EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.7.20.
SWD(2021) 714 final
BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM
2021. évi jogállamisági jelentés
Országfejezet - A jogállamiság helyzete Magyarországon
amely a következő dokumentumot kíséri
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK TANÁCSÁNAK
2021. évi jogállamisági jelentés
A jogállamiság helyzete az Európai Unióban
{COM(2021) 700 final} - {SWD(2021) 701 final} - {SWD(2021) 702 final} - {SWD(2021) 703 final} - {SWD(2021) 704 final} - {SWD(2021) 705 final} - {SWD(2021) 706 final} - {SWD(2021) 707 final} - {SWD(2021) 708 final} - {SWD(2021) 709 final} - {SWD(2021) 710 final} - {SWD(2021) 711 final} - {SWD(2021) 712 final} - {SWD(2021) 713 final} - {SWD(2021) 715 final} - {SWD(2021) 716 final} - {SWD(2021) 717 final} - {SWD(2021) 718 final} - {SWD(2021) 719 final} - {SWD(2021) 720 final} - {SWD(2021) 721 final} - {SWD(2021) 722 final} - {SWD(2021) 723 final} - {SWD(2021) 724 final} - {SWD(2021) 725 final} - {SWD(2021) 726 final} - {SWD(2021) 727 final}
Összefoglaló
Ami a hatékonyságot és a minőséget illeti, a magyar igazságszolgáltatási rendszer jól teljesít az eljárások hossza tekintetében, és magas szintű a digitalizáció. Folytatódik a bírák és ügyészek fizetésének fokozatos emelése. Ami azonban az igazságszolgáltatás függetlenségét illeti, olyan új, az igazságszolgáltatási rendszert érintő fejlemények következtek be, amelyek tovább súlyosbították az Európai Parlament által kezdeményezett, az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti eljárás keretében már kifejezésre juttatott, meglévő aggályokat. Gyakorlati megvalósítást nyertek azok az új szabályok, amelyek alapján az Alkotmánybíróság tagjait a szokásos eljárás mellőzésével lehet a Kúriára kinevezni, és e szabályok alapján új elnököt lehetett kinevezni a Kúria élére, akinek tisztségét további hatáskörökkel ruházzák fel. A Kúria említett elnökét az Országos Bírói Tanács elutasító véleménye ellenére választották meg. Az európai szemeszter keretében tett, a bírói függetlenség megerősítésére irányuló ajánlás nyomán továbbra sem történt semmilyen intézkedés. Az ajánlás szerint többek között szükséges a független Országos Bírói Tanács hatásköreinek formális megerősítése annak érdekében, hogy az képes legyen ellensúlyozni az Országos Bírósági Hivatal elnökének hatásköreit.
A korrupcióellenes stratégia végrehajtása folyamatban van, annak hatóköre azonban továbbra is korlátozott. Változatlanul hiányosságok tapasztalhatók a politikai pártok finanszírozása, a lobbitevékenység és a „forgóajtó-jelenség” szabályozása tekintetében. Továbbra sem történtek intézkedések a közigazgatás felsővezetésében megjelenő klientizmus, favoritizmus és nepotizmus kockázata, valamint az üzleti és politikai szereplők közötti kapcsolatból eredő kockázatok tekintetében. A független ellenőrzési mechanizmusok továbbra sem elégségesek a korrupció felderítéséhez. Változatlanul aggályos a vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatok rendszeres ellenőrzésének hiánya és elégtelen felügyelete. Új büntetőjogi rendelkezések irányulnak a külföldi hivatalos személyek megvesztegetése és az egészségügyben megjelenő hálapénz kezelésére. Bár a korrupciós ügyekben magas a vádemelések aránya, és 2020 óta eljárás indult néhány magas szinten elkövetett korrupciós ügyben, továbbra is kevés eredmény születik a magas rangú tisztviselőket és azok közvetlen környezetét érintő állítások kivizsgálása terén.
A médiapluralizmus változatlanul veszélyben van. Továbbra is fennállnak a Médiatanács függetlenségével és hatékonyságával kapcsolatos aggályok, a Médiatanács azon döntéseinek fényében is, amelyek a Klubrádió független rádióállomás megszüntetéséhez vezettek. Bár nem hoztak létre médiatámogatási programokat a Covid19-világjárvány hírmédia-orgánumokra gyakorolt hatásának ellensúlyozására, a jelentős mennyiségű állami hirdetések továbbra is lehetővé tették a kormány számára, hogy közvetett politikai befolyást gyakoroljon a médiára. A világjárvány idején bevezetett veszélyhelyzeti intézkedésekkel megszigorították a nyilvános információkhoz való hozzáférést, megnehezítve, hogy a független médiaorgánumok időben hozzájussanak az ilyen információkhoz. A független médiaorgánumok továbbra is akadályoztatással és megfélemlítéssel szembesülnek.
Ami a fékek és ellensúlyok rendszerét illeti, változatlanul aggályos a jogalkotási eljárás átláthatósága és minősége. Az Alaptörvény egy módosítása 2023 júliusa után korlátozni fogja a kormánynak a „veszélyhelyzeti” szabályozással kapcsolatos hatáskörét. Bővült az alapvető jogok biztosának hatásköre, az érdekelt felek azonban megkérdőjelezték a biztos függetlenségét. A Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított annak érdekében, hogy biztosítsa a Bíróság azon ítéletének végrehajtását, amely a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényre vonatkozik. Ezt követően az Országgyűlés hatályon kívül helyezte a törvényt, és új szabályokat vezetett be a civil társadalommal kapcsolatos jogszerűségi ellenőrzésekre vonatkozóan. Továbbra is nyomás nehezedik a kormánnyal szemben kritikus civil társadalmi szervezetekre, miközben aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy jelentős közfinanszírozást juttatnak olyan újonnan létrehozott vagyonkezelő magánalapítványoknak, amelyeket a jelenlegi kormányhoz közel álló kuratóriumi tagok irányítanak.
I.Igazságszolgáltatási rendszer
Magyarországon négyszintű rendes bírósági rendszer működik. Első fokon 113 járásbíróság jár el, a járásbíróságok határozataival szemben benyújtott fellebbezéseket a 20 törvényszék bírálja el, amelyek bizonyos ügyeket első fokon bírálnak el. Az öt ítélőtábla bírálja el a törvényszékek határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket. A Kúria legfontosabb szerepe az egységes jogalkalmazás biztosítása. Az Alaptörvény az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) – az Országgyűlés által megválasztott – elnökének feladatkörébe utalja a bíróságok központi igazgatását. Az Országos Bírói Tanács független szerv, amely az Alaptörvény értelmében az OBH elnökét felügyeli és részt vesz a bíróságok igazgatásában. A bírákat a köztársasági elnök nevezi ki az OBH elnökének javaslata alapján, amely a (bírák által maguk közül választott bírókból álló) helyi bírói tanácsok által összeállított pályázói rangsoron alapul. Az OBH elnöke az Országos Bírói Tanács előzetes hozzájárulása nélkül nem térhet el ettől a rangsortól. Az Alkotmánybíróság, amely nem része a rendes bírósági rendszernek, a jogszabályok és bírósági határozatok alkotmányosságát vizsgálja felül. Az ügyészség a nyomozás és a vádeljárás lefolytatásához szükséges hatáskörrel ellátott független intézmény. A Magyar Ügyvédi Kamara és a regionális ügyvédi kamarák önigazgatással rendelkező közjogi szervezetek.
Függetlenség
A bírói függetlenség érzékelt szintje a nyilvánosság körében továbbra is átlagos, a vállalkozások körében pedig alacsony. A nyilvánosság továbbra is átlagosnak tartja a bíróságok és bírák függetlenségét; az így vélekedők aránya a 2020. évi 48 %-ról 2021-re 40 %-ra csökkent. A cégek 32 %-a tartja „elég jónak vagy nagyon jónak”
a bíróságok és bírák függetlenségét, ami növekedést jelent a 2020. évi 26 %-hoz képest. A nyilvánosság körében az elmúlt öt évben negatív tendencia észlelhető a függetlenség megítélése terén (amely 2020-ban megszakadt); ami pedig a cégeket illeti, a 2019-es jelentős visszaesést követően a megítélés tovább javult.
Az Országos Bírói Tanács számára továbbra is kihívást jelent, hogy ellensúlyozza az Országos Bírósági Hivatal elnökének a bíróságok igazgatása tekintetében fennálló hatásköreit Amint azt a 2020. évi jogállamisági jelentés is jelezte, az Országos Bírói Tanácsot számos strukturális korlát akadályozza abban, hogy hatékonyan felügyelje az OBH elnökének tevékenységét. Az Országos Bírói Tanács nem jogi személy, nincs jogalkotási kezdeményezési joga, sem pedig konzultációs joga az igazságszolgáltatási rendszert érintő jogalkotási javaslatok tekintetében. Új tagok és póttagok kerültek megválasztásra az Országos Bírói Tanácsba, amely elfogadott költségvetéssel rendelkezik, és az OBH elnöke egy további alkalmazottat biztosított számára. Az OBH jelenlegi elnöke az elődjénél jobban együttműködik az OBT-vel, de ez az együttműködés a törvény által előírt mértékűre korlátozódik, és jogalkotási lépés nem történt e strukturális problémák megoldása érdekében. Továbbra sem történt intézkedés az európai szemeszter keretében a Tanács által megfogalmazott arra irányuló ajánlások tekintetében, hogy Magyarország „erősítse meg a bírói függetlenséget”. Az OBH elnöke több alkalommal pályázati felhívás nélkül, az OBH-ban igazgatási feladatokat ellátó bírókkal töltötte be a felsőbb bíróságokon megüresedő álláshelyeket.
A legfelsőbb bíróság, a Kúria elnökét további hatáskörökkel ruházták fel e bíróság működésének szervezése tekintetében. 2021. január 1-jén új szabályok léptek hatályba, amelyek lehetővé teszik, hogy az érintett kollégium és a Kúria bírói tanácsának nem kötelező erejű véleményét követően a Kúria elnöke bizonyos ügycsoportok tekintetében tanácselnökből és négy bíróból álló bírói tanácsokat hozzon létre. Ezzel tovább bővült a Kúria elnökének igazgatási hatásköre, amely a tanácselnökök kinevezésére, a bíráknak és tanácselnököknek tanácsokba való beosztására, a kollégiumvezetők kinevezésre, valamint a tanácsok közötti ügyelosztási rend meghatározására terjed ki. A Kúria elnöke jelentős hatáskörökkel rendelkezik a Kúriának az egységes bírói jogalkalmazás biztosításában betöltött szerepe tekintetében is. E célból a Kúria jogegységi határozatokat hoz, amelyek kötelezőek a bíróságokra nézve. Ha az ítélkező tanács el kíván térni a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától, köteles az eljárást felfüggeszteni és jogegységi határozat hozatalát kérelmezni. A jogegységi tanács elnöki tisztét a Kúria elnöke vagy alelnöke tölti be; a tanács hat tagját a tanács elnöke eseti alapon az adott kollégium bírái közül választja ki. Továbbá a felek jogegységi panaszt terjeszthetnek elő a Kúria jogerős ítéletével szemben, ha az eltér a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától. A jogegységi panasz tanács elnöki tisztét a Kúria elnöke vagy alelnöke tölti be; a tanács nyolc tagját az elnök választja ki egy algoritmus alapján. A jogegységi panasz tanács hatályon kívül helyezheti az ítélkező tanácsok által egyedi ügyekben hozott jogerős határozatokat. A Kúria pusztán konzultatív szerepet betöltő bírói testületei (pl. a bírói tanács vagy a kollégiumok) nem képesek ellensúlyozni a Kúria elnökének kiterjedt hatáskörét.
A Kúria 2021. január 1-jétől hivatalban lévő új elnökét a bírói kinevezésekre irányadó új, különös szabályok alapján választották meg. Emlékeztetni kell arra, hogy 2020 júniusában a köztársasági elnök 2020. július 1-jei hatállyal az Alkotmánybíróság nyolc tagját saját kérelmükre bíróvá nevezte ki, akik közül hatan nem rendelkeznek rendes bíróságon szerzett bírói tapasztalattal. Amint a 2020. évi jogállamisági jelentésben kifejtésre került, a 2020-ban elfogadott módosítás következtében az Alkotmánybíróság tagjai bírói jogállást nyertek, így az Alkotmánybíróságnál töltött hivatali idejük lejárta után kérhetik a Kúriára történő kinevezésüket. 2020. október 5-én a köztársasági elnök javasolta, hogy az Országgyűlés válassza meg egyiküket a Kúria elnöki tisztére. Az Országos Bírói Tanács, azt követően, hogy a vonatkozó jogi rendelkezésekkel összhangban meghallgatta az érintett személyt, majdnem egyhangú döntéssel elutasította a jelölést. Miután a jelölt 2020. október 19-én lemondott az Alkotmánybíróságban betöltött tagságáról, az Országgyűlés 2021. január 1-jei hatállyal kilenc évre megválasztotta a Kúria elnöki tisztségére. Szintén október 19-én a Kúria akkori elnöke bírói beosztásba helyezte őt a Kúrián, ahol tanácselnökként tevékenykedett a Kúria elnöki tisztségének betöltéséig. Ezek a fejlemények megerősítik a 2020. évi jogállamisági jelentésben már jelzett azon aggályokat, hogy a legfelsőbb bírói tisztségre történő kinevezésről a bírói testület bevonása nélkül, és nem az európai normáknak megfelelően döntenek. Az ENSZ bírák és ügyvédek függetlenségével foglalkozó különleges előadója a kinevezést „az igazságszolgáltatás függetlensége elleni támadásként, valamint arra irányuló kísérletként” jellemezte, „hogy az igazságszolgáltatást alávessék a törvényhozó hatalmi ág akaratának, megsértve ezzel a hatalmi ágak szétválasztásának elvét”. Tekintettel a Kúria elnökének igazgatási hatáskörére és a Kúria igazságszolgáltatási rendszerben betöltött alapvető szerepére, ezek a fejlemények komoly aggályokat vetnek fel az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően.
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke folytatta azt a gyakorlatot, hogy törli a bírósági elnökök kiválasztására irányuló eljárásokat, és az Országos Bírói Tanács jóváhagyása nélkül ideiglenes hatállyal nevez ki bírósági elnököket. Az OBH elnöke folytatta azt a gyakorlatot, hogy – egyre több esetben és gyakran megfelelő indokolás nélkül – eredménytelennek nyilvánítja a bírósági elnökök és más bírósági vezetők kiválasztására irányuló eljárásokat, még olyan esetekben is, amikor voltak alkalmas, a többi bíró által támogatott pályázók. Az Országos Bírói Tanács már az OBH korábbi elnökének megbízatása idején is bírálta ezt az eljárásmódot. Az elmúlt évben a Covid19-világjárvány miatt többször is elhalasztották a bírósági elnökök kiválasztását; ennek következtében az üres álláshelyek vagy nem kerültek betöltésre, vagy az OBH elnöke ideiglenesen töltötte be azokat, illetve jogszabályi úton hosszabbították meg a bírósági vezetők megbízatását. A bírák szakmai előmenetele szempontjából releváns jogköröket a bírósági elnökök gyakorolják. Mivel a bírák első alkalommal történő kinevezése csak három évre szól, bírói pályafutásuk folytatása a bírói megbízatásra való alkalmasságuk értékelésétől függ, ennek érdekében a bíróság elnöke megvizsgálja bírói működésüket. Ha a bírót alkalmasnak találják, a bíróság elnöke felkéri az OBH elnökét, hogy terjessze a köztársasági elnök elé a határozatlan időre való kinevezésére irányuló javaslatot. Ha a bírót alkalmatlannak találják, a bíró szolgálati viszonya a kezdeti kinevezés időtartamának leteltekor megszűnik. Az értékelés eredményei megtámadhatók a szolgálati bíróság előtt; a szolgálati bíróság azonban nem hozhat ideiglenes intézkedést annak megakadályozása érdekében, hogy a bírói pályafutás az értékelés felülvizsgálata során megszakadjon. Ezenkívül a bírósági elnök és az OBH elnöke háromévente legfeljebb egy évre másik bírósághoz rendelheti ki a bírákat – azok beleegyezése nélkül –, bár 2012 óta a gyakorlatban nem éltek ezzel a lehetőséggel. Aggályok merültek fel e jogkörnek a bírák elmozdíthatatlanságára gyakorolt hatásával kapcsolatban.
Folytatódik a bírák és ügyészek fizetésének fokozatos emelése. A 2019. évi salátatörvényben előirányzottaknak megfelelően folytatódott a bírák fizetésének a 2020. évi jogállamisági jelentésben említett emelkedése, amely a várakozások szerint hozzájárul a bírói függetlenség erősítéséhez. Az első szakaszban, 2020 januárjától, a fizetések átlagosan 32 %-kal, a második szakaszban, 2021 januárjától pedig 12 %-kal emelkedtek. 2022-re további 13 %-os emelést terveznek. Azonban továbbra is aggodalomra ad okot a jutalmazási rendszer és a bíróságokat irányító hatóságok azon hatásköre, hogy objektív és átlátható kritériumok nélkül, saját mérlegelésük alapján adhatnak jutalmat a bíráknak.
Az ügyészség szervezetének egyes elemei továbbra is aggodalomra adnak okot Amint azt a 2020. évi jogállamisági jelentés megállapította, az ügyészség szigorúan hierarchikus struktúrában működik. Bár törvény rögzíti az ügyészség függetlenségét, a jogi keret egyes elemei arra késztették a GRECO-t, hogy a legfőbb ügyész kinevezésére vonatkozó szabályok felülvizsgálatára irányuló ajánlásokat fogalmazzon meg annak érdekében, hogy az ügyészséget megóvják a politikai befolyástól. Bár a GRECO-nak az ügyészséggel kapcsolatos legtöbb ajánlását végrehajtották, néhány ajánlás tekintetében még nem történt semmilyen intézkedés. Ez a helyzet azon ajánlás tekintetében, miszerint meg kell szüntetni a legfőbb ügyész hivatalban tartásának lehetőségét mandátumának lejárta után. Ugyanez igaz a GRECO azon ajánlására, hogy szigorú kritériumokat kell alkalmazni azokra a helyzetekre, amikor egy felettes ügyész átvesz egy ügyet egy alárendelt ügyésztől, és az ilyen döntéseket írásban indokolni kell. A GRECO ajánlotta továbbá az ügyészeket érintő fegyelmi eljárások elszámoltathatóságának és átláthatóságának fokozását; a GRECO változatlanul aggódik amiatt, hogy továbbra is a közvetlen felettes ügyész hoz érdemi döntést az ügyben, nem pedig egy pártatlan testület. Ezen ajánlások teljes körű végrehajtása pozitív hatást gyakorolna a korrupcióellenes keretre.
Minőség
Az igazságszolgáltatási rendszer általában véve magas szinten digitalizált. Magyarország továbbra is kiemelkedő helyet foglal el, a polgári/gazdasági és közigazgatási ügyekben folytatott eljárások megindítására és nyomon követésére szolgáló digitális megoldások, a büntetőügyekben a bírósági eljárások lefolytatására és nyomon követésére szolgáló digitális megoldásokt, valamint a nyilvánosságnak a közzétett ítéletekhez való online hozzáférése terén. Ezen túlmenően Magyarország nagyon jó eredményeket ér el az alternatív vitarendezési módszerek alkalmazásának előmozdítása és ösztönzői tekintetében. Ugyanakkor aggályok merültek fel a költségmentességi rendszer inkluzivitásának mértéke tekintetében, és a gazdasági ügyekben továbbra is magasak a bírósági illetékek. Több kommunikációs képzést lehetne biztosítani a bírák számára.
A Covid19-világjárvány idején kiigazították a bíróságok működését. A világjárvány kitörésekor már rendelkezésre álltak digitális megoldások (pl. távtárgyalási rendszer). A világjárvány folyamán széles körben elterjedt a távtárgyalási (videokonferencia) eszközök alkalmazása, ami fokozta egyes bírósági eljárások hatékonyságát. Egyes bírósági eljárásokat egyszerűsítettek. 2021. március 8-án a kormány módosította az eljárási törvényeket, azzal a céllal, hogy megkönnyítse az igazságszolgáltatási rendszer működését a veszélyhelyzet ideje alatt.
Hatékonyság
A bíróságok működése a polgári és közigazgatási ügyekben továbbra is nagyon hatékony. Az EU 2021. évi igazságügyi eredménytáblája szerint Magyarország nagyon jól teljesít a közigazgatási ügyek elsőfokon és valamennyi bírósági szinten történő befejezéséhez szükséges becsült idő, az elsőfokú bíróságoknál folyamatban lévő közigazgatási ügyek száma, továbbá a folyamatban lévő polgári, gazdasági, közigazgatási, és egyéb ügyek száma tekintetében. Magyarország ugyancsak jól teljesít a polgári és gazdasági peres ügyek elsőfokon történő befejezéséhez szükséges becsült idő, valamint a polgári, gazdasági, közigazgatási és egyéb ügyek befejezési aránya tekintetében. Az új eljárási szabályok 2020. július 9-től lehetővé teszik a gyorsított eljárást a bűncselekmények áldozatainak polgári jogi igényeit érintő ügyekben.
A túlzottan hosszadalmas eljárások esetében a hatékony jogorvoslatok kidolgozása folyamatban van. Az Emberi Jogok Európai Bírósága Gazsó kontra Magyarország ügyben hozott ítéletének végrehajtása még folyamatba van, és Magyarország ezen ügy tekintetében továbbra is az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának megerősített felügyelete alatt áll. 2021. június 15-én az Országgyűlés elfogadta azt az új törvényt, amely2021-től a túlságosan elhúzódó polgári peres eljárásokra korlátozódó vagyoni elégtételt vezet be.
II.Korrupcióellenes keret
A Belügyminisztérium felügyelete alatt álló Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) koordinálja a korrupcióellenes tevékenységeket Magyarországon, valamint a rendőrségen, a bűnüldöző szerveken és más kormányzati szerveken belül a bűnmegelőzésért is felelős. A közszférában elkövetett korrupció esetében a nyomozás és a vádeljárás lefolytatása a Központi Nyomozó Főügyészség Nyomozó Osztálya és öt regionális irodája kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az ügyészséget a rendőrség nyomozói és a Nemzeti Védelmi Szolgálat támogatják. Az Állami Számvevőszék rendelkezik hatáskörrel a közpénzekkel való gazdálkodás ellenőrzése és a politikai pártok pénzügyi ellenőrzése tekintetében.
A közszférabeli korrupcióról a szakértők és az üzleti vezetők körében az a vélekedés alakult ki, hogy a közszférában továbbra is magas a korrupció szintje. Magyarország a Transparency International 2020. évi korrupcióérzékelési indexében 100-ból 44 pontot ért el, és így az Európai Unión belül a 19., világviszonylatban pedig a 69. helyet foglalja el. Ez az érzékelés jelentősen romlott az elmúlt öt évben.
Néhány módosítást vezettek be a büntetőjogi jogszabályokba arra vonatkozóan, hogy kezeljék a külföldi hivatalos személyek megvesztegetését és az egészségügyben megjelenő hálapénzt. Amint arról a 2020. évi jogállamisági jelentés beszámolt, a vonatkozó korrupciós bűncselekmények büntetendők. Az OECD ajánlására válaszul 2021. január 1-jén hatályba lépett a büntető törvénykönyv módosítása. Ez a „külföldi köztisztviselő” fogalommeghatározását módosítja annak tisztázása érdekében, hogy az magában foglalja a külföldi állami vállalatok tisztviselőit is. Emellett szigorúbb büntetőjogi szankciókat vezet be a kenőpénzre vonatkozóan. A vesztegetésre vonatkozó rendelkezéseket is módosították annak érdekében, hogy azok az egészségügyi szakemberek jogtalan előnyhöz juttatását is magában foglalják, korlátozva ezzel az egészségügyi ellátás terén az informális („hála-”) pénzek fizetésének lehetőségét, és az egészségügyi szolgáltatások nyújtásért jogtalan előnyök adását vagy ígéretét vétséggé nyilvánítva.
A 2020–2022 közötti időszakra szóló Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia és a célzott cselekvési terv végrehajtása folyamatban van. A 2020. évi jogállamisági jelentés szerint a korrupcióellenes stratégiai keret hatálya a közigazgatás integritásának előmozdítására korlátozódik. A 2020 júniusában elfogadott stratégia többek között a következő intézkedéseket irányozza elő: elektronikus megoldások bevezetése és fejlesztése az átláthatóság növelése érdekében (pl. automatizált döntéshozatali rendszer), az integritási kockázatok nyomon követése, a köztisztviselők integritással kapcsolatos képzése, valamint a bűnüldöző szervek, a bírák és az ügyészek számára szervezett korrupcióellenes képzés. Egyéb vonatkozó területekkel, mint például a politikai pártok finanszírozásával, a vagyonnyilatkozatokkal, a lobbitevékenységgel és a „forgóajtó-jelenség” szabályozására irányuló intézkedésekkel külön eszközök foglalkoznak. Mivel azonban a stratégia nem terjed ki rájuk, a hiányosságokat nem kezelik összehangolt módon. Hasonlóképp, nem foglalkozik a közigazgatás felsővezetésében megjelenő vagy az üzleti és politikai szereplők közötti kapcsolódási pontokból eredő klientizmussal, favoritizmussal és nepotizmussal összefüggő kockázatokkal sem.
Továbbra is kihívást jelent a magas szinten elkövetett korrupciós ügyekben a nyomozás és a vádeljárás lefolytatása. A jogi keret biztosítja a hatékony nyomozás és vádeljárás feltételeit, és a rendőrség és az ügyészség a feladataik ellátásához szükséges erőforrások és szakosodás megfelelő szintjéről számol be. Az ügyészek azonban rámutatnak a korrupció felderítésével és az ilyen esetekre vonatkozó bizonyítékok beszerzésével kapcsolatos kihívásokra. Korrupciós bűncselekmények miatt indított büntetőeljárások főként a nyomozó hatóságok nyomozati tevékenysége alapján indulnak. A vizsgált esetek többségét a Nemzeti Védelmi Szolgálat tárja fel. A közigazgatási hatóságoktól érkező bejelentések és a megelőző eszközök (pl. vagyonnyilatkozatok, a visszaélést bejelentő személyek bejelentési csatornái, a különböző nyilvántartásokból származó információk) révén jelzett esetleges szabálytalanságok viszonylag kisebb szerepet játszanak a bűnügyi nyomozásokban és a független ellenőrzési mechanizmusok továbbra sem elégségesek a korrupció felderítéséhez. Amint arról a tavalyi jelentés említést tesz, a független ellenőrzési mechanizmusok elégtelensége, valamint a politika és egyes nemzeti vállalkozások szoros összefonódása előmozdítja a korrupciót. Az ügyészség adatai szerint az ügyészség által kivizsgált korrupciós ügyek esetében a vádemelési arány összességében nagyon magas (86,5 %). 2020 óta eljárás indult néhány magas szinten elkövetett korrupciós ügyben, azonban továbbra is kevés eredmény születik a magas rangú tisztviselőket és azok közvetlen környezetét érintő állítások kivizsgálása terén, amint azt a 2020. évi jogállamisági jelentés is megállapítja. A GRECO-nak az ügyészség hatékony működésére vonatkozó ajánlásai teljes körű végrehajtása tovább erősítené a korrupcióellenes keretet.
A hatóságok továbbra is úgy vélik, hogy a megbízhatósági vizsgálatok hatékony visszatartó erővel bírnak a korrupt magatartással szemben, és a jelentéstételi időszakban több, hétköznapi korrupcióval kapcsolatos büntetőügy megindításához vezettek. 2021. január 1-jén hatályba lépett a rendőrségi törvény új módosítása, amely kibővíti azon személyzeti állomány körét, akiket a rendőrségen kívül megbízhatósági vizsgálatoknak vethetnek alá. Ennek megfelelően a költségvetési szervezetek kormányfelügyelet alatt álló teljes személyzetét és a kormány tagjait most megbízhatósági vizsgálatnak vethetik alá.
Magyarországon kiterjedt vagyonnyilatkozati rendszer működik, azonban változatlanul aggályos a vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatok rendszeres ellenőrzésének hiánya és elégtelen felügyelete. A meglévő rendszer előírja, hogy az országgyűlési képviselőknek, a kormánytisztviselőknek és a köztisztviselőknek nyilatkozniuk kell vagyonukról és érdekeltségeikről. A rendszeres nyomon követés hiányával kapcsolatban azonban továbbra is fennállnak aggályok. A vagyonnyilatkozatok ellenőrzése csak gyanú felmerülése esetén történik, és azt a köztisztviselők esetében azok munkáltatója, országgyűlési képviselők és magas rangú kormánytisztviselők esetében pedig az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi, vagyon-, jövedelem- és érdekeltségi ügyekkel foglalkozó bizottsága végzi. A bizottság arról számolt be, hogy az elmúlt öt évben az ellenőrzésre benyújtott 16 bejelentésből 15-öt utasítottak el mint megalapozatlant. Egy esetben az érintett helyesbítette a vagyon- és tartozásnyilatkozatát, és az eljárást nem indították meg. Amint arról az előző évi jelentés említést tett, jogalap nélküli vagyongyarapodás gyanúja esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzési eljárására kerülhet sor. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal azonban kizárólag akkor indíthat ilyen eljárást, ha a nyomozó hatóságok szintén bűnügyi vizsgálatot indítottak. Ez szűkíti a független ellenőrzések lehetőségét. A vonatkozó szabályok módosítását követően az országgyűlési képviselőknek nyilatkozniuk kell az Országgyűlés elnökének minden érdekellentétről vagy összeférhetetlenségről, majd ezt követően a helyzet megoldásáig bizonyos korlátozások vonatkoznak rájuk. Az érdekeltségi nyilatkozatok és bármi fajta nyomon követésre vonatkozó információ azonban nem érhető el a nyilvánosság számára. Az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) ajánlásokat fogalmazott meg az országgyűlési képviselőkre vonatkozó magatartási, összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozati szabályok hatékony felügyeletének, ellenőrzésének és végrehajtásának kérdésében. Ezek végrehajtása részben történt meg.
A lobbitevékenység szabályozása továbbra is hiányos, és nélkülözi a szisztematikus végrehajtást. A lobbitevékenységet végzők nyilvántartásba vétele és a lobbitevékenységekről szóló tájékoztatók közzététele nem kötelező. Egy 2013. évi kormányrendelet szerint az állami közigazgatási szervek alkalmazottai csak azt követően találkozhatnak érdekképviselőkkel a munkájukkal kapcsolatban, hogy erről tájékoztatták a feletteseiket, akik megtilthatják a találkozót. Az érdekképviselőkkel folytatott találkozókat dokumentálni kell, de ezeket nem kötelező nyilvánosságra hozni. A GRECO egyértelmű szabályokat javasolt az országgyűlési képviselők lobbitevékenységet folytatókkal való kapcsolattartására vonatkozóan.
Továbbra sincsenek egyértelmű szabályok a forgóajtó-jelenségre és a várakozási időszakokra vonatkozóan. Bár a Munka Törvénykönyve és a kormánytisztviselőkről szóló külön törvény egyaránt tartalmaz titoktartási rendelkezéseket, a gyakorlatban ezeket a szabályokat nem hajtják végre, mivel a kormány még nem határozta meg azokat az ágazatokat és pozíciókat, amelyekben egyértelmű időbeli korlátozás vonatkozik a köztisztviselőkre ahhoz, hogy üzleti karrierjüket azon a területen folytassák, ahol korábban tevékenykedtek.
A magyarországi párfinanszírozás továbbra is aggodalomra ad okot. Az Állami Számvevőszék feladata, hogy felügyelje a közpénzek felhasználásának elszámoltathatóságát és ellenőrizze a politikai pártok pénzügyi irányításának törvényességét. Amint azt a GRECO is megjegyezte, bár néhány intézkedést hoztak annak biztosítása érdekében, hogy a politikai pártok pénzügyi nyilvántartásai átláthatóak és naprakészek legyenek, tisztázzák a pártok jövedelemforrásait és kampányidőszakait, valamint hogy biztosítsák a részletesebb nyomon követést, továbbra is általános aggályok merülnek fel a pártfinanszírozás átláthatóságával kapcsolatban.
A visszaélést bejelentő személyek védelmét szolgáló szabályozási keret rendelkezésre áll, és további lépésekre van szükség a gyakorlatban a védelem fokozása érdekében. A visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló törvény névtelenséget biztosít a visszaélést bejelentő személyek számára, és lehetővé teszi a panaszok elektronikus benyújtását. A közérdekű bejelentéseket az érintett intézmények vizsgálják ki, és a vizsgálat eredményét tartalmazó válaszukat fel kell tölteni az elektronikus nyilvántartásba. A visszaélést bejelentő személyek nem vonhatók felelősségre a bejelentésért, kivéve, ha megállapítást nyer, hogy szándékosan hamis bejelentést tettek. Az alapvető jogok biztosa bejelentési csatornaként jár el, és működteti az elektronikus rendszert, de csak korlátozott formális hatáskörrel rendelkezik a visszaélést bejelentő személyek által tett panaszok tekintetében. Az OECD elismerte a szabályozási keret pozitív aspektusait, de aggályainak adott hangot a visszaélést bejelentő személyek védelmének hatékonyságát illetően.
A közbeszerzési szabályok hatályának szűkítése növelte a korrupció kockázatát. A 2021. április 27-én elfogadott új törvény hatályon kívül helyezte a közbeszerzési törvény egy konkrét előírását, így az állam által létrehozott vagyonkezelői alapítványokat, valamint az általuk fenntartott jogi személyeket kizárta az uniós alapokból finanszírozott beszerzésekre vonatkozó közbeszerzési szabályok kifejezett alkalmazási köréből. Ugyanez a törvény eltörli az összeférhetetlenség megelőzését célzó szabályokat is, lehetővé téve a közhivatalt ellátó személyek számára, hogy részt vegyenek az ilyen vagyonkezelői alapítványok kuratóriumában.
A magyar csalásellenes koordinációs szolgálat (OLAF Koordinációs Iroda) támogatásával számos OLAF-vizsgálat zárult le. Az elmúlt években az OLAF igazságügyi ajánlásait követő vádemelések száma Magyarországon meghaladta az uniós átlagot. Az ismételt kérések ellenére azonban a magyar hatóságok még nem közölték, hogy mely hatóság felelős az OLAF-nak a helyszíni ellenőrzések során történő segítségnyújtásért abban az esetben, ha az ellenőrzés alá vont gazdasági szereplő megtagadja az együttműködést. A megosztott irányítás területén megjegyzendő továbbá, hogy a magyar hatóságok gyakran vonnak vissza projekteket az uniós finanszírozásból, amikor az OLAF pénzügyi ajánlást ad ki, vagy olykor, amikor a hatóságok tudomást szereznek arról, hogy OLAF-vizsgálat indult. Továbbá úgy tűnik, hogy a szabálytalanságot vagy csalást elkövető gazdasági szereplővel nem fizettetik vissza szisztematikusan az esedékes összegeket. Ilyen esetekben az uniós támogatást egyszerűen nemzeti forrásokkal helyettesítik, ami negatív hatással van az OLAF vizsgálatainak elrettentő hatására, és nagyobb kockázatot jelent a nemzeti költségvetésre nézve. A 2016–2020 közötti időszakban Magyarországon 32 OLAF-vizsgálat zárult pénzügyi ajánlással a megosztott irányítás két fő területén.
A hatóságok elismerték, hogy a Covid19-világjárvány növelheti a korrupció kockázatát, de konkrét intézkedéseket nem tartottak szükségesnek. Az érdekelt felek aggodalmuknak adtak hangot a közbeszerzés területén, ahol a közbeszerzési szabályoktól való derogációk és a közvetlen odaítélések, az információkhoz való hozzáférés hiányosságaival együtt növelik a korrupció kockázatát, és kérdéseket vetettek fel az orvostechnikai eszközök közvetítő vállalatokon keresztül történő beszerzésével kapcsolatban.
III.Médiapluralizmus és médiaszabadság
Magyarország Alaptörvénye
és ágazati jogszabályai – különösen a médiatörvény (a továbbiakban: Mttv.)
és a sajtószabadságról szóló törvény (a továbbiakban: Smtv.)
– biztosítják a tömegtájékoztatás szabadsága és a médiapluralizmus védelmének jogi keretét. Az Smtv. kimondja, hogy a sajtószabadság kiterjed az államtól, valamint bármely szervezettől és érdekcsoporttól való függetlenségre is. A közérdekű adatokhoz való hozzáférés jogát az Alaptörvény elismeri, és az az információszabadságról szóló törvényben (a továbbiakban: Infotv.)
is kifejezésre jut. Az Mttv. létrehozza a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (a továbbiakban: NMHH, vagy Hatóság), amelynek döntéshozó szerve a Médiatanács
. 2019-ben jogszabályt fogadtak el a magyar jogszabályoknak az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló módosított irányelvvel
való összehangolása érdekében.
Továbbra is aggodalomra ad okot a Médiatanács és az NMHH függetlensége és hatékonysága. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló felülvizsgált irányelvet átültető 2019. évi LXIII. törvény megerősítette a Hatóság erőforrásaival és működési átláthatóságával kapcsolatos egyes rendelkezéseket
. A Hatóság költségvetési autonómiával rendelkezik, és évente jelentést tesz az Országgyűlésnek. 650 fős személyzetet foglalkoztat. Az NMHH döntéshozó szerve, a Médiatanács az Országgyűlés által megválasztott elnökből
és négy tagból áll. Noha a jelölésre vonatkozó szabályok – amelyek a tavalyi jelentés óta változatlanok maradtak – a Médiatanács tagjainak kinevezésével kapcsolatos politikai konszenzust részesítik előnyben
, a gyakorlatban azt eredményezték, hogy a kormányzó párt nevezte ki annak valamennyi tagját. A Médiatanács bizonyos határozatai tovább súlyosbították a tényleges függetlenségével kapcsolatos aggályokat. A 2021. évi Médiapluralizmus Monitor megerősíti korábbi értékelését, amely szerint míg a médiatörvény formálisan garantálja az NMHH függetlenségét, a kinevezési eljárások nem nyújtanak megfelelő jogi biztosítékokat a függetlenséghez, és ismét közepes kockázatot jelentenek Magyarország számára az NMHH függetlensége és hatékonysága tekintetében.
Magyarországon tovább romlott a médiapluralizmus. A „KESMA”
médiakonglomerátum 2018. novemberi létrehozását követően az NMHH mindeddig nem próbálta megvizsgálni annak a magyar médiapiac sokszínűségére és sokféleségére gyakorolt hatását. Az érdekelt felek szerint míg Magyarországon továbbra is a médiaorgánumok széles köre működik, a médiapiac sokszínűségét negatívan befolyásolja az, hogy a tulajdonjogok néhány kormánypárti üzletember kezében összpontosulnak, és ebből következően hiányzik a szerkesztői függetlenség. A tömegtájékoztatás szabadságával foglalkozó magyar és európai szervezetek, valamint a civil társadalom aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy az NMHH megtagadta a Klubrádió független rádióállomás műsorszórási engedélyének megújítását, mivel az állomás állítólag nem tett eleget bizonyos adminisztratív kötelezettségeknek. Ennek következtében a rádióadó sugárzása megszűnt. A Kúria 2021. június 17-én helybenhagyta az NMHH határozatát. A Bizottság 2021. június 9-én kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az ügyben. A 2021. évi Médiapluralizmus Monitor megerősíti az előző évi magas kockázati pontszámot a hírmédia-koncentráció tekintetében, figyelemmel a KESMA létrehozására és működésére, valamint az Index.hu független hírmédia oldal kormánypárti érdekeltségek általi gazdasági átvételére
.
A médiabeli tulajdonviszonyok átláthatósága továbbra sem teljesen garantált. A hatályos jogi keret csak meghatározott esetekben tartalmaz átláthatósági szabályokat a média tulajdonviszonyaira vonatkozóan, és jelenleg nem tervezik annak módosítását. Bár a nemzeti nyilvántartásokból rendelkezésre állnak bizonyos tulajdonosi adatok, a cégnyilvántartásból csak a tulajdonlására vonatkozóan csak alapvető információk érhetők el szabadon. A 2021. évi Médiapluralizmus Monitor továbbra is magas kockázatot jelentőnek értékeli a médiatulajdon átláthatóságát.
Az állami hirdetések elosztása továbbra is lehetővé teszi a kormány számára, hogy közvetett politikai befolyást gyakoroljon a médiára. A tavalyi jelentés szerint nincs olyan jogszabály, amely szabályozná az állami hirdetések elosztását. A 2021. évi Médiapluralizmus Monitor kiemeli, hogy Magyarországon az állam a legnagyobb hirdető, és a piac teljes reklámbevételének körülbelül egyharmadát költi el. Az adatok azt mutatják, hogy a magyar állam 2020-ban 13,8 %-kal növelte a hirdetésekre fordított kiadásait 2019-hez képest, és e bevételnek 85 %-át a kormánypárti médiavállalatok kapták. Ez a helyzet lehetővé teszi mind a kormánypárti, mind pedig egyes független médiaorgánumok feletti ellenőrzést, amelyből a 2021. évi Médiapluralizmus Monitor arra következtet, hogy a szerkesztői függetlenség a legmagasabb kockázatnak (92 %) van kitéve az országban. Bár nem hoztak létre médiatámogatási programokat a Covid19-világjárvány hírmédia-orgánumokra gyakorolt hatásának ellensúlyozására, az NMHH 2021 első felére mentesítette a kereskedelmi lineáris médiaszolgáltatókat a negyedéves médiaszolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól.
A Covid19-világjárvány idején bevezetett veszélyhelyzeti intézkedésekkel megszigorították a közérdekű adatokhoz való hozzáférést. Az Infotv. szabályai nem változtak; ezek előírják, hogy minden „közfeladatot ellátó szervezet” köteles az ellenőrzése alatt álló közérdekű adatokhoz kérésre hozzáférést biztosítani, a szóban forgó törvényben meghatározott kivételekkel
. Az ilyen kérelmek kezelésének jogszabályban előírt határideje 15 nap, amely 15 nappal meghosszabbítható. A világjárvány idején azonban a kormány rendeletet adott ki, amely lehetővé tette a hatóságok számára, hogy legfeljebb 90 nappal elhalasszák a nyilvános dokumentumokhoz való hozzáférés megadását abban az esetben, ha úgy ítélik meg, hogy az ilyen információszolgáltatás „a közfeladatot ellátó szerv veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását veszélyeztetné”. Az Alkotmánybíróság 2021. április 13-án úgy határozott, hogy bár az új rendelkezések összhangban vannak az Alaptörvénnyel, a rendes határidőktől való eltéréseket azokra az esetekre kell korlátozni, amikor a kérelem kezelése akadályozná a közérdekű adatok birtokosát a világjárvány elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatok ellátásában, és azt írásban megfelelően indokolni kell. Az érdekelt felek rámutattak, hogy a gyakorlatban a hatóságok gyakran visszaéltek ezzel a derogációval, ami különösen a független újságírókra van jelentős hatással, akik a beszámolók szerint nem férhettek hozzá időben közkiadásokra vagy oltásokra vonatkozó adatokhoz. Ez tovább súlyosbította a független médiaorgánumok helyzetét, amelyek számára nehézséget jelent az információk időben történő elérése. A közérdekű adatokhoz való hozzáférés hiányosságai, amelyekről az előző évi jelentés beszámolt – beleértve a díjak felszámítását is –, továbbra is problémát jelentenek a korrupció megelőzése szempontjából is. Mivel az Alaptörvény kilencedik módosítása szűken határozta meg a „közpénz” fogalmát, az érdekelt felek részéről kérdések merültek fel az állami vállalatokkal és a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos közérdekű adatokhoz való hozzáférés korlátozásának lehetséges következményeivel kapcsolatban.
Az újságírók és a médiaorgánumok továbbra is különböző fenyegetésekkel szembesültek Magyarországon. Az érdekelt felek szerint a független médiában dolgozó újságírókat negatív narratívák szereplőiként tünteti fel a kormánypárti média és a kormány képviselői. Az érdekelt felek arról számoltak be, hogy a női újságírók nehezebb helyzetben vannak; néhányan nemi alapú online zaklatásról is beszámoltak. Továbbra is voltak olyan esetek, amikor a bíróságok ideiglenes intézkedésként betiltották magazinok terjesztését. 2020 októbere óta az Európa Tanácsnak az újságírás védelmének és az újságírók biztonságának előmozdítását célzó platformja öt további alkalommal adott ki erre vonatkozó figyelmeztetést Magyarországgal kapcsolatban. Ezek a következő esetek voltak: az Index.hu online hírportál korábbi szerkesztőjének elbocsátása a portál tulajdonosváltása előtt; a Külgazdasági és Külügyminisztérium által kiadott utasítások az uniós tagállamok nagykövetségei számára, hogy szolgáltassanak információkat a magyar újságírók szakmai útjairól; egy polgári bíróság által hozott előzetes tiltó intézkedés, amely adatvédelmi okokból megtiltotta egy hetilapnak egy vállalkozásról és annak tulajdonosairól szóló cikk közzétételét; két újságíró rendőrségi kihallgatása, akik egy közszereplőről tettek közzé cikkeket, valamint a fent említett eset, amely során a Médiatanács megtagadta a Klubrádió műsorszórási engedélyének megújítását. 2021-ben a platform egy esetben tett közzé figyelmeztetést, mivel egy osztrák újságíróra „sértések áradatát” zúdította a magyar közszolgálati műsorszolgáltató.
IV.A fékekkel és ellensúlyokkal kapcsolatos egyéb intézményi kérdések
Magyarország egykamarás parlamenttel (Országgyűlés) rendelkező parlamentáris köztársaság. Az Országgyűlés – többek között — elfogadja és módosítja Magyarország Alaptörvényét, jogszabályokat alkot, megválasztja a miniszterelnököt, és – kétharmados többséggel – megválasztja az ország legfontosabb közjogi tisztségviselőit. A köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg. Számos intézmény, köztük az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék és az ombudsman (az alapvető jogok biztosa) hivatott ellensúlyozni a törvényhozó és a végrehajtó hatalom hatásköreit és garantálni az alkotmányos rend tiszteletben tartását. A kormány, a köztársasági elnök és minden országgyűlési bizottság mellett bármely országgyűlési képviselő is benyújthat törvényjavaslatot.
A jogszabályok gyors és hirtelen módosításai továbbra is rontják a szabályozási környezet kiszámíthatóságát. Az érdekelt felek beszámolói szerinti a jogalkotás tempója az előző évekhez képest még inkább felgyorsult. Az érdekelt felek szerint ha sor kerül egyáltalán konzultációkra, azok pusztán formálisak. Ez kérdéseket vet fel a jogbiztonsággal és a jogalkotás minőségével kapcsolatban. A gyorsan változó szabályok elfogadása és hatálybalépése közötti rövid idő nem mindig teszi lehetővé alkalmazásuk megfelelő előkészítését.
A beszámolási időszak alatt a kormány a Covid19-világjárványra válaszul újból veszélyhelyzetet rendelt el. A kormány 2020. június 18-án megszüntette az első veszélyhelyzetet. A jelenlegi alkotmányos szabályokkal összhangban a 2020. november 4-én bevezetett új veszélyhelyzet időtartama nincs előre meghatározva, és a kormány mérlegelési jogkörrel rendelkezik annak fenntartására vagy megszüntetésére vonatkozóan. Az e szabályozás alapján elfogadott veszélyhelyzeti intézkedések (kormányrendeletek) bármely törvény alkalmazását felfüggeszthetik, és 15 napig maradnak hatályban, kivéve, ha az Országgyűlés engedélyezi azok meghosszabbítását. 2020. november 10-én az Országgyűlés felhatalmazta a kormányt a veszélyhelyzeti intézkedések alkalmazásának 90 nappal történő meghosszabbítására. 2021. február 8-án a kormány megszüntette a veszélyhelyzetet, majd ugyanezen a napon ismét kihirdette azt. Így a veszélyhelyzeti intézkedések parlamenti jóváhagyás nélkül 15 napig hatályban maradhattak. 2021. február 22-én az Országgyűlés felhatalmazta a kormányt a veszélyhelyzeti intézkedések alkalmazásának 90 nappal történő meghosszabbítására. 2021. május 18-án az Országgyűlés ismét meghosszabbította a felhatalmazást „a 2021-es őszi ülésszak első ülésnapját követő 15. napig” A veszélyhelyzetre és a veszélyhelyzeti intézkedésekre vonatkozó jelenlegi szabályokkal kapcsolatos aggályok továbbra is fennállnak. A 2020. évi európai szemeszter keretében tett országspecifikus ajánlás ellenére a hozott intézkedések továbbra is befolyásolták az üzleti tevékenységet és a szabályozási környezet stabilitását, és egyes veszélyhelyzeti intézkedések esetében kérdések merülnek fel szükségességük és arányosságuk tekintetében. Az Alkotmánybíróság folytatta bizonyos veszélyhelyzeti intézkedések alkotmányosságának felülvizsgálatát.
Egy alkotmánymódosítás korlátozni fogja a kormány hatásköreit a veszélyhelyzettel kapcsolatos szabályok tekintetében. 2020. december 15-én az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény kilencedik módosítását. Ezt megelőzően nem konzultáltak az érdekelt felekkel. Az alkotmánymódosítás értelmében 2023. július 1-jétől jelentősen módosulnak a különleges jogrendre (ezen belül a veszélyhelyzetre) vonatkozó szabályok. A különleges jogrend korábbi hat típusa helyett csak három lesz, mégpedig a következők: hadiállapot, szükségállapot és veszélyhelyzet. A módosítás nem érinti azt a jelenlegi szabályt, amely szerint a különleges jogrend idején az Alaptörvény alkalmazása nem függeszthető fel és az Alkotmánybíróság működése nem korlátozható. Veszélyhelyzet idején elsődlegesen az Országgyűlés ellenőrzése alá fog tartozni a különleges jogrend fenntartása. A kormány harminc napra hirdethet majd ki veszélyhelyzetet, és azt csak az Országgyűlés felhatalmazása alapján hosszabbíthatja meg. Ezek az új szabályok meg fogják erősíteni a parlamenti felügyeletet.
Az alapvető jogok biztosának hatáskörét kiterjesztették, miközben kérdések merültek fel függetlenségével kapcsolatban. 2020. november 20-án az Európa Tanács emberi jogi biztosa aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy egyesítették az Egyenlő Bánásmód Hatóságot és Alapvető Jogok Biztosának Hivatalát, emlékeztetve arra, hogy továbbra is kétségek állnak fenn a hivatal vezetőjének kinevezési eljárásával, valamint azzal kapcsolatban, hogy az intézmény mennyiben tesz megfelelő erőfeszítéseket valamennyi emberi jogi ügy kezelésére és arra, hogy valamennyi emberi jog előmozdítását és védelmét segítő módon lépjen fel. A nemzeti emberi jogi intézmény 2014 októberében „A-státuszú” akkreditációt kapott. 2018 októberében az ENSZ Akkreditációs Albizottsága (a továbbiakban: SCA) úgy döntött, hogy elhalasztja a szervezet újbóli akkreditálására vonatkozó határozatát. Az SCA jelenleg felülvizsgálatot végez az alapvető jogok biztosára vonatkozóan. 2021. januárjától egy új jogszabály értelmében az Egyenlő Bánásmód Hatóság beolvadt az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalába. Az egyenlő bánásmódról szóló törvényben meghatározott feladatainak ellátása tekintetében az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala jár el közigazgatósági hatóságként. A biztos kezdeményezheti a jogszabályok Alkotmánybíróság általi felülvizsgálatát is. Az uniós jog szerint az egyenlőséggel foglalkozó szervek „az emberi jogok védelmével vagy az egyén jogainak védelmével nemzeti szinten megbízott intézmények részét képezhetik”. A vonatkozó jogi keret szerint az alapvető jogok biztosa eljárása során független, csak a törvénynek van alárendelve, tevékenységével összefüggésben nem utasítható. E tekintetben a kormány fenntartja azon állítását, hogy a végrehajtó hatalomnak nincs semmilyen befolyása arra, hogy a biztos milyen módon végzi tevékenységét. Az érdekelt felek azonban aggályuknak adtak hangot a biztos független és eredményes működését illetően.
Aggályok merültek fel az Alkotmánybíróságnak a jogerős bírósági határozatok felülvizsgálatában betöltött szerepével kapcsolatban Amint ez a 2020. évi jogállamisági jelentésben is szerepel, egy jogszabály-módosítás eredményeként a közigazgatási hatóságok az Alkotmánybíróság előtt megtámadhatják a már jogerőssé vált bírósági határozatot, ha az Alaptörvényben biztosított jogukat sérti vagy hatáskörüket az Alaptörvénybe ütközően korlátozza. Az elmúlt év során a hatóságok megtámadtak az Alkotmánybíróság előtt egyes olyan jogerős határozatokat, amelyeket a rendes bíróságok hoztak a hatóságokat érintően. E felülvizsgálati lehetőség különösen a jogbiztonsággal kapcsolatban vet fel kérdéseket. Továbbá annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság nem része a bírósági rendszernek, az alkotmányjogi panaszok vizsgálatakor mégis az ügyeket érdemben bírálja el, és olyan „negyedik fokon eljáró bíróságként” írták le, amely a rendes fellebbviteli bíróságokkal azonos módon jár el. Ezzel összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy az Alkotmánybíróság tagjait az Országgyűlés választja meg kétharmados többséggel, tág kinevezési szempontok alapján.
A kormánnyal szemben kritikus civil társadalmi szervezetekre továbbra is nyomás nehezedik A Bizottság által Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásban hozott uniós bírósági ítéletet követően a Parlament 2021. május 18-án új törvényt fogadott el, amely hatályon kívül helyezte a külföldről támogatott civil társadalmi szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt, amely sérti az uniós jogot. Ugyanezen törvény új szabályokat vezetett be, amelyek értelmében az Állami Számvevőszék törvényességi szempontok szerint ellenőrzi azon civil szervezetek beszámolóit, amelyek éves mérlegfőösszege meghalad egy bizonyos összeget. Folyamatban van egy kötelezettszegési eljárás egy olyan jogszabállyal kapcsolatban, amely bűncselekménnyé nyilvánította a nemzeti, nemzetközi és nem kormányzati szervezetek nevében eljáró személyek által a menedékjogot kérelmezni kívánó személyeknek nyújtott segítség megszervezését. Továbbra is hatályban van az az aggodalmakat felvető törvény is, amely 25 %-os bevándorlási különadót vezetett be, amely a „bevándorlást támogató tevékenységeket” végző szervezetek pénzügyi támogatását terheli. A kormány és a kormánypárti média továbbra is ellenséges retorikát alkalmaz azokkal a civil szervezetekkel szemben, amelyek kritikus álláspontot képviselnek a kormánnyal szemben. A magyarországi civil teret „akadályozottnak” minősítették. A kormány szerint a Nemzeti Együttműködési Alap és a személyi jövedelemadó 1 %-ának felajánlását lehetővé tevő rendszer a civil szervezetek működésének és tevékenységeinek támogatására kialakított finanszírozási eszközök. Az érdekelt felek szerint azonban a civil szervezetek továbbra is alulfinanszírozottak, különösen, ha kritikusak a kormánnyal szemben. Az Alaptörvény kilencedik módosítása (2020. december 15.) minősített többséget vezetett be az Országgyűlésben a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó szabályok módosítása tekintetében. Az ilyen vagyonkezelő alapítványok működésének jogi keretét egy 2021. április 27-én elfogadott új törvény hozta létre. A vagyonkezelő alapítványok kuratóriumainak jelenlegi miniszterek és államtitkárok is tagjai. Egyes érdekelt felek aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy állami vagyont juttatnak ilyen magánszervezeteknek, különös tekintettel az alapítványok kuratóriumainak összetételére. E fejleményekre egy olyan környezetben került sor, amelyet a fentiekben említettek szerint jogbizonytalanság jellemez a közbeszerzésre és a közérdekű adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályok ilyen vagyonkezelő alapítványokra történő alkalmazásával kapcsolatban. A Velencei Bizottság elismerte, hogy az új fogalommeghatározás nem mentesíti a közpénzeket kezelő magánjogi jogalanyokat elszámoltathatósági kötelezettségeik alól, ugyanakkor figyelmeztetett arra a kockázatra, amelyet a közpénzek és közfeladatok demokratikus ellenőrzés alóli kivonása jelent, figyelembe véve a közpénzek új meghatározását is.
I. melléklet: Források betűrend szerinti jegyzéke*
* A 2021. évi jogállamisági jelentéshez kapcsolódó konzultáció keretében beérkezett észrevételek jegyzéke itt érhető el:
https://ec.europa.eu/info/policies/justice-and-fundamental-rights/upholding-rule-law/rule-law/rule-law-mechanism/2021-rule-law-report-targeted-stakeholder-consultation
.
Alapjogokért Központ (2021), Az Alapjogokért Központ hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez.
Amnesty International Magyarország, Eötvös Károly Politikai Intézet, Társaság a Szabadságjogokért, K-Monitor, Mérték Médiaelemző Műhely, Political Capital, Transparency International Magyarország, Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Politikai Intézet, a Társaság a Szabadságjogokért, a K-Monitor, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital és a Transparency International Magyarország hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez.
Centre for Media Pluralism and Media Freedom (2021), Media pluralism monitor 2021 – Report on Hungary (2021. évi Médiapluralizmus Monitor – Jelentés Magyarországról).
Európai Szövetség a Szabadságjogokért (2021), Az Európai Szövetség a Szabadságjogokért hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez.
Az Újságírók Védelmével Foglalkozó Bizottság (2021): Az újságírók védelmével foglalkozó bizottság hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez.
Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa (2021), Az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsának hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez.
Az Európa Tanács emberi jogi biztosa (2020), Council of Europe Commissioner for Human Rights, Dunja Mijatović, statement of 20 November 2020 (az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Dunja Mijatović 2020. november 20-i nyilatkozata) (
https://www.coe.int/en/web/commissioner/-/commissioner-urges-hungary-s-parliament-to-postpone-the-vote-on-draft-bills-that-if-adopted-will-have-far-reaching-adverse-effects-on-human-rights-in-
).
Európai Bírák Szövetsége (2021), Az Európai Bírák Szövetségének hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez.
European Centre for Press and Media Freedom (2021), European Centre for Press and Media Freedom statement of 15 March 2021 (a tömegtájékoztatás szabadságával és sokszínűségével foglalkozó központ 2021. március 15-i nyilatkozata) (
https://www.ecpmf.eu/hungaryon-national-day-new-hope-that-klubradio-may-return-to-airwaves/
).
Európai Civil Fórum (2021), Az Európai Civil Fórum hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez.
Európai Bizottság (2020), Az EU igazságügyi eredménytáblája.
Európai Bizottság (2020), Jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Magyarországon.
Európai Bizottság (2021), Az EU igazságügyi eredménytáblája.
Európai Bizottság (2021), The OLAF Report 2021 (2021. évi OLAF-jelentés).
Európai Újságíró Szövetség (2021), Az Európai Újságírók Szövetségének hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez.
Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (2020), Az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatának 2020. október 27-i levele az Európai Bizottsághoz (
https://pgwrk-websitemedia.s3.eu-west-1.amazonaws.com/production/pwk-web-encj2017-p/News/Letter%20ENCJ%20RoL%20Hungary%20EC%2027%20October%202020.pdf
).
Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Európai Hálózata (2021), A Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Európai Hálózatának hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez.
Magyarország Kormánya (2021), Magyarország hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez.
GRECO (2019), Harmadik értékelési kör – Második kiegészítés a Magyarországról szóló második megfelelőségi jelentéshez – A pártfinanszírozás átláthatósága. GRECO (2020), Negyedik értékelési kör – Második interim megfelelőségi jelentés Magyarországról – A parlamenti képviselőket, bírákat és ügyészeket érintő korrupció megelőzése.
Háttér Társaság (2021), A Háttér Társaság hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez.
Nemzetközi Sajtóintézet (2021), A Nemzetközi Sajtóintézet hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez.
K-Monitor és Transparency International Magyarország (2021), A K-Monitor és a Transparency International Magyarország hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez.
A Kúria elnöke (2021), A Kúria elnökének hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez.
OECD (2019), Implementing the OECD Antibribery Convention. Phase 4 Report Hungary. (Az OECD megvesztegetés elleni egyezményének átültetése. A 4. szakaszról szóló jelentés Magyarországról.)
Ökotárs – Magyar Környezeti Partnerség Egyesület (2021), Az Ökotárs – Magyar Környezeti Partnerség Egyesület hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez.
Századvég (2021), A Századvég hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez.
Az ENSZ bírák és ügyvédek függetlenségével foglalkozó különleges előadója (2021), Az ENSZ bírák és ügyvédek függetlenségével foglalkozó különleges előadójának 2021. április 15-i levele.
https://spcommreports.ohchr.org/TMResultsBase/DownLoadPublicCommunicationFile?gId=26371
Velencei Bizottság (2021), Vélemény a magyar Országgyűlés által 2020 decemberében elfogadott alkotmánymódosításokról (CDL(2021)028).;
II. melléklet: Magyarországon tett országlátogatás
A Bizottság szolgálatai 2021 áprilisában virtuális találkozókat tartottak az alábbiakkal:
·Alapjogokért Központ
·Amnesty International Magyarország
·Korrupciókutató Központ Budapest
·Főszerkesztők Fóruma
·Az ELTE Média és Kommunikáció Tanszéke
·Eötvös Károly Politikai Intézet
·Magyar Ügyvédi Kamara
·Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).
·Magyar Helsinki Bizottság
·Magyar Bírói Egyesület (MABIE)
·K-Monitor
·Kúria
·Mathias Corvinus Collegium
·Mérték Médiaelemző Műhely
·Belügyminisztérium
·Igazságügyi Minisztérium
·Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ)
·Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
·Országos Bírói Tanács
·Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
·Országos Bírósági Hivatal
·Nézőpont
·Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
·Az Alkotmánybíróság Hivatala
·Az Országgyűlés Jogalkotási Bizottsága
·Az Országgyűlés Mentelmi Bizottsága
·Magyarország Ügyészsége
·Közbeszerzési Hatóság
·Állami Számvevőszék
·Századvég
·Transparency International Magyarország
* A Bizottság továbbá a következő szervezetekkel több horizontális megbeszélésen is találkozott:
·Amnesty International
·Center for Reproductive Rights
·CIVICUS
·Európai Szövetség a Szabadságjogokért
·Civil Society Europe
·Európai Egyházak Konferenciája
·EuroCommerce
·Európai Nonprofit Jogi Központ
·A sajtó- és médiaszabadság európai központja
·Európai Civil Fórum
·Európai Újságíró Szövetség
·European Partnership for Democracy
·Európai Ifjúsági Fórum
·Front Line Defenders
·Human Rights House Foundation
·Human Rights Watch
·ILGA-Europe
·Nemzetközi Jogászbizottság
·Nemzetközi Emberi Jogi Szövetség
·International Planned Parenthood Federation European Network (IPPF EN)
·Nemzetközi Sajtóintézet
·Netherlands Helsinki Committee
·Nyílt Társadalom Európai Politikai Intézet
·Philanthropy Advocacy
·Protection International
·Riporterek Határok Nélkül
·Transparency International EU