Kanadával, a Koreai Köztársasággal és más hasonló gondolkodású partnerekkel is.

Ennek az együttműködésnek a politikai napirendre helyezése érdekében az Európai Unió a „Global Gateway” programot a nemzetközi partnereinkkel tartott többoldalú és adott esetben kétoldalú csúcstalálkozók során is prioritásként fogalmazza majd meg, kezdve az EU és a keleti partnerség közelgő csúcstalálkozójával, amelyet az EU–Afrikai Unió csúcstalálkozó követ. Emellett „Global Gateway” alapelveit a partnerrégiókkal, -szervezetekkel és -országokkal folytatott, meglévő konnektivitási együttműködésekbe is beleépíti.

5.Szakpolitikai irányítás és kommunikáció

A „Global Gateway” projektek az „Európa együtt” kezdeményezések keretében kerülnek kidolgozásra és megvalósításra. Az uniós intézmények, a tagállamok és az európai pénzügyi intézmények együttműködnek majd az európai vállalkozásokkal, valamint a partnerországok kormányaival, civil társadalmaival és a magánszektorával.

A „Global Gateway” megvalósítása a Bizottság elnökének általános irányítása mellett, a főképviselő/a Bizottság alelnöke és a felelős biztosok feladata lesz. Ebben az összefüggésben alakul meg a „Global Gateway” irányítóbizottsága, amely stratégiai iránymutatást nyújt a kezdeményezéshez, különösen az „Európa együtt” projektek kidolgozásával kapcsolatosan.

A Bizottság egy „Global Gateway” üzleti tanácsadó csoportot is létrehoz. Ez a magánszektor bevonását biztosító csoport biztosítja majd könnyen hozzáférhető lesz, és a „Global Gateway” stratégia megvalósítását lesz hivatott megvitatni. A csoport számára az üzleti szféra szolgáltat információkat, és a beruházások által elért hatás, valamint azok eredményességének maximalizálása érdekében megosztja az ismereteket. Tevékenységét kiegészítő jelleggel, és a meglévő vállalkozástámogató szervezetek sérelme nélkül végzi majd. Párbeszéd indul a civil társadalommal is a teljes mértékben inkluzív megközelítés biztosítása érdekében.

E kapcsolat támogatása érdekében az uniós küldöttségek – az „Európa együtt” megközelítés keretében szoros együttműködésben az uniós tagállamokkal – kulcsszerepet játszanak majd az összes helyi érdekelt féllel való koordinációban, valamint a partnerországokkal való kapcsolatfelvételben a projektek meghatározása, azoknak a finanszírozással való összekapcsolása, valamint a végrehajtás nyomon követése érdekében. Ez azon szélesebb körű diplomáciai erőfeszítések részét képezi majd, amelyek a tagállamokkal közösen valósulnak meg a „Global Gateway” modelljének és az abból származó gazdasági, társadalmi és környezeti előnyöknek az előmozdítása érdekében.

Az EU tájékoztató kampányt indít a partnerországokban, amelyben információt nyújt az állampolgárok és az intézményi ér érdekelt felek számára a „Global Gateway” megközelítéséről, és a tagállamokat, valamint az európai pénzügyi intézményeket is felkéri az együttműködésre ennek a tájékoztatásnak a kapcsán. 2022-ben a Bizottság ezenkívül egy célzott „Global Gateway” kommunikációs kampányt is elindít az EU-n belül.

6.Előretekintés

A Global Gateway célja a Team Europe, a nemzetközi partnerek és a magánszektor tőkéjének és szakértelmének egyesítése. A kapcsolódó tevékenységeket a partnerországok szükségletei és az Európai Unió stratégiai érdekei vezérlik majd. Ennek szellemében a partnerországokkal együtt alakítjuk ki a „Global Gateway” stratégiát, és a civil társadalmat, valamint a helyi magánszektort is felkérjük majd az egyeztetésekben való aktív részvételre. Az EU mostantól újabb olyan országokat is megszólít majd, amelyek készek a partnerségre. Ezenkívül a magánszektort is bevonjuk tőkéje, szakértelme és tapasztalata kiaknázása érdekében.

A „Global Gateway” megvalósítása terén elért haladást rendszeresen és proaktív módon nyomon követjük és értékeljük, illetve jelentéseket készítünk róla. A stratégiát szükség esetén módosítjuk. A Bizottság és a főképviselő elkötelezett a stratégia gyors megvalósítása mellett, és folyamatos tájékoztatást nyújt a Tanács és a Parlament részére.

Az Unió néhány partnerországát és kulcsfontosságú érdekelt feleket magában foglaló 2019. évi sikeres Európai Konnektivitási Fórumra építve az EU rendszeresen megrendezi majd a „Global Gateway” Fórumot. A Bizottság 2022 júniusában találkozót tart majd az érdekelt felekkel, hogy áttekintsék a „Global Gateway” megvalósítása terén elért eredményeket, és párbeszédet folytassanak a következő lépésekről.

(1)

The Global Infrastructure Hub: https://outlook.gihub.org/  

(2)

Rozenberg, Julie és Fay, Marianne: Beyond the Gap: How Countries Can Afford the Infrastructure They Need while Protecting the Planet, World Bank, Washington, DC, 2019.

(3)

A Tanács 2021. július 12-i, 10629/21. számú, a globálisan összekapcsolt Európáról szóló következtetései.

(4)

  https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/statement_21_5767  

(5)

Közlemény – A Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv, COM(2020) 641 final.

(6)

Közös közlemény – A reziliencia erősítése – a mindenki számára előnyös keleti partnerség, JOIN(2020) 7 final; Közös szolgálati munkadokumentum – Helyreállítás, reziliencia és reform – A keleti partnerség 2020 utáni prioritásai, SWD(2021) 186 final.

(7)

Közös közlemény – Megújított partnerség a déli szomszédsággal – Új program a földközi-tengeri térség számára, JOIN(2021) 2 final; Közös szolgálati munkadokumentum – Megújított partnerség a déli szomszédsággal – A déli szomszédságra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv, SWD(2021) 23 final.

(8)

A Bizottság közleménye – Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja, 2021. 3. 9., COM(2021) 118 final.

(9)

 Kruk, Margaret E., Gage, Anna D., Joseph, Naima T., Goodarz, García-Saisó, Sebastián; Salomon, Joshua A.: Mortality due to low-quality health systems in the universal health coverage era: a systematic analysis of amenable deaths in 137 countries, The Lancet, 392.10160 (2018), 2203–2212. o., https://doi.org/10.1016/S0140-6736(18)31668-4

(10)

A Bizottság egy új „Global Gateway” kezdeményezést javasol tekintettel az uniós költségvetésből finanszírozott beruházások jelentős növekedésére. Felajánlja, hogy a 2022 és 2027 közötti időszakban további 750 millió EUR-t bocsát rendelkezésre éves részletekben azzal a feltétellel, hogy az EBB az adott megállapodások szerint egészíti ki ezeket a pénzeszközöket, valamint, hogy az adott projektek végrehajtása a terveknek megfelelően zajlik. Ennek kapcsán sürgősen folytatni kell a projektek meghatározására és értékelésére irányuló munkát. A Bizottság azt javasolja, hogy az értékelésre 2024-ben kerüljön sor annak érdekében, hogy adott esetben bővíteni lehessen a költségvetést.